Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

t A túrkevei 17-es számú APIT rállalat hatalmas műhelyeiben íthat az ember „csontvázzá” vetkőz- etett gépkocsikat, ámulhat az ösz- zevissza tört autók metamorfózisán s gyönyörködhet a kapun kigördü- 5, frissen csillogó-villogó autókban. lz AFIT munkája épp olyan nél- ülözhetetlen része életünknek, lint ahogy gépkocsi nélkül is ne- éz elképzelni korunkat. Háború setén, amikor az ország vérkerin- ése egyik napról a másikra viharos yorsaságúvá válik, még nagyobb feladat vár a gépekre, mint béké­ben. És még nagyobb feladat vár az AFIT-ra is, mint a gépkocsik sza­natóriumára. A 2002/1966-os kormányhatározat egyszemélyben teszi feleléssé az üzem vezetőjét a polgári védelmi alakulatok megszervezéséért. A 17- es számú AFIT túrkevei, békéscsa­bai és szolnoki üzemeiben is meg­alakult a polgári védelmi szervezet. Az egységek munkájáról érdeklőd­tünk Szöllősi István parancsnoktól. — önvédelmi egységeink mellett a funkciónkból eredőeri megszer­veztük a gépjármű mentesítő és mentő egységekett is. Felszereltsé­günk képessé teszi: alakulatainkat arra, hogy az utakon mozdulatlan­ságra kárhoztatott járműveket rövid idő alatt a javítótelephelyre vontas­suk, ahol a mentesítést és a fertőt­lenítést is el tudjuk végezni. — A gépkocsimosót elnézve nem valósítható meg jelenlegi állapotá­ban a kétirányú közlekedés. Egy mentesített gépkocsi ugyanazon az útvonalon nem haladhat vissza, amelyiken bejött. — Valóban így van, szükség ese­tén azonban tudunk még egy kijá­ratot létesíteni, a megtisztított gép­járművek számára. — A hibás jármüveket szinte az utolsó csavarig szét tudják szerelni a műhelyekben. — Szervezettsegünk békében is magasfokú. A gépjármű-javító ipa­ri egység hibafelvevők, szétszerelők, elektromos- és motorjavítók, átadás előkészítők, lakatosok, fényezők te­vékenységét foglalja magában. A kulcspozícióban levő műszakiak ki­képzése megtörtént, jól felkészült tiszti állomány végezte a kiképzést. A jövőben azonban valamennyi dolgozó felkészítésére is sor kerül. — Ehhez a sokirányú feladathoz milyen segítséget kapnak a városi polgári védelmi szakszolgálattól? — Az együttműködés a városi pa­rancsnoksággal jó. Segítséget tud nyújtani a különböző anyagok, se­gédeszközök beszerzésében: Mun­kánk sok ponton kapcsolódik a szakszolgálat tevékenységéhez, mi­vel nélkülünk a szakszolgálat egy­ségei sem tudnák maradéktalanul ellátni feladatukat.-Egyelőre munka nélkül áll a gépjárműmentő-szakasz daruskocsija Nagyon sokból lesz egy kicsi A véradás jelentőségéről nem le- •» hét elég sokszor szólni. Jelmondata idővel reflexszerűen idegződött be­lénk: „Aki vért ad, életet ment”. S valóban nem győznénk felsorolni, hány súlyos operált, baleseti sérült vagy beteg csecsemő köszönheti az életét az idejében kapott vérnek. Ez azonban csak az egyik alkalmazási mód. A vérből ezen kívül 30 féle gyógyszer készül, olyan gyógysze­rek, amelyek szintetikus előállítása egyelőre még csak a kutatóorvosok elképzelése. Pedig vérkészítmények­ből és vérpótszerekből egyre több kell. A levett vér laboratóriumi vizs­gálata A modern hadviselési technika miatt az emberi vér gyógyító ha­tásának nagyobb jelentősége van, mint az elmúlt háborúk idején. Az atomhatásnál az égési sebek gyó­gyítása és a súlyos roncsoló hatás leküzdése mellett a sugársérülések ellen is védekezni kell. Az alfa, bé­ta és gamma sugárzás súlyos sok­kos állapotot idézhet elő, amelynek egyik kivédési módja, a megfelelő' élettani funkciójú folyadék pótlása, így vált a hadisébészet kiszolgálása A mosogatóban a vérellátó szolgálat egyik nagyon fontos feladatává. — Az lenne az ideális állapot — mondotta dr. Kun Ákos, a megyei véradó állomás főorvosa —, hogy ha minden ember számára lenne fél liter vérkészítmény, vérpótszer ol­dat, ha azonnali segítségre szorul. A kórházi intenzív osztályok erre már felkészültek, minden műszer és gépi berendezés a rendelkezésre áll ahhoz, hogy például súlyos áram­ütés után a szervezetet a Szükséges fehérje-, cukor- vagy sóoldattal fel­töltsék, s egyensúlyba hozzák a sé­rült folyadékháztartását. Egy felté­telezett sugársérülés esetén az a mentés célja, hogy az anyagcserébe olyan folyadékok kerüljenek, ame­lyek méregteleníteni tudják a lét­Vérgáz analízis fontosságú szerveket, a májat és a vesét. Ezt az élettani hatást, monda­ni sem kell, a vér hordozza magá­ban. — A vérplazmát tartalékolni kelL Hogy történik ez? — A vérplazma vizes kolloid ol­dat. Ha, a vizet megfelelő eljárással, A megyei véradó állomás vértar' taléka tehát jegesítéssel elvonjuk, vissza­marad a száraz salakanyag. Ezt megfelelő körülmények között akár 10 évig is tudjuk tárolni. — A vérrel való gyógyítás óriási jelentőségű, ugyanakkor tudjuk, nem veszélytelen. — Igen, mivel a földön az iker­testvéreken kívül nincs két hasonló ember, akik úgymond egymásnak tükörképei. Azt tudjuk, hogy min­den szervezet a beléje került idegen anyaggal szemben ellenanyagot ter­mel. Immunbiológiai szempontból tehát ha nem a legnagyobb elővi­gyázatossággal adunk vért, bizonyos szövődmények lépnek fel. — A vérkészítmények előállítása igen költséges. — Erre egy nagyon kézenfekvő példával tudok szolgálni. A gyere­keket, ha valamely iskolában, óvo­dában influenza- vagy kanyarójár­vány üti fel a fejét, gamma-globu- linnal oltják be. Minden gyerek 2 milliliter gamma-globulirtt kap. A két milliliter oltóanyagot pedig 7— 8 liter vérből állítják elő. Ennyi vért harminc véradó ad összesen. — Megyénkben évente hányán adnak vért? — Húsz-huszonkétezren. Az ak­tív véradók negyven százaléka minden évben kicserélődik, újabb jelentkezők kapcsolódnak be a há­lózatba. Hogy egy-egy területen, üzemben vagy községben hányán jelentkeznek véradásra, az emberek beállítottságától, felvilágosultságá- tól s attól függ, mennyire tudjuk megértetni jelmondatunk emberi értelmét. Sterilizálás autoklávval

Next

/
Oldalképek
Tartalom