Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 27. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Voltak évek Nyugat-Németországban, amikor az egész jobb- és baloldal egyértelműen az uralkodó uniópártok mögé tömörült. Nem csupán azért, mert akkoriban az egyfelől az amerikai hidegháborús erőpolitikára, másfelől a német re- vansista militarista érzelmekre játszó Adenauer vezette a kormányt és a hasonló felfogású Strauss volt a kabinet egyik hangadója. Hanem azért is, mert akkoriban nem is volt jelentékeny szélsőjobboldali párt. 1966 táján azután új mozgás indult meg a szélsőjobbon. Megalakult és rövid idő alatt sikereket ért el: a községi, vá­rosi és tartományi választásokon egymás után nyerte a man­dátumokat az új neofasiszta párt, az NPD. Mégis, az 1969 őszi palamenti választásokon — bár haj­szál híján csupán — megbukott az NPD. A várakozásokkal ellentétben nem sikerült képviselőt bejuttatnia a parla­mentbe. Ám rengeteg szavazót elvont a CDU—CSU-tól, így történt, hogy húsz év után elsőízben nem az uniópártok ala­kítottak kormányt Bonnban, hanem a szociáldemokraták, koalícióban az FDP-veL Azóta ismét eltelt csaknem két esztendő, s a szélső­jobb a 69 őszi megrázkódtatás után rendezte sorait. Sokan rájöttek, hogy nem érdemes az NPD-t támogatni, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt nem jutott be a parlamentbe, másrészt még a nyugati szövetségesek is állandóan bírálják, nem tartják eléggé szalonképesnek, túlsá­gosan nyíltan vallott szélsőjobboldali programja miatt. Így hát megindult a visszaözönlés a hagyományos nagy jobb­oldali parlamenti pártokba. Ez az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy a vasár­napi tartományi választásokon, Schleswig-Holsteinben az új náci NPD egyetlen mandátumot sem tudott elnyerni, a CDU viszont 51,7 százalékkal abszolút többséget szerzett, s egyben 5,7 százalékkal növelte szavazatainak számát a leg­utóbbi tartományi választásokhoz képest. Igaz, a szociálde­mokraták is előretörtek a négy évvel ezelőtti helyzethez vi­szonyítva, ám csupán 1,8 százalékkal. A sorait újra rendező jobb és szélsőjobb az NSZK-ban tehát ismét az adenaueri párt köré tömörül. Ügy véli: ez a legeredményesebb módja minden belső reform, valamint a szocialista államokkal való megbékélésre, a reális helyzet elfogadására irányuló külpolitika elleni harcra. Nem kell túlbecsülni, de még veszélyesebb lebecsülni ezt a helyzetet. Nyilvánvaló: a bonni ellenzék nem adta fel célját, hogy még a legközelebbi parlamenti választások (73 ősze) előtt megdöntse a Brandt—Scheel kormányt, megaka­dályozza a szovjet—nyugatnémet s a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálását. Természetesen elsősorban a bonni kormánykoalíció fel­adata, hogy e törekvések ellen eredményesen felvegye a harcot Véleményünk szerint csak úgy számíthat sikerre, ha nem ijed meg e részleges választási eredmény negatívumá­tól, hanem az eddiginél következetesebben halad a realista politika útján. Vasárnap tartották meg az osztrák elnökválasz­tásokat, amelyen az eddigi elnök, a szocialista párti Franz Jonas szerezte meg a győze'mct. Képünkön: Fr nz Jonas (balról a választási eredmények kihirdetése után fosai ja vetély társa, a néppárti Kurt Waldheim gratulá­cióját. (Telefoto — AP — MTI — KS) Vasárnap hivatalosan Roesch belügyminiszter be­jelentette a köztársasági el­nökválasztás végeredményét: Franz Jonas jelenlegi elnököt két millió 488 372 szavazattal a leadott szavazatok 52,8 százaléka választották meg, újabb hat esztendőre a leg­magasabb állami tisztségre. Kurt Waldheim, az osztrák néppárt elnökjelöltje két millió 225 368 szavazatot ka­pott (47,2 százalék). A vasárnapi elnökválasztás a kisebbségben kormányzó osztrák szocialista párt to­vábbi erősödését jelzi. Amíg ugyanis Jonas 1965-ben csak 35 ezerrel kapott több szava­zatot az ellenjelöltnél, addig az idén a szavazattöbbség 263 ezer volt. Jólehet általá­ban Jonas győzelmét várták, a viszonylag magas szavazat­különbség a szocialisták újabb térnyerését jelzi. En­nek alapján bizonyosra ve­hető, hogy a Kreisky-kabinet felhasználva pártja kedvező irányzatát még ebben az év­ben újabb parlamenti válasz­tásokon kísérli megszerezni majd a parlamenti többséget. Az osztrák néppárt jelöltjé­nek előrelátott veresége rész­ben Jonas személyes prezsti- zsének, részben a néppárt tá­bor tavaly óta tartó válságá­nak tudható be.. Az elnökvá­lasztás nyertesének tekinthe­tő bizonyos mértékben a szélsőjobboldali szabadság párt is. Ez a párt nem állí­tott ugyan jelöltet, de köztu­dott, hogy vezetése „csendes társa” a szocialistáknak és ezért szerepet játszanak a következő kormányalakítás­nál is. Az Osztrák Kommu­nista párt arra szólította fel tagjait, hogy ne szavazzanak a néppárt jelöltjérfe. Franz Jonas Bécsben szüle­tett 1899. október 4-én, sok- gyermekes munkáscsaládban. Az első világháborúban kato­nai szolgálatot teljesített, majd kitanulta a nyomdász­mesterséget. Ekkor ismerke­dett meg a szocialista mozga­lommal, amelynek rövidesen aktív részvevője lett. A fel- szabadulás után társadalom- politikai kérdésekkel foglal­kozott Bécs egyik munkáske­rületében, amelynek elöljárói tisztét is betöltötte. 1951 jú­nius 22-től 1965-ig köztársa­sági elnökké választásáig Bécs polgármestere volt. 1953-tól az osztrák nemzeti tanács tagja. Az 1965-ös elnökválasztá­son a szavazatok 50,69 száza­lékát (2 324 479 szavazat), az 1971 április 25-i választáson a szavazatok 52,8 százalékát (2 488 372 szavazat) nyerte el; s így újabb hat esztendeig Ausztria legmagasabb közjo­gi tisztségét viselij Rogers Kairóba utazik Kairóban nyilvánosságra hozták Rogers küszöbön ál­ló látogatásának program­ját. Eszerint az amerikai kül­ügyminiszter május 4-én délután érkezik az egyipto­mi fővárosba és még aznap este megkezdi tárgyalásait Mahmud Riad miniszterel­nökhelyettessel és külügy­miniszterrel. Mahmud Favzi miniszterelnök 5-én délelőtt fogadja az amerikai állam­férfit. aki 6-án fejezi be Ka­irói látogatását. Rogers egyiptomi és izra­eli látogatása során szorgal- mázni kívánja a szuezi csa­torna megnyitását, s evégett közvetítést kísérel meg az EAK és Izrael között. Az EAK Rogers látogatását meg­előzően ismételten és hatá­rozottan kinyilvánította, hogy a részleges csapatkivonások és a csatorna megnyitása csak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határo­zatán alapuló általános ren­dezés keretében képzelhető el, következésképpen Izrael­nek ki kell vonnia csaoata't az összes megszállott terme­tekről. s a részletes csapat- kivonás csupán teljes kiürí­tés kezdetét je’entheti. Kairó álláspontját illetően Szadat április 2-i nyilatkozata a mérvadó. Hazaérkezett a magyar párt­küldöttség Hétfőn reggel Szófiából hazautazott a magyar párt­küldöttség, amely részt vett a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán. Németh Károlyt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát és Kovács Antalt, a Vas megyei pártbizottság el­ső titkárát szívélyesen bú­csúztatták a bolgár főváros központi pályaudvarán. Bú­csúztatásukra megjelent Ta- no Coiov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterel­nökhelyettes, Georgi Jorda- nov, a szófiai pártbizottság első titkára, Dóra Belcseva könnyűipari miniszter, Va­szil Bogdanov budapesti bol­gár nagykövet és más hiva­talos személyiségek. Roska István, hazánk szó­fiai nagykövete a jugoszláv határig kísérte a küldöttsé­get. Hétfőn elutaztak Szófiából a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán résztvett szovjet küldöttség tagjai. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev, a küldöttség ve­zetője már szombaton haza­tért Szófiából. Elutazott Szófiából Német­ország Kommunist^ Pártja, a Dán Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt és az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus Párt küldöttsége is. Befe:eződött a Bolgár KP X. kongresszusa Vasárnap délelőtt megtar­totta ünnepélyes záróülését a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa. Közölték a szombat este megválasztott 147 tagú központi bizottság első ülésén megejtett vá­lasztások eredményeit. A küldöttek nagy tapsa kísér­te a