Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fülér XXII. évf. 89. sa. 1971, április 16., péntek Választási nagygyűlésekről jelentjük Népgazdaságunk fejlődése kiegyensúlyozottabb lett Gáspár Sándor a Csepel Autógyárban Mintegy háromezren vet­tek részt a Csepel Autógyár­ban csütörtök délután meg­rendezett választási nagy­gyűlésen, ahol Halásztelek, Tököl, Szigethalom és Szi- getszentmiklós választópol­gárai, tallákőztak országgyű­lési képviselőjelöltjükkel, Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a SZOT fő­titkárával. Ag autógyár dolgozóival együtt népes munkáscsopor­tok képviselték a környék ipari üzemeiben — a Pest­vidéki Gépgyárban és más vállalatoknál — dolgozó vá­lasztókat. Stílusosan rögtö­nöztek az autógyáraik az udvaron alkalmai pódiumot: két tehergépkocsi vörös dra­périával és virágokkal dí­szített rakodóterére lépett fel a nagygyűlés elnöksége, miután elhangzott a Him­nusz, Dékány Sándor, a Ha­zafias Népfront ráckevei já­rási titkára üdvözölte a nagygyűlésen megjelenteket, akik között ott volt Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára is. A jelenlevők tapsa köze­pette lépett a mikrofonhoz Gáspár Sándor és mondta el választási beszédét. Bevezetőben arról beszélt, hogy hazánkban a munkás- osztály érdekei' ’ és céljai megegyeznek a társadalom más rétegeinek érdekeivel és céljaival. Minden sikerünk forrása a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség céltudatos munkája". — Három éve elmúlt — mondta Gáspár Sándor —, hogy korszerűsítettük gazda­ságirányításunkat. Azóta magasabb szintre emelkedett a szocialista tervgazdálkodás. A termelés és népgazdasá­gunk egész fejlődése ki­egyensúlyozottabbá lett. Gazdálkodásunk hatéko­nyabbá vált. Exportunk, im­portunk is javult _ A munkásember szemé­vel nézzük fejlődő gazdasá­gi életünket. A kedvező fejlődés mellett látszik az is, hogy a vállalatok közötti kooperáció sok helyen nem kielégítő. Ebből a népgaz­daságnak kára és a munká­soknak is keresetvesztesége származik, mivel így nö­vekszik az állásidő és az al­kalmankénti „hajrá”. A har­monikus termelés biztosítá­sa a munkásoknak is érde­ke, tehát szakszervezeti igény is. Az életkörülmények javu­lásáról szólva Gáspár Sán­dor utalt’-arra, hogy az el­múlt öt évben országos át­lagban a munkások és al­kalmazottak reáljövedelme 34 százalékkal, az egy ke­resőre jutó reálbér 17 száza­lékkal emelkedett. A pa­rasztság jövedelme — ösz- s'zességében’ — elérte a munkásosztályét. Az 1967- ben bevezetett gyermekgon­dozási segélyt az elmúlt év végéig 2T0 000 dolgozó nő vette igénybe, részükre ed­dig 2,6 milliárd forintot fizettek ki és 1971-ben is Kedvező tényezők a tsz-eh ben Erdei Ferenc Makón A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár makói üzemének nagycsarnokában csütörtö­kön választási nagygyűlést tartottak. A vendéglátó üzem munkásain kívül ott voltak a redönygyár. az egészségügyi berendezéseket gyártó válla­lat, a fegyver- és gázkészü­lékek gyára helyi üzemének, valamint a városban működő nyolc ktsz dolgozóinak kül­döttei, a makói termelőszö­vetkezetek tagjai, számos oktatási és egészségügyi in­tézmény képviselői. A nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Erdei Ferenc akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára, Makó város országgyűlési képviselőjelöltje. Halmágyi Ivánné, a makói járás lako­sainak képviselőjelöltje, Csongrád megye és Makó város számos párt- és állami vezetője, a társadalmi szer­vek képviselői. A nagygyűlés ‘ résztvevőit Arató Márton, a makói váro­si pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Erdei Fe­renc emelkedett szólásra. Erdei Ferenc elöljáróban szocialista fejlődésünk jelen­tősebb állomásaira emlékez­tetett, majd gazdaságpoliti­kai kérdésekről szólva rész­letesén foglalkozott mezőgaz­daságunk helyzetévél. Rámú- tátott: a szövetkezeti átszer­vezés befejezése után mező­gazdaságunk fejlődése foko­zatosan meggyorsult a csök­kenő mezőgazdasági népes­séggel is figyelemre méltó eredményeket ért él. (1960- ban az aktív keresők 38 szá­zaléka dolgozott a mezőgaz­daságban, az elrhúlt eszten­dőben már ' csak 24 százalé­ka.) — Az elmúlt időszakban javult a mezőgazdaság köz- gazdasági, környezete is, a gazdaságirányítás új rend­szerének legfőbb elemei ha­marabb megvalósultak, mint általában, s a tsz-ekben vi­szonylag gyors ütemben megteremtődtek az önálló vállalati gazdálkodás felté­telei. A nagyösszegű hitel- rendezés. az amortizáció helyreállítása és a többlép­csős termelői áremelés, vala­mint az egyes termékekre ki­alakított dotációk rendszere, illetve a termelőszövetkeze­ti támogatási és ösztönzési rendszer voltak még fonto­sabb összetevői a gazdaság- irányítás reformja nyomán kialakult közgazdasági kör­nyezetnek. Erdei Ferenc kitért a szö­vetkezeti mozgalom fejlődé­sére is. Hangsúlyozta: a leg­messzebbmenő állami támo­gatás. illetőleg gazdaságpoli­tikai ösztönzés mellett is az előrehaladás sorsa elsősor­ban a szövetkezetekben dől el. Az MSZMP külön figyel­met fordított a szocialista szövetkezetpolitikai elvek, fejlesztésére, realizálására, előbb a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben is. A gazdaságlránvítás reformja során kerültek előtérbe a szövetkezetpolitikai elvek, s ekkor indult még a szövetke­zeti mozgalom tervszerű fej­lesztése ÍS| több mint egymjlliárd forin­tot kapnak az otthonmaradó kisgyermekes dolgozó anyák. Az árak alakulásával és változásával kapcsolatban egyebek közt rámutatott: már a kormány és a szak­szervezetek vezetőinek leg­utóbbi — február 26-i — megbeszélésén is hangsúlyt kapott, hogy az életszínvo­nal további emelésével kap­csolatos elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fo­gyasztói árak is a tervezett­nek megfelelően alakulnak. Ismereteink szerint a fo­gyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. A szakszerve­zetek már többször kifejtet­ték véleményüket és most újra hangsúlyozom: nem vitatjuk az árak változtatá­sának szükségességét. Egyet­értünk azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélye­zett árváltozások esetén, vagy más árak csökkennek, vagy a jövedelmek növeked­nek. Az ilyen, közgazdasági­lag indokolt árintézkedések­kel. amelyek általában nem csökkentik a dolgozók élet- színvonatát, és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és a fogyasztás jobb összhangjá­nak ■ biztosítása érdekében Váltak szükségessé, a szak- szervezetek előzetes megvita­tás után egyetértenek. . Az ország rizstermelésének kétharmadát fogadja Negyvenöt millióért épül o karcagi rizsraktár A vonatból kitekintő uta- % mtSIM V,\> í"\* sok ezrei figyelnek fel nap mint nap Karcagon, közvet­lenül az állomás mellett — pontosabban mögötte — fo­lyó építkezésre, amely mind magasabbra jutván, egyre in­kább magára vonja a figyel­met. Találgatják is sokan: új állomást kap talán a Nagykunság „fővárosa”? Hat dolgozó működteti Rizsraktár épül ott, 45 millió forint beruházással. A hossza 72,40 méter, a magas­sága 36 (a géptéri plusszal 39) méter lesz. Ezerkétszáz vagon hántolatlan rizst tárol­hatnak benne egyszerre, kor­szerű körülmények -között. Gyakorlatilag azonban két­szer, ennyit forgalmaz, készít majd elő hántolásra idé­nyenként. Más szóval, az or­szág rizstermelésének két­harmadát fogadhatja, s ez­által a Nagykunság „főváro­sát” a rizsfeldolgozás köz­pontjává avatja. Mindezt az építtető cég, a Szolnok megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat műszaki fejlesztési és be­ruházási osztályvezetője, Hi- degh József mondta el e leg­újabb létesítményükről. A korszerűségét azzal jellemez­te, hogy mindössze hat dol­gozó keli majd a raktár üze­meltetéséhez. Ez a féltucat­nyi, létszám már. a berende­zések karbantartóit is magá­ban foglalja. A . záft techno­ilyen lesz a rizsraktár — a város felöl lógiát képviselő berendezése­ket automatikus vezérléssel működtetik majd. Ezek — a szerelési költséggel együtt — hét • és félmillió forint érté­ket képviselnek, míg a rak­tár építőipari kivitelezése 37 —38 millió, forintba kerül. Statikailag-építészetileg a Budapesti Műszaki Egyetem két tanszékének szakembe­rei tervezték a létesítményt, amelynél főként a statikai követelmények nagyon, szigo­rúak. • Ennek megfelelően az épület alapozása is igényes munkát kívánt. íEüt 1969 júniusában-kezd­ték meg á ; Szolnok ■ megyei Állami Építőipari' Vállalat [ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Árasztják a rizst a középtiszai gazdaságban Szerdán megkezdődött a rizs árasztása a megye leg­nagyobb állami gazdaságá­ban, a középtiszaiban. A 27 ezer holdas nagygazdaság az ország legnagyobb rizster- mesztői közé is számít. Mint Palágyi Gábor igazgatóhe­lyettestől értesültünk, az idén is másfél ezer holdon terem náluk, főleg a Dubov- szkij fajta, valamint a Dun- ghan Shali. A Dubovszkijból nagy területen, 400 holdon, vetőmagot termesztenek. A rizs vetése és árasztása jól halad az üzemben. Tsz-nöbizott ságok vezetői tanácskoztak (Tudósítónktól) Tegnap a Nagykunsági Te­rületi Tsz Szövetség karcagi székházában a tájterület nő­bizottsági elnökei tanács­koztak. Vitaindító előadási Szekeres Györgyné, a terüle­ti szövetség nőfelelőse tar­tott., A Központi" Bizottság 1970. február 18—19-i hatá­rozatának . jelentőségét, s az abban " foglalt feladatokat elemezte. Elmondta azt is, hogy a területen 58 .tagszö­vetkezetben megalakult a nőbizóttság, s azok vezetői máris ott vannak minden nőket érintő fontos kérdés döntésénél. A vitaindítóban a résztvevők gyakorlati munkájukhoz is sok hasznos tanácsot kaptak. A tanácskozáson sok fel­szólaló mondta el vélemé­nyét, eddigi tapasztalatait a nőbizottságok munkájáról, a kezdeti eredményekről. Ez­után a területi szövetség nőbizottságának elnöke, Szűcs Sándomé mondta el, hpgy a nőnap alkalmából 19 termelőszövetkezetben dol­gozó asszony kapott minisz­teri kitüntetést A szövetség nevében is gratulált H. Kiss Mártonnénak, akit a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­val tüntettek ki. Kitüntetések az árvízi helyreállításért Mint ismeretes, szerdán kormány kitüntetést adtak át Budapesten azoknak, akik a múlt évi tiszai árvíz utáni helyreállításban, újjáépítés­ben kiváló munkát végeztek. Megyénkből a Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki Patay Árpádöt, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalát műszaki igazgatóhelyettesét, ' bronz fokozattál Viiicze Bélát, a vállalat III. főépitésvezetőjét.. A Fehérgyarmat újjáépíté­sében tanúsított helytállásért a vállalat további Hét dol­gozója miniszteri kitüntetés­ben részesül. Megyénk szövetkezeti ipa­rában a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Kiss Józsefet, a Jászsági Egyesült Építőipari Szövet­kezet kőműves-brigád veze­tőjét. Szocialista brigádok Jászalsószentgyörgyön A jászalsőszentgyörgyi Pe­tőfi .Termelőszövetkezetben a múlt évben 29 munkacsa­pat 462 tagja ' igyekezett megszerezni a szocialista brigád címet. A szövetkezet párt és gazdaságvezetősége nemrég értékelte teljesítmé­nyeiket, s a 29 versenyző kollektívából ,15-nek odaítél­te a címet. A nyertes csapa­tokból a Lőkös Ferencné ve­zette Kállai Éva munkacsa­pat ötödször, az Ádám Ilona irányításával működő Le Thi Rieng hevet viselő brigád negyedszer, a Tóth János ve­zetésével dolgozó Zalka Má­té brigád pedig ugyancsak ötödször részesül e megtisz­teltetésben. A szövetkezet vezetősége úgy határozott —-mint a szerkesztésükben kiadott hír- adóból értesültünk.—, hogy a címet birtokló - munkacsa­patok egy -tágjának' (a -húsz tagon felüli brigádok eseté­bem kétiőneki május 15-é és június 6- között csehszlo­vák utazást biztosít. dolgozói, s december végén, fejezték be az épületalap be­tonozását. 1970-ben — amint a tél fagya engedett — hoz­záláttak a felmenő szerke­zet építéséhez, s azzal a 3. szintig jutottak el. Kavics­hiány miatt nem haladtak tovább, ezért az embereket más munkahelyre át is cso­portosították. Nem sokkal később jött a nagy tiszai árvíz, amely után az újjáépítésben Fehérgyar­maton a Szolnok megyei épí­tőknek is vészt kellett vállal­niuk. Az ennek kapcsán megjelent kormányrendelet értelmében ,a vállalatvezetés fél évre későbbre sorolta a rizsraktár építését." Harmincait alkotják meg Mindezek következtben hat—hét hónapig szünetelt itt a munka, s csak tavaly ősztől, a negyedik negyedév­ben folytatták ismét jó ütemben. Az idén február­ban újabb, anyaghiány gátol­ta az előrehaladást. Minden­képpen üdvös, hpgy most már a 7. szint t'ödémszerke- zéti munkálatainál tartanak az építők, akik harmincán alkotják meg ezt a létesít­ményt Ebbe a létszámba tartoznak azok is,'akik a fal­paneleket február óta a hely­színen előregyártják, . hogy azután —. terveik szerint már e hónap ’ végétől — a behelyezésüket is megkezd­hessék. Mint Hornyák Antal, az építkezés művezetője ‘ tájé­koztatott augusztus végére tető alá akarják hozni a 12 szintes • épületet, hogy ősztől kezdve már folyamatosan munkaterületet biztosítsanak a technológiai berendezése­ket szerelő ÉLGÉP dolgozói­nak. Az épótési ütemnek ezt a tervét a művezető olyan kollektívákra alapozza, mint az Sz. Nagy János vezette ácsbrigád, mint Pomaházi Ignác betonozó (kubikus) brigádja és a Csorba János irányításával dolgozó vasbe­tonszerelők brigádja. Elsősorban ők nyújtják a garanciát arra is. hogy a rak­tár építését a jövő év ápri­lisában befejezzék, ha anyag­hiány miatt nem kell majd újból vesztegelniük. Ezáltal lehetővé teszik, hogy a rak­tár—. a több mint féléves munkakiesés, a hat hónappal történt későbbre sorolás elle­nére — az • eredeti határidő­höz mérten csupán négy ha­vi- késedelemmel. felépíiliön. Ezt a törekvést a beruházó is- messzemenő segítségnyúj­tással elősegíti TW. 1,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom