Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 18. A párt határozott, a kormány cselekedett 4. Szándékok és forintok A párt IX. kongresszusa határozatában a többi között megállapította: „Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azoK- ban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel Gondok, ellentmondások, szakmáit közötti és szakmán belüli bérfeszültségek ellenére öt esztendő alatt a lakosság bér- és bérjellegű pénzbevételei jelentős mértékben emelkedtek. 1965-ben ezek a bevételek 75.7 milliárd forintra, 1967-ben 87.2, 1969-ben 101.1 milliárdra rúgtak, s 1970-ben további 7 százalékkal növekedtek. A bér- és bérjellegű bevételek gyarapodásának — több más tényező mellett — nagy szerepe volt abban, hogy míg 1967-ben a népesség 9.8 százaléka tartozott a havi 600 forint alatti jövedelműek csoportjába, addig 1969-re arányuk 6.3, 1970-ben pedig már 5 százalékra csökkent. — Ugyancsak mérséklődött azok aránya, akiknél az egy főre jutó jövedelem 600—1200 forint között mozog, s emelkedett azoké, akiké ennél magasabb. Ne feledjük persze, hogy az áremelkedések levonnak valamennyit a pénzbeni gyarapodásból, de ennek ellenére a reálbér emelkedése — azaz a vásárlóértékben kifejezett növekedés — 1969-ben öt, s a múlt esztendőben négy százalék voltCsakhogy miközben a keresetek emelkedtek, 1966—«' járó munka megbecsülése. A vállalat dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget. s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük; egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit”. 1970 között hét százalékkal csökkent a szocialista iparban a teljesítménybérben ledolgozott órák száma, s helyükbe az időbér került. A bérszintek továbbra is eléggé kiegyenlítettek, s ezért a bérben rejlő húzóerő csak csekély mértékben érvényesül. A differenciálásról sok szó esik, de kevesebb a cselekedet. s főként kevés olyan értelemben, hogy aki többet ad. az többet kapjon, de aki kevesebbet nyújt a társadalomnak. annak az osztáskor is hátrább legyen a helye. Nem sikerült még megtalálni a közös teljesítményen belül a hatékonyság és az egyéni érdekeltség megfelelő kapcsolatát. Nem a látványos* ság fontos A keresetek, ha nem is látványosan, de folyamatosan emelkedtek. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1833 forint volt 1966-ban. 1919 forint 1968-ban, s 2102 forint 1970-ben. A munkások havi átlagkeresete az évek hasonló sorrendjében 1773, 1849, 2026 forint. Első helyen — érthetően — a bányászokat találjuk, 3008 forint havi átlagkeresettel. A legalacsonyabb fizetéseket (a kézmű- és háziipart figyelmen kívül hagyva) a textilruházati ipar tudta biztosítani; átlagban 1698 forintot. A havi átlag- keresetek növekedése 1966 és 1970 között gyors volt a gépiparban, (a közlekedési eszközök gyártásában például az 1966. évi 1868 forintos havi átlag 1970-bem 2165 forintra emelekdett), közepes az építőanyag-iparban és a vegyiparban, lassú a köny- nyűipari ágazatok többségében. (A textilruházati iparban 1569 forint volt a havi átlagkereset 1966-ban, s 1698 forint 1970-ben.) Mindenképpen indokolt, hogy a népgazdasági érdekeknek megfelelően a legdinamikusabban fejlődő ágazatok a bért is az átlagnál erőteljesebben növelhessék. Az már kevésbé, hogy még ezeken az ágazatokon belül is hódít az egyenlősdi, a „mindenkinek egy keveset” elve. Az utóbbi esztendőkben végrehajtott bérrendezések — így a többi között az egészségügyi dolgozók egy- részénél végrehajtott emelés —. valamint a tervezettek— így a pedagógusoké — föloldottak, illetve föloldanak majd feszültségeket. Ám a párt IX- kongresszusán elhangzott útmutatás, amit bevezetőben idéztünk, semmit sem vesztett aktualitásából, s ezt elsősorban a termelő ágazatokban, a vállalatoknak kell felismerniük, megérteniök és — követniük. Mészáros Ottó (Következik: Amit a rövidítés rejt) Aki többet ad többet is kapjon A költészet napja Szolnokon Tüskés tanár úr órája A Költészet Napja megyei rendezvényei között pénteken délután a szolnoki megyei pedagógiai könyvtárban szakmabeliek találkozójára került sor. Magyarszakos nevelők — általános és középiskolai tanárok — találkoztak tanáríró kollégájukkal, több jeles pedagógiai szakkönyv írójával, a pannon táj szép szavú krónikásával, aki egyben a magyar nyelv és irodalom sze- relmetes tanítómestere is Pécs egyik gimnáziumában. Szerencsésnek bizonyult ez az úgynevezett szakmai találkozás a könyvtár, a könyvek ihlető környezetében. Hogy a költészet milyen mértékben és hogyan jut el azokhoz, akikért született, akik nélkül valójában nem létezik, az olvasóhoz, az irodalom apostolainak, az irodalmat tanító pedagógusok munkáiénak is nagymértékben függvénye. Ezért csak üdvözölni lehet a könyvtár próbálkozását, hogy a költészet fogadott és avatott „prókátorait” ilyen jellegű találkozóra hívta meg könyvtárába. Fodor András a szakmunkás- képző iskolában A program keretében Fodor András költő a 605-ös ^akmunkáskéoző iskolába látogatott. Három osztály diákjai jöttek össze a rendhagyó irodalomórára, amely- anvaaa szintén rendhagy óan nemcsak a bemutatkozó költő munkássága volt. Fodor András „Szólj költemény” címmel könyvet írt József Attiláról. A könyv körülbelül egy hónapja jelent meg, s az összegyűlt fiatalok közül máris sokan megvásárolták. A vendég e könyv születéséről, a költő-példakép József Attiláról beszélt, majd elmondta „Ének József Attiláról” című versét. Az „óra” második felében Fodor András a fiatalok kérdéseire válaszolt. Gyakran elhangzik ilyen esetekben a „hogyan készül a vers?” — kérdés. Fodor András erre elmondotta, — hogy a sok vesződséggel, — „araszolgatva” író költők közé tartozik. Megemlítette „A tenger bitófái” című versét, amelynek száznál több sorát egyetlen sorból indította, — alakította. Elhangzott a kérdés, hogy milyennek látja a költő a mai fiatal nemzedéket? — Gyakran és szívesen írok fiatalokról — mondotta többek között Fodor András- — A generációk nem szakadhatnak el egymástól, az idősebbeknek mindig tudniuk kell. hogy mi készül az utánuk következő nemzedékben. Most talán valamivel nagyobbak a különbségek, mint korábban, ezért nehezebb a kapcsolat fenntartása. de mindent meg kell tenni a nemzedékek közötti folyamatosság és összhang érdekében. Csőri Sándor a katedrán A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban szombaton délelőtt az elsős és másodikos tanulókból álló hallgatóság előtt — tanár helyett Csoóri Sándor kétszeres József Attila-díjas költő és felesége, Marosi Júlia előadóművésznő foglalta el a katedrát. A rendhagyó óra témájául Csoóri Sándor a modem költészet és a népköltészet kapcsolatát választotta. Bevezetőben azt a közkeletű tévhitet cáfolta, amely szerint a nagy költők megelőzik korukat. Ady és József Attila példáján bizonyította, hogy az igazán jelentős költészet minden esetben azt a társadalmat akarja aktivizálni, amelynek körülményei között született. Hangsúlyozta, hogy a huszadik század művészete sokkal élesebben különbözik a megelőző korokétól, mint amennyire a régebbi stílusirányzatok szem- benálltak egymással. Éluard, Aragon, Breton. Reverdy és Tzara verseivel illusztrálta, hogy mennyire forradalmi módon változott meg századunk költészetének tartalma és formakincse. Ezután — bravúros logikával — a magyar népdalok és balladák képeit vetette össze a szürrealista képalkotással. — igazolva, hogy nem is állnak olyan távol egymástói: tehát a modernség elemei benne rejlenek már a népköltészetben is, illetve a népköltészet értékeit magába olvaszthatja a modernség. Csoóri Sándor előadása után Marosi Júlia eyirresi. csíki keserűseket, kalotaszegi dalokat, csángó balladákat adott elő, bensőséges, meleg zengésű hangján, A megnövekedett szabadidő feihasználásáról A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya 1970 februárjában irányelveket adott ki a dolgozók megnövekedett szabadidejének kulturális hasznosítására. A megjelölt tennivalók hosz- szabb időszakra szólnak, de már az elmúlt esztendőben is mutatkoztak bizonyos eredmények. A szabadidő kulturális hasznosításában elsősorban a művelődési otthonok, a könyvtárak és a múzeumok vesznek részt. A művelődési otthonokban általában hosszabb lett a szombati nyitvatartási idő és pénteki napokon is jobban kihasználják a művelődési intézményeket. • ■ A művelődési házak általában péntek este, szombaton és vasárnap rendezik a nagyobb közönséget mozgósító programokat. Az országjáró kirándulások száma is megnövekedett a szabad szombatok szélesebb körű bevezetése óta. E kirándulások megyeszer. te egyre népszerűbbek. Különösen a kunszentmártoni, mezőtúri, kisújszállási, jászberényi, Szolnokon pedig a MÁV Járműjavító és a Tiszamenti Vegyiművek művelődési háza szervezi előszeretettel a népszerű, ismeretterjesztést és szórakozást egyaránt szolgáló kirándulásokat. A könyvtárak általában módosították a kölcsönzési időt és az olvasótermek nyitvatartását. Sikerült elérni, hogy minden, függetlenített vezetővel működő könyvtár nyitva tart szombaton. Sok könyvtárban a vasárnapi nyitvatartási is bevezették. A munkaidő csökkenésének következtében javult a könyvtárak és a szocialista brigádok kapcsolata. Ennek jelei legjobban Jászberényben, Üjszá- szon, Törökszentmiklóson mutatkoznak. Mezőtúron a felnőtt könyvtár heti 32 órás nyitvatartási idejét 48 órára, a folyóiratok számát 100-ról 135-re növelték. Egész sor városban és községben jóval nagyobb a könyvtár hétvégi forgalma, mint korábban, de emelkedett a helyben olvasók száma is. Ennek ellenére egyes községekben a könyvtárak szombati és vasárnapi nyit- vatartására tett javaslatokat a helyi szervek nem fogadták el, mivel a módosítást nem tartották szükségesnek. A múzeumok szombati napokon nemcsak nyitva vannak, de ilyenkor a látogatók díjtalanul nézhetik meg a kiállításokat. Túr- kevén növekedett a szombati látogatottság. A vázlatos áttekintésből Is kitűnik, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozók életmódja, művelődési igénye átalakulóban van. s a művelődési intézmények többsége már igyekszik is alkalmazkodni ehhez. Ahol az alkalmazkodást ésszerű és körültekintő módon irányítják, ott a látogatottság nö’-pkodésében. az érdeklődés fokozódásában hamarosan meg is mutatkoznak az eredmények. Bővítik a 15 éves Állami Gorkij Könyvtárat Az Állami Gorkij Könyvtár a napokban ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. A Budapesten lévő 130 ezer kötetes, 50 nyelvű könyvtár a negyedik ötéves terv folyamán jelentősen bővUl. A tervidőszak végére könyv- állománya eléri a negyedmilliót és teljes rekonstrukciója során új audio-stúdió, olvasó-szolgálati helyiségek és korszerű könyvraktár épül az intézmény Molnár utcai székhazában. Képünkön: A Gorkij Könyvtár nagy olvasó terme Értelem és kedély Rovatunk egyik legutóbbi cikkében már írtunk arról, hogy a hangzó nyelvvel kapcsolatban legfontosabb követelmény az érthetőség. Az érthetőséget azonban nem a nagyon megemelt hang, sem az igen nagy hangerő biztosítja. A fenyegető hanghordozás sem emeli a beszéd érhetőségét. A nagy hangerő inkább az egyes hangok képzésében jelentkező hibákat nagyítja fel. A kiabáló, kioktató hang sem alkalmas arra, hogy beszélő társunk elfogadjon partnernek. Az előadás érthetőségét emeli a mondanivalóhoz simuló, célszerű hangsúlyozás. Ezzel hívhatjuk fel a figyelmet, melyek azok a részek, amelyeket ki akarunk emelni beszédünkben. A megfelelő dallam pedig arra való, hogy a kedély változásait is ki tudjuk fejezni. A csodálkozás, a harag, a tisztelet, az elkeseredés stb. eltérő dallamformákat kíván meg. Sajnos sokan mégis el- hangsúlytalanított s nagyon monoton, dallamtalanul hangzó nyelven beszélnek. Az is hiba, ha valaki mindent hangsúlyoz és túldalla- mosítja beszédét, s szinte énekel. Ha mindent hangsúlyozunk, akkor valójában semmit sem emelünk ki értelmileg a mondanivalónkból. Az elaprózott hangsúlyozással együtt jár a sűrű tagolás és szinte a szóegységekre darabolódik szét a beszéd. Sokan ma feleslegesen fontoskodva beszélnek, s ennek jellemző sajátsága éppen a mindent hangsúllyal való kiemelés. Csak azt emeljük ki beszédünkben külön hangsúly- lyal, ami értelmileg fontos és kiemelendő. Azt sem tartjuk szerencsés állapotnak, hogy gyakori a a hangsó nyelvben dallam nélküli, ritmustalan beszéd. Hogy a hangzó nyelvnek, a beszédnek ne csak jó zengése, hanem megfelelő visszhangja is legyen, tudatosan kell felhasználnunk a hang zenei magasságainak változásán alapuló beszéddallamot is. Ezzel kapcsolatban néhány hibára külön is fel kell hívnunk a figyelmet. Gyakori, hogy az előadó, a felszólaló nem a középhangsávon, hanem magasabb fekvésben beszél, s így a hang magasságának változtatására nincs is lehetősége. Az egészséges fülnek szinte fájdalmat okoz a túlságosan megemelt, hangos, csak a dallamcsúcson futó melódia. Kerülnünk kell azt a hibát is, hogy csak a mondatok bevezető részét, szakaszát hangoztatjuk nagyon megemelt hangon, a többi részt pedig igen mélyre esett hanggal. Gyakran szüli ez a hiba az úgynevezett eldallamtalanított beszédet is. A dallamtalan, ritmustalan beszédnek gyakori oka az is, hogy az előadó, a felszólaló csupán értelmi jellegű s ereszkedő lejtésű kijelentő mondatokat használ, s nem ad szerepet a változatosabb dallamú kérdő, felkiáltó. felszólító s kívánó mondatoknak. Sokszor tapasztaljuk, hogy egyesek tűlszínezett beszédmodorban közlik mondanivalójukat Beszédük helytelen dallama is okpz-a őzt a modorosságot. Különösen gyakori a szólamvégek leej- tése, ugyanakkor egyesek modorosán a fordított utat követik, nagyon megemelik a hangot a S7Ó,3"'"'f’f,pkan. Az értelem és a kedély egyformán kapjon szerepet beszédünkben! Ezt biztosítják a jó hangsúlyozás ás a megfelelő dal’ammal való élés. Dr. Bakos József Térkép A világon az első térkép, amely Európa szikes talajait ábrázolja, a napokban készült el Budapesten, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben. Az UNESCO és a FAO 1967-ben Budapesten nemzetközi szp-kutatás konferenciát rendezett, az öt ko^íjnens kuta*óinnk részvéteiével. Ekkor határozták el, hogy vilip-fórkéoet készítenek a szikes talajokról, amely alapján később el lehet kezdeni a szikes talajok javítását és hasznosítását. A világtérkép összeállítását a budapesti Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben vállalták, a szik kutatásban résztvevő országok tudásaitól kapott rés7*érkénekrő1. A munka rrmst fíiMőViftz érkezett, upvonta e1 Vi—r.'Uf q részletes piin'ml C'7Ílz-- + -nr»Tróv>> ^ tovpW->í fwivRmatosan érkeznek a kutatásban résztvevő országok tudósaitól, «1 koordinátoroktól