bejelentést: a BKP KB első titkárává a központi bizottság egyhangúlag újjá­választotta Todor Zsivkovot. A politikai bizottság ösz- szetétele a korábbihoz ké­pest változatlan. Tagjai: Bó­ján Blgaranov, Tano Colov, Cola Dragoicseva, Pencso Kubadinszki, Ivan Mihajlov, Todor Pavlov, Ivan Popov, Sztanko Todorov, Borisz Velcsev, Todor Zsivkov, Zsivko Zsivkov. ötről hétre emelkedett a központi bi­zottság titkárainak száma. A KB titkárai: Borisz Vel­csev. Sztanko Todorov, Ivan Abadzsi. Venelin Kocev, Penju Kiracov, Ivan Prmov. A titkárság tagja: Georgi Bokov, Vladimir Bonev. A választások eredmé­nyeinek bejelentését követő­en Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondotta el ünnepélyes kongresszusi záróbeszédét. Megköszönte a bizalmat és valamennyi tisztségviselő nevében ígéretet tett a BKP eddigi politikájának folytatására. A kongresszust értékelve rámutatott arra, hogy az az egész bolgár nép kongresszusa volt, amelyet áthatott az emberről való anyagi és kulturális gon­doskodás törekvése. Köszönetét mondott a kül­földi testvérpártok küldött­ségeinek részvételéért. Élénkülő harcok Dél-Vietnam egész terüle­tén felélénkült a népi fel­szabadító erők harci tevé­kenysége. A DNFF alakula­tai hétfőre virradó éjjel tü­zérségi támadásokat intéz­tek az amerikaiak és dél-vi­etnami zsoldosaik több meg­erősített állása ellen. Raké­tákkal és aknavetőkkel lőt­ték egyebek között a Da Nang-i amerikai óriástá- maszpontot is. Dél-Vietnamban Egy saigoni amerikai ka­tonai szóvivő hétfőn reggel beismerte, hogy a hazafiak a napokban két további ameri­kai helikoptert lőttek le. Stanley Resor amerikai had­seregügyi miniszter hétfőn reggel megkezdte konzultá­cióit Craighton Abrams tábornokkal a Dél Vienam- ban állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoká­val. Mao várja Hixont Az amerikai Life hetilap legújabb száma közli Edgar Snow író és újságíró cikkét, amely Mao Cetung-gal, a Kínai Kommunista Párt el­nökével folytatott decemberi beszélgetésén alapult. Snow Mao Cetung személyes isme­rőse, azt a feltünéstkeltő hírt szellőzteti meg, hogy Mao Cetung szívesen látná Ri­chard Nixon elnököt Kíná­ban, akár mint turistát, akár mint áPamelnököt. A mostani közlést azzal ma'W'rázza. hopv a kínai ve­zető megengedte neki: a közvetlen idézeteket kerül­ve, megírhatja néhány kije­lentését. Snow szerint négy hónap­pal ezelőtt Mao azt mondta, hogy a külügyminisztérium tanulmányozza baloldali, kö­zéputas és jobboldali pártál- lásu amerikai állampolgárok bebocsátását a kínai népköz- társaságba. Ekkor megkérdezte az új­ságíró, vajon „olyan jobbol. daliakat mint Nixon, akik a monopoltőkéseket képviselik beszélne vele akár mint tu- a cikk így folytatódik: „szí­vesen kell látni őt is.mert ahogy Mao kifejtette, jelen­leg Kína és az Egyesült Ál­lamok problémáit Nixonnak kel] megoldani. szívesen beszélne vele akár mint tu­ristával. akár mint elnökkel.” A Life magazin egy másik oldalán Hugh Sidey fehér­házi tudósítója azt írja, hogy Nixon „naffvon szeret­ne” ellátogatni Kínába. Képűnk az űrhajósok sajtótájékoztatóján készült. (Balról jobbra): Nyikolaj Rukavisnyikov kutatómérnök, Vlagyi­mir Satalov, az űrhajó parancsnoka és Alekszej Jeliszc- jev fedélzeti mérnök (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Satalov nyilatkozata ‘ E ég ed ettek a kísérletekkel, a repülés eredményeivel Vasárnapra virradóra, ma­gyar idő szerint éjfél után 40 peccel a Szaljut—1. űrállo­mássá] közösen végzett tu­dományos műszaki kutatási programjának elvégzése után a Szojuz—10 űrhajó legény­ségével simán leszállt a Szovjetunió területén, a ka­zahsztáni Karaganda város­tól 120 kilométerre észak­nyugatra. Április 24-én, magyar idő szerint 2 óra 47 peckor a Szojuz—10 űrhajót összekap­csolták a Szaljut űrállomás­sal- Az első szakaszban autót matikus berendezések segít­ségével az űrhajó 180 méterre közelítette meg az űrállomást. A további köze­ledést és az egymás mellé állást az űrhajó legénysége hajtotta végre. Az űrállomásból és űrhajó­ból álló kozmikus rendszer összekapcsolt állapotban 5 óra 30 percen keresztül re­pült együtt. Eközben ellen­őrizték a fedélzeti rendsze- ket. értékelték a dinamikai jellemzőket. Ezután szétkap­csolták. majd eltávolították egymástól a Szojuz—10-et és az űrállomást. A kísérleti program végre­hajtása után — magyar idő szerint éjfél előtt egy perc­cel — bekapcsolták a Szo­juz—10 fékező hajtóművét, maid az űrhaió egyes részei­nek leválasztását követően a leszálló egység megkezdte útját a Föld felé. Az aerodi­namikai fékezés után az at­moszférában üzembe helyez­ték az ejtőemyőrendszert, maid közvetlenül a földet érés előtt a sima leszállás hajtóműveit A leszálló egy­ség zökkenőmentesen ért földet az előre kiszámított térségben. A Szojuz—Szaljut együttes ■■ ■* I r r ft a űrrepüléséről A Szojuz—10 űrhajó föld- reszállása után megtartott sajtóértekezleten Vlagyi­mir Satalov, az űjhajó pa­rancsnoka kijelentette: „to­vább haladunk az orbitális tudományos kutatóállomások létrehozásának útján. Mos­tani űrrepülésünk a soron- lévő szakaszt jelentette ilyen állomások megterem­tésében, újabb űrkutatási eredmények kidolgozásában”. _ A végzett munkáról t eljes egészében beszélni még korai lenne — fűzte hozzá. — Repülésünk időtartam te­kintetében nem volt hosszú, de a végzett munka, a célok és a feladatok szempontjából igen feszült és nagyarányú volt. Az volt a feladatunk, hogy komplex módon kipró­báljuk a Szojuz típusú űr­hajók továbbfejlesztett vál­tozatát, a Szojuz—10-et a fel­szállásunk előtt négy nappal felbocsátott Szaljut orbitális tudományos állomással együttműködve. Ezt a mun­kát elvégeztük, kipróbáltuk az űrhajót, együttes repülés­ben vizsgáltuk a tudományos állomás berendezéseit, kidol­goztuk a vele való együttes manőverezést. — Űrrepülésünk egyik nagyfontosságú feladata volt annak kidolgozása, hogyan lehet felkutatni, megtalálni és megközelíteni a világűr­ben egy pilóta nélkül szálló obiektumot. K] kellett dol­gozni a vele való összekap­csolódás és a tőle való szét­válás új rendszerét is. Űrha­jónk személyzete elégedett a végzett munkával, repülé­sünk eredményeivel. Az újságírók kérdéseket tettek fel a Szaljut orbitális repülés során végzett munka állomással történt együttes részleteit illetően. Erre Alekszej Jeliszejev, a Szo­juz—10 egyik űrhajósa vála­szolt: — A megközelítés igen nagy távolságban kezdődött. Eleinte nem is láttuk az or­bitális állomást, mire módo­sítottuk saját röppálvánkat, hogy közelebb kerüljünk az állomáshoz. Először körülbe­lül 25 kilométer távolság­ban pillantottuk meg opti­kai műszerünk képernyőjén. Az orbitális állomásnak kü­lönleges „világító árbocai” vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyebben rá­bukkanjunk. — Az összekapcsolódás alatt az orbitális állomás a televíziós és optikai műsze­rek látómezejében volt és így látni lehetett legfonto­sabb szerkezeti elemeit. A szétválás után űrhajónk sze­mélyzete nagyobb távolság­ból, 40—50 kilométerről új­ra megtekintette a Szaljut tudományos állomást. Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szojuz—lo űrutasainak har­madik tagja megjegyezte, hogy a Szojuz—10 súlva elég nagy, úgyhogy leszállás köz­ben a fékezés aránylag soká tartott. (MTI) Amerikai visszhang Az amerikai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a Szaliut és a Szojuz—10 út- jávaL A vasárnapi New Y rk Ti­mes „új korszak kezdődik: kísérleti műhely az egekben” címmel kommentálja a szov­jet űresem én vt. Bevezető­ben megállapítja: „Még hátra van ugyan, hogv a Szovjetunió embere­ket küldiön a Holdra és kö­zeli fén vkénfelviteleket ké­szítsen a Marsról de annyi bizonyos, hogy rendszeresen korszakalkotó kezdeményezé­seket bajt végre az űrkuta­tásban”. „Múlt hétfőn az oroszok újfajta űrállomást bocsátot­tak fel, a Szaljutot, amely szintén személyzet nélkül működik, majd csütörtökön, három kozmonautával a fe­délzetén felkiildték a Szo­juz—10-et. A két lármű lát­hatólag korszakalkotó misz- sziót teljesített: nagyobb hangsúlyt helyeznek emberi személyzettel keringő űrállo­másukon földközelben foly­tatott űrtevékenységre”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom