Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1871. április 30.. KUBA - KÖZELRŐL 1. Kolumbusztól Castro! g Kubai táj OB Vöröshagymával a koleszterin ellen A harkovi Orvostudományi Intézet gyógyszerészei vörös­hagymából olyan kivonatot készítettek, amely kedvezően hat az emésztésre és meg­könnyíti a szív munkáját. Ugyanezek a tudósok megfi­gyelték, hogy a szárított hagymából készült prepará­tum jelentős mértékben csök­kenti a nyulak vérének ko­leszterin tartalmát. Jelzőruha A Német Szövetségi Köz­társaságban élénk színű mű­anyag-esőköpenyek bevezeté­sét javasolják gyermekeknek, borús őszi és téli napokon, hogy az úttesten átkelés al­kalmával könnyebben észre­vehetők legyenek. Megállapí­tották ugyanis, hogy a nö­vekvő számú gyermekbalese­tek okai sok esetben a rossz látási viszonyok, illetve a sö­tét színű téli gyermekruhá­zat. A nyugatnémet autóklub javasolta a szülőknek, hogy gyermekeiket ilyen jelző-kö­penyekbe öltöztessék, amikor kimennek az utcára, s főként, ha egyedül mennek iskolába. Hipnózis — diéta helyett Henry Blithe angol hipno­tizőr remrég feltalálta a leg­kellemesebb fogyókúrát. El­járása szerint az ember a hipnózist követő álom alatt szabadul meg felesleges kilói­tól. Maga a hipnózis-szeánsz igen, egyszerű és olcsó. Ebéd helyett a fogyni kívánó sze­mély lejátssza magának a megnyugtató, értelmetlen szöveget mondó lemezt és a lemezborítóra fényképezett hipnotizőr szemébe néz. Ter­mészetesen mélyen. Lengyel vadásztrőfeák: 200 vaddisznó-agyar A február végén és már­cius elején megrendezett to­rinói nemzetközi vadászkiál­lításon, a lengyel vadásztró­feák nyerték el a legtöbb arany- és ezüstérmet, szám­ításon a lengyel vadászok több mint 400 trófeát mutat­nak be. A szakemberek sze­rint ez a gyűjtemény jóval gazdagabb az eddigi kiállítá­sokon szereplő kollekcióknál; Az idén Havannában emel­tem poharamat az új évre. Ráacfesul kétszer. Magyar és kubai idő szerint. A kettő között hat óra eltérés van. Tréfálfem is kollégáimmal: vigyázzunk, nehogy becsíp- iünk a magyar újévkor, mert még a kubain is helyt kell állnunk. Utólag visszagondol­va, ez .a helytállás nem is volt könnyű dolog. 22 órás repülőút, no meg a nyárba való viaszacsöppenés után olyan fareidtak, elcsigázottak voltunk, hógy legszívesebben lefeküdtünk^ volna. A VII. riemzetközi újság­író kongresszusra Kubába érkező több mint háromszáz újságírónak — akik 64 or­szágot képviseltek, — ven­déglátóink a Havanna villa­negyedében léyő művészeti iskola kertjében terítettek meg. A hatalmas királypál­mák alatt a mi fogalmunk szerint nyári éjszakának be­illő. kellemes VJ oben, szinte percenként kötöttünk újabb és újabb barátságot, kívánva eg'Tr.ásnak boldog új évet a világ legkülönbözőbb nyel­vén. Amikor a hangulat a tetőfokára hágott; kubai új­ságíró barátaink azt igye­keztek velünk elhitetni — a szigetország térképi alakjára utalva. — hogy egy kroko­dil hátán ülünk. Erre mi sem maradtunk adósok. Kí­sérőnket. Rolando Casama- yor néger fiatalembert —, aki Budapesten szerzett elektromémöki diplomát — úgy mutattuk be: a magyar delegáció tagja. I öMüiiIí legszebb lidéke 24 napos kubai tartózko­dásom alatt a szigetország nagy hatást gyakorolt rám- Tudva, érezve, hogy Ameri­ka első szabad országában vagyok, a kapitalizmus fel­legvárától, az Egyesült Ál­lamoktól mindössze 180 kilq_ méterre, mindent tudni akar­tam e földről, népéről, szo­kásairól. Kubát 1492-ben Kolumbusz fedezte fel. Több mint más­fél ezer. kisebb-nagyobb szi­get tartozik