Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

1971. április 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Érdemes nyulat tenyészteni Vadasan, pörköltnek, tűz­delve és ki tudná elsorolni még hogyan készíthetjük el a nyúlhú't. Sok családnak kedvelt csemegéje, a rost­mentes húsnak nagy a fehér­je tartalma, zsírban szegény, könnyen emészthető, ezért táplálkozásra nagyon alkal­mas. A nyúltenyésztésnek régi hagyományai vannak ha­zánkban. Sok tenyésztőnek jelent szórakozást és hasz­not. Megyénkben harminckét nyúltenyésztéssel foglalkozó szakcsoport működik az ÁFÉSZ-ek segítő irányításá­val. A szakcsoportokban minteey hatszázan tevékeny­kednek. Ezek a tenyésztők odahaza, fészerekben 50—100 nyulat tartanak. Jelenleg nagyüzemi körül­mények között — a tapasz- ' tálatok azt mutatják — nem érdemes nyúltenyésztéssel foglalkozni. Kisegítő, háztáji viszonyok között más a hely­zet. Sok gazdasági udvarban üresen álló ólak, istállók vannak. Fahülladékból ol­csón lehet ketreceket is ké­szíteni. A háztartásból kike­rülő zöld hulladékkal, fűvel az év nagy részében eltart- hatók az állatok. Gyerme­keknek. időseknek sem okoz megterhelést a nyulak gon­dozása. Az állatok tartása és elhelyezése így nem nagy költséggel jár. A háztáji gazdaságokból az ÁFÉSZ-ek vásárolják fel az élő nyulakat. Tavaly 20.5 vagon nyulat értékesítettek megyénkben a tenyésztők. Legtöbb volt a bécsi kék, a maevar vadas és az űi-zé- landi fajta, a tenyésztői kedv azért is nőtt, mert a kilón­kénti felvásárlási árát fel­emelték 24 forintra. A nyú tenyésztőket a MÉ­SZÖV szakemberei is segítik szakmai tanácsokkal és meg­szervezték részükre a téli szakoktatást is. Országszerte vetik a kukoricát A verőfényes, száraz idő­járás országszerte ideális körülményeket teremtett a tavaszi munkákhoz, köztük a kukorica vetéséhez. Mint az MTI vidéki szerkesztősé­geinek hétvégi jelentéseiből kiderül, szerte az országban igazi tavaszi nagyüzem van a földeken. Mezőgazdasági üzemeink döntő többsége — nemcsak egyszerűen behoz­ta a korábbi lemaradást, de a legtöbb helyen az átlagos­hoz képest tetemes, helyen­ként mintegy háromhetes időelőnyt is szereztek. Baranyában, ahol a kuko­rica kivéte'ével már az ösz- szes tavaszi növények veté­sét befejezték a hét végére, most úgyszólván az egész gépparkot a fontos takar­mánynövény vetésével fog­lalkoztatják. Több mint ezer traktor készítette a hét vé­gén a kukorica magágyát, s a kitűnően megmunkált táb­lákon naponta mintegy 5000 holdon szórják a földbe a vetőgépek a magot. Békés megye nagykiterje­désű határában csak szom­baton több mint 2000 hold­dal gyarapodott, s így meg­haladta a 80 000 holdat a tavasziakkal, bevetett terü­let Csongrádban, ahol 35 000 holdat vetetten: be eddig ta­vasziakkal, a fák metszését Ja befejezték; Űttöro találkozó Az idén már harmadszor kerül sor három szomszédos ország — Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország — úttörőinek találkozójára. Ez­úttal Sopron városa látja vendégül a pajtásokat. Szom­baton délelőtt Ausztriából 43, Szlovákiából 80 úttörő érkezett a történelmi város­ba, ahol a soproniakon kí­vül 80—80 Vas, illetve Ko­márom megyei pajtás fo­gadta őket. Prob­léma? A, nekem? Ugyan? Hogy képzeli? Nem tagadom, volt idő, amikor a probléma ne­kem is problémát jelentett, de most már kutya ba om vele. Tudniillik, ha valami gcmdom akad, csak veszem a ceruzám, egy-két firkantás, és kész. A kő máris leesett o szívemről. Ügy ám! Né­hány napja egészen felsza­badultan, kitűnően éreztem magam. Mondom, ha valami problémám álcád, elő a ceru­zát, nehány firkantás és el­intéződik... és aztán, derült arccal nézek a világ szemé­be. A múltkor mar odáig ju­tottam, hogy másoknak is segítettem. Miért ne? Elvég­re vagy van szolidaritás, vagy nincs. Azt mondja a barátom: úgy meg vagyok szorulva, nincs egy száza­sod kölcsön? Hát ez is prob­léma? És nem a zsebembe nyúltam, hanem a fülébe súgtam, hogy mit csináljon. Tegnap meg az egyik régi iskolatársam panaszkodott; öregem nem bírom tovább a társbérlőmmel. Ha így megy, felakasztom magam. Ha ne­ked ez probléma? _ húz­tam fel a szemöldököm... Ide figyelj, öreg fiú — s máris suttogtam a fülébe a megváltó igéket. Ma pedig a feleségem barátnője fakadt ki feketézés közben. — Mondja, mit csináljak a fő­nökömmel? Állandóan mo­lesztál. — Ugyan Klárika! Figyeljen csak rám, és útba­igazítottam. Egészen bele­jöttem. Szűkebb körben már irigykedni is kezdtek rám. Könnyű neki, mondogatták a kollegák, neki soha sincs problémája. A minap aztán az egyik bizalmasan faggat­ni kezdett. — Mondd, öre­gem, hogy csnálod? Nincs abban semmi titok — vá­laszoltam könnyedén. Ide­süss, én töprengjek rajta, hogy elengedik e a bünte­tésem? Töprengjen rajta más. Engem izgasson, hogy a kollegáim rágalmaznak? Izgasson mást! Nekem fáj­jon a fejem, hogy a laká­som nem akarják leválasz­tani? Főjjön a másé! Jó, jó. Értem, de kié? Azt bökd már ki, az isten sze­relmére! Szép lassan előhúztam a zsebemből egy gyűrött új­ságlapot, aztán méltóságtel­jesen odatartottam az orra alá. Olvasd: NE TÖPRENGJEN, PROBLÉMÁIT MEGOLDJA EGY APRÓHIRDETÉS A SZOLNOK MEGYEI NÉP­LAPBAN! A kollégám döbbenve né­zett maga elé. Majd fel­ocsúdva megdöbbenéséből kitört belőle az érzés. A mindenségit, hogy én ezt előbb nem tudtam. .Egy hete már éjjel-nappal csak az gyötör, hogy vajon Mancika volt-e az állomáson azzal a magas férfival, az én Man­cikám, vagy csak a szemem káprázott. De most már nem töröm magam; megyek és apróhirdetek. y. M. Oíf tartani őket „Baj van a hírlap kézbesí­téssel”. „Napok óta nem ka­pom az újságot”. „Minek fi­zessek elő?” „Ismét a kézbe­sítőkről”. Ilyen és ezekhez hasonló tartalommal érkez­nek mind gyakrabban szer­kesztőségünkbe a panaszos levelek. A kivizsgálásoknál azután gyakran kiderül a hírlapkézbesítő, akiről a pa­naszos ír, már nem is dolgo­zik a postánál, kilépett. Velkei Gabriellától, a jász­berényi postahivatal vezető­jétől olyan kérdésekre kér­tünk választ, miért hagyja ott munkahelyét mind több hírlapkézbesítő, mivel le­hetne mégis ott tartani őket? Nem a for in' kevés A hírlapkézbesítők — többségük gyermekes anyák — mostoha körülmények kö­zött dolgoznak. Naponta sok kilométer távolságot tesznek meg, munkájukat gyakran nehezíti a rossz időjárás leaz. a posta kerékoárt biz­tosít számukra, télen vagy .esős. sáros időben azonban sok utcában csak tolni lehet a kerékpárt. Ilyenkor még nagvobb terhet jelent — kü­lönösen a kézbesítő nő ré­szére — a 35—40 kilogram­mos postás táska. Nincs szabad szombatjuk, vasárnap is dolgoznak és mindezért nem pótolja őket a hétfői szabad nap. Kok időt vesz el a kézbe­sítőktől a hírlap előfizetési díjak beszedése, mivel reg­gel, amikor viszik az újsá­got, az előfizetők rendszerint már nincsenek otthon, az előfizetési díjért tehát külön — munkaidőn túl — kell el- menniök. Régi sérelmük to­vábbá, hogy bár esős időben is a szabadban dolgoznak, nem kapnak — védőruha­ként — esőköpenyt. Fenti körülményekkel ma­gyarázható tehát: a hírlap­kézbesítők annak ellenére, hogy aránylag jól keresnek, — napi 4 órás elfoglaltsá­gért 1300—1500 forintot _ egymás után lépnek ki mun­kahelyükről. Tavaly Jászbe­rényben például heten, az idén hárman hagyták ott a postát. És eddig csak két munkaerőt tudtak alkalmaz­ni helyettük. — Az a véleményem, hogy nem a forint kevés — foly­tatta kérdésünkre adott vá­laszát a jászberényi posta- hivatal vezetője — hanem a megfelelő munkakörülmé­nyek feltételei hiányoznak. Több körzet, kevesebb emelet A mindig ismélődő pana­szokról tudnak a hivatalok vezetői, és tud a postaigaz­gatósága is. hiszen a postá­nak nehéz gondjai ezek. Ér­zik a gondok súlyát és már az idén intézkedések egész sorával próbálják megszün­tetni azokat A tervek szerint rövidesen növelik a kézbesítői járások számát, ami azt jelenti, hogy egy-egy kézbesítőre a jövőben kevesebb utca, vagy háztömb jut Jászbe­rényben például a jelenlegi tizenegy kézbesítő járás he­lyett tizenhárom lesz. Mind jobban könhyíti majd munkájukat az a kö­zelmúltban kiadott tanácsi rendelkezés, amely szabá­lyozta: a bérházak lépcső- házaiban levélszekrényeket kell felszerelni. Ez a rendel­kezés — különösen városok­ban ahol sokemeletes bérhá­zak épülnek — mentesíti a kézbesítőket a nagy megter­helést jelentő emeleti-e gya­loglástól. Nagy segítséget je­lent majd számukra, hogy a jövőben gépkocsival szállít­ják ki a hírlapot a kézbesí­tői járásokba, ott egy-egy al­kalmas helyen — házmester­nél, valamilyen intézmény­ben. vagy korán nvitó üz­letben — lerakják, így a kéz­besítőknek nem kell majd olyan nagy távolságon át ci­pelni a megrakott táskát. Javítani fogja a munka­körülményeket. ha kedvező visszhangra lel a Postások Szakszervezetéhez felterjesz­tett javaslat, amelyben kérik védőruhaként adjanak a kézbesítőknek esőköpenyt. Meafe'elő helyen ? Tervek, rövidesen sorra kerülő intézkedések egy rég­óta akadozó szolgáltatás színvonalának megjavításá­ra. Többször áttekintve eze­ket. megpróbálunk bízni benne — ha nem is elég meggyőződéssel — hogy a jö­vőben kevesebb gond lesz a hírlapkézbesítéssel. Amikor azonban áttekint­jük a szerkesztőségünkbe be­érkezett — a hírlap kihor­dással kapcsolatos — pana­szos leveleket is, önkéntele­nül vetődik fel a kérdés: miért engedték eddig, hogy ennyire visszaessen ez a tö­meg kommunikáció jelen­tőségét tekintve oly fontos munka? A kérdéshez újabb kérdés kívánkozik. Vajon a tervezett intézkedések után lesz-e elég hírlapkéz'—-'*5? I. A. Több, mint 100 millió forintos beruházás Három szakosított telep épül a tiszaiöldvári Szabad Nép Tsz-ben Intenzíven fejleszti állatte­nyészetét a tiszaiöldvári Sza­bad Nép Tsz. A szövetkezet­ben három szakosított telep épül, — egy szarvasmarha és két sertés — melyeknek több mint 100 millió forint a be­ruházási költsége. Az I-es számú üzemegy­ségben, a Homokréten au­gusztusban adja át a 600 fé­rőhelyes tehenészeti telepet a Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat. Az istálló tömbösí­tett, tehát egy helyen tart­ják a teheneket. A telephez ellető, tejház. borjúnevelő, pihenőhe'viség, fehér-fekete öltöző és fürdő is tartozik. Messzemenően gondoskodnak az ott dolgozókról. Járulékos beruházásként központi ta­karmányelőkészítő, széna és Szépült az utca, szépült a ház Máthé Imre téglaégető a Fóti útiak tanácstagjelölt­je. A harmadik ciklusra készül és bár a választás még , hátra van, a 44-es választókerület a jelölő­gyűlésen már hitet tett mellette. A hozzászólók va­lamennyien azt erősítették, hogy meg vannak eléged­ve a munkájával, és to­vábbra is számítanak rá. — Szerencsém volt, hogy az elmúlt évek alatt a kör­zetemben sok minden si­került A Fóti út nagyré­szét kikövezték, a sarkon nemrég épült fel egy ve­gyesbolt és egy vendéglő Beindult egy buszjárat amelyre nagv szükségünk volt. Bővítettük a bö’cső­dét, bevezettük a vizet az utcába. Ilyenkor aztán a tanácstagnak is kijár az elismerésből. Szerénysége túlzott, és nem is indokolt. A mező­túri városi tanács vezetői is elismerik, hogy tanács­tagi teendőit jól látja el, és nemcsak a szerencsének tulajdonítható a fejlődés, ami a körzetében végbe­ment. Régi mozgalmi em­ber és bár még csak 44 éves, máris 26 évi közéleti tevékenység áll mögötte. A munkahelvén is dere­kasan helyt állt az elmúlt évek alatt. Kétszeres ki­váló dolgozó, sztahanovis­ta. tagja a téglagvár szak- szervezeti bizottságának és a szocalista brigád — amelyben jelenleg dolgo­zik — az aranyjelvény vá­rományosa. Felesége 12 éve dolgozik a téglagyárban és a fiuk. aki most végezte az általános iskolát, a túr- kevei AFIT-nál tanulja majd az autószerelő szak- | mát. Családi házuk vályogból van, bár mindketten a tég­lagyárban dolgoznak, — Nehezen kezdtük az életet. Mikor építkeztünk. | nagyon kevés pénzünk X volt. Feleségemmel for- X máztuk a vályogot, így ol- X esőbb volt A takaros portát ma * bárki megirigyelhetné, az ♦ elmúlt évek alatt megszé- t pült a ház és megszépült ♦ az • utca. I P. B» X silótároló létesül. A telepet gépesítik, könnyebbé válik a dolgozók fizikai munkája. Elsők a megyében Bozsik Zoltán főagronó- mus örömmel újságolta: ta­valyi eredményeik alapján a törzskönyvileg ellenőrzött, tehenészetek között elsők let­tek a megyében. Tehenenként 3400 liter tejet fejnek e gaz­daságban. Az új telepet saját tenyész- anyaggal töltik fel, ezt ál­lategészségügyi okokkal in­dokolják. A tehenészet már 8 éve tbc-mentes, s az utób­bi években nem fordult elő brucellás elvetélés sem. A telepen évente 2.1 millió li­ter tejet fejnek, melynek 8,5 millió forint a termelési ér­téke. Az ossz beruházás költsége 32 millió forint. A szövetkezet három év óta eredményesen foglalko­zik a kis falkás, kötetlen tar­tási módszerrel történő, ke- ménv abrakos szarvasmar­ha hizlalással. Ehhez a prant- Purina cég készítményét használják. A súlvffvarano. dás igen magas, napi 1400— 170fl gramm. A tsz évente 600 marhát hizlal, melvnek 80 százaléka exportra megv. A termelési értéke 9 millió forint. Sa'át kivitelezésben Elkészült a szövetkezet sa­ját kivitelezésű, szakosított sertéstelepe. Az építkezést, korszerűsítést lOfia-han kezd­ték. s az idén felezték be. Itt hátra vannak még a já- rulákaa he-oház^«ak. A te’onhoj; férőhe­lyes hizlalda, fűthető előne­velő és ftaztató tartozik. A hizlalda öné tetős rendszerű,* tápot a tsz-ben állítják elő, rsupán a koncentrátumot vá­sárol iák hozzá. Ebben a hiz­laldában 3 ezer sertést ne­velnek évente. Alapozzák az újabb telepet A szövetkezet építő bri­gádja megkezdte az újabb szakosított sertéstelep alapo­zását. Innen 10.5 ezer hízót tudnak kibocsátani évente. A beruházás költsége 50—55 millió forint lesz. Az előbbi két te'enhez 50. ehhez 30 százalékos az állami támo- , gatás. A szövetkezet hitelt kapott az építkezés finanszí­rozására. A telep előregyártott ele­mekből készül, melyet az Ag- rokomplex Vállalat forgal­maz. A zárt. szakosított te­lepen önálló takarmánykeve­rő és szárítórendszer énül. A hizlaldában olasz gyártmá­nyú AZA nevű szárazdarás, tapos etetőrendszert szerel­nek be. Ez a legkorszerűbb. A telepen a tenyésztői rész még az idén elkészül. A hiz­laldát a jövő év augusztusá­ban kezdik benépesíteni, s 1973-tól teljes kapacitással üzemel. Erre már a szállítá­si szerződést is megkötötték az állatforgalmi és húsipari vállalattal. Az előbbi telepen az áru- kibocsátás értéke évi 7.5 mil­lió. a most épülőben 26—28 millió forint lesz. A főagro- nórnus plmondta: a telepek te’íes felépülése után a kö­zös gS’rdoeáahan 100 mÜHÓ forint fö’é emelkedik a ter- értéke. gapd-ság dicseked­het o-Tsl ttpiftrr a STa'-nsítptt n-o-A— —-o«,-ég, nio-KV íV fi, tisza- fiüt't—V-,a vi- "Tsz-ben erről is gondoskodtak. m. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom