Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1571. április 2Ö: KAIRÓTÓL ASSZUÁNIG V. A fellahok világában Kairó lüktető élet« Alexandria feledhetetlen látványával telve autóbuszra szállt csoportunk. Irány: vissza Kairóba. Mint vezetőnk közölte, nem a sivatagi betonon — talán a háború miatt — hanem a „mezőgazdasági” úton. Kissé csalódottan vettük tudomásuk Azt hittük mellékutakon fogunk dülöngélni, dupla menetidőben. Tévedtünk. Négysávos sztrádán robogott velünk a busz, városinak is beillő országúti forgalomban. Szerencsénk volt, hogy erre az útvonalra irányítottak bennünket. Feltárult előttünk a Nílus-vidék — pontosabban a Nílus-delta — kánaánja. Kitűnően megművelt gabonaföldek, kertek, és gyümölcsösligetek között suhantunk, pálmák alatt. A Nílus-csatomán vitorlások. Alexandria és Kairó között árut szállítanak le és fel a keskeny víziúton. Ezúttal nem a széltől hajtva. Turbá- nos fellahok kötélen vontatták hajóikat. Ha szélesebb lett volna a víz, ha nem szikrázott volna az egyiptomi nap, ha nem egzotikus növényzet adta volna a keretet, valahol az egykori Volga mentén képzelhettük volna magunkat .Paradicsomot* teremtettek De a vízparton teve és szamárkaravánok vonultak, a csacsik fürge léptekkel igyekezték a méltóságteljesen lomha járású „sivatagi hajók” nyomába lépni. A szántóföldek időnként már kert- szerűen gondos művelése még azoknak az útitársaknak is feltűnt, akiknek egyébként messze esik szakmája a mezőgazdaságtól. A földeken —- bármerre is tekintünk — a fellahok, az egyiptomi parasztok sűrű csapatai szorgalmasan végezték munkájukat, cáfolva minden hiedelmet és előítéletet, amely általában az arabok munkakészségéről él bennünk. Nem kell hozzá magyarázat, ilyen paradicsomot teremteni csak ott lehet, ahol szeretik a földet. És Egyiptomban szeretik. Ritka kincs a föld. Az ország egymillió négyzetkilométeres területéből, mindössze 3,3 százalék művelhető. A forradalom után, a földosztás során kétmillió fellah kapott földet. A művelhető terület jelentős részén termelőszövetkezeti társulások működnek. A Nílus-delta elénk táruló gazdag panorámája arról tanúskodik, hogy a föld értékét illetően semmit sem változott szemléletük azzal, hogy most szövetkezetekben dolgoznak. Itt valóban kincs ;,A természeti katasztrófákra történő reagálásukból arra következtethetünk, hogy a jugoszláviai emberek általában nyugodt idegzetűek, gyorsan és könnyen legyőzik a megrendülést, — közöttük a pánik csaknem teljesen ismeretlen.” Ezt állapították meg azok a jugoszláv ideg- gyógyászok és pszichológusok, akik a Makarskai (1962), Skopje-i (1963) és a Bosans- ka Krajina-i (1969) erős földrengések után végeztek helyszíni ideggyógyászati vizsgálatokat A lelki és festi bénultság A középadriai Makarská- ban például, ahol a kilences erősségű földrengés szörnyű károkat okozott a lakosság nyugodtan viselte a csapást és nem menekült el a városból. Macedónia fővárosában, — Skopje-ban, a súlyos földrengéskor az első reagálás a kábulat, a tehetetlenség volt a lelki és testi bénultság állapota. Csüggedés. levertség, a földrengés utáni második, harmadik napon vett erőt az embereken. Erőteljesebb idegi megrázkódtatás csak egy minden talpalatnyi hely, akárcsak minden csepp víz, amely az égből nem hullván, a Nílus csatornáiból táplálja a tájat érleli legalább kétszer évente a gabonát a gyümölcsöt Most már egyes egyedül ez. A Nílus ugyanis már nem önt ki. Mióta megépült az asszuáni gátrendszer, attól északra a folyó engedelmes eszköze a technika akaratának. Mondhatnám, szelíden hömpölyög „a minden vizek anyja” a tenger felé. Így van ez most már Asszuántól Alexandriáig, ezen az 1200 kilométeres sávon. Csoportunk megjárta ezt az utat először délre menet aztán vissza északra. Ha nem is volt módunk alaposan tanulmányozni a fellahok világát de láttuk ezt a tájat Krisztus korabeli stílusban, vályogból épült házcsoportjaival, fáradhatatlanul baksisra vadászó gyerekhadával, pálmaerdők alatt terülő búzatábláival, banán- és narancsfáival, zöldpaprikát paradicsomot, salátát és petrezselymet termő veteményeskertjeivel, papirusz és lótuszligeteivel. Valaha, a 3—5 ezer év előtti fáraók korában e két növény jelképezte Alsó- és Félső-Egyiptom egységét összetartozását. A Nílus menti táj — a ma világát érteni kívánók szemében is változatlanul azt a benyomást kelti, hogy a teremtő ember akarata, a föld népe a Nílus mentén most is változatlan elszántsággal és egységesen dolgozik az ország felvirágoztatásán. A Nílus-delta ma is Egyiptom éléstára és kincses- kamrája. Tapasztalataink alapján azt is elmondhatjuk, héttel később figyeltek meg — főleg olyanoKnál, akik már előzőleg is neurózisban szenvedtek. Az első pillanat — és két órával később A nyolcas erősségű Banja Luka-i rengések után Bo- sanska Krajina körzetében az első pillanatban mozdulatlanság uralkodott. Két órával később a látvány viharos reakciókat váltott ki; többen elhagyták a várost. Mindezen esetben jellemző volt azonban az a törekvés, hogy legyőzzék a félelmet és szervezett mentési munkát indítsanak. Hatékony hozzájárulás volt a mentőosztagok, — a hadsereg és a polgárőrség — segítsége. Céltudatos munkájuk, nyugalmuk erőt adott az elemi csapást szenvedett lakosságnak. Igazolást kapott az a vélemény, hogy ilyen esetekben a szervezett egységek, katonaság stb., amelyekről a lakosság tudja, hogy váratlan eseményeknél bármelyik pillanatban kész segítséget nyújtani, — sikeresen megszünteti a félelmet és a társadalmi visszahatás egyéb nyugtalanító, zavaró formáit. hogy nemcsak szorgos falla- hok, hanem egyben rendkívüli jószándékú, szelídlelkű emberek művelik ezt a nílusi csodát, amelyen a közel- keleti háború egyiptomi „hét csapása” sem változtathatott, sem szándékban, sem eredményekben. Pihenőben Társaságunk dicséretére mondhatom — azokra is, akiket az út előtt kizárólag az ókori Egyiptom műemlékei vonzottak — hogy a jelen alkotó világát éppúgy élvezték, mint az ókorét. Ezt tárgyaltuk a Kairóba vezető út felén, ahol buszvezetőnk, Mahmud, megállást rendelt, hogy frissítsük fel magunkat, ki-ki ízlése szerint jeges Colával, narancslével, vagy forró kávéval, teával. Ügy látszik ő is a felüdülést igényelte, csak némileg más módon, ahogy mi. Elvonult tőlünk az útmenti bisztró kertjének egy csendes zugába és pihenőnk húsz percét Allahnak szentelte. Indulásunk előtt közölte, hogy minden rendben lesz. Az óriási országúti forgalom, a nehéz vezetési körülmények ellenére simán megérkeztünk Kairóba. Allah megígérte. £s így is történt... Mire a nap leszállt, vagyis Ra, a Napisten pihenni rendelte szolgáját, egy karcolás nélkül .behajtottunk Kairóba. A belvárosba érve már csak a csillagok és a légvédelem kék lámpái jelezték az utat szállodánkhoz. Kerekes Imrei Következik; Búcsú a piramisoktól. „Stratégiai* aranykészletek Az USA kongresszusa képviselőházának egyik tagja, J. Johnson 435 millió dollár értékű „stratégiai” aranytartalék létrehozását javasolta. Törvénytervezetet terjesztett be, amely előirányozza, hogy a kormány vásároljon 11 millió uncia aranyat „az USA űrkutatási *— és katonai szükségleteinek” biztosítására. A helyi megfigyelők azonban úgy vélitc, hogy Johnson kezdeményezése — nem annyira az ország „űrkutatási- és katonai szükségletei” iránti aggodalommal magyarázható, mint inkább azoknak a kaliforniai aranytermelőknek az érdekeivel, akiket ő képvisel az USA kongresszusában. Jól mutatja ezt, véleményük szerint, Johnsonnak az a javasalata, hogy az aranyat az amerikai termelőktől vásárolják meg, szabadpiaci árakon; Kína kereskedelme as arab államokkal A libanoni sajtó jelentése szerint a Kínai Népköztársaság bővíti az arab országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatait. A Kínai Népköztársaság damaszkuszi nagyKövetsége nyilvánosságra hozta a szóbanforgó területtel folytatott árucsereforgalom alakulására vonatkozó statisztikai adatokat. E szerint a Kínai Népköz- társaságnak az arab országokba irányuló exportja — 1970-ben 10 százalékkal haladta meg az előző évi export volumenét. Az 1967—68-as években a Kínai—arab kereskedelemben bizonyos stangálás mutatkozott, sőt az Egyesült Arab Köztársasággal folytatott árucsere-forgalom 37 százalékkal csökkent. Az 1971-es évre a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság által aláírt kölcsönös árucsere-forgalmi jegyzőkönyv az árucsere-forgalom volumenét 38 millió dollárra emeli (1969-ben 1.2 millió dollár volt). — A Szudánnal aláirt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv értelmében a kínai—szudáni kereskedelem volumene a kétszeresére emelkedik. A japánok szuperalaguta- kat fúrnak Japán új vasútvonalat épít, amelyik Osakát fogja összekötni a Kyushu sziget északi részén fekvő Hakatával. Ez lesz a világszerte ismert szupergyors vasútvonal, az „Űj TokKaido” nyugati része. A tervek szerint a vasútvonal építését 1975-ben fejezik be. 1970. augusztus 24- én kezdték meg az Üj Kanton alagút fúrását, amelyik az új vasútvonal építésének legnehezebb szakasza. Ez a 18.6 kilométer hosszú alagút Honsu sziget délnyugati részét köti össze Kyushu szigetével. Az alagutat Kedvezőtlen körülmények között kell kialakítani. A munkálatok zavartalan előrehaladása érdekében a Japán Államvasutak vasútmémöki kutatóintézete új fúróberendezések és gépek kialakításán dolgozik. Egyik találmányuk az alagútfúró gép, amelyik dinamit alkalmazása nélkül töri ösz- sze a Kemény kőzetet. Ez egy közönséges fúrógép, amelyhez „léglökéses vízsugár” kapcsolódik, s igen nagy nyomással bontja a kőzetet. A kutatóintézet a vízsugár ütőerejét 7000 atmoszféra nyomásra akarja növelni. Miután befejezik az Oj Kamon alagút építését, megkezdik egy másiK hatalmas alagút, a Seikan építését, — amelynek hossza 36.4 kilométer lesz, ebből 22 kilométer a tenger alatt. Az alagút a Honsu sziget északi részét köti össze Hokkaido szigetével. Átlátszó gyertya A gyújtógyertya az autóK egyszerű, de nagyon lényeges alkatrésze. Van-e lehetőség továbbfejlesztésére? Angliában most olyan gyertyákat gyártottak, amelyeknek szigetelő anyaga nem porcelánból készül, hanem jó dielektromos tulajdonságokkal rendelkező műanyagból. Eddig a gyertyát csaK úgy lehetett ellenőrizni, ha kicsavarták. — Most egyetlen szempillantással meg lehet győződni arról, hogy átüt-e a szikra a két elektróda között Könnyen ellenőrizhető az is, időbep történik-e ; gyújtás, " t A földrengés és az idegek KÉPERNYŐJE ELŐTT As Áradatról örsi Ferenc már-már a televízió háziszerzőjének számít Ha jól tudom, az Áradat éppen tizedik tévéjátéka. Sajnos a jubiláns bemutatkozás nem sikerült valami fényesen. A Péntekesti bemutatóban látott Örsi-dráma még a szerző átlagszínvonalának is alatta maradt. Talán ezideig legkevésbé sikerült próbálkozása. Jellemző, hogy a rendező Z íá- riássy Félixnek is a képernyőre állítás munkálatai közben egyik legfőbb gondja az volt, ho°y vajon a Laci figuráját alakító, á pozitív hős szerepét játszó Har- sányi Gábornak megmaradhat-e a hosszú haja, vagy sem: A dráma hitelét féltette a színész természetes hajviseletétől. Míg végül aztán belátta, hogy egy olyan fiatalembernek, mint a dráma egyik hőse, aki úgymond új normák szerint él és gondolkodik — lázadó fiatal — P’ért ne lehetne a fiatalok ízlése szerinti frizurája. Ezzel ugyanis talán még közelebb is kerülhet majd azokhoz, főképpen a fiatalokhoz, akik ettől az úgynevezett pozitív magatartástól idegenkednek. Pedig ehelyett sokkal inkább azon lett volna érdemes töprengeni, hogy a sematikus helyzetekre épülő és a konfliktusait tekintve is gyengélkedő történetből hogyan lehetett volna a lehetőségekhez képest valamelyest. elfogadható, teatralitástól mentes televíziós játékot produkálnia- Hogy a sok elemében sematikus drámába hogyan tudott volna életet és valóságot töltenie. A drámában valójában két ellentétes szemlélet ütközik össze. A magántulajdontól megszállott szülők hideg embertelensége, s velük szemben a fiatalok humánus lázadása. Ebből az ellentétből eredően az őszinte érzelmek és a mélyről fakadó hiteles indulatok áradatának kellett volna elöntenie a képernyőt Örsi Ferenc forgatókönyve azonban ilyenféle áradatra nem adott lehetőséget. Játék és vetélkedő Majdnem azt mondtam minden mennyiségben- Telitalálat pénteken este, vasárnap Kicsoda-micsoda, és két alkalommal pedig a Riporter kerestetik. Ennek ellenére valami érdekesség mégis adódott mindhárom játékban. A Telitalálatban például bár hősies küzdelemben, de mégiscsak legyőzetett a játék eddigi veretlen és félelmetes „bombázója”, dr. Pólyák György, aki sokoldalú tudásával, de nem különben szerénységével valójában megalapozta a szellemi vetélkedő igazi rangját és becsületét Most azonban emberére akadt, méltó ellenfélre a már vetélkedőkön edzett „profi” módra versenyző Morvái László személyében. Megjegyzendő, ez is az érdekességhez tartozik, hogy a zenében oly járatos Pólyák Györgyöt épp a zenei tudása hagyta cserben a nagyfontosságú ütközetben. Dehát ilyen a játék, és a szerencse. Nagy csata volt, számunkra övezetes, némi sajnálattal vehettük tudomásul, hogy Pólyák Gvörgy Waterló-já- val végződött, akit a négy adás folyamán igen megszerettünk. A Riporter kerestetik szombati elődöntőjének érdekessége: a döntőbe jutásért versengő mindhárom ri- porterjélölt pedagógus volt* Közülük végül a legmaga- biztosabban és legalaposabban felkészültnek Osváth Sámuelné bizonyult. Szép versenyt vívtak, csaknem fej-fej mellett haladva. De számunkra nem is ez volt az igazán értékes; sókkal inkább az, hogy egy-egy elhangzott riport alapján és á különféle riporteri feladatok megoldása nyomán, majd az őket követő bíráló megjegyzésektől, vagy épp elismerő szavakból kialakíthattunk magunknak, vagy legalábbis fogalmat alkothattunk róla, hogy valójában milyennek is kell lennie a jó riportnak. A Riporter kerestetik adásaival mi magunk, nézők is igényesebbé válunk a televízióban elhangzó riportokkal szemben, és talán még az a haszna is megvan, hogy a telvízié riporterei is jobban ügyelnek riportjaik színvonalára. Legalábbis Vér- tessy Sándor egy-egy önmagát javító megiegyzéséből erre lehet következtetni. — Más kérdés, hogy a bírálatokban még többet szeretnénk hallani az egyes műfajok követélményeiről. Szívesen hallanánk elmélyültebb elemzéseket, értékeléseket is. Néha az lehet a néző érzése,' hogy a bíráló észrevételek csupán a felszínen mozognak. Máskor meg visszájára is fordulnak. Például leg-J utóbb Bereczki Gyula zsűritag esetében, aki kifogásolta — helyesen — az egyik riporterjelölt helytelen kérdését (Mi az, hogy mozgalom? — így hangzott el a kérdés); De ugyanakkor maga is az általa kárhoztatott nyelvi hibával egyenértékű botlást követett el, mondván: ez egy rossz kérdés. Ahol a határozatlan névelő, az egy használata tudvalévőén helytelen és magyartalan. Aztán afpn is elgondolkodhatunk, hogy a versenyzők és a közreműködő riporterek vajon helyesen kérdeznek-e mindert esetben feltételes módban; Megkérdezném.*. Megnézném... Remélhetően a következő elődöntőkben talán erre a kérdésre is választ kapunk majd. A Kicsoda-micsoda meglepetése: a háziasszony, Bódis Szylvia távolléte. Az igazság: a játék kerete ezzel még egyszerűbb lett, kevésbé körülményes, s az elektromos időmérő szerepének csökkenésével a hangulat is barátiabbá vált valamivel. Még az elnyerhető pénzösz- szeg túlzott exponálását kellene valamiképpen kiküszöbölni, s akkor a játék igazi tartalma még inkább kidomborodnék. Egyébként maga a játék ezúttal kissé szürkének, egyhangúnak bizonyult. — Ment minden simán. Ebben a már már izgalommentes légkörben még a „világrekord” sem hatott szenzációként Röviden A kulisszák mögé látni —- mindig bizsergető gondolat. A szombat esti vidám séta a színdarab születésének kulisszái között mégsem szerzett különösebb örömet — Ezekről a ké^écekről, -nnél frissebb tálalásban maibb hangvételben szerettünk volna hallani, még humoros formában is. Legkedvesebb verseit mondta el Bitskev Tiboi, kiegészítve versmondó ars poé-' tíkájáoak néhány gondolata-: vaí Ércesen csengő haneia kitűnő hangszer, de a benső-' séges lírához mintha nem volna eléggé hajlékony* Mozgalmasnak, változatost nak ígérkezel az A Hét Választási körképe be is váltotta az ígéretet jelesen. A1 műsor keretében oanorámi- kus képet kaptunk a választás napiának eseményeiről és egvben Szepesi Györgynek és kollégáinak sikerült a társadalmi esemény hangú-! latát js visszaadniuk. .......... V. M