hozzá. E szige­tek, amelyek közelebb, távo­labb. öblöktől szaggatottan, művészi összevisszaságban húzódnak meg egymás mel­lett, már felülről, a repülő- gén fedélzetéről is csodálatos látványt nyújtanak. A ten­ger hullámaiból kiemelkedő sötétzöld színű földrészekre joggal mondta Kolumbusz: paradicsom ez, földünk leg­szebb vidéke. A spanyolok, akik már a XVI. század ele­Üj módszert kezdeményez­tek a magyar csillagászok az úgynevezett mágneses nap­ciklus kutatásában. Az utóbbi időben nemcsak a tudomány, hanem a nagy- közönség érdeklődése is egy­re erősebben fordul a Nap felé. Alig akad valaki, aki nem hallott volna a napte­vékenységről, az egymást váltó maximumokról és mi­nimumokról, s arról, hogy a napfoltok mágneses_ iránya meghatározott időszakon­ként, 11 illetve 22 évenként megfordul. E nehézségeket a világ kü­lönböző részein kidolgozott számos módszer közül egyikkel sem lehetett eddig, áthidalni. Éppen ezért fontos az új magyar módszer, amely a változó fényű csillagok meg­figyelésére, erre a Magyaror­szágon igen intenzív kuta­tásra épül. A változó fényű csillagok többnyire kettős csillagok, vagyis két olyan csillag társulásai, amelyek kisebb-nagyobb sebességgel egymás körül keringenek. A párt alkotó két csillag fe­jén birtokba vették a szi­getcsoportot, kiirtva az indi­án őslakosságot, s helyettük néger-rabszolgákat telepítet­tek. szintén találóan jegyez­ték meg az uralkodópár tisz­teletére: a Király és a Ki­rálynő kertjei és kertecskéi­Ahogy újra szilárd talajt éreztem lábam alatt, s én is élveztem a Ráktérítő közelé­ben uralkodó kubai tél húsz­fokos melegét, fiürödtem a tengerben, sétáltam a külön­böző pálmafák, narancslige­tek alatt, mélységesen egyet­értettem a szigetország dicsé­rőivel. A paradicsomban és aker- tecskékben azonban sokáig, igen sokáig éltek keserves körülmények között a két­kezi emberek. A spanyol gyarmati uralmat az ameri­kai váltotta fel. amely csak abban különbözött, hogy a kancsuka helyett puskatus sújtott le. A nép hiába pró­bált változtatni sorsán. A gyarmattartók rendre vérbe fojtották felkeléseit. 1902. május 20-án ugyan kikiáltot­ták a kubai köztársaságot, Washington azonban tovább­ra is fenntartotta magának a mindenkori katonai be­avatkozás jogát, bábkormá­nyokat ültetve a nép nyaká­ra- (Kuba lakosságának egyébként 70 százaléka spa­nyol származású kreol, 17 százaléka mulatt, 12 százalé­ka néger, a többi különféle nemzetiségű, különösen haiti és spanyolországi menekült). A különb életért A legutolsó diktátort, Ba­tista tábornokot a kubai nép Fidel Castro vezetésével el­űzte az országból, s ezzel kezdetét vette a szocialista átalakulás a szigetországban. Egy olyan emberrel is meg. Ennek az utóbbi jelenség­nek az okát még nem sike­rült feltárni. Gazdagíthatná az eddigi ismereteket, ha ilyenfóle jelenségeket más csillagokon is meglehetne fi­gyelni. Ez azonban igen ne­héz feladat. A távolságok ir­datlanul nagyok, más csilla­gok innen csak pontoknak látszanak, g a megfigyelés csak nagyon távoli jövőben hozhatna eredményt, lega­lábbis az időszakosság fel­ismerésében. nyessége többnyire nem azo­nos, és így — amennyiben keringési síkjuk a Föld felé néz, — az együttesükről ér­kező fény gyengül, ha a sö- tétebb csillag többé-kevésbé eltakarja előlünk a fénye­sebbet, és erősödik, amikor a takarás véget ér. Feltűnt azonban hogy a takarás kezdetének és végé­nek időpontja általában nem a kiszámított „menetrend” szerint köve tkezik be a földi megfigyelők előtt. Az ilyen eltéréseket csak a fényesebb ismerkedtem, aki Castroval harcolt a hegyekben. Luis Martin, San Mikuel de Los Benos tartományi tervező iroda munkatársa, elmondot­ta, hogy a forradalmárok harca 1953, július 26-ával a Monchada laktanya ostromá­val kezdődött. Castro és a 160 haladó gondolkodású fia­tal harca elbukott, de 1956- december 2-án a mexikói kikötőből újból 80 forradal­márt szállított a Granma ne­vű hajó Kuba partjaihoz. (A párt központi lapja ma Gran­ma néven jelenik meg.) A parti összetűzésből 12 ember maradt életben, köztük Cast­ro és fivére, akik bevetették magukat a Sierra Maestra áthatolhatatlan erdőségeibe. Hamarosan 500-an. ezren, majd 4—5 ezren lettek a for­radalmárok, s a nép támo­gatásával felszabadító har­cot robbantottak kl, 1959. ja­nuár 1-én megdöntötték a Batista rendszert, mely Was­hington veresége és a szo­cialista átalakuláshoz veze­tő út kiinduló pontja lett. — Hogy miért csatlakoz­tam a forradalmárokhoz? — ismételte meg kérdésemet Luis Martin. — Nádvágó munkás voltam. Az évből csak 5—6 hónapot dolgoz­tam. A kevéske keresetből csak tengetni tudtam ma­gam és családomat. Három gyermekemet még iskolába sem tudtam járatni. Hány­szor szökött könny a sze­membe, amikor a hivatalos leveleimet a szomszédba kel­lett vinnem elolvasni. Azt akartam, hogy gyermekeim­nek különb élete legyen. Es a kubaiaknak, a Luis Martinok gyermekeinek kü­lönb élete lett... Fodor László Következik: A cukor országa csillag légkörébe« bekövet­kező fénytörés mértékének változása okozhatja, annak pedig nemigen lehet más oka, mint a légkör kiterjedé­sének változása, kitágulása, illetve összehúzódása. Ez pe­dig aligha vezethető vissza másra, mint a mágnesség gyengülésére vagy erősödésé­re. A Nap jobb megismeréséhez A Földről viszonylag jól megfigyelhető fény változá­sokból tehát a mágnesség változására lehet visszakö­vetkeztetni. Mivel pedig egyes esetekben ezek a ket­tős csillagok még földi mér­tékkel mérve is igen gyor­san keringenek egymás kö­rül, viszonylag rövid idő alatt sok ilyen adatot lehet­ne összegyűjteni, s így hama­rosan megmutatkozhat — ha egyáltalán létezik — egy olyan időszakosság, amelynek jellegéből újabb adalékokat lehet majd szerezni a mi Na. punk jobb megismeréséhez is­Élet a jég alatt Van-e élet az Antarktisz jege alatt? A válasz, úgy tű­nik. nem lehet vitás: termé­szetesen nincs! Valójában azonban nem így áll a hely­zet. Azok a kutatások, amelye­ket különböző nemzetiségű tudósok több évvel ezelőtt kezdtek meg, kimutatták, hogy az Antarktisz jege alatt — még mintegy 10 méteres mélységben, és mínusz 1,9 fok hőmérséklet mellett is — lé­tezik vízi fauna. Egy auszt­rál kutató ezzel kapcsolat­ban a következőket mondja: ..Ha pl. 5 méter mély lé­ket vágunk a jégben, az ha­mar megtelik vízzel és an­nak „lakóit” ugyanolyan ké­nyelmesen lehet tanulmá­nyozni, mint a laboratóri­umban. Az Antarktisz jege alatt 5—6 olyan halfajta él, amelyet már kellőképpen ta­nulmányoztunk. Ezenkívül még egy tucat halfajtáról van tudomásunk. Ezeket fó­kák gyomrában találtuk, ki­fogni egyelőre még nem si­került őket. Ezek a halak egy külön családot, a „jéghalak” csa­ládját alkotják. Szervezetük­ből teljes egészében hiányoz­nak a vörösvérsejtek, ami egyedülálló jelenség a ge­rinceseknél. Vérük halvány­zöld, vagy világossárga szí­nű, kopoltyúik mattfehérek, testük egésze pedig áttetsző, különösen a faroknál. Ezek a halak csupán igen rövid ideig aktívak: kis méretűek (egyesek egyébként elérnek 60 cm-es hosszúságot is, az egyik általunk kifogott pél­dány hossza pedig 130 cm volt). Mivel táplálkoznak a víz alatti birodalom lakói — a halak és a fókák? Kiderült, hogy a jégpáncél alatt hatal­mas tömegben élnek plank­tonok. A zuzmók titka Észak Tiensan hegyi szo­rosaiban rendszertelen elhe­lyezkedésű hatalmas görge­teghalmok — hajdani hegyi sár és kőáradatok nyomai keltik fel a figyelmet — A gyakran többtucat tonna sú­lyú görgeteghalmoikat sok­szor sárgászöld zuzmó bo­rítja. A különös élő bevonat felkeltette a Kazah Hidro- meteorológiai Intézet tudó­sainak figyelmét. Kiderült, hogy a zuzmók méretei alap­ján meghatározható a hegyi áradatok periódikussága. Ez a természetes indikátor ér­dekes következtetéshez veze­tett: Zaliijszkoje Alatau völgyeiben a leghatalmasabb kő és sárlavinák átlag 80— 100 évenként ismétlődtek. A hidrometecrológusok vizsgálati eredményei nagy segítséget nyújtanak a ha­sonló lavinák elleni védőmű­vek tervezéséhez. A rovarok tájékozódó képessége A kutatók már régóta ér­deklődéssel figyelik a rova­rok hibátlan térbeli ájékozó- dó képeségét. A tudósok fel- tételezése szerint a rovarok „útmutatói” a Föld mágne­ses erővonalai. Az apró lé­nyek tájékozódásának pontos mechanizmusa — azonban mindeddig ismeretlen volt. A Grúz Kibernetikai Inté­zetben folytatott kísérletek során különféle bogarakat különböző erősségű mime­ses tér hatásának vetették alá. A kísérletek alapján azt a feltevést tették, — hogy „iránytűként” a rovarok tes­te szolgál. A feltételezések igazolása kiszárított rovar­testekből porszerű keveréket készítettek, maid a oorból egy apró henger*- állítottak élő A mátmescw- té"ba helye­zett henger mágneses irány­tűként viselkedett — egyik végével észak, másikkal pe­dig dél felé fordult. szerint 48-at (tegyük hozzá, hogy mint minden más or­szág, Lengyelország is csak 50 trófeát állíthatott ki.) A lengyel vadászokra azonban most sokkal nagyobb erőpró­ba vár: a „Vadászati EXPO —71”, amelyet ez év augusz­tusában nyitnak meg Buda­pesten. A vadászati világkiál­Emst Hemingwayt a szen­vedélyes vadászt kérdezte egyszer szomszédasszonya: „Mondja meg nekem He­mingway úr, tulajdonképpen hogy fognak meg egy orosz­A banán Vajon a banán a Csendes­óceán vidékének gyümöl­cse-e? Ez tévedés. A banán valódi hazája az észak-indiai síkság és a tibeti fennsík, te­hát a Himalája hegység vi­déke. Innen érkezett e gyü­mölcs Afrikába, Európába és később Amerikába. -Nagy Egy varsói feltaláló szer­kesztette azt az összehajtható kefét, amely egészen kicsiny­re összecsukható és eközben a kefe szőre is eltűnik a szer­A lengyel vadászok a legtöbb reményt a mintegy 200 vad­disznóagyarhoz fűzik, ame­lyek közül kb. 20 világvi­szonylatban is a legszebb tró­feák közé tartozik. A lengyel kiállításon szerepelni fog­nak még szarvas- és őzagan­csok, dámvad- és jávor- szarvas-, lapátagancsok, hiúz­és farkasbőrök is. lánt?” — „Ugyan, nagyságos asszony, ez aztán igazán sem­miség”, — mosolygott He­mingway, „az ember egysze­rűen megfog kettőt és az egyiket futni hagyja!’* Sándor állítólag időszámítá­sunk előtt 327 tavaszán in­diai hadjárata során ismer­kedett meg a banánnal. A ba­nán feltehetően legrégibb ké­pi ábrázolására az archeoló­gusok Ninivében bukkantak egy templomban kőbe vésve. kezeiben. Ez a találmány le­hetővé teszi, hogy a turisták a legpiszkosabb cipőkefét is be tudják csomagolni utazás­kor a bőröndbe. Új magyar módszer Kettős csillagok A vadászat egyszerűsége összecsukható cipőkefe

Next

/
Oldalképek
Tartalom