Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

1971. április 27. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Választottunk — szavaztunk (Folytatás az 1. oldalról) tott képviselőknek , megbízó leveleiket. Május 10-ig min­denütt megtartják a községi és városi tanácsüléseket, majd ezt követi a megyei tanács alakuló ülése. — mondta végezetül Tóth Já­nos. SZOLNOKI MOZ4IK A Ságvári úti iskolában szavaztak a 19., 20., számú vá­lasztókerület lakói. Az iskola kapujában piros nyakkendős úttörők hangos jóreggel ttel köszöntötték az érkezőket. Csupán ezen az egyhelyen több mint ezemégyszázan dobták be szavazataikat az urnába- Nyolc óra íelé jár­hatott, amikor egy asszony — a gyerekeivel együtt ér­kezett — virágot hozott, s a következő szavakkal nyúj­totta át a szavazatszedő bi­zottságnak: — Fogadják éL az első vi­rágok a kertünkből. Ságvári művelődési ház nagvterme: ott szavaztak a 45-ös körzet választópolgá­rai. Sokan várták, hogy rá­juk kerüljön a sor. amikor megérkezett a 82 éves Csö­mör Irénke néni. Az idős nyugdíjas óvónőt mindenki jól ismeri a kerületben. Na­gyon sok nagymamát, nagy­papát, anyukát, apukát taní­Gócza József, a jászkise- riek_ országgyűlési képvise­lője — még mint képviselő- jelölt — dobja be szavaza­tát a nagyközség 2 számú választási körzetének urná­jába. tott ő. amikor azok még „ki­csike emberek” voltak. Irén- ke néni most is, reggelente, mintha csak iskolába kísérné a gyerekeket. reggel fél nyolckor kitipeg az utcára, elsétál az iskoláig meg visz- sza. Amikor belépett a sza­vazó helyiségbe, mindenki szeretettel köszöntötte, utat nyitottak neki, hogy soron kívül szavazhasson. S mint ahogyan a tél után a tavasz következik, Irénke néni után egy csoportban érkeztek a KISZ-tábor lakói, ötvenhárom fiatal, köztük nagyon sok első alkalommal élt választópolgári jogaival. Morvái György a városi választási elnökség tagja dél­előtt fél tízkor a következő szavakkal üdvözölt bennün­ket az utcán: „Hallatták? A • TITASZ-nál. az 1-es számú választókerület helviségében már eddig a választópolgárok 6C százaléka meeielent sza­vazni”. Aztán még egy hírt hallottunk abból a kerület­ből. Egv választó a sok kö­zül rigmust szerkesztett, — ami az után hamar elterjedt: Tanácstagunk Meggyes” ..Kerületünk egyes Á kerület tanácstagi a Meggyes László festőmű­vész lett A 21-es számú tanácstagi vnlas7t(Mcerüle1ben a Kassai űtf általános iskola szavazó- helvi síében találkoztunk Nagy Évával. A néviegyzék- ben a 241-es sorszám alatt szerenel. A csinos lány 1953- április 25-én született, vagvi^ pontosan a választás nanián töltatr*, h» a tizennvoicadik életévéi- Mii ven érzés n a gy- kominak. választópolgárnak lenni» — Nagyon jő. Nagy öröm száein-n-a hcytrv ront a ti- zennvoVaHik sTfilötScnanon vála-rthatnv. Ki-sít izgatot­tan készültem erre a nap­ra, bevallom, hogy pööig kü­lönösebben nem foglalkoztam a közélet eseménveivel. — Most. hogy választó lettem, a KISZ szervezet* ől kaptam tégy brosúrát ..Ifjú választó­inak a választásról”. Ezt már többször is elolvastam. Való­ban úgy érzem,- hogy nem­csak a jogaim gyarapodtak, hanem több lett á kötelessé­gem is. — Mondjon valamit ön­magáról. — A Jász-Nagykun Ven­déglátóipari Vállalatnál dol­gozom, gyors. és gépírónő vagyok. Később szeretném majd tovább képezni ma­gam a vendéglátóipari szak­mában. 56. számú választókörzet: Tenyősziget. Cseberér — a tanvavilág területe. Ki ke­rékpáron, ki kocsival, mo­torral, vagy autóbusszal ér­kezik- Családok együtt — olyan, mintha az egész kör­nyék lakói megbeszélték volna, ki mikor megy szaval­ni. nehogy egy perenv; szü­net is legyen. Sipos Barnáné tanítónő először vesz részt úgv választáson, mint a 2. számú országgyűlési képvise­lői választókerületi bizottság tagja. — A képviselőjelöltünket, Orbán József elvtársat jól ismerjük — mondta beszél­getésünkkor. — Volt ő már sokszor nálunk látogatóban, beszámolót tartani. A tanács- tagjelöltek is népszerű embe­rek, talán azért megy olyan gyorsan nálunk a szavazás. És köszönet a Volánnak is, nagyszerű aktivasták voltak a választás előkészítésében és segítenek abban is. hogy minden tanyai választópol­gárunk ideiében leadhassa szavazatát. Külön kis mikro- busszal hordják be az em­bereket, ide a körzetbe. ■ír A városi tanács épületében a választási iroHában is nagv a forgalom. Még az utolsó percekben is sokan kémek igazolásokat, kérnek magya­rázatot. A választási elnök­ség irodáiáhan egymásnak ariiák a kilincset a vendé­gek. C=áki István, az — MSZMP KB tagja, a meavei hi-wtság első titkára érdek­lődik: „Hogy bQiad a vá­lasztás. elvtársak?” A szolnoHnk csupa jó hír­rel szolgálhatnak: „minde­nütt reniihen, áliamnolgári fe'elössZefüjj tudatába., sza­vaznak a város lakói”. Sőt délelőtt 11 óráig a7. mű orSTáyggőlési kén viselő* vál aS7tókerüi “then 72.1. a 2- szpmúbar 75.1 szágplávban már leadták szavazatukat az emberek-9­Délután 5 Óra. S7’'nbolv a j-jlfsrrtrpq v41 ncTtógj *>1 nöVoój^r irodóla. T.qVa­tos ArdolnÁ Ovors. fíjrtfa tová^^,'trv++a az az Or*55z4­gTic : Szolnok mooróhnn fvlr Ártok Sze-l^vAn^o-n. "RÓVA«•7ól ban és »Piszo^rsön fejeződött be a választás. Pillanatképek Jászberényből A postások ezen a napon is korán keltek. Még 8 óra előtt visszaérkeznek a pos­tahivatalba azok, akik már szavaztak és jöttek levál­tani azokat, — telefonköz­pontosok, távirat kézbesítők — akik eddig „tartották a vonalat” és akik ezután in­dulnak szavazni. Fekete Erzsébet édesany­jával érkezik az 1-es számú választókerületté kijelölt Lehel vezér gimnáziumba. Mint választó, most vesz részt első ízben országos dolgok intézésében, régi is­merősként lép be viszont a szavazóhelyiségbe. Harma­dikos és negyedikes gimna­zista korában ez volt az osz­tálya. itt érettségizett. — Most nem volt olyan' tét, mint tavaly — érettsé­gi előtt —. én mégis ugyan­úgy izgultam, mint akkor. Hogy miért? Talán azért, mert ma ugyanabban az osztályban váltam másod­szor is felnőtté. Szabó Mihályné Margit utcai lakásán kora délelőtt kopogtatnak be a mozgó­urnával. Az idős — száz éves — asszony évek óta nem jár el otthonról, négy évvel ezelőtt is lakásán sza­vazott Szabó néni — aki mint elmondta, kicsit már felejt — nem emlékszik ré­si választásokra, azt viszont még eszében tartja, hogy leeutóbb is nagyon kedve­sek voltak, lakásán kereste fel a szavazatszedő bizott­ság. Felkeresik azonban a választókerületeket ezen a napon — és szavaz — négy lánya, négy unokája és két dédunokája. Majdnem száz első választó Mezőtúron a 6-os szava­zókörbe látogattunk el. Az asztalra néhány emléklap volt kirakva és a szavazat­szedő bizottság tagjain kí­vül csak három középisko­lást, Kun Imrét. Fazekas Gyulát és Bakondi Jánost találtuk a teremben. Mind­hárman 18 évesek, termé­szetesen most szavaznak életükben először. — A szavazókörben nyolc­százhetvenkét választásra jogosult van, közülük majd­nem száz. első választó — mondta Varga Lajos, a sza­vazókor elnöke. — Nagyon régóta veszek részt a vá­lasztásokon hasonló minő­ségben, de ilyen jól még so­hasem mentek a dolgok. Fél nyolckor indult meg az em­beráradat és délre már több mint nyolcszázan leszavaz­tak. Betegágynál Minden bizonnyal a me­gye legidősebb választópol­gára volt a törökszentmik­lósi Búzás Ferenc. A 103 éves ember 10 évvel fiata­labb feleségével még né­hány héttel ezelőtt is re­mek egészségnek örvendett A hozzátartozók örömmel látták, hogy az idős házas­pár egy nátha nélkül vé­szelte át a hosszú, kemény telet. Búzás néni most is jól érzi magát, ám Feri bá­csi ágynak esett. A szava­zatszedő bizottság a beteg­ágyánál kereste meg. Egy évszázad élő tanújá­nak mielőbbi gyógyulást kí­vánunk. A karcagi kórházban dél­előtt kilenc órakor kezdődött a szavazás. Lakatos Mihály és Rózsa Sándor az 1-es szá­mú szavazókörzet szavazat., szedő bizottságának tagjai jártak az urnával kórterem­ről kórteremre. A szülészeten kedves epi­zódnak lehettünk szemtanúi: Saliga Andrásné — aki egyébként a kórházban nő­vér — egynapos kisfiával „együtt” szavazott. Olajbányászaink átvették a kongresszusi zászlót (Folytatás az 1. oldalról) volt, magasabb szintű mun­kára ösztönözte a fúrási üzem dolgozóit is. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a távolabbi jövőben nem eszközölnek esetleg szer­vezeti változtatásokat. Felve­tődött az a gondolat, hogy össze kellene vonni a válla­latokat. Erre — amennyiben ez a gondolat testet öltene —■ két lépcsőben kerülne sor. Először az alföldi fúrási, il­letve termelő üzemeket kel­lene egyesíteni a? azonos jel­legű dunántúli vállalatok­kal, s csak azután vonni kö­zös irányítás alá a fúrási és termelő tevékenységet A felszabaduló szellemi és anyagi kapacitást külföldön lehetne hasznosítani. Erre a kezdeti lépések már megtör­téntek, részben realizálódtak is, hiszen magyar olajbányá­szok már dolgoznak a Kö­eszközölnie. Ebbe a mun­kába a „házi építőbrigád” jól besegít Varga Béla tájékoztatójá­ban szó volt még arról is, hogy három és fél milliárd köbméter földgázt termel­nek az idén. Ezzel kapcsolatban Jura- tovits Aladár, a vállalat sze­gedi üzemének vezetője el­mondta, hogy ha volna igény, több földgázt is tud­nának juttatni a fogyasz­tóknak. Nemes elvtárs felszólalása során reagált erre is. Meg­érni! telte, hogy nem csupán igény kérdése ez. — Ener­giamérlegünk alakulásában az önök iparága volt és ma­rad a döntő tényező, — mondotta többek között. — A nagyüzemek, a főváros lakói várják a földgázt. A városok levegője is jobb tanács és a SZOT vándor­zászlajának ünnepélyes át­adására Nemes Dezső mel­lett megjelent dr. Lőrinc/. Imre nehézipari miniszter- helyettes, Heves és Csong- rád megye pártbizottságá­nak első titkárai, több járás és város pártbizottságának titkárai. Az olajbányászok küzdel­mes és értelmes életét hűen tükröző jeleneteket mutat­tak be először a vállalat fiataljai, majd Rumpf Pál. a pártbizottság titkára em­lékezett meg arról, hogy 25 *ve. szovjet segédlettel kez­dődött olajbányászat az Al- földöai. s húsz éve alakult meg a termelő vállalat. Szólt arról is, hogy sokol­dalú együttműködés és kö­zös erőfeszítés eredménye az alföldi olajbányászat felvi­rágzása. A Szigligeti Színházban rendezett ünnepség elnökségé zel-Keleten, s további tár­gyalásokat is folytatnak ha­sonló céllal. A pártbizottságon folyta­tott eszmecsere után Nemes elvtárs a megye, illetve a város vezetőinek kíséreté­ben megtekintette Szolno­kot. Ütbaejtette az olajbá­nyászok lakótelepét, a Vár- konyi István teret és annak környékét, majd a Vosztok úti lakótelepet és a Tiszali- getet. Üt ja során főleg az építőipar korszerű módsze­rei után érdeklődött. A városnézés után a szan- daszőllősi földgázüzembe ér­kezett Nemes elvtárs. Csáki Dénes, a termelő vállalat osztályvezetője tájékoztatta az üzem Budapest, illetve Szolnok gázellátásában be­töltött szerepéről. Találkozás a dolgozók küldölteiTel Nemes elvtárs ebéd után a Szolnok megyei tanács vb termében találkozott az al­földi olajipar küldötteivel. A vállalat üzemeiből — Sze­gedről, Hajdúszoboszlóról, stb. — érkezett munkáson, vezetők előtt először Rumpf Pál. az Alföldi Olajipari Pártbizottság titkára a párt­szervezetek tevékenységé­ről tartott tájékoztatást, majd Varga Béla, a termelő vállalat igazgatója adott szá- mot a vállalat munkájáról. Többek között megemlítet­te, hogy hat-nyolcszáz dol­gozót foglalkoztató, évente száz, százhúsz millió forint értékű beruházást kivitelező építési részleget kénytele­nek fenntartani, mert nincs kivitelező. Nemes elvtárs helyeselte ezt, mondván, hogy az épí­tési részleg csak