Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

2 SZOLNOK MíEGyÖ NÉPLAP 1971, április 16. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A kis Costa Rica fővárosában, San Jóséban megtartotta első plenáris ülését az amerikai államok szervezetének idei közgyűlése. A nemzeti színház nagytermében tizenhét latin­amerikai ország külügyminisztere és öt állam magasrangú delegáció-vezetője vesz részt. Az Egyesült Államok delegá­cióját maga William Rogers külügyminiszter vezeti. Mi is éz a szervezet, ameíyet a State Departament veze­tője személyes jelenlétével tisztel meg? Elméletben az egész amerikai kontinens államainak organizmusa, mindössze kéc ország nem tagja — különböző okok miatt — Kanada és Kuba. Ez a dolog formai része. Gyakorlatilag azonban az AÁSZ az amerikai imperializmus gazdasági és politikai cél­jainak egyik eszköze az amerikai kontinensen. Az Egyesült Államok már a századforduló előtt úgy igye­kezett megváltoztatni a híres Monroe-elvet („Amerika az amerikaiaké-’), hogy „Amerika az Egyesült Államoké” le­gyen. Washingtoni kezdeményezésre már 1890-ben létrejött az amerikai köztársaságok nemzetközi szövetsége. 1948-ban alakult meg — változatlan céllal — ennek utódszervezete, a mai AÁSZ, amelynek alapokmánya 1951-ben lépett életbe. Soha Világosabban nem derült ki a szervezet jellege, mint akkor, amikor megszületett a kontinens első szabad, forra­dalmi rendszere Kubában. Washington azonnal felhasználta az AÁSZ egész apparátusát Havanna diplomáciai és keres­kedelmi elszigetelésére. 1900 augusztus 22-én a szervezet Costa Ricában megtartott hetedik konzultatív konferenciáján amerikai nyomásra szavazógéppé vált az AÁSZ és határom zatban ítélte el a forradalmi Kubát Azóta több mint tíz esztendő telt el és az Amerikai Államok Szervezete ismét Costa Ricában ülésezik. Latin- Amerikában is hatalmas változások időszaka volt ez az év­tized Bebizonyosodott, hogy — a megváltozott világ-erővi­szonyok következtében — már megmaradhat Amerikában egy antiimperialista rendszer. Nagy, és Washingtonnak egyáltalán nem tetsző, események színhelye volt Peru, Bolí­via és mipdenekelőtt Chile, ahol a legutóbbi választásokon marxista államfő került hatalomra. Ez az államfő, dr. Allende fel akarja hívni az AAiSZ- fcrszágokat, vegyék fel a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Túlzás nélkül azt állíthatjuk, Rogers azért van ott, hogy ezt megakadályozza és általában: ellensúlyozza a változások ha­talmas hatását. A Reuter kommentátora szerint az AÁSZ-tagáliámok elégedetlenek, mert a szervezet „túl sokat vet és keveset arat”. Rogersnek azért lesz nehéz dolga San Jóséban, mert országa AÁSZ-talajon is elvetette — elnyomáson alapuló politikájával — az Ámerika-ellenesség magvait, a mai Latin- Amerikában pedig az éghajlat kedvezőbb ilyen magok szár- bászökkőnéséhez, mint a korábbi San José-i konferencia idejében volt. (KS) INDENFELÖ MADRID Szerdán tüntető felvonu­lással emlékeztek meg a madridi egyetem jog és böl­csészeti fakultásának demok­ratikus érzelmű hallgatói a spanyol reakció és a német, valamint olasz fasizmus által vérbe fojtott spanyol köztár­saság kikiáltásának negyve­nedik évfordulójáról. A diá­kok köztársasági zászlókat lobogtatva, a köztársaság ki­kiáltásának dátilmát — 1931 április 14-ét feltüntető táblák alatt vonultak körbe az egyetem épületében. A tüntetők ellen rendőrséget vezényeltek ki. BUENOS AIRES Fegyvereket és katonai egyenruhákat zsákmányoltak szerdán a „tupamaro” geril­lák a Buenos Airesben akk­reditált uruguayi haditenge­részeti attasé otthonából. Az akció során — mint később az argentin rendőrség közöl­te — sebesülés nem történt. Mint a UPI hírügynökség írja, első ízben fordult elő, hogy uruguayi tupamarók a szomszédos Argentínában hajtottak végre akciót. MANILA Harminckilenc halálos ál­dozata van a fülöp-szigeti légierő K—37-es típusú szál­lítógépe csütörtöki katasztró­fájának. Harminchatan a helyszínen, hárman a kór­házban haltak meg. A tragé­dia egyetlen túlélője — egy kétesztendős kislány — sú­lyos állapotban fekszik az egyik manilai kórházban. BEIRUT Izraeli egységek lépték át csütörtökön hajnalban a li­banoni határt és a dél-liba­noni Kfar Kala községben, felrobbantottak három lakó­házat. A támadókat a liba­noni tüzérség űzte ki — je­lentették be Beirutban. — Egy libanoni katonai szó­vivő szerint a rossz látási vi­szonyok nem tették megálla­píthatóvá, hogy hány izraeli sebesült meg. — Beirutban' úgy vélik, Izrael megtorlás­nak szánta az akciót a terü­letét ért gerilla támadások miatt AMMAN Egy a rámám katonai szó­vivő állítása szerint szerdán és csütörtökön hajnalban a Palesztina! gerillák — szíriaí területről — ismét jordániai állásokat támadtak. — A szóvivő Mafrak várost és Bueir községet nevezte meg az aknavetőkkel és géppus­kákkal végrehajtott támadás célpontjaként. — Palesztina! részről a hírt nem erősítették meg. LONDON John Edward Killíek-et, a brit külügyminisztérium ál­lamtitkár-helyettesét nevez­ték ki Nagy-Britannia új moszkvai nagykövetévé — jelentették be csütörtökön hivatalosan Londonban. -~ A diplomata szeptemberben veszi át új hivatalát a nyui galombavonuló sír Duncan Wilsön nagykövettől. — Kil- lick korábban Nyugatnémet­országban és Etiópiában tél­iesített diplomáciai szolgála­tot és 1968-ban nevezték ki a külügyminisztérium állam- titkárheiyettesévé. Enyhül a helyzet Ceylonban Az AP hírügynökség je­lentése szerint az eltelt 24 órában erősen csökkent Cey­lonban a felkelők tevékeny­sége. Ennek megfelelően a kormány is enyhített az or­szágos éjszakai. kijárási ti­lalmon. Ezután csak délután 6-tól reggel 6-ig tilos utcára menni. A szingaléz és tamil újévi ünnepiek alatt, ame­lyeket a hatóságok korábban válságos időszaknak ..minő­sítettek, csak szórványosam voltak” összecsapások. Arab csúcs Benghasiban Őzadat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi líbiai eL nők és küldöttségeik a líbiai Benghasiban magyar idő sze­rint 11 óra 30-kor találkoztak a Líbiai Forradalmi Parancs­nokság tanácsának tagjaival­Élénkülő harcok Dél-Yíetnamban A kormány időközben sza­badon bocsátja a köztör ve­gyes bűnözők közül azokat akiknek ítélete csak rövid szabadságvesztésre szólt, — hogy így helyet adjon az el­fogott lázadóknak. Az eddig letartóztatott prominens sze­mélyiségek között van Sz. D. Bandaranaike, a minisz- terelnökasszony elhunyt fér­jének unokatestvére, aki va­lamikor a ceyloni kommu­nista pártból kiszakadt sza- kadár szárny egyik vezetője volt. A MENA közel-kaletí hír- ügynökség jelentése szerint a tanács már korábban meg­kezdte ülését, amelyhez a három ország küldöttsége ké­sőbb csatlakozott. Részlete­két nem közöltek. Az amerikai tüzérség által támogatott dél-vietnami kor­mánycsapatok szerdán újabb támadásba lendültek, hogy felszámolják a partizánok ostromgyűrűjét a központi fennsíkon levő 6. támaszpont körül. — Jelentette a UPI katonai forrásokra hivatkoz­va. Az ütközetbe B—52-es amerikai nehézbombázókat is bevetettek. A dél-vietnami fegyveres erők központi lapjára hivat­kozva az AFP úgy tudja, hogy a felszabadító csapatok kiürítették Go Thap városát, a Saigontól nyolcvan kilo­méterrel délnyugatra levő Klen Tuong tartományban. Pakisztán Az indiai hírügynökség je­lentéseivel ellentétben, a pakisztáni rádióadó a köz­ponti erők győzelmeiről szá­molt be; azt állítja, hogy a keleti országrészben a tör­vényesség és a rend helyre- állításában haladás történt, s a nyugat-pakisztáni hadse­reg nagy területet tisztított meg a „gonosztevőktől és indiai beszivárgóktól”* Daccai hivatalos közlésre hivatkozva a pakisztáni rá­dió közli, hogy a központi hatalom hadserege kifüstöl­te a Dinajpur kör-nyéki el­lenállási gócokat, és északi irányban haladva előre, el­érte Thakurgaon városát, „az egész körzet most már men­tes a beszivárgóktól és ügy­nökeiktől”, — mondotta a rádió. • _ Ugyancsak a pakisztáni rá­dió közli, hogy a kormány visszautasította azt az indiai jegyzéket, amely felpanaszol­ta, hogy április 9-én egy pa­kisztáni alakulat „elrabolta három indiai határőrt. A vádakat Pakisztán alap­talannak minősíti, kifejtvén, hogy a három katona annak az indiai zászlóaljnak volt az embere, amely „behatolt” pakisztáni területre, és mind­hármukat „felforgató tevé­kenység” közben ejtették fogságba. Iskola vagy laktanya? A partizánok Saigontól húsz kilométerrel északke­letre is harcra kényszerítet­ték a kormánycsapatokat. A UPI úgy tudja, hogy a 6. szá­mú támaszpont térségében folyó harcok során az ame­rikai légierő 15 nap alatt hatmillió font bombát szórt a felszabadító erők feltétele­zett állásaira. A központi fennsíkon folyó igen heves összetűzések so­rán eddig kétszáz kormány­katona vesztette életét. A szóvivő elmondotta még, hogy az amerikai légierő most arra törekszik, hogy gyújtóbombákkal és vegyi­anyagokkal kiirtsa a környé­ken a növényzetet, A partizánok szerdán az idei esztendő legnagyobb tü­zérségi támadását intézték a dél-vietnami 5, hadosztály állásai eleru A Komszomolszkaja Prav­da csütörtöki számába fel­hívja a figyelmet a kínai iskolák fokozódó mllitarizá- lódására. Egy mai kínai is­kola Inkább kaszárnyára emlékeztet, mint tanintéz­ményre — írja Kornyilov, a cikk szerzője. — Az iskolai tanulókkal naponta több órán át alaki kiképzést tar­tanak, szuronyrohamot, a gránát-dobást gyakoroltak. Ma már nincsenek úttörők, csak ifjú „vörösgárdisták”, vagyis hunsziaopinisták (kis katonák). A könyvesboltok és az iskolai könyvtárak tele vannak hunsziaoplni propaganda irodalommal, — amely az ifjúságot a Mao iránti vak engedelmességre serkenti. —• Agresszivitásra, gyanakvásra., kegyetlenségre tanítja. Felszólítják őket, hogy .készüljenek a hábo­rúra” és „vessék meg a ha­lált”. Peking pfopagandagépeze- te elsősorban arra oktatja a fiatalokat, hogy harcoljanak a „Kínát fenyegető” revizio­nista ragadozók” ellen. Az amerikai imperializmus él­leni gyűlölet csak másodren­dű kérdés. Juríj Kornyilov leír egy esetet, amelyet külföldiek néztek végig szállodájuk ab- lakából. A közeli iskola ud­varán a hunsziaopinisták több társuk felett ítélkeztek, A Vádlottak nyakában tábla lógott, .bűnös vagyok” fel­irattal. Az Ítélet kihirdetése után a husziaopinisták vad csatakiáltással vetették ma­gukat áldozatikra, ütlegel­ték, leteperték, összerugdós- ták őket. AZ eszméletlen gyermekeket azután egysze­rűen kivonszolták az iskola­udvarról.™ Yi@tnam-k©nf@r@neia Párizsban Csütörtökön, a. Vietnam­mal foglalkozó párizsi kon­ferencia 109. ülésén Binh asszony, a DIFK külügvmi- nisztere hangsúlyozta- Nix­on elnök április 7-1 beszé­deimét csak a közvélemény megtévesztésére Irányult, mert ha az Egyesült Álla­mok még ki is vonna száz­ezer katonát az év végéig t>él-Vie*namból. továbbra is 250 ezer amerikai és csat­lós katona marad ott. T.aird hadüsrvmm5sz+er pedig ápri­lis 13-áh hvflfán heieíe-otef- fe. hoffv az amérilrsf hadi- tengerészet és a létderő ezv- Sé®rtt Tnes'tis'tz-nzatlan ’deig Z 7.«l ÍTiaf) fsrMák. Ami a f>edifó<»1vók IrérdésZt Illeti, elXVt) ® há'órvrő meg. RTÍintptZ-ének rirt.’MK—íteí Imi! renAezní öthíg á fprÄKt, felxrlV, nem­csak „ tierliae^l-írrtk WÓtSjA­óiáját nem lehet rendezni. hanem azok száma csak nő­ni fog. Binh asszony ezután a vi- etnamlzálási politika siral­mas kudarcáról beszélt. Megemlítette, hogy ez év el­ső három hónapiában a sai- eoni csapatoknak mintegy 15 ezer katonája és tisztje lázadt fel és csá+lakozótt a hazafiakhoz. Ezenkívül több mint 25 ezer katona megta­gadta a parancs végrehajtá­sát. vagy pedig Önként meg­sebesítette masát, c'akhogy , ne keilten äz amerikai ae- resszorok helyett harco’nia. Nixonnak véen-e a komoly »Äreri-ÜÄ-nk útiát kellene vá_ laotönte. YiiüA *rhuy>. ® Vritr kíil- rlÖttsZyXhek yeze+öle ®kj e öt® p*ös—ö— „ot* At ****+♦«. nr^^ á-fAí*) Vife Vi«5 rom dolgot tegye mt>e- 1. Fogadja el az amerikai csa­patok teljes kivonására java­solt határidőként 197L júni­us 30-át, vagy tegyen más ésszerű javaslatot, amelyet á tárgyalófelek ezután meg­vizsgálnának- 2. Tartsa tisz­teletben a VDK elleni bőm- batémadásnk telies szünetel­tetésére vállalt kötelezettsé­get: 3. Vél aszol ion a DTFK- nak arra a logikus és ész­szerű javaslatára. ho2v «Sai­gonban Thteu. Kv é- Khiem részvétei,» pöikni o'van űj kormányt al"kft«anak, amely a béke. a független «ég a ®prnte— pce-écr és » 'ternnkeérda rnél'et* Áiiést és am-lV köm—i—• m— lécnkot kprög­ne riöi tr*p*n®m iöp*®ienes f n—„önlm, kormányéval. Pmioű yv» ír-í T-rstrí rT főiméin’ í rrisM „b.lopriö-le t-Ar*r V amerikai csapatok kivonásá­■M6­Péter János Rámában tárgyal Péter János római látoga­tásának második napján —1 igen sűrített programot bo­nyolított. Miután reggel ko­szorút helyezett el az isme­retlen katona sírján, Róma főpolgármesterével találko­zott. Külügyminiszterünk a Capitoliumon, történelmi le­vegőjű, pompás műmléknek számtó hivatalában Kereste fel Cleto Dárida főpolgár­mestert, akivel a Róma és Budapest közötti kiállítás­cseréről, s a két főváros ve­zetőjének kölcsönös látoga­tásáról beszélgetett. Ezt követően külügymi­niszterünk a szenátus épü­letét kereste fel, ahol Fan- fanival, a szenátus elnökévé! találkozott. Fanfaní kifejez­te reményét, hogy a két or­szág lörvériyhózása között szorosabb kapcsolatok ala­kulnak ki az elkövetkezendő időben. Péter János tolmá­csolta a magyar országgyű­lés elnökének üdvözletét és mecsetét folytatott Colombo kormányfővel. A beszélge­tés után Colombo ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. A délutáni órákban folyta tódtaK a tárgyalások a hét külügyminiszter vezette kül­döttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki állás­pontját a felmerült kérdé­sékről­A reggeli olasz lapok rész­letesen beszámolnak a ma­gyar külügyminiszter láto­gatásáról és Moro olasz kül­ügyminiszterrel folytáttítt tárgyalásairól. A lapok ki­emelik; a külügyminiszterek, Külön foglalkoztak az euró­pai biztonság témájával, az európai biztonság és együtt­működésé értekezlet Összehí­vásának perspektíváival. A kereszténydemokrata párt lapja, — az II Popolo írja: „Magyar részről megerősí­tették a változatlan érdeklő­dést a konferencia iránt és A két külügyminiszter felvázolta Fanfanínak a Ma­gyarországon küszöbönálló országgyűlési választások előkészületeit. Pontban déli 12 órakor Pé­ter János és kísérete a Quirinale palotához, az olasz köztársasági elnök