Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

Í971. április 30. SZOLNOK MFG VEI NÉPLAP 3 Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikájá­nak alapvető azonossága le­hetővé teszi, — a két párt, a két nép, országaink testvéri barátságának, sok­oldalú együttműködésének további elmélyítését és fej­lesztését. Pártunk, népünk sok sikért kíván a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a kommunizmust építő test­véri szovjet népnek, hogy a XXIV. kongresszuson meg­hirdetett politikáját teljes sikerrel valósítsa meg és ér­je el nagyszerű céljait. S Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta a Központi Bi­zottságot a gazdasági munka időszerű krédéseiről. Ismer­tette a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai határoza­tainak megvalósítása érde­kében tett intézkedéseket. Beszámolt a negyedik ötéves terv végrehajtásának körül­ményeiről, a gazdasági mun­kát segítő kedvező politikai lgkörről. arról, hogy a gaz­dasági feltételek adottak a terv megvalósításához. Is­mertette az 1971. évi ten? teljesítésével kapcsolatos párt-, állami- és szakszerve­zeti feladatokat. A Központi Bizottság a tájékoztatót tu­domásul vette. 0 Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztése alapján a Központi Bizottság tudomá­sul vette az 1971. évi ország- gyűlési és tanácsi választá­sokról szóló jelentést. Meg­állapította, hogy a választás rendszerünk nagy politikai sikere volt. Népünk megérő­sítette pártunk, a népfront politikáját, kiállt a szocializ­mus további építésének prog­ramja mellett; tovább erősö­dött a szocialista nemzeti egység hazánkban. A Köz­ponti Bizottság köszönetét fejezi ki a párt és a nép­front iránt egységesen ki­nyilvánított bizalomért és törekszik megszolgálni azt. Választási rendszerünk to­vábbfejlesztése államéletünk demokratizmusának fejlődé­sét szolgálta. A választópol­gárok nagy politikai érett­séggel éltek a megnöveke­dett jogokkaL A Központi Bizottság elis­merését és köszönetét fejed ki a választások előkészíté­sében és lebonyolításában részt vett százezreknek, a párt és a Hazafias Népfront szerveinek, a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek és a tömeemozgalmaknak, a párt­tagoknak és oártonkívüliek- nek. — mindazoknak, akik eredményes munkájukkal hozzáiárultak a választások sikeréhez. Most az a feladat, hogy a választás eredményeire tá­maszkodva még nagyobb lendülettel folytassuk a X. kongresszus határozatainak végrehaitását. IV. ötéves ter­vünk. hazánk további fel- emelkedését szolgáló szocia­lista programunk megvalósí­tását. 0 A Központi Bizottság vé­gül az ülés napirendjén sze­replő egyéb kérdéseket tár­gyalt. — A Központi Bizottság elismerését és jókívánságait fejezi ki a kongresszusi zász­lót és oklevelet elnvert vál­lalatok. üzemek, szövetkeze­tek kollektíváinak, s köszö­netét fejezi ki mindazoknak, akik a szocialista munka­versenyben való részvéte­lükkel megtisztelték pártunk Kongresszusát. — A Központi Bizottság Gyenes András elvtársat, a párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagját elfogadta a Központi Bizottság kül­ügyi osztálva vezetőjének. — A Központi Bizottság Kárpáti Sándor elvtársat, a KISZ KB volt titkárát más munkahelyre történt áthe­lyezése miatt felmenette a KB agitációs és propaganda bizottságában viselt tagsága alól és Gombár József elv­társat, a KISZ KB titkárát kinevezte a KB ágit. prop. bizottságának tagjává. — A Központi Bizottság elhatározta 27 tagú művelő­déspolitikai munkaközösség létrehozását, s annak elnö­kévé Aczél György elvtársat, a Központi Bizottság titká­rát nevezte ki. Felmehtés A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány Gye­nes András külügyminiszter­helyettest — érdemei elis­merése mellett, más fontos munkakörbe helyezése miatt — miniszterhelyettesi tiszt­ségéből felmentette. A termelőszövetkezeti építő­ipari társulások országos tanácskozása A termelőszövetkezetek — mint ismeretes — kiegészítő tevékenységként építőipari munkákra is vállalkoznak, építőipari közös társulásaik helyzetét és fejlesztésük le­hetőségeit vitatták meg csü­törtökön a Béke szállóban a társulások első országos ta­nácskozásán, amelyet a TOT rendezett. Dr. Nyíri Béla, a TOT tit­kára elmondotta, hogy az or­szágban 114 termelőszövet­kezeti építőipari társulás mű­ködik. Csaknem minden me­gyében tevékenykedik ilyen vállalatszerűén gazdálkodó termelőszövetkezeti társulás. A társulások munkájában or­szágosan mintegy 700 tsz ér­dekelt. tehát az összes közös gazdaságok egyharmada. összesen csaknem 23 000 dol­gozót foglalkoztatnak. A TOT titkára felhívta a figyelmet az építőipari társu­lások munkájában tapasztalt néhány hiányosságra. Megál­lapította. hogy sok esetben „elidegenednek” egymástól az alapítók és a társulás, főkép­pen azért, mert a vállalkozá­sok legtöbbször a külső meg­rendelők megbízásait helye­zik előtérbe, mert a nagyobb alapító tsz-ek egy része he­lyesli az ilyen „alkalmazko­dást”, mások azonban jobban kifogásolják, hogy nem ma­rad erő és idő a tsz-en be­lüli építőipari munkákra. Hi­bának tartotta azt is, hogy a társulások nem adhatnak egymásnak kölcsönt, úgyszin­tén az alapító a társulások­nak és fordítva sem. Hiá­nyosságként említette meg, hogy a vállalkozások nem is­merik egymás tevékenységét és így a hasznos tapasztala­tok elkallódnak. A beszámolót élénk vita követte. A felszólalók hang­súlyozták. hogy annál inkább szükség van az építőipari ki­egészítő tevékenységre, mert az állami vállalatok kapaci- táshiánnval küszködnek és nem hídnak eleget tenni a termelőszövetkezetek építő­ipari megren de’ ései nek. A felsőéioi<sk figyelmeztettek arra. hogy a társulások gép­parkja korántsem felel meg a követelményeknek és sür­gették hogy hozzanak létre például az anyagbeszerzést koordináló központi szerve­zetet. Cnnepségck üzemeink ben, vállalataink­nál (Folytatás az 1. oldalról) ezer forint pénzjutalom já­rult. Az AGROKER Vállalat oklevél átadási ünnepsége egybeesett a szocialista munka vállalata és a kiváló vállalat cím elnyerésének köszöntésével. A vállalat dolgozói közül ketten mi­niszteri, tizenegyen pedig vállalati kitüntetést és ju­talmat kaptak. Kilencedszer nyerte el a kiváló címet a Szolnok me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, s a megyei szervek vándorzászlajára és oklevelére is érdemesnek bizonyult. A megyei tanács dísztermében megtartott ün- n.pségen Budai Mihály, a vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Beszédében bejelentette, a kitüntetéssel egyidőben hetvenhárom nő­dolgozó kap béremelést, amely évi 80 ezer forintot jelent, s azt is, hogy a vál­lalatnál ezentúl egyetlen dolgozó sem keres már havi ezer forintnál kevesebbet. A Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat dolgozói az Aranyiakat étteremben ün- 1 nepeltek. Az oklevél ünne­pélyes átadása után tizen­nyolcán kiváló dolgozó ok­levelet, tizenhat dolgozó ok­levelet, tizenhat szocialista brigád tagjai oklevelet, ösz- szesen háromszázhuszonhét dolgozó pedig pénzjutalmat kapott. A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozóinak Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára vitte el a me­gyei szervek elismerő okle­velét. Az ünnepségen hu­szonnyolc dolgozó kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, száz- harminchárman a szakma kiváló dolgozója kitünte­tést. A szocialista brigádok közül egy kollektíva arany-, 5 ezüstjelvényt 25 pe­dig bronzkoszorús kitün­tetést kapott. Ugyancsak tegnap vette át a vándorzászlót a Jászbe­rényi Jászsági Építőipari Ktsz, valamint a MÁV me­zőtúri állomás kollektívája is az oklevelet. Bensőséges ünnepség volt szerdán Túrkevén az Autójavító Vállalat 17. szá­mú telepén. A vállalat dol­gozói 1970. évi jó munká­jukkal kiérdemelték a mi­nisztérium Kiváló Vállala­ta címet Az erről szóló ok­levelet Kiss Dezső minisz­terhelyettes adta át. A vál­lalat dolgozói még egy ki­tüntetést kaptak, baleset- mentes munkájukért okle­velet Százszínű májjusfa M nden városban ünnepi felvonulás — Politikai nagygyűlés Szolnokon és Jászberényben — Délután majális — Es e bál A megyeszékhely üzemei­nek, vállalatainak és hivata­lainak dolgozói május elsején már fél kilenckor gyülekez­nek a kijelölt helyeken, hogy 10 órára együtt vonuljanak a Lenin parkban tartandó ün­nepi nagygyűlésre. A gyűlés szónoka Bondor József, épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter lesz. A délelőtti de­monstráció után a Tiszaliget várja a város lakóit. A sza­badtéri színpadon egész dél­után zenés műsorral szóra­koztatja a nézőket a Ságvári művelődési központ népize­nekara, a Kilián Repülő Mű­szaki Főiskola művészeti cso­portja, az Integrál zenekar .és fellépnek a Szigligeti Színház művészei is. A sport iránt ér­deklődők délután kettőtől hatig találnak maguknak lát­nivalót. Cselgáncs, torna és súlyemelő bemutatót, férfi és női kispályás futballmér­kőzéseket rendeznek számuk­ra a sportpályán. Este pedig ha az idő is engedi, a fiatal­ság a 10 óráig tartó szabad­téri bálon táncolhat. Jászberényben szintén po­litikai nagygyűléssel kötik egybe a május elsejei felvo­nulást. A Béke és Barátság ligetben Zagyi János, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára mond ünnepi be­szédet. Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás és Me­zőtúr lakói, KISZ fiataljai és úttörői ugyancsak színes de­monstráción vesznek részt. A felvonulást követő sport- események közül érdekesnek ígérkezik a karcagi ligeti sportpályán a helybeli sütő­ipari vállalat dolgozói által rendezett futballmeccs, amelyre a kövérek a sová­nyakat hívták ki. Törökszentmiklóson is a futball-Szurkolóknak kedvez­nek a műsor összeállítók. A magyar válogatott „öregfiúk” csapata a törökszentmiklósi „öregfiúkkal” vív barátságos mérkőzést, amelyen a rende­zők négyezer érdeklődőre számítanak. A mezőtúri má­jus elsejei programot pedig az esti medencebál zárja, amelyet a fürdő legnagyobb medencéjében rendeznek. A gyermeki lelkek gyógyítói Szolnokon, a városi tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén a városi gyer­mek ideggondozó és lélekta­ni intézet működésének ta­pasztalatairól tárgyaltak. Megváltozott életmód Szolnokon 1968-ban alakult meg — az országban negye­diknek — a városi gyermek ideggondozó és lélektani in­tézet. Létrehozását számos — k társadalmi fejlődéssel kapcsolatos — tényező tette szükségessé. A gyorsuló életritmus, a családok megváltozott élet­módja, az oktatásügy fejlő­dése fokozza a személyisé­get érő terheléseket. Különö­sen érzékeny ezekre a válto­zásokra a gyermek, neki van tehát leginkább szüksége vé­delemre, gyógykezelésre. Az Intézet három munka­helyiségével, várójával és korszerű felszerelésével — különösen a megalakulását követő esztendőben — meg­felelt a követelményeknek, barátságos berendezésével pedig azóta is nyugtató ha­tással van a gyerekekre. Egy idegorvos — pszichiá­ter — vezetésével egy pszic­hológus, egy védőnő és egy asszisztensnő dolgozik az in­tézetben, ahová a gyerekek beutalóval kerülhetnek. A kóros tünetek me»szüntetése Az intézetben szellemi és lelki fejlődésben való súlyos, vagy részleges visszamara­dással, magatartási pana­szokkal, különböző ideges megnyilvánulásokkal kerül­nek be a gyerekek (külön csoportot képeznek az epi­lepsziás vagy az elmezavart gyerekek). Enyhébb esetek­nél egyszeri, vagv többszöri nevelési tanácsadással segí­tenek, az esetek többséeénél azonban hónapokig vagy éve­kig tartó munkára van szük­ség. végső cél a eyerek kó­ros tüneteinek telies. vagy részleges megszüntetése, majd a serdülő beillesztése a szűkebb, vagy nagyobb kö­zösségbe. Az intézet létjogosultságát bizonyítják azok az adatok is, amelyek szerint 1968-ban hatvan, tavaly háromszázhu­szonöt, 1971 első negyedében pedig százhetvennégy gverek kezelését látták el. A felso­rolt adatokat kiegészítik az 1970 óta működő logopédiád (hibás beszéd) foglalkozások is. Tavaly hatsíáz^arminc- hat, ez év első három hó­napiéban kétszázharmincki- lenc hangkénzési zavarral küzdő everekkel foglalkozott a logopédus. Jelentős az a munka _ is. amit az intézet az iskola­érettség megállapítása érde­kében végez. E vizsgálatok Célja annak felderítése, hogy az iskolai feladatokra még éretlen gyerek a terhelés ha­tására nem szenved-e egész­ségügyi károsodást. Ilyen fel­méréseket 196°-ben nyolc­vanhat, 1971 első negyedé­ben száztíz gyereknél végez­tek. A növekvő igények nek megfelelően A végrehajtó bizottság is úgy találta hogy a gyermek ideggondozó intézet létreho­zására szükség volt. eredmé­nyes munkájával a város gyorsütemű fejlődéséből adó­dó igényeket elégít ki. Meg- állaoította még. hogy meg­alakulásakor megfelelőnek tartott helyiségek . túlzsúfol, tak lettek, de az intézet dol- ' gőzéinek létszáma sem felel meg a meenövékedéit' köve­telményeknek. A vb javasolta, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy a jelenleg napi 2 órát dolgo­zó logopédust főállásban, egész napos munkaidővel foglalkoztassák. Javasolta még. hogy meg kell keresni annak a lehetőségét, hogv az épülő új megyei kórház 300 ágyas idegosztályán lé­tesítsenek egv gvermek ideg­gondozó részleget Is. T. A. Több, olcsóbb juhhúst és gyapjút (Tudósítónktól) A MAE Szolnok megyei Szervezetének állattenyész­tési szakosztálya, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az ál­lami gazdaságok megyei fő­osztálya a napokban a Ti- szasülyi Állami Gazdaságban bemutatóval egybekötött juh- tenyésztési tanácskozást ren­dezett. Megyénkben a juhtenyész­tés nagy hagyományokkal rendelkezik. A harmadik öt­éves terv időszakában a juh­tenyésztésben jelentős ered­ményeket értek el a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Mintegy tízezer­rel nőtt az anvaállománv. a 100 anyára lutó báránvsza- porulat 104-ről 116-ra emel­kedett. Az anv~á'lomá-v. il­letve a kostptonek á’lomá- nvónak mmőséei tevu’ása kovteke^tphp-n 0 4 Vílnm-pm. mai nőtt a gyanlűhnz.am. Ez tette IpVietövá. hocrv a mecrvp paz/la-écT-u az 1 occ éte gai Volvpf-é 1070-Kor, ♦XM-» 7*f> frvn. fort? » c nnlnn* r» vr\7vr* *»1^ A ffi Kihncry q v6l?<5­juh termelés 20 százalékkal növekedjék, a 100 anyára jutó szaporulatot 120-ra, az egy anyára jutó vágóhús ter­melést 30 kilogrammal kell növelni­E nagy célkitűzés csak ak­kor érhető el, ha céltudatos és korszerű tenyésztési mun­kát folytatnak a gazdaságok. Erről tartott vitaindító elő­adásit Németh János, az Or­szágos Állattenyésztési Fel­ügyelőség osztályvezetőié. Elmondotta, hoev 1970-ben 1.1 millió vágóiuhot expor­táltunk. melynek értéke 14 millió dollár;. A világpiacon opc«envt>bárám’bó1 korlátlan értékesítési lehel őség van. A magvar fésűs-meri nó kiváló tulaidonsás'okkei rendelke­zik. ha ezt a teitát megfe­lelő hóoMni,cnl-kal kereszte­zik. e' tehet érni a naovnhb termríéhp.'vséeet, az olcsóbb bú-termelést Horváth Latos Igazgató is­mertette q eazdftcáehan fő­ivé tervésztől műnkét, vala­mint a-r or«7árrhon prnrpdfU- éllZ r—orlerr, rpnqnr'rpb'fínv. Mzlató üzem mőlj-a-tSeiét.. Csaknem 4 m'Uló forint be­ruházással. t7«o férőhelveg r>pesnr,irehárár»v-te7lélót ké­szítettek. melv pypnként fíShrt hizlalt pecspnirphárány elő­állítására alkalmas. V, K. Mtskolctói 20 kni-re Bőcs határában már kezd kibontakozni — Kőbánya után és Nagykanizsa előtt — az ország 2-ik legna­gyobb sörgyára. Az 1,2 milliárd forintos költséggel épülő gyárban évente egymillió hektoliter sört állítanak majd elő. Képünkön: az 50 méter magas árpa- és malátasiló falai máris állnak (MTI foto — Kunkovács László, felv. — Kß>

Next

/
Oldalképek
Tartalom