Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

1971. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ILJA EHRENBURG: Lukács tábornok A következő napon kez­dődött a támadás. Minden- nap kétszer telefonáltam: Chemillé, San-Ramon. ..Hein. kelek”, „Fiatok”, léeicsa'ák, támadások, ellentámadások. A támadás nem sikerült. A Huesca körül álló csapatok tétlenkedtek. Csak a hakai út birtokolásáért folyt küz­delem. A harckocsik késtek és a nemzetközi brieádok sú­lyos veszteségeket szenved­tek. öt vagy hat mo múlva mindennek vége volt Most nem Huescára gondo­lok. hanem Lukács tábor­nokra. Az ismerős emberek­ről szólva azzal a naooal kezdem elbeszélésemet. ami­kor először láttam őket. illet­ve amikor a véletlen isme­retségből esodáia*or kapcso­lat lett: bevonultak az éle­tembe A Mátéról -z-Mé visz- szaemlékezést halálévat kez­dem. amely mélységesen megrendített. Igen. csak röviddel a ha­lála előtt ismertem meg ót: emlékeim 1937 márciusához és áprilisához kapcsolódnak. Brighuega. a különböző el­lenőrző pontok, azután a két falu. ahol a 12. brigád a bom­bázások ideje rlatt pihent: Fuenteq és Mequo. maid Morta de Tajuna, Madrid és a kiégett falu, Igries. A Szovjetun óban csak két, három ízben láttam Zalka Mátét. Közös barátaink nem voltak. így csak köszön öttöjj egvmást. ha találkoztunk Zal­ka Mátét nem ismertem, én i magyar Lukács tábornokot ízerettem meg, a s^arvol nép yéö-'rre-őiét. az írót. aki fi-óa-talét a harcmezővel «serélte fel. Természetesen, amikor Lukáccsal beszélgettem. Zal­ka Mátét láttam. Bár sokat harcolt életében nem veit katonás tious. Bánásmódját alárendelteivel szemben az ewüt'érzés, az írói megértés (3iVt<Tta. ónkkal lobban el­érődért az emberi szenve­délyek szövevé-váben, mint a térkép tele' köz.ött. Elolvastam Doberdo című regényét, amelv arról tanús­kodik, hogy Zalka igazi te­hetség. az él "te azonban úgy alakult, how az irodalom­ban mindvégig bizonytalan kezdőnek érezte magát. A fiatal Máté a háború iskoláiéba, majd a frontra került. 1916-ben hadifogság­ba esett. a távoli Habarovszk melletti Krasznaia Reeska-1 hadifoeo’v-t óborba került. Az Októberi Forrod a1 om után a volt hadi toglvökből kíii"nbmé-vt szervezett és a Távol-Keleten harcolt a sznv-et hatalomért. Maid az uralt, ukrajnai hnrccVhan t,"«*„rte V í macát IQÖO-han vett wüev ferzabadf­té-ét-an és Perekop ostromá­ban. A háború véget ért, Zalka azonban folytatta a viharos életet: a hadikommnn;zmus korszakában 37 élelmezési osztagban szolgált, agitációs elbeszéléseket írt. ö'szeba- rátkozott Furmanowal. a Proletár írók Oroszországi Szövetségének (RAPP) gyűlé­seire járt. Csak a harmincas években gondolt komolyan aa írói munkára és néhány héttel spanyolországi utazá­sa előtt fejezte be Doberdo című regényéi. Zalka írónak született, a kort azonban a bábon* Jegyezte el és telki­ismerete súgta meg, hol a helye a háborúban. A Guadalajara-1 győzelem után és a Morata de Taju- na-i támadás megkezdése előtt (az akciót „erőszakos felderítésnek nevezték és sok áldozatot követelt) Zalka Má­té Ptientes faluban a követ­kezőket «mondta nekem: „Rengeteg ellentmondó, de jnég ki nem elemzett benyo­más tornyosul bennem, Ew jövendő könw témája. Ha meg nem ölnek, öt éven hé­tül elkészülök vele.. A Do­bért!© még bizonyítók. Itt már nem is kell bizonyíta­nom, a kövek mázuk beszél­nek. Csak az embert kell megmutatnom, azt. Ivw ml- iytm az ember a háborúban ” Amikor Zalka meghalt. wiL Kern sokkal halála előtt, a Szüle­tésnapján ezeket írta: „A sorson gondolkodtam, az élet viszontagságain, az el­múlt éveken és elégedetlen voltam magammal. Keveset tettem... Kevésre jutott időm. Keveset értem el.” Másokkal szemben elnéző volt, de ön­magával izemben sz gorú. Írói útja elé azonban állan­dóan az „élet viszontagsá­gai” tornyosultak. Valencia ünnepélyes gyász, pompával temette el a di­cső tett Lukács tábo.nok t, s csak néhány harcostársa tudta, hogy Zalka Mátétól, az írótól is búc"úznak, aki sohasem írhatta meg nagy könyvét, amelyről álmodo­zott. Vidám volt. barátkozó ter­mészetű. szerette a csendet. És csaknem egész éle ében a fegyverek ropogását kellett hallania, úgy aludt, hogy ..fü­lét a földhöz s^oríio'ta”, ahogy mega mesélte. Meg tudta hallani az emberi szív dob­banásait: zajos életet élt. de halkan, csendésen beszélt. Lehet, hogy írói talentuma segítette őt. hogy megértse katonáit? Mindenki szerelte, pedig a nemzetközi brigádok tagjainak nemcsak a nyelve volt más, olykor politikai hit­vallásuk is különbözött egy­mástól. A parancsnoksága alá tartozó csapatokban vol­tak lengyel bányászok, olasz emigránsok, kommunisták, szocialisták, köztársaságnár- tialc, Párizs vörös munkás­kerületeinek dolgozó* és min­denféle politikai árnyalatú francia antifasiszták, vilnai zsidóig spanyolok, az első világháború veteránjai és zöMfülű kamaszok. Hol Hemingway-val, vagy Szaviccsel, hol egyedül láto­gattam el a 12. brigád törzs- parancsnokságára. Mindany- nyian szerettünk Lukács és harcosai körében tartózkod­ni. A brigád tanácsadója az érte'mes és barátságos F-itz volt. Lukács két közvetlen segítőtársa a lobbanékony, szenvedélyes bolgár Petrov (Kozovszkij) és a csendes, ko­moly tőrzsparancsnok. az ugyancsak bolgár Be’ov (Lu- kanov) volt. Emlékszem, hogy Fuen+e«ben kecskesidát szereztek és Petrov venyige­tűzön sütötte meg. Nagysze­rű lakomát rendeztünk. Régi barátom, Fernando Cherassj spanyol művész eleinte Zal­ka törzskaránál dolgozott, később zászlóaljparancsnok lett. Stefával jártam Mequo- ban, aki a férjét jött meglá­togatni. Aljosa Eislert, Zal­ka segédti'ztjét még Párizs­ból ismertem. Gyermekkorá­ban került el Oroszországból/ Párizsban verseket írt és lép. ten-nyomon szenvedélyes kommunista szónoklatot tar­tott Lóháton jött Spanyolor­szágba, Lukács tábornokot valósággal istenítette, sok­szor beszélgetek irodalom­ról, Hemingwayre elragadta­tással tekintett fel. A brigád komisszárja Gustav Regler volt, aki szintén Szeretett irodalomról beszélgetni és állandóan a fűz tébe írt va­lamit. Zalka nevetve jegyez­te meg: „Oda nézzen! Bizo­nyára valami vaskos regényt ír*’. A Zászlóaljparancsnokok közül Janekre emlékszem a francia szocialista Bemard- ra, a bátor, elragadó Pacci- ardira. A magyar Neuburg mindig botra támaszkodva járt, így indult a Lukács tá­bornok halálát köve­tő támadásra is és hősi ha­lált halt az ütközetben. A megsebesült Regler, ami­kor eszméletre tért, így sz' lt: „Menjetek Lukácsért, meg kell menteni Lukácsot!” (A tábornok halálát eltitkolták előtte.) Két nap múlva már a harcosok között találkoz­tam a törékeny zsidóval, a galíciai chaszidista (a chaszi- dizmus zridó misztikus val­lási irányzat) fiával, aki Európa minden nyelvén be­szélt és négyszer sebesült meg Madrid alatt. Elcsukló hangon mondta Zalkáról: „Igazi Oé-fi volt.” Morata de Tajunanál Lu­kács komoran jegyezte meg: „Ez a spanyol Doberdo”. Ki kellett tapogatni az ellensé­get, elfoglalni jól megerősí­tett állásait, aztán másnap otthagyni az egészet. Lukács a huescai támadás előtt nyugtalan volt, tudta, min­den teher a nemeztközi bri­gádok vállaira nehezedik. Féltette az embereit, önma­gát azonban nem kímélte. Ügy halt meg, hogy az el­lenőrző pontra sietve, 1937. június 11-én az ellenséges tűz alatt tartott országúton ha­ladt át és egy fasiszta löve­dék telibe találta az autóját. Másoknak az útvonalon meg­tiltotta a közlekedést.« Bemutató Szentendién Szentendre barokk házak­kal övezett fő terén június 26-áp tartja első előadását a szentendrei teátrum. A hangulatos környezetben két bemutatót láthat majd a kö­zönség: Giovanni Paisiello Botcsinálta bölcsek vígope­ráját és az évszázados szín­műpróbálkozások felhaszná­lásával írt Szüzesség acél- tüköre című zenés-táncos já­tékot Az egy estét betöltő két mű díszlettervezője For- ray Gábor bemutatta dísz- letmodelljeit Békés Adnrás- nak, a teátrum művészeti vezetőjének, s a két rende­zőnek Oberfrank Gézának és Sík Ferencnek. A díszletek jól illeszkednek a barokk tér környezetéhez, a látszó­lag „összetákolt” színpadhoz és a nézőtérhez. A Középtiszai Állami Gazdaság szolgálati lakásai fel­épültek Kunhegyesen. A háromszintes, 12 lakásos épület­be a jövő hónapban költöznek be a lakástulajdonosok Szakmunkáshiány A III. és a IV. ötéves terv időszakában homlokegyenest ellenkező gondokkal kell megküzdeniük az oktatási intézményeknek és az üze­meknek. A III. ötéves terv idején különösen, az úgynevezett demográfiai hullám tetőzé­sének néhány esztendejében a tanulmányaikat befejező fiatalok elhelyezése jelentet­te a legnagyobb gondot. A mostani tervidőszakban vi­szont éppen ellenkezőleg, az újonnan jelentkezők ala­csony száma jelent nehézsé­get. Az 1960-as évek végéig megyénkben a munkaerő- szükségletet a háztartásból és a mezőgazdaságból át- áramlók munkába állításá­ból fedezték. Ezek a tartalé­kok azonban mindinkább ki­merülnek, s egyre növekszik a tanulmányait befejező if­júságnak, mint munkaerő­forrásnak a szerepe. Az előzetes számítások azonban arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a IV. öt­éves tervben a rendelkezésre álló munkaerőtartalék nem fogja fedezni az igényeket, — állapította meg a megyei tanács vb legutóbbi ülésén. A megye üzemeinek szak­munkástanuló szükséglete évente átlagosan körülbelül 6000 fó. Ez óriási szám, hi­szen az 1973/1974-es tanév­től kezdve évente hatezernél kevesebben végzik el az ál­talános iskola VIII. osztá­lyát. Gyakorlatilag tehát, ha valamennyi végzett nyolca­dikos szakmunkástanulónak menne, az sem volna ele­gendő. Túlzott igények A helyzet azonban, min­den nehézség ellenére sem ilyen súlyos. A reálisabb számítások igazolják, hogy a vállalatok jóval a valóságos szükségletek felett igyekez­nek biztosítani a szakmun­kástanuló utánpótlást. En­nek az az oka, hogy egyes üzemek, kihasználva bizo­nyos szabályozók gyengesé­geit és a vállalati érdeket az össztársadalmi érdek fölé he­lyezve, többletfeladataikat a létszámnak a szükségesnél gyorsabb emelésével oldot­ták meg. A tervezett lét­számemelés a nyugdíjazások és elhalálozás miatti pótlási igényt csaknem kétszeresen meghaladja. Ezt a fejlesztés üteme általában nem indo­kolja, a megye demográfiai adottságai pedig nem Is te­szik lehetővé. A reális szak­munkástanuló-igény évente körülbelül 4300—4400 fő. A rendelkezésre álló ifjúsági források ezt sem tudják fe­dezni, körülbelül 1000—1400 hely betöltetlenül marad. Vannak azonban olvan for­rások. amelyek föltárásával a betöltetlen helyek száma is csökkenthető. A segítés módjai Évente 400—450 olyan ta­nuló kezdhené meg szakmai tanulmányait, aki a 8. osz­tály. illetve az érettségi után „kihagyott” egy-két évet, vagy félbehagyta középisko­lai tanulmányait. Ezek több­sége lány. Néhány szakmá­ban valóban nem lehet nő­ket alkalmazni egészségi okokból, de sok helyen fe­leslegesen idegenkednek a női munkások alkalmazású' tói. A szolgáltatási árak fej­lesztése növeli a nők mun­kába állásának lehetőségét. Egyes szakmák fokozott „nőiesedése” segíthet más, férfiakat igénylő szakmák munkaerő-utánpótlásának biztosításában. Az iparitanuló-képzésben figyelembe vehető létszámba be kell sorolni a szakközép- iskolások egy részét is. Je­lenleg a szakközépiskolások­nak csak körülbelül 30—40 százaléka kerül a tanult szakmába. Ennek az arany­nak a növelése is hozzájá­rulhat a szakmunkáshiány enyhítéséhez, sőt ilyen mó­don éppen a legműveltebb, legképzettebb szakmunkások száma emelkedhet. Jelenleg a szakközépiskolások aránya 48 százalék. Ezt az arányt még lehet valamelyest javí­tani, a tervek szerint 1975-ig körülbelül 55 százalékra. A felnőttképzés Az utánpótlás következő nagy tartalékát a felnőtt­képzés jelenti. A beiratko­zottak 12—14 százaléka ma sem fejezi be az általános iskola 8. osztályát. Ezek a fiatalok általában segédmun­kásnak mennek. Ha sikerül őket bevonni a felnőttokta­tásba. és elvégzik az általá­nos iskolát, megnyílik előt­tük a szakmunkásképzés út­ja. Jelenleg körülbelül min­den harmadik munkás anyagmozgatással foglalko­zik. E munka gépesítése, de sokszor a munkafolyamat ésszerűbb megszervezése is sok embert szabadít fel. Az üzemek azonban, tisztelet a kivételnek, nem nagyon él­nek ezzel a lehetőséggel. Pe­dig ilyen módon lehelne csökkenteni az igényekhez képest meglévő elmaradást. ☆ A felsorolt lehetőségek enyhíthetik a szakmunkásta­nulók beiskolázásának ne­hézségeit, de e gondokat leg­feljebb csak helyileg, csak bizonyos esetekben szüntet­hetik meg. Általánosan meg marad a szakmunkástanuló­hiány, s ebből következően a szakmunkáshiány is. A vál­lalatok egy részénél egyes, szakmunkás képesítést igény­lő munkaterületeken a jövő­ben is betanított munkáso­kat kell alkalmazni. B. Á. A KISZ jelöltje Először arra gondoltam, hogy nehezen kiejthető, furcsa neve miatt szólítja min­denki csak egyszerűen Pistának. Miután megismertem Izmaiíovszki Istvánt, a jász- jákóhalmi Béke Tsz gépszerelőjét, a 14-es számú választókerület tanácstagjelöltjét, megértettem, miért a közvetlen meg­szólítás. A szimpatikus, húszesztendős Pistát (ő kért meg arra, hogy így szólítsam) sze­rény. barátságos és nagyon szorgalmas fiatalembernek ismerik a községben. Há­rom éve a termelőszövetkezet KISZ alap­szervezetének titkára. Ez idő alatt az alapszervezet taglétszáma megháromszo­rozódott, a fiatalok a község fejlődéséért, szépítéséért végzett munkájukkal kivívták a jászjákóhalmiak elismerését, bizalmát — Pista 17 éves volt amikor KISZ-tit- kár lett _ idézte fel a három esztendő emlékét Pál József, a községi tanács vb elnöke. Vezetésével az alapszervezet azóta szépen berendezett, saját klubtermébe köl­tözött, minden évben megszervezik a KISZ-oktatást, több mint 700 társadalmi munkaórával segítették tavaly a község parkosítását , ­A szövetkezet vezetői elmondták, hogy Izmaiíovszki Istvánt a KISZ alapszervezet javasolta tanácstagjelöltnek, jelölése még­is az egész termelőszövetkezet — fiatalok és idősek — akaratát tükrözi. Amikor terveiről kérdeztem, megfontol­tan ugyan, de a húszéves fiatalokra oly jel­lemző optimizmussal válaszolt — Tudom, nagy felelősség tanácstagnak lenni, mégis úgy érzem, megválasztásom esetén könnyű dolgom lesz. A 14-es szá­mú körzet a község központjában van. az elmúlt években ott sok minden történt. Befejzték a járda építését, a villany- és vízvezetékhálózat bővítését, az utcák szé­lét viráeágyak szegélyezik, a kereskedel­mi ellátás ott a legiobb. Tisztában va­gyok vele a jövőben is lesz tennivaló bő­ven. de nem ar.ny mintha most kezde­nénk e] például a közművesítést. Könnyű dolgom les2 viszont azért, mert tudom, itt. Jászjákóhalmán valamilyen íratlan törvény az, hogy a fiataloknak se­gíteni kell. Bízom benne, hogy nekem is segítenek majd sokat I. A* 4 tv májusi filmjei Hat filmet ígér májusra a televízió. A már megkezdett sorozatokon kfvüL Az „Olaszországi történetek” következő része. „A torinói anya” az előzőhöz hasonlóan — a valósáéban megtörtént eseményre épít. Egy költekező menvasz- szony, s egy szabadulni igyekvő vőlegény históriája ,yA séta” című NSZK pro. dukció. Ugyancsak nyugat­német film az „Antigoné” Anouilh által feldolgozott változata Az „Elég egy go­lyó” — francia zenés alko­tás. A film egy jó útra tért bűnöző útját kíséri végig. Á zöldségfélék tulajdonságai Milyen árnyalatú a friss borsó zöld színe, és mit le­het kiolvasni a paradicsom­iéból? — ezeket a kérdése­ket nem a házíasszonvok tet­ték fel Hanem az Élelmi- szeripari Kutató Intézet munkatársai. A kérdések ab­ban a több éves kutató mun­kában szerenalnek, amelvet a zöldségfélék a gyümöl­csök és más élelmiszerek minőség-értékelésére dolgoz­nak ki. Míg napjainkig az értékelésnél főleg az érzék­szervek döntöttek, az új vizs­gálatnál teszt-rendszer, ma­tematikai statisztikák és szá­mítógépek segédkeznek. Pon­tozzák az egves zöldségfélék színét, illatát kalória- és biológiai értékét, és a külső, valamint belső tulajdonsá­gokat dertt'k fel. ametrek műszerekkel könnven mér­hetők é® ktto’ozőek. A para­dicsom levének fénytörésé­ből néhány másodnerc alatt megállapítható a cukortarta­lom. a borsó frissesé aét a roncsológép, a finométer &U lapítja meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom