Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 29. KAIRÓTÓL ASSZUÁNIG VI. Búcsú a piramisoktól A Szakkara-i lépcsős piramis Kairó mellett U tunk utolsó szakasza következett, négy nap az egyiptomi fővárosban. Csoportunk tagjai a hosszú utazások, az itt-ott előforduló kisebb-nagyobb gyomorrontások ellenére változatlan élményszomjjal tekintettek az utolsó napok elé. Most már elmondhatjuk, hogy amit eddik Egyiptomból láttunk, minden várakozásunkat {felülmúlta. Bármilyen képzett egyiptológusoknak is gondoltuk magunkat az út elején, bárhogy is felkészültünk a ..tantárgyból”, nagyon kevésnek bizonyult ez a valóságban. Homokvihar Kairóban történt visszaérkezésünk másnapján valóban ulyasmit láttunk, amire a legöregebb egyiptomiak is alig emlékeztek. Hatalmas szaharaj homokvihar tört a városra. Hajnalban zúgó szélre ébredtem. Este, a légkondicionálás ellenére is kinyitottam szállodai szobám ablakát. A vihar így közvetlenül az ágyban ért- Ébredés után első gondolatom az volt, hogy be kell csuknom az ablakot. Máris ott álltam, tekintetem sűrű ködbe ütközött. A 11. emeletről, ahonnan pedig egyébként jó kilátásom volt a kör_ nyékre, ezúttal nem láttam semmit- Az alattam levő utcai lámpát is alig. Viszont fogam között ropogott a homok. Sűrű homokpára telepedett a hajnali Kairóra és délig üvöltött a szél. A forgalom lelassult, megbénult az élet. Az emberek — már aki — orruk elé tartott zsebkendővel közlekedtek. Szobám bútorait, takarómat, ho. mokréteg fedte. Az éjszaka csak megvilágosodott, de nem volt igazi reggel. Kairó eltűnt. Kora délután csendesedett a szél, áttetszőbbé vált a homokfüggöny, a várost kénsárga szaharai homok fedte, majd a lassan megélénkülő forgalomban az úttesten olyan nyomok maradtak. mint nálunk hóesés után. A7. alkonytáit feltámadó tiszta légáramlás azután lefúita a port a pálmák leveleiről és a háztetőkről. — Kairó arca kitekintett a homok alól. Programunk aznap a piramisokhoz vezetett volna. Ez persze elmaradt. Az esti órákban aztán szétszéledtünk. — várost nézni. — Ebbe is megfáradva, szűkebb társaságommal, beültünk egv arab kisvendéglőbe. Az otthoni Közértekben, is árult Stélla-sört ittuk- Ha már nem mehetünk aznap a piramisokhoz, legalább ennyire érezzük magunkat otthon... Másnap reggel azért már ott álltunk a piramisok tövében. Láttuk Memphist. a világ első fővárosát, s láttuk az első piramist, a lépcsőst. a szakkarait. Aztán láttuk a legnagyobb piramisokat. a számontartott mintegy 82-ből. A gisai piramisok egvikét 30 évig építették, többmillió kőtömbből. Tulajdonképpen nem tudtunk mit kezdeni az ókor eme ko_ losszusaival. Közülünk senki nem vállalkozott arra, hogy akár a legkisebbet is megmássza. Ezért úgy döntöttünk, hogy bemászunk a piramisok gyomrába. Azon a szűk folyosón jutottunk le, ahol az egykori zsiványok kirabolták a fáraó sírját- Amit pedig meghagytak, azt most a múzeumokban őrzik. Nemcsak Egyiptomban, hanem a világ minden táján. Kairó forgatagában Alaposan elfáradtunk, mire újra kijutottunk. Hol is lehet árnyékban legjbbban megpihenni. — Leültünk a szfinksz lábához, és bámultuk az ókori képzőművészet e fantasztikusan szép alkotását. Tíz percig sem tart buszon az út és már Kairó forgatagában vagyunk. Az autóáradatban, sodródunk programunk következő célja, a Nasszer-mecset felé- Átvágunk egy téren, amelyen közlekedési rendőr irányítaná a forgalmat, de nem irányítja. Csak áll a tér közepén, és éppen mással van elfoglalva, — a Koránt olvassa. Kisodródunk a város peremére és a kőbányákat elhagyva furcsa kép tárul elénk. Óriás városrész, — házak és utcák, zsalugáteres villák, mecsetszerű épületek kupolákkal — kilométereken át, de nincs egy mozgó árnyék, amely megzavarná nyugalmát. Nem is zavarhatja, amit látunk, az a halottak városa. Temető. A muzulmán bit szerint az ember második életének hajlékai, a házak és villák, a kupolák alatt a mamelukok nyu- gosznak. Az épületek karbantartottak. majdnem azt mondhatnám: csinosak. Ha valami csoda utcáira pálmákat varázsolna, és a holtak feltámadnának, csak el kellene indítani a közlekedést. Ügy tűnik, az élet számos feltételei adottak a halottak városában. Ki hogyan látja A Nasszer-mecset, a fény és hangjáték, az Egyiptomi Múzeum. Ez volt még hátra Kairóban. Az utóbbi helyen egy fél napot töltöttünk. A múzeum hatalmas anyagát tekintve ez úgyszólván, néhány másodperc. Mert a mö. göttünk hagyott öt évezredből 200 ezer múzeumi tárgy tanúskodik. Bármily szomorú is, de meg kell állapítanom, hogy riportsorozatom végén járok, s erről még nem írtam semmit..! '' ' És nem Írtam semmit a kairói bazár sikátorairól. — zsúfolt nyomoráról, jó árukészlettel tömött üzleteiről, azokról a hihetetlen alkudó, zásokról, amiket ott folytattunk... Nem írtam semmit Kairó világvárosi üzletnegyedéről. a lótusz-alakú látó toronyról, a Nasszer nevét viselő új városrészről, — a KRESZ-nélküli forgalomról, a nőkről és fiatalokról, akikkel nem volt időm beszélni. csak sejthettem róluk, hogy ők a modem- Egyiptom leglelkesebb híved, forradalom gyermekei... Egyiptomot — mint minden más országot — hosz- szasan kell tanulmányozni ahhoz, hogy az ember mélyebbre lásson. Többezer kilométert tettünk meg két hét alatt és az is lehet, hogy más, másként látta. Én így láttam... De abban valamennyien egyet értettünk, amikor gépünk elhagyta a kairói repülőteret, hogy életn.- -óló élménnyel lettünk gazdagabbak. (Vége) Kerekes Imre Maszkok Minden ország igyekszik saját hagyományait, nemzeti szokásait bélyegen bemutatni. A Magyar Posta és számos más bélyegkiadó állam remekelt már népviseleti so- íozatoknal. Népművészeti faragások. kerámiák több sorozatot díszítenek, sőt afrikai népek különleges hajviseletét is tárják elénk bélyegek. A legújabb sorozatok a aépi képzeletvilág egy másik területére engednek bepillantást. A hazai busójárásból ismert maszkokhoz hasonló vallási és hadi táncál arcok gyönyörködtetnek és rémisztőnek Mongólia, valamint Libéria szinte azonos időpontban megjelent sorozatain, A mongol sorozatban pantomim misztériumjátékok álarcát látjuk, amelyet 1937- ben mutatták be utoljára. E táncjáték egyik részében Milereba (1040—1123) költő és remete életét varázsolták a nézők elé. Az álarcban előadott további mozdulatok a démonok feletti győzelmet ábrázolták. — A maszkok ma az ulánbátori múzeum faliat díszítik. A nyugat-afrikai kis köztársaságban. Libériában 28 különböző nyelve n beszélő néger törzs él. Minden törzs másképpen díszíti a vallásos ceremóniák álarcát, amelyekből nyolcat ismerhetünk meg az új bélyegekről. Hírek A Briefmarken című nyugatnémet szaklap ismerteti dr. Csanádi György közlekedésügyi miniszter nyilatkozatát a Budapest 71 kállítás- • ról és a következőket emeli ki: ,.A bélyegkiadás minden országban égjük lényeges tevékenysége a postai szerveknek.” — A hollandok bélyegújságja, a Philatelie mezőgazdasági vonatkozású bélyegeinkről közöl cikket. — Ugyanitt szeptemberi kiállításunkra társasutazást hirdetnek a németalföldi filate- listák részére. — Görögország két bélyeggel köszönti a modem olimpia első versenyének 75 éves jubileumát. Úszó kiállítás A „Libumija” nevű hajó, amelyen 200 jugoszláv vállalat állította ki termékeit, útjának több mint felét már megtette Afrika partjai mentén. Malta és a Magreb után a hajót Mauritánia, Senegal, Gambia, Elefántcsontpart, Togo, Dahomey és Kongó kikötőibe hívták meg. A jugoszláv ipar, főleg a gyáripar és a szerkezet-gépészet kiállítása széleskörű érdeklődést váltott ki. A hajón képviselt jugoszláv vállalatok — a minta alapján — eddig már több mint 400 rendelést kaptak. Fióküzlet Dahomey-ban Az üzletemberek és a csupán kíváncsiskodó látogatók minden országban élénken érdeklődtek a „Gorenje”, „Obod”, „Sloboda” és más jugoszláv vállalat elektromos háztartási gépei, valamint a Nis-i „Elektronska Industrija” rádió és televí- zó készülékei iránt. Különösen nagy sikert aratott a Nova Gorica-i „Meblo”. Ez a jólismert bútorgyár kapta a legnagyobb elismeréseket a jugoszláviai kiállításokon is, szépen kidolgozott, gyakorlatias bútoraiért. Dahomey-i kereskedők ajánlatot tettek a gyár képviselőinek egy ottani fióküzlet megnyitására. A „Libumija” hajón a vállalatok, valamint a kiállítás rendezőjének, a Szövetségi Ipari Kamarának a képviselői számos kapcsolatot létesítettek afrikai üzletemberekkel, csererelátogatások- ban egyeztek meg. I „Jugoszlávia miniatűrben” Figyelemre méltó, hogy az üzletembereken, kereskedőkön kívül sok más látogató is megtekintette az „úszó” kiállítást. A fogói Lomé-ban például 20 000-en. A „Jugoszlávia miniatűrben” elnevezésű kiállítás feltűnően nagy helyet kapott az afrikai sajtóban, rádióban és televízióban. A kezdeti eredményekből következtetve a „Liburnijá”- nak ez a második útja talán épp olyan hasznos lesz, mint a tavalyi volt, amikor Dél- Amerika partjai mentén hajózott; az akkori „úszó kiállítás” jelentősen hozzájárult a Latin-Amerika-i országokkal létesített kapcsolatok ki- szélesítéséhez. Népgazdasági kiállítás -1971 Az idén a Népgazdasági Kiállítás egyik legfontosabb feladata az SZKP XXIV. korgresszusa tiszteletére elért sikerek bemutatása lesz: 70 pavilonban különleges kiállításokat rendeznek. Az előző kongresszus határozatainak és a nyolcadik ötéves tervperiódus feladatainak teljesítéséről, valamint az ország szociális gazdasági és tudományos-technikai fejlődéséről kapnak majd itt képet a látogatók. Az idén megrendezésre kerülő 180 tematikai kiállítás közül már megnyílt „A tudomány és technika a mezőgazdaságért” című. E kiállítás látogatói több mint 250 modem géppel és műszerrel, körülbelül 6 ezer termény-, illetve termékmintával, különféle növányvédőszerekkel és gyomirtószerrel ismerkedhetnek meg. A .Moszkva dolgozóinak eredményei” című kiállítás a vezető iparvállalatok, tudományos és felső- oktatási intézetek, valamint a szovjet főváros kulturális és egészségügyi intézményeinek tevékenységével ismerteti meg a látogatókat. A téma ti Kai kiállításokra alapozva az év folyamán mintegy másfélezer rendezvényt terveznek. <APN—KS) l A kubai cukortermés Február végéig az idei cukorkampány keretében összesen egy milllió tonna cukrot gyártottak Kubában. A 152 kubai cukorgyár teljes gőzzel dolgozik. Tavaly február végéig 2,3 millió tonna cukrot gyártottak. A tavalyi 9,63 százalékkal szemben az idén eddig learatott cukornád cukortartalma átlagosan 11,01 százalék. A termésnek eddig 15 százalékát aratták le, ami annyit jelent, hogy előreláthatóan 7 millió tonna lesz a kész cukortermés. A belga baromfigazdálkodás A belga baromfigazdálkodás az utóbbi években óriási összegeket ruházott be — állami segítséggel — a termékek minőségének javítására. A fáradozások sikeresnek bizonyultak. Az országon belüli fogyasztás nem várt mértékben emelkedett: 10 millió lakosra 140 millió csirke jut, és ez a szám tovább emelkedhet. A szárnyas, amely hosszú időn át luxus volt, különleges alkalmakkor fogyasztották, ma az összes húsféleség közül messzemenően a legolcsóbb. Ennek logikus következménye az intenzívebb termeié« és az export figyelemreméltó fejlődése. A kivitel egyre nagyobb méreteket ölt. A belga baromfi termelés a földművelésügyi minisztérium felügyelete alatt áll. Különleges jogi előírások alapján a különböző üzemkategóriáknak kötelező, más-más besorolást és hozzájárulást írnak elő. Ilyen speciális besorolások például a tenyészkivá- lasztó üzemek, szaporító-üze- mek és keltető állomások. Párhuzamosan ezekkel az üzemcsoportokkal speciális hizlalóüzemek és tojóházak működnek. A biatorbágyi Lenin Tsz 196 7 óta működő aluminium öntödéjében elsősorban mezőgazdasági gépalkatrészeket öntenek a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregységének, ezen kívül szállítanak a Ganz Villamos- sági Műveknek különböző villamosgép alkatrészeket. Képünkön: Kész mezőgazdasági és villamosgép alkatrészek az üzem udvarán MTI foto — Király Krisztina felv. — KS) A világ műtrágyatermelése A világ nitrogén, foszfor és káli műtrágya termelése 1969—70-ben elérte a 64,9 millió tonnái A statisztika szerint 5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ezek a számok tartalmazzák Kína, Észak-Kox-ea és Észak- Vietnam termelését is. A műtrágyafelhasználás (nyersfoszfátot kivéve) 62,8 millió tonna volt 1969—70-ben, némileg gyorsabban emelkedett, mint a termelés (plusz 5,4 százalék). A világ műtrágyakereskedelmi forgalma valamivel több mint 18 millió tonna volt, amely megfelel az ösz- szes felhasználás 29 százalékának. A nitrogéntermelés 29,2 millió tonnára (plusz 5,8 százalék), a foszfortermelés 16,9 millió tonnára (plusz 6,3 százalék), a káliumtermelés 18,8 millió tonnára (plusz 2,7 százalék) emelkedett. A legnagyobb műtrágya felhasználó Európa; a mezőgazdaságilag művelt terület minden hektárjára 158 kilogramm, műtrágya jut. Észak- és Közép-Amerikában 66 kilogramm, a Szovjetunióban 35 kilogramm, Óceániában 33 kilogramm, Kínában 30 kilogramm, Ázzsiában 22 kilogramm, Dél-Amerikában 14 kilogramm és Afrikában 7 kilogramm műtrágyát használtak fel hektáronként. Jugoszláv hibridkukorica az Egyesült Államokban Az amerikai Indiana állam hatalmas kukoricaföldjein, 300 000 acre területen (1 acre 0,7 kát. hold) az idén áprilisban — a történelemben első ízben — jugoszláv hibrid- kukoricát vetnek. Egy amerikai társaság ugyanis 75 000 bushel (1 bushel = 35.24 liter) jueoszláv hibridkukorica vetőmagot vásárolt és a rakomány most érkezett meg a „Klek” nevű jugoszláv hajón a New York-i kikötőbe. Mint ismeretes, tavaly az amerikai • kukoricaföldeket rozsda támadta meg, s félő. hogy a betegség az idén is fellép, s csökkenti a kukorica hozamát. A jugpszáv fajtane- mesítők Belgrádban és Zágrábban olyan hibridfajtát állítottak elő, amely ellenáll ennek a növénybetegségnek. Ez volt az indítéka annak, hogy az Indiana állambeli amerikai kereskedelmi társa-: ság Jugoszláviában vásárolt vetőmagot. Ez a vásárlás, amelynek őr« téke egymillió dollár, rendkívül nagy elismerést jeleni a jugoszláv nexnesítők #isá*, mára,