látszólag rontja az egy munkásra eső termelési értéket, való­jában javítia azt, mert nél­küle sok beruházás éoftése elmaradna, következéskép­pen csökkenne a termelés. TJtóvégre nem kicsi a tét: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnak másfél évtizedes időtarta­mot tekintve, évenként át­lag kb. háromnegyed milli­árd forint beruházást kell lesz ezáltal. Az igények ki­elégítését azonban csőveze­tékek, gázkazánok, konvek­torok hiánya is késlelteti. Számításba kell venni azt is, hogy az üzemek egy ré­sze csak akkor áll át gáz­tüzelésre. ha megbizonyoso­dik arról: hosszú évekre biz­tosított a földgázkészlet. \,. Ezen a találkozón többen felszólaltak. Méltatták a szocialista brigádoknak a vállalat egészét befolvésoló pozitív munkáját. Szóltak a különböző területeken al­kalmazott termelési módok­ról, a termelést fokozó mód­szerekről, — többek között a hazánkban először alkal­mazott, földalatti elégetéses módszerről. Szó esett a la- kásénítkezésről, a szakmun­kásképzésről, a törzsgárda kialakításáról, a pártokta­tásról. — hogy csak cím­szavakban számoljunk be az ott elhangzottakról. Nemes elvtárs külön kö­szönetét fejezte ki a részt­vevőknek az elhangzotta­kért. Mint mondotta; min- ez nagyon érdekelte őt, hi­szen nagyon nagy az ipar­ág jelentősége. Jó ötven év­vel ezelőtt még azon vitat­koztak a tudósok, hogy mi­lyen anyag korszaka követ­kezik. Mostmár senki sem vitatja, hogy a műanyagoké a jelen és a jövő. Azok nyersanyagának biztosítá­sában pedig vitathatatlan érdeme van a szénhidrogén­bányászatnak. A délutáni találkozón mondott zárszavában Csáki elvtárs kérte n Nagvalföldi Kőolaj- és Föld eáz term elő Vállalat kollektíváját, hogy becsüljék meg a szocialista munkaverseny eredményei­ért kapott kongresszusi zászlót, a X. pártkong­resszus szép és maradandó emlékét. Díszünnepség a Szigligeti Színházban Tegnap délután négy óra­kor a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói töltötték meg a szolnoki Szigligeti Színház nézőterét. A kongresszusi zászló, illetve a Miniszter­Ezt a gondolatot fűzte to­vább ünnepi beszédében Varga Béla. a termelő vál­lalat igazgatója. Köszönetét fejezte ki a fúrási üzem kollektívájának, a tervezők- nek és a kivitelezőknek. A vállalat eredményeinek ismertetése után mondotta Varga Béla: — A további­akban is nagy erőfeszítése­ket Kell tennünk, hiszen 1975-re a gáztermelést lé­nyegében meg kell dupláz­nunk. a kőolajtermelést pe­dig kb. 30 százalékkal nö­velni. A kongresszusi zászló át­adásakor Nemes elvtárs tol­mácsolta a környező megyei nártbizottságok üdvözletét Is Többek között a követ­kezőket mondta: — A Köz­ponti Bizottság nevében Kö­szöntöm a vállalat dolgozóit abból az alkalomból, hogy a X. pártkongresszus tiszte­letére indított munka ver­senyben elnyerték a kong­resszusi zászlót. Legyen ez a zászló további sikerek forrása és ösztönzője. A zászlót átvevő Varga Béla Ígérte: méltók lesznek a zászló őrzésére. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját dr. Lőrincz Imre miniszterhe­lyettes adta át. Hangsúlyoz­ta: ritkán adódiK ilven ese­mény egy vállalat életében, hogy a kongresszusi zászló mellé a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlalát is elnyerjék. — Tudjuk. — mondotta többek kö7.ött. hogy hazai viszonylatban egyedülálló műszaki telie- sítményt tűztek maguk elé. Ez adja a kitüntetések igazi értékelését és megbecsülé­sét. Pozsonyi Ferenc VSZB titkár a következő szavuk­kal vette át a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász- laiát: — Erőnket nem kí­mélve, azon leszünk, hogy nálunk maradjon a zászló. A vállalat kollektíváját köszöntötte még a vándor- zászlót eddig őrző Tiszai V»- gyt Kombinát képviselője, valamint Simon Antal, a bányász szakszervezet fő-, titkára. Az ünnepség kitüntetések, átadásával zárul*

Next

/
Oldalképek
Tartalom