Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-23 / 95. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. áíffilis 23. KAIRÓTÓL ASSZUÁNIG I. Ezeregy reggel... Kairói részlet az A1 Azbar mecsettel Éjféltájt Athénban szálltunk le és rövid pihenő után folytattuk utunkat a Földközi-tenger fölött. Babiloni sötétségben közelítettük meg Kairót. A tiszta éjszakai égbolton egy másik kontinens csillagai és a nílusi hold ragyogtak. A repülőtér tompán kék fényei éppen, hogy eligazítják a pilótát. Csendesen szinte hang nélkül ereszkedünk alá. Közben keletre figyelünk, felvillanó fényekre vadászunk. Tőlünk nem egészen 150 kilométerre, a csatorna partján a fegyverek, szembenéznek. Fény sehol, az éjszaka oly mesésen nyugodt, hogy talán egy lehetne az ezeregyből. A hajnal bár- sonyszámyain, mint óriás, halkan zümmögő szitakötő óvatosan érünk földet a repülőtér pálmái között. A bejáratnál homályosan világító neon-betűk: EL KAHIRA, Kairó. Az ébredő Kairó A hőmérséklet plusz 12 fok. Hajnali 3 óra 30. Űtitársaim, az IBUSZ turistacsoportjának tagjai minden különösebb izgalom nélkül lépnek a repülőtér betonjára. Orvosok és laikusok, arról vitázunk, hogy az előttünk álló két hétben mit szabad enni és mit nem. Idegenvezetőnk, a hosszú szőke, rokonszenves fiatalember — velünk együtt életében ő is először lép Egyiptom födjére — lámpalázas. A kollektív útlevélből nehezen megy az azonosítás. Az útlevélkezelő tisztnek var lamennyien egyformák vagyunk. Nehezen tud eligazodni a sápadt arcok között. Éjszakai autóbuszutunk a repülőtérről alig több, mint harminc perc az egyiptomi főváros fehér villanegyedein, belvárosi utcáin át. Szállodánk neve: HOTEL CLEOPATRA. Elégedettek vagyunk. Magunk sem gondoltuk, hogy ilyen hamar találkozunk Cleopatrával. Lehetne aludni délig, mert a szálloda kényelmes, tiszta, légkondicionált és csendes. De ki tud aludni? Kilencedik emeleti szobám ablakából figyelem az ébredő Kairót, az éjszaka függönye mögül pasztellzöld páradíszben felvillanó Nílust. Az utca mozgását, amint lendületbe jön, egy csacsifogatot, az újságárus mozdulatait, a posztját elfoglaló feketeruhás rendőrt. Aztán még egy pillan,tás a TAHIRA térre és máris otthon érzem magam. Megjelennek az itt is kék IKARUSZ autóbuszok, csuklós és szimpla változatban. Majd a feketefehér taxik tömege. Taxi minden mennyiségben. Tíz autóból legalább öt a taxi Kairó felébredt. Gondolom, majd csak lezajlik a reggeli csúcsforgalom és elindulhatok utamon, hogy valamire felkapaszkodva felfedezzem a várost Tévedtem. Itt a forgalom hajnaltól délig egyre nő. Nyolc óra tájban a legzsúfoltabb pesti busz is csak szellős és részben kihasznált tömegközlekedési eszköznek tűnik az itteniek mellett. Egy talpalatnyi helyet szerezni az autóbuszon már nagy eredmény, majdnem azt írtam, luxus. Féllábon, sőt féltalpon áll mindenki és a legcsekélyebb túlzás nélkül állíthatom, hogy a villamos ütközőjén utazni a legkényelmesebb. Ezt azonban mégsem tehetem. Nem azért, mert ezt már mégsem... Egyszerűen azért, mert az ütközőket a kairói gyerekek bérlik. Én pedig nem rendelkeztem még ütközőkre szóló bérlettel sem... Mindenki enni kér Be kellett látnom, hogy tekintetem az egyetlen, amely- lyel befogadhatom a várost. Tulajdonképpen nem is volt szükségem arra, hogy vállalkozzam erre a bizonytalan városnézésre. Ennél szebb és érdekesebb panorámát, mint ahol álltam, aligha nyújthatott volna bármi is. A re«ffel fényében alattam szikráztak a Nílus hidjai, ragyogtak Kairó felhőkarcolói és tündököltek az ezermecset-városának minaretjei. Aztán túl mindezen. de kézzel fogható közelségben. ott álltak a piramisok, háromszögük méltóságában, de szinte hétköma- pian és természetesen. Mindig az ezeregyéiszaka meséiről hallottam. Valakinek meg kellene írni az ezeregy reggelek történetét is... Amíg társaságunk — most már saját autóbuszunkon — végigfut Kairó utcáin, magyarázzák. , ho<?v a városnak jelenleg ötmillió lakosa van, de lehet, hogy hatmillió. Ez is csak tegnap estig érvényes. Ma már a hatmillióért se vállalna felelősséget, minthogy napkelte óta senki nem tartott népszámlálást. A zsúfoltságnak természetesen a háború az oka. A csatornától, a frontközelből ide özönlött és özönük ma is a néo. És tekintet nélkül a háborúra, minden kairói, még az is. aki c=ak reggel telepedett meg a fővárosban, — enni kér, s fedelet szeretne a feje felett. Ez — természetesen — lehetetlen. De ha éjszakai utunkra gondolunk a repülőtértől a szállodáig, azt kell hinnünk, hogy ez mégis lehetséges. Több mint lehetséges: ez a valóság. Ha AMON-RA, a Napisten mélyberántja óriási csillagát, egyetlen lélek az utcán nem alszik. Még nagyon kevés időt töltöttünk ahhoz Egyiptom földjén, hogy ezt megértsük. Hogy bármit is megértsünk... Különleges élményele Utunk szervezőit dicséri, hogy e rövid kairói tartózkodás alatt is két különleges élményben részesültünk. Meglátogattunk egy Kopttemplomot. Éppen tartott az istentiszelet, de úgy tűnik, létezik olyan egyházatya is, akit ez különösebben nem zavar. Jöttünkre — talán tiszteletünkre — magára hagyta híveit és röviden vázolta előttünk a Kopt-Keresztény egyház történetét. A végén bemutatkozott, mint az egyháztörténet szerzője. Közölte, hogy könyve egy fontért kapható a kijáratnál... Utunk innen egy hétszáz éves zsinagógához vezetett. Az Izraellel folytatott háború idején zavartalanul működik a zsidó egyház. A muzulmán hit nem ismeri a más vallás iránti türelmetlenséget. A csodálatos, arabesz- kekkel díszített templomban idegenvezetőnk a templomszolga volt. Tíz piaszterért árulta a szentélyről készült fotót. Többen vettünk. Mikor vásárlókedvünkről meggyőződött bemutatta Eszter könyvének papirusztekercsre írt eredeti példányát. Egy amerikai múzeum most szeretné megvásárolni kétmillió dollárért. Senki sem akadt közülünk, aki ráígért volna... Kerekes Imre Következik: Sziklába vájt képregények A „Tóték" Kujbisevben Örkény István Tóték című színművét Szahalintól Karé- liáig, a szibériai Kraszno- jarszktól Leningrádig sok színház tűzte műsorára a magyar drámák hete keretében. Ismert rendezők vállalták színrevi telét, mint Le- ningrádban Tovsztonogov, a Moszkvai Szovremennyik (Kortárs) színházban A. Alov és V. Naumov. A kujbisevi Gorkij színházban sem véletlenül esett a választás Örkény István darabjára. Ez az együttes már régóta arra törekszik, hogy megismertesse közönségét századunk és a ma külföldi drámatermésével, elsősorban a szocialista országok íróinak színpadi alkotásaival Ez a színház néhány évvel ezelőtt már bemutatta Heltaí Jenő Néma levente című darabjátA mostani Örkény bemutató nagy sikert aratott a szerző sajátos, szatírába hajló humora, amely szükség esetén aktuális társadalmipolitikai éllel, szarkasztikus erővel gúnyolja ki a fasizmus embertelenítő lényegét, amely mögül maga körül mindent, ami tiszta, szép. A kujbisevi színlap így hirdeti az előadást: komédia lefejezéssel. Nyíltan utal a szerző mondanivalójára, hogy a fasizmussal való „együttélés” egyetlen módja — annak lefejezése. A kitűnő szatírát kiváló rendező, Pjotr Monasztirsz- kij, az Oroszországi Föderáció népművésze állította színpadra. A kritika a rendezést finoman árnyalt, rendkívül gondos munkának ítélte. A díszleteket Georgij Jepisin, az OSZSZK érdemes művésze készítette. Kitűnően formált színpadképei is arra hangolják a közönséget, hogy ne hagyja elsikkadni. Örkény István, a szerző egyetlen „sorok között” kimondott utalását, s reagáljon minden rezdülésre. Olyan ismert művészek vitték sikerre az előadást, mint Szergej Ponomar- jov, a köztársaság népművésze. Szvetlána Bogoljubova, a köztársaság érdemes művésze. s a tehetséges fiatalok köztük Irina Dmitrijeva és Valentyina Pankova. Ans toli j Prazdnyikov (APN—KS) A gyűszű mint szerelmi ajándék E hasznos apróság ma semmiféle érzelmet nem ébreszt bennünk, pedig annakidején... A gyűszűt 1399-ben találta fel egy b zonyos Peter van Dieyen hágai aranyműves, aki nem birta elviselni, hogy szerelmese hímzés közben annyiszor megszúrta az ujját. A kis csecsebecse nagy szenzációt keltett és azonnal divattá vált, bár eleinte csak az előkelő hölgyek körében. A gyűszűt hordták még a gyűrűnél is divatosabb ékszerként. Művészien belevésték a gyűrűbe a hölgy nevének • kezdőbetűit, drágakövekkel díszítették. Igaz. ez az ék'zer nem volt túlsáeo- san kényelmes, de hát a divat — divat! Ma már ezeket az ék'-zergvűrűket csak a múzeumokban lehet látni, például a Louvre-ban látható Maria Antoinette bril- liánssal és rubinival kirakott gvűszűje. A pvűszűajándék divata Hollandiában mindmáig fennmaradt. Ha eav fiúnak komoly szándékai vannak, akkor szereimét kis e7ííst gyűszűvel ajándékozza meg. Japánban bűn a környezel' szennyezése Japán nem tréfál a szeny- nyeződéssel. Tizennégy speciális „ártalomellenes” (légköri szennyezés, vizek, óceánok szennyezése, zaj, stb.) törvényt léptettek életbe az év elején. A legjelentősebb és legforradalmibb törvényt a „szennyezés bűne” ellen hozták. A bírói gyakorlatban első ízben találkozunk ezzel a megfogalmazással. Kény? sermunka ▼agy pénzbírság A törvény kimondja, hogy azokat a személyeket, akik mások életét, vagy egészségét ártalmas ipari hulladékkal veszélyeztetik, bűnösnek kell tekinteni; büntetésük három évig terjedő kényszermunka, vagy három millió jenig terjedő bírság. Azok a személvek, akik egyszerű tudatlanságból, akaratlanul veszélyeztetik az emberek egészségét, bűnösnek tekintendők és két évi börtönbfin. tetesse! és 2 millió jen bírsággal sújthatok. Az ok és okozat közötti kapcsolat konkrét bizonyítása rendkívül nehéz. Nehéz megállapítani, hogy egy mégha* ározott ipari létesítmény hulladékai milyen mértékben tekinthetők károsnak, nehéz eldönteni. mikor vonható valaki teljes joggal felelősségre. Eqyii'te* erőfeszítések A vállalatvezetők költség- vetésük egy részét kötelesek az ártalom elleni védelemre felhasználni ízöld övezet létesítése, folyómedrek kotrása. speciális csatornahálózat létesítése, stb.) Japán legnagyobb 2300 vállalata I960 fni-iramán 106 milliárd ient költött a szennyeződés elleni harcra. Ez az összeg a hereod-ési javakra ferdített g százaléka logo-kori ez az azÄev már 5,8 százalékra emelkedett. Különösen súlvos terhet ró a szennveződés elleni védelem a hőerőművekre (berendező®! javakra fordított beruházásaiknak 12.7 százalékai. a kohászati üzemekre Í5.1 százalék), olajfinomítókra fi 6.7 sz.ázalék). petrnké- miai fizemokr.fi fS fi <százaják), Mmrnlrra ÍQ 4 százatok) na— S C? í? s-»4zolék) a /e; 4 *0*7o „ »to "Áí e1 <>♦ foVlK eve?»*»«, tftű »««Síi: varfir. 3 frrVi+ftHp sZenynyezés elleni védelemre,: Mióta ismerjük a xilofont? Egy észak-vietnami autóút építése során a munkások 11 jó állapotban lévő kőlemezt ástak ki. A kőlapok hosszúsága 65,5 és 101,7 centiméter, szélessége pedig 10,6 és 15,8 centiméter között változik. A legkisebb, mintegy 5 kilós, a legnagyobb 7 kilós. A tudósok megállapították, hogy ezek a kőlapok egy kétoktávos xilofon alkotórészei voltak, melyen a becslések szerint először 5—8 ezer évvel ezelőtt játszottak. Gyanúba fogott nyulak A svájci epidemológusok- sokáig törték a fejüket, hogy kerülnek az országba azok a különféle atkák és kullancsok, melyek több veszélyes betegséget, tularémiát és pi- roplazmózist terjesztenek. Végül is sikerült megtalálni a bűnösöket: azokat a francia nyulakat, melyek a határon átlépve potyautasként magukkal hozzák a kullancsokat is. Most már csak az a kérdés, hogy lehetne leküzdeni ezt a „csempészést”. Át az óceánon A felvétel a világ jelenleg legnagyobb magasfeszültségű transzformátorát .ábrázolja: súlya nyolc és fél tonna, magassága nyolc méter. A talpazatánál álló műszerész úgy néz ki, mint Gulliver az óriások birodalmában. Az NSZK-ból, Stuttgartból hat ilyen gigantikus áramátalakítót fognak alapos megvizsgálás után átküldeni az Atlanti óceán másik oldalára, ahol egy kanadai villamos- sági műben várnak rájuk a Labrador partján. Feladatuk az lesz, hogy az onnan kiinduló vezetékek 765 000 volt erősségű áramát 100 voltra leredukálják. Ki találta fel a helikoptert? Eddig úgy tartották, hogy a helikopter ötlete Leonardo da Vincitől származik, aki már 1486-ban megrajzolt egy hasonló elven működő berendezést. Azonban nemrégiben Charles Gibbs-Smith angol tudós a koppenhágai könyvtárban egy 1325-ből i keltezett flamand kéziratot 1 talált, érdekes rajzocskával: az ábrán látható masina leginkább a gyermekek játék- helikoptereire emlékeztet Gibbs-Smith véleménye szerint ez volna a helikopter ötletének első képes rögzítése. Az azonban még mindig nem derült ki, hogy maga az ötlet kitől származik. Tizenöt évig nem élt hivatalosan Léránt Lajos 1956-os születésű Zala megyei maróéi ipari tanuló, aki a novai szülőotthonban látta meg a napvilágot sehol sem volt anyakönyvezve. Csaknem 15 év után derült ki, hogy eddig tulajdonképpen 6 nem volt — legalábbis hivatalosan nem. Létezését saját magának kellett igazolni, de az anyakönyvi és rendőri hatóságok is segítettek neki abban, hogy bebizonyíthassa: valóban él. Kísérleti olimpiai láng Topsy hozzájárulása a tudományhoz William Greer amerikai milliomos annakidején 400 ezer dollárt hagyott örökül kedvelt Topsy cicájának. A végrendelet szerint Topsy halála után a megmaradt pénznek, a George Washington Egyetemre kell szállnia. Topsy nemrég búcsút mondott a földi világnak. A pénzből 376 ezer dollár maradt és azt átutalták az egyetemnek. Az egyetem gondnoka kijelentette: „Szerencse, hogy Topsy nem volt elefánt, az elefántok továbbélnek és többet esznek.” A kávé nem józanít Ludwik Prokop bécsi professzor szerint alkoholfogyasztás után a feketekávé nemhogy kijózanítana, de éppen ellenkező hatással van: két csésze kávé 0,2 ezrelékkel növeli a véralkohol szintjét. Hány orr«rarvú él Indiában? Az indiai orrszarvűjt száma jelenleg meghaladja a 740-et. ebből 36 állat szabadon él. a többi pedig állatkertben. Az adatokat egy nemzetközi vadászszövetség hozta nyilvánosságra. A főiskolai oktatás Burmában Nemrégiben kísérleti célból meggyúitották az olimpia' lángot a müncheni nagy- stad'onban. A lángot cseppfolyós gáz fogja táplálni. A 21 égő egvüttes hőtoHesítmé- nve 2 millió kilokalória, ami elég lenne 100 családi ha» egész évi fűtésére. Burmában 1970 Őszén 11 000 hallgató iratkozott be az egyetemekre és a főiskolákra, — 1250 hallgatóval több, mint az előző évben. A ■burmai iskolahálózat keretei in belül _ a középiskolásod kát is beleértve — összesm?a 42 000 ember tanulj . ü
