Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

1971. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Képviselőjelöltjeink Nánási László Burka Ilona Tavaszi a határ­ban A j-szalsó'zenrgyörgyi Petőfi Tsz dolgozói a v gyszerezés után két tárcsával forgatják a földbe a vegyszerezett gyomnövényeket. A zagyvarékasi Béke Tsz- ben kultivátorokkal kézítik elő a talajt vetés alá. Megkezdődött a pecsenyekacsa munkák Több mint egy negyedszázada már a fővárosban él. Odaköti hivatala. A SZÖ- VOSZ Felügyelő Bizottságának jelenleg is elnöke. Hivatala a Szabadság téren van, de gyakran fordulnak meg nála Szolnok megyeiek, ismerősön és Vi.it harcostársak, választói. A szülőhaza gondját és baját hozva magukkal. Szobája falán a parasz­ti világ, a falusi élet művészi tárgyai: az egykori festőbarát lovasfogatot ábrázoló rajza, Chiovini Ferenc festménye egy falu­si utca részletéről, s asztalán egy mun­kásember figurája, fából kifaragva, alföl­di népművész munkája. A kisújszállási szegényparaszt család immár több évtize­de Pesten élő sarja nem tud, de nem is akar elszakadni szülőföldjétől. A felszabadulás előtt parasztember módjára élt egy nagykunsági tanyán. De akármilyen tágas is volt a Kunság vilá­ga, ő mégis szűknek érezte. Többet akart tudni a világról, az életről, mindarról, amj az emberek életével kapcsolatos. Tu­dásvágya és nyugtalansága vitte közelebb a politikához is. Kibékíthetetlen indulatok fűtik a kizsákmányolás ellen, s indulatai a Horthy-korszak gyűlöletéből táplálkoz­nak- A Tanácsköztársaság leverése után rokonait, ismerőseit becsületes, tiszta em­bereket hurcolnak meg és mocskolják be. Ez a személyes élménye— életútját vég­képp meghatározza. Amikor Kisújszállás felszabadul, s ő lesz a Nemzeti Bizottság elnöke, első cselekedete, jelképes tette, hogy az addig Verbőczinek nevezett utcát ahol a Nánási család háza is volt, Dózsa György nevére változtatta. Így akarván kifejezni a világ sorsának gyökeres meg­változását, ott a Kunságban is. Közéleti szereplése már a felszabadu­lás előtt kezdődött. A 30-as évek második felében Szabó Pál és Veres Péter fogták kézen. Az előbbi biztatására írással is megpróbálkozott. A Sóhajtól az Andrássy útig című írása, az első, amelyben a ki­áltó társadalmi ellentétekre mutat rá me­rész hangon és amely Szabó Pál újságjá­ban, a Szabad Szóban jelenik meg, több mint egy autodidakta egyszerű próbálko­zása: politikai tett, írásban elkövetve. Azóta is szívesen ragad tollat. Egyidőben a Magyar Nemzet szerkesztőségi tagja is volt. Közéleti tevékenységét elsősorban a falu átalakulásáért folytatott harc határozta meg. Dózsa népének felemelkedése leghőbb vágya és szívügye. Pártonkívüli, de élete egybeforrott a párt harcaival, az új élet megteremtéséért folytatott harccal. Az el­múlt 25 év alatt mindig ott van a „dolgo­zó nép okos gyülekezetében”, honatyai te­vékenysége egyidős a nép parlamentjével. Közéleti férfi, sokoldalú ember. A Ha­zafias Népfront Országos Elnökségének, valamint az Országos Béketanács Elnöksé­gének tagja. — És — saját szavaival — „egy huszonegyed király”, azaz a huszon­egytagú Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak is egyik tagja. Hatvannégy éves, túl a nyugdíjkorhatáron. Teljesen ősz, arcán erőteljes barázdák, kemény ráncok. Mintha csak a kunsági szikben vágták volna őket. De hangjában, beszédében a régi tűz; vá­lasztókerülete újabb eredményeiről szí­nesen, ízesen, lelkesen szól. Szavainak formája van, gondolatai plasztikusak. Ürömmel említi, hogy talán az ő segít­ségével is, de főképpen a megye - realista gazdaságpolitikájából eredően választó­kerülete, Tiszafüred, már nem mostoha fia a megyének, hanem édesgyermeke. Űjabb jelölését örömmel fogadta: még sokáig sze- fefcne aktív harcosként élni. Hetek óta az érdeklődés középpontjában áll, címlapon és újságcikkekben szerepel. Hiszen az ország legfiatalabb képviselő- jelöltje, aki ráadásul nő, ma még igazi szenzációnak számít. Burka Ilona nemre­gen múlt 19 éves, a jászboldogházi Arany­kalász Tsz-ben baromfigondozó. Március 15-étől pedig hét jászsági község ország- gyűlési képviselőjelöltje. Nem szokott a szerepléshez, a nyilat­kozáshoz, mégis oly kedvesen, jókedvűen tűri a sajtó munkatársainak ostromát, s felel a rengeteg kíváncsi kérdésre, mint­ha ebbe született volna. Felsorolni is hosszú, hány újságtól keresték fel őt; volt aki inkább otthon, volt aki a mun­kahelyén, az utcán sétálva, vagy a ko­csiban ülve készített róla riportot S, ő elipondta kétszer, ötször, tízszer, hogy vá­ratlanul, nagyon váratlanul érte őt e meg­becsülés és a majdan velejáró megbízatás. Hogy éppen őrá esett a választás? Ez véletlen is, meg nem is. Véletlen, mert nagyon sok hozzám hasonló, így gondol­kodó, élő és dolgozó fiatal él, akár a fa­lumban is” — mondta. Ez amiért vélet­len? A KISZ-ben végzett munkájáról csu­pa dicséretet mondanak. Szinte kislány kora óta van társadalmi megbízatása, annakidején még a nőtanácsban is ott volt. Kultúrfelelős, kézilabdázik, népitánc szakkörbe jár és ott van minden szom­bat este a művelődési házban rendezett KISZ összejöveteleken, táncesteken. Gyakran szervez szolnoki színházlátoga­tást, de ha talál egy jő könyvet, képes reggelig is olvasni. Igaz, az édesanyja emiatt zsörtölődik is vele. — A KISZ, a pártszervezet és a tsz javasolt képviselőjelöltnek. A fiatalok örültek ennek, büszkék rám és izgultak ér­tem. De ne higgye, hogy olyan egyértel­mű volt a jelölésem. Azt is mondták, túl fiatal, tapasztalatlan vagyok, mit tu­dok én majd elintézni az országgyűlés­ben, hiszen még nem is láttam belülről a Parlamentet. Érettségim sincs, nem ta­láltak nálam műveltebbet? — Vívódtam, mert minden ellenérv igaz. Egy éve költöztünk csak be a tanyáról. Szép nyárfás tanyánk volt, hat kilomé­terről jártam be a faluba. Alig voltam otthon. Anyám mondta is, túlzásba viszem a sok társadalmi munkát, minek kell ne­kem mindenütt ott lenni, örökké menni. Állattenyésztő szakmunkásképző iskolát végeztem Jászapátiban. Eddigi életem leg­szebb három éve volt. Ügy érzem azonban ez a tudás nem elég, s ősfere beiratkozom a törökszentmiklósi technikumba. És az is igaz, csak ezután fogom megismerni, mit jelent az államhatalom gyakorlása, az ál­lamigazgatás és milyen feladataim lesz­nek. — Amit innen a Jászságból magával visz... — Ebben reménykedem én is. Hiszen az itt, meg a többi községekben élők, főleg a fiatalok vágyait, gondjait, azt hi­szem ismerem. És ígérték, segíteni is fog­nak. — Aztán nevetve hozzáteszi: — Pár nappal ezelőtt Jánosiadéról felkeresett két asszony, kérték helyezzem el a fiukat beat- zenekarba játszani. _ Mit gondol nagyon megváltozik majd az élete? — Ezt már megkérdezték a barátnőim is. De ők úgy mondták, hogy ezután má- sabb leszek hozzájuk. Nem értem miért? Dolgozni fogok ugyanúgy, mint eddig, hiszen a 15 ezer csirkét a választás után is hármunknak kell gondozni. KlSZ-tag is maradok, táncolni is eljárok majd és a sportolást sem hagyom abba. Habár remé­lem mégiscsak lesz változás az életemben: szeretném a felvételem kérni a pártba. A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat üze­mében kettős eseménnyel zárult a hét: üzembe helyez­ték az új, korszerű víziszár­nyas feldolgozó szalagot és megkezdődött a tavaszi pe­csenyekacsa szezon. A pri­mőrhús újdonságot a 2.5—3 kilós súlyú pecsenyekacsákat elsőnek a jászalsószentgyör- gyi Petőfi Termelőszövetke­zet szállította. A gyár másik újdonsága, a pecsenyepulyka már a hús­véti ünnepekre megjelent az üzletekben. A fogyasztók igen kedvelik az ínyencséget Az import Matthems pulyka­fajta ugyanis 12 hetes kor­ban 4 kilós átlagsúlyban ke­rül vágásra. szezon Az idei pulykaszezon igen gazdagnak ígérkezik. A ter­vek szerint 1971-ben 8UU ezer pulykát dolgoznak fel. amely 300 vagon finom hús­„A tiszai tetőző vízszint magassága” felirattal két bronz emléktáblát készített az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja. Az egyik táblát a Széchenyi téren Vásárhelyi Pál szobrának talapzatán he­lyezik el az emlékezetes tavalyi június 2-i 961 centi­árut jelent A vállalatnak olyan kiváló tenyésztő part­nerei vannak, amelyek tíz és százezres nagyságrendben tenyésztik a pulykákat­méteres rekord-vízállással egyenlő szintben. Ez azt je­lenti, hogy a bronztábla a talapzaton a földtől másfél­méter magasságban kap he­lyet. A másik táblát a sze­ged; Tisza-híd lábazatára szembetűnő helyen, ugyan­csak a legmagasabb vízál­lásnak megfelelően helyezik el. Emléktábla Az ellenőrző bízol ittag kritikája után A tavalyi évet 215 ezer forint mérleg szerinti vesz­teséggel zárta a jászjákóhalmi Béke Tsz. Ez viszonylag nem nagy összeg, de annál jeléntősebb a 4,845.000 forin­tos alaphiány. A szövetkezet túl sokat fordított feilesz- tési célokra, összesen 4.5 millió forintot, mely 1968-hoz viszonyítva 300 százalékos emelkedés. Kedvezőtlen volt a tavalyi időjárás, a tsz földterüle­tének 25 százalékán semmi sem termett. Ez a kár 8 mil­lió forint. A szövetkezetei végül szanálni kellett, 2,8 millió forint hitelt kapott erre, s több mint 2 millió forintot az idén kell kigazdálkodnia. Nemcsak az időfárás Hiba lenne mindent az időjárásra fogni. Sok múlott a vezetésen., az embereken és a szervezetlenségen is. Ez tűnik ki Labáth István trak­toros, ellenőrző bizottsági el­nök közgyűlési beszámolójá­ból. A tsz-ben nem volt ki­dolgozott ügyrend, bizonyla­ti szabályzat. Az utóbbinál különösen nagy káosz ural­kodott­Eltérés volt a leltár és a könyvelés adatai között. A baromfitelep 324 csirkével, a juhászat 21 birkával nem tudott elszámolni. A tsz-ben 16 ezer forinttal több föld- iáradékot fizettek ki, s 5800 forinttal túllépték az amúgy Is magas — 40 ezer forint — renrezentációt. ötven holdon megromlott a lucemaszéna. melvet lelkiismeretes keze­léssel ta'án megtudtak vol­na menteni. A munkaigazolások meg­bízhatatlanok. A 250 hold- nyi cukorrépából az egvelés. kor 21, a szedéskor 71 hold­ra kétszeres munkadíiat fi­zettek ki- Úgyszintén 58 hold szőlő művelését tíunlán iga­zolták. A tsz zöldségboltiá­ban csaknem 60 ezer forint értékű volt a romlás. Az ál­lapén vésztésben túlzott az él hullás, a baromfinál 6. a sertéseknél 20 (a kénvszervá- gással együttl. a szopós ma­lacoknál pedig 37 százalék. A volt Pénztárosnő hibáié­ból az SZTK 7598 forint ké­sedelmi bírságot róit ki a tsz re. Így csordogált el a kö­zösség vagyonának ew része. Tavaly nvéron az ellenőrző bizottság felkérésére a iá«z- berényi NÉP lariott vizsgá­latot a tsz-ben. Ennek hatá­sára akkor leváltották a fő­könyvelőt és a pénztárost. Süket fülekre talált? Mi történt az ellenőrző bi­zottság őszinte, bátorhangú kritikája -it:n? Joggal hihet- né az ember, hosv gyors, hathatós intézkedéseket tet­tek. Painos nem igv van. A közgyűlést levezető , elnökhe­lyettes megs-/agezm++-» • ne nyissunk vitát ..idő hiányá­ban” az beszőTneiőia felett, ma'd a yeze+ösZg fealMkosiV az iigr* gyei. Azóta érmen két hónap telt el. ám a vez,etőség ide­jét más kötötte le. Igaz, há­rom hétig beteg volt az el­nökasszony. de korábban fog­lalkozhattak volna az ügv- gvel. Az ellenőrző bizottság elnöke most ígv ke=ereg: — Lassan belefáradunk. Arra sem roéHatták a be­számolónkat. hogv a vezető­ség ülésén napirendre tűz­zék- Pzeyipfünk ez alapsza­lö^ 1 tr.oil ort^>S Ezegert; Kálmás, az új fő­könyvelő igyekszik rendet teremteni a maga portáján. Elkészítette például a bi­zonylati szabályzatot, min­den bizonnyal teljes szigor­ral alkalmazzák is. Most ké­szül az ügvrend. Erre egyéb­ként a törvény is kötelezi a gazdaságot. Hogyan tovább? A szövetkezet nehéz hely­zetben van. Az idei 4v is rosszul kezdődött. Szabari István főagronómus szerint mintegy 900 holdnví búzát (a vetésterü'et 50 százalékát! ki kell szántani, mert rosszul vagy egyáltalán nem kelt 1 i. illetve kiölte a belvíz. Ta­valy ősszel kevés vetőmagot kaptak, a sajátjuk meg rossz volt. A tsz-ben reális terv ké­szült, a növénytermelőből közepes átlagot várnak. A kipusztult búza helyére sör- árnát és kukoricát vetnek. A termelési értéket és az ár­bevételt is a közon°s évek át lagáboz tervezték. A munkabért szintiét ez 196«—fig évi áriáé 80 száza­lékában határozták meg. S ezt lebontották ra. Na^nn a fpVar£ko,~Trr.H_ nak. 'Tovább é™”!. s í^vo-e fpip^nHik be a korszer" cz'i­ko<j'+nf| ^pr+ác+£»lí»r). SZlHt a 5 évo<í b^bT'f'7r£vnr?.o’7/>,. st törv. e bor^bá^« 9 4 ,r»?V,6 fonrt+ba k°WíH. He zörejt az áHsirn m»cf+of'+i, bef^ezik 350 bold^vi öntöz- lem'fácá't. Ez m<vf?olH1a a S7arvacnr»arh^tnr+á<! nvári, _ Ő szi fák« rm£n véli átá^t. \ tsz kHTíSrhf*5vő forvó-f c*7n_ kutató intézet dolffo?ta ki. A tsz Td aVor KtviTvtf a hai'Kál. W^llnV tő o1r»n1rocc'*rvri'V*’ t -nwriironőfp f pITomőft-rŐ bWoff^cf sét- és hathaM* két tesz a hibák felszámolá­sáért. ) i " WAthé LasjS*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom