Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

1971. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kedvezően haladnak a tavaszi munkák Sok kalászos kipusztult (Tudósítónktól.) A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya értékelte a tavaszi munkák helyzetét. A ked­vező februári időjárást igen kedvezőtlen márciusi időjá­rás követte. Ez jelentős mér­Oszi búza Őszi árpa Rozs Nehezen indultak meg az ősziek a fejlődésben és igen jelentős a téli és tavaszi ki­pusztulás. Teljesen kipusz­tult: 18 775 kh, ebből: 14 339 kh az étkezési búza, vízkár miatt 13 975 kh pusztult ki­Az ősziek fejlődését hát­ráltatta, hogy márciusban a hőmérséklet középértéke 3,1 °C-kal alacsonyabb volt, a csapadék összege összesen 13 mm., Április hónapban 20-ig jelentősen emelkedett a napi középhőmérséklet, álta­lában 10—11 °C volt, s össze­sen 16,4 mm eső esett. A csapadékhiány bizonyos fo­kig nehezítette a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ennek ellenére a termelőszö­vetkezetek igyekeztek a jó vetőágy előkészítésére. Az őszi vetések még ren­delkeznek tartalék hasznos vízkészlettel, de a tavasziak már nem. A termelőszövet­kezetek jelentős részénél üzembehelyezték az öntöző- berendezéseket, kelesztő ön­tözésre, vízpótló öntözésre. Az öntözésre berendezett le­tékben hátráltatta a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Az őszi kalászosok állapota az áttelelés után közepes­nek mondható. A becslés szerint az őszi kalászosok ál­lapota az alábbiak szerint értékelhetők: Jó Közepes Gyenge százalék 20 52 28 14 55 31 12 31 57 gelőterületeken is megkezd­ték az öntözést. Az 1971. április 15-i sta­tisztikai jelentés, valamint a határszemlék alapján a ta­vaszi vetési munkák a kö­vetkezők szerint alakulnak: a borsó, a tavaszi árpa, a cukorrépa, a zab vetését, az új lucerna, az új vöröshere telepítését befejezték. A nap­raforgó vetés 90, burgonya­ültetés 85, kukoricavetés 65, silókukorica vetés 50, rizs­vetés 40 százalék. A tsz-ek az idén mintegy 2000 kh-dal több rizs vetését tervezték, mint tavaly. A rizsvetéssel párhuzamosan mindenütt megindult az árasztás munkája is. A cukorrépa vetésterülete nem a kívánt mértékben nö­vekedett. Ugyanez a hely­zet a nagyüzemi zöldségfé­lék termesztésénél is. Csök­kenő tendenciát mutat a konzerv zöldségfélék ter­mesztése. A nagyüzemi sző­lő- és gyümölcsös területe­ken az időszerű tavaszi mun­kákat elvégezték. A védeke­zéshez szükséges vegyszerek rendelkezésre állnak. A száraz időjárás lehető­vé tette, hogy a vegyszeres gyomirtást mindenütt tel­jes kapacitással végezhessék. A termelőszövetkezeteknél mintegy 400 szántóföldi nö­vényvédőgép, 10 repülőgép és 1 helikopter végzi a vegy­szeres gyomirtást- A tsz-ek- nél mintegy 250 ezer kh te­rületen tervezték a vegysze­res gyomirtást. Ennek mint­egy 70 százalékát végezték el. Továbbra is nagy feladat vár az RNA gépekre. Április 21-én a megye ter­melőszövetkezeteinek gépel­látási, gépjavítási, növény­védőszer és műtrágyaellátási helyzetét az érdekelt vállala­tokkal és a területi szövet­ségekkel közösen megtár­gyalták. Továbbra is gondot okoz az alkatrészhiány, a kombájnoknál és traktorok­nál egyaránt. A termelőszö­vetkezetek traktorigénye jó­val meghaladja azt a keret­számot, melyet az AGRO- KER Vállalat eddig kapott. Különösen vonatkozik ez az MTZ traktorokra. Előre lát­hatóan többet kell az idén öntözni, mint az elmúlt év­ben. Ennek ellenére a tsz- ek nem törekednek új öntö­zőgépek és berendezések vá­sárlására. pedig az AGRO- KER Vállalat jelenleg is megfelelő mennyiségű kész­lettel rendelkezik. A tavaszi mezőgazdasági munkák kellő ütemben és jó minőségben haladnák. Egyre inkább előtérbe kell helvez- ni az öntözést. V. K. A júniusi bérekkel együtt fizetik az első lak bérhozzáj árulást Mint ismeretes, július 1-én lépne« életbe az új lakbé­rek, s bizonyos esetektől elte­kintve a régi és az új bérek közötti különbségeket a bér­lők lakbérhozzájárulás for­májában megkapjáK munka­helyükön, a nyugdíjasok a nyugdíjfolyósító igazgatóság­tól. illetve a keresőképtele­nek a tanácstól. A magasabb lakbérek fizetésének, illetve a hozzájárulás fólyósításá- nas időpontjáról több jog­szabály, illetve hivatalos ál­lásfoglalás intézkedik. A lakbérhozzájárulás egyik feltétele, hogy a bérlők a lakbér-közléssel együtt kéz­hez kapott lakbér-hozzájáru­lási igazoló lapot — a kéz­hez vételtől számított 15 na­pon belül — postán vagy személyesen eljuttassák a hozzájárulást folyósító szerv­hez. A keresők tehát mun­kahelyükön, a nyugdíjasok a nyugdíjfolyósító igazgatósá­gon, a keresőképtelenek a tanács illetékes osztályán ad­ják be az igazoló lapot. Elő­fordulhat, hogy a bérlő nem ért egyet az igazoló lapon feltüntetett adatokkal. ' Ez esetben 8 napon belül fel­lebbezhet, és a végleges dön­tésről kapott igazolást kell 15 napon belül a folyósító szervhez eljuttatni. Ha az igazoló lap adatai körül vita nincs, úgy a mun­kahelyeken a júniusi bérek­kel együtt július első nap­jaiban fizetik ki az első lak­bérhozzájárulást. Vita, fel­lebbezés esetén a júliusi — vagy az augusztusi bérekkel együtt fizetnek, de minden­képpen úgy, hogy a bérlő július 1-től visszamenőleg megkapja a hozzájárulást. A rendelkezések szerint legkésőbb szeptember 10-ig minden jogosult részére ki kell fizetni a júliusi, az augusztusi és a szeptemberi lakbérhozzáj árulást. A bér­lőknek így módjuk van ar­ra, hogy a rendelkezéseknek megfelelően legkésőbb szep­tember 25-ig kifizessék a régi és az új lakbérek kö­zötti különbözetet — július, augusztus és szeptember hó­napokra. Októbertől minden hónapban az előző havi bér­rel együtt számolják el a hozzájárulásokat a vállalat­nál, így a lakók is zavarta­lanul fizethetik a magasabb bért. Szeptember 25-ig csak azok várhatnak a bérkülönb­ségek kifizetésével, akik ma­guk is később kapják meg a hozzájárulást. A levegő dallal van tele Sokszor hallottam a dalt, s magam is dúdolgattam ..Itt van újra május elseje, a levegő dallal van tele” — WV kezdődött. Öregektől, nagyon öregektől hallottam elő­ször. Soha nem előbb, április végefelé, amikor már zöldelltek a fák, jószagú já­cint kéklett a kiskertekben, akkor álltak meg egy-egy simogató kis napfényre az öregek a kapuajtókban, s maguknak, meg nekünk gyerekeknek elmondták a dalt­Érdeklődtem, kérdezgettem, honnan, ki­től hallották, mikor énekelték. Mindig hallgatás volt a válasz. Egyszer egy öreg­asszony azt mondta, görbe ujját felemelve: nem jó erről érdeklődni, te gyerek. * A középkorosztálynak már természetes, hogy május elseje ünnep. A hatvan, het­venéveseknek is az lesz lassan. Csakhogy ők életük javát egy más világban élték. — Még azt is firtatták, ha valaki május elsejére fontos dolgokra hivatkozva sza­badságot kért. Aki meg éppen beteget je­lentett, még gyanúsabb volt. Nyolcvanéves öregasszony. Világéletében dolgozott, keze most is meg-megrebben az ölében. Mintha tenni-venni szeretne. — Az úgy volt, hogy május elseje éj­szakáján a legények elmentek ki, a Tisza partjára, s szép nyárfákról nagy ágat nyestek. Tettek rá pántlikát, ki csak pa­pirt, ki meg „selmet”. Aztán hajnalra ott magasodott a lányos ház kerítésén. Hetven felé ballagó öregember hallgat­ja, s beleszól: — Addig nem is volt baj, míg a lányos házra tették a májfát. De ha csak úgy, a májust köszönteni drótozták, s aggatták tele vörös szalaggal, akkor volt baj. Ket­tesével jártak a rendőrök május elsején a munkásfertályon. ■ft Húsz évvel ezelőtt nagy majálist ren­dezett Szolnokon az ifjúsági szövetség. „Tula Tiszára” hívta a fiatalokat■ Teher­autókon vittek oda bennünket. Diákok, ipari tanulók, ifjúmunkások. Sokan, na­gyon sokan voltunk. Rezesbanda muzsi­kált, még tán sergő is volt. Meg zakatolás. Este, hazafelé is úgy jöttünk végig a városon. Ez sokszor eszembe jut, amikor a Kossuth téren já­rok. Látom a szép virágokat, a szobrot, a rendet, a keskeny utakat. Ugyan mi lenne, ha a húsz év előtti tizenhat évesek összegyűlnének, körülfognának egy-egy vi­rágágyást, s rákezdenék: Hegyek, völgyek között, zakatol a vonat... Változunk, vénülünk, s a gyerekeink nem is tudják, milyen volt a mi világunk S leginkább azt nem, mi mindennek örül­tünk mi. Nekik az már vagy természetes, vagy nem is kell. A dalainkat azért még ők is tudják, azt hiszem, értik is, miért szeretjük mi azokat. — sj — A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi telephelyén készülnek a hidroglóbuszok A beosztást ne ni lehet megfizetni Bozsik Tibor, a gazdaság igazgatója így vélekedik ró­la: — „Mindennel, még sa­ját magával is elégedetlen. Folyton keresi az újat, a korszerűbbet. Rajong az ál­lattenyésztésért.” Január elsején múlt egy éve, hogy három kisebb gaz­daság összevonásából — Csorba, Surján, Szenttamás — megalakult a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság. Petrányi Tibor addig az ál­lami gazdaságok megyei fő­osztályán fóállattenyésztő- ként dolgozott- Bozsik Tibor hívta: — „Gyere ki velem Szenttamásra, légy nálunk főállattenyésztő.” —t Siolnok megyei, . tisza- roffi Vagyok — mondja ma­gáról. — Gödöllőn 1954-ben végeztem, a cukorgyári cél- gazdaságban lettem állatte­nyésztő, majd nyolc évig a főosztályon dolgoztam. Szí­vesen jöttem ki Szenttamás­ra, az évek során felhalmo­zódott ismeretet itt a gya­korlatban tudom megvalósí­tani. Pedig Szolnokon kényel­mesebb munkahelye volt. Most hajnalban kel és az 5.20-as autóbusszal naponta utazik Törökszentmiklósra, onnan Szenttamásra. — A beosztást nem lehet megfizetni, amit vállalunk, szenvedélyből kell csinálni. Együtt járjuk a nagy gaz­daság állattenyésztő telepeit. Szinte mindenütt új, korsze­rű tenyésztési, tartási eljá­rásokkal találkozunk. Szem- • betűnőek a főállattenyésztő és munkatársainak eredmé­nyei. Surjánban rnár befeje­zéshez közeledik, Szenttamá­son elkezdték a régi, szer­Az elmúlt öt év alatt 47 új készítményt hozott forga­lomba. termelését csaknem megkétszerezte, nyereségét pedig 2.6 szeresére növelte a Kőbányai Gyógyszerárugyár. Közölte dr. Varga Edit igaz­gató a vállalatnál szerdán tartott tájékoztatón, amelyen a sajtó képviselőinek beszá­molt a gyár eddigi eredmé­nyeiről, terveiről. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár termékeinek 80 száza­lékát 1970-ben is külföldön értékesítette és nyereségé­nek csaknem 90 százaléka az export-tevékenységből szár­mazik. Indiában közreműkö­dött a B—12 vitamint előál­lító gyár építésében és tu­lajdonában van a gyár rész­vényeinek egy része. Több külföldi gyár hasznosítja a Seduxen szabadalmazott ma­gyar elírását. A gyár kutatóinak tudo­mányos eredményei közül kiemelkedik a mellékvese- kéreg működését szabályozó szintetikus hormon az Acth előállítása, gyártására most fás sertéstelepek rekonstruk­cióját. — Ezeket már halálra ítélték, le akarták bontani. A gazdaság új vezetősége azonban úgy látta, hogy a két telepre továbbra is szük­ség van. A két helyen 700 kocát tartunk és 72 helyett 90—100 vagonnyi sertést hiz­lalunk évente. Ezek még nyugdíjas korunkban is üze­melhetnek. Nem számolhat­tuk fel a régi telepeket, hisz Szenttamáson 30 család ke­nyeréről is szó volt. Ugyan­ez a helyzet Surjánban is- Most tovább dolgozhatnak, munkakörülményeik sokat javulnak, A korszerűsödő telepeken új eljárásokat kísérleteznek ki. Surjánban 3200 malacot már 3 hetes korban leválasz­tottak, s az elhullás mini­mális. A hagyományos mód­szer szerint 50—-55 nap után választanak. — Így nem strapálódnak le az anyák — indokolja a főállattenyésztő, — s a ko­caforgó 2,2-re emelkedik. Anyánként 18 malacot vá­lasztunk le évente. Üjabban kiváló tenyészhibrid,ek — nagyszülő párok — érkeztek, melyekkel még jobb eredmé­nyeket akarunk elérni. A másik újdonság a mes­terséges megtermékenyítés. A sertéseknél az országban mindössze 2—3 gazdaságban alkalmazzák ezt. Mi az elő­nye? — így 90 százalékkal ke­vesebb kan szükséges. Ha­gyományos módon egy kan 60—70 kocát termékenyíthet meg évente, mesterséges mó­don 600-700-at. így javul a tenyésztői munka, mert a új üzemet rendeznek be. Az új hatásos hormon előállítá­sát a magyar kutatók — több intézet szakembereivel együttműködve világviszony­latban elsőként oldották meg, s ezért az állami díj első fo­kozatában részesültek. A gyár kutatási és fejlesztési tevékenységének eredményeit jelzi, hogy 1970-ben a gyár termelési értékének több, — mint 50 százalékát az utóbbi tíz évben forgalomba hozott új készítmények adták. Ezek között voltak a fogamzásgát­lók, — különböző hatékony gyulladásosokénak, hormon- készítmények és a Seduxen. A negyedik ötéves terv időszakéban nagymértékben növelik majd a B—12 vita­min és a szintétikus hor­monok gyártását. Állatgyó­gyászati célokra hatékony, új készítményeket kívánnak forgalomba hozni, három gyártmányt már be is vezet­tek. Megkezdik új termék- csoportok: az ipari enzimek és gyógykozmetikai készít­mények előállítását. , spermát vizsgálni tudjuk, a régi módszernél nem. Egy kan tartási költsége 7 ezer forint évente. Ha az új te­lep is „belép” 100 kant kel­lene tartanunk, az új mód­szer alkalmazásával viszont csak tízet. Igen, az új telep. Túlzás nélkül állíthatjuk: sertés- gyár^ lesz ez, a tartás ipar­szerű. A telep 118 millió fo­rintos költséggel épül- Ezer­kétszáz koca szaporulatából évente 220 vagon hízottser­tést bocsát ki. A 2x4,5 ez­res hizlalda tömbösített. Egy-egy épület 16 szekcióra oszlik, melyekben 250—270 hízót nevelnek. — Ezekből 10 naponként 750 hízót tudunk elszállíta­ni. A benépesítést a jövő év júliusában kezdjük. A te- nyészanyag addig készen lesz. A 3 hizlaldában egyébként 80—100 millió forint az éves termelési érték, annyi mint korábban a 3 gazdaságé együttesen volt. A régi, bartaj tehenészeti telepen most hizlalda van. A düledező épületeket felújí­tották, s 260 fiatal bika hí­zik bennük. — Bevezettük az abrakos hizlalást. A napi súlygyara­podás 1,5 kilóra (50 száza­lékkal) emelkedett, a hizla­lást idő 12-ről 8 hónapra csökkent. A takarmányozás­hoz nem kell széna, siló. A 300 hold silókukorica he­lyén 65 vagon abrakot ter­melhetünk. A gazdaság 1100 tehenet tart 3 kerületében. Az állo­mány 25 százalékánál tiszta­vérű, magyartarka törzste­nyészet folyik. — As állomány 75 száza­lékánál a megfelelő tejhús típus kialakítására kísérleti keresztezést folytatunk a Holstein-Fries vöröstarlcák- kal. A tenyészbikákat a Héki és a Mezőhegyest Ál­lami Gazdasággal kooperál­va Nyugat-Németországból szereztük be- Célunk a tej­termelés fokozása, a gépi fejhetőség javítása anélkül,, hogy a megfelelő húsformát elveszítenénk. A főállattenyésztő lelkese­déssel beszél munkájáról, a gazdaság eredményeiről. Szakmáját, hivatásnak, élet­céljának tekinti. Munkatár­sai elismerik szakmai tudá­sát, hallgatnak szavára. Együtt dolgozik a kollektí­vával, ezért is sikerült vi­szonylag gyorsan az új mód­szereket, technológiákat be­vezetnie. A gazdaság állat- tenyészetében egymás után alakulnak a szocialista cí­mért küzdő brigádok, me­lyek hordozói az új techno- giának. A törökszentmiklósi gazdaságban rövid idő alatt nagyszerű eredményeket pro­dukáltak. Ezek Petrányi Ti­bor érdemei is. ' Máthé Lá«ú£ Állatgyógyászati szerek, gyógyszergyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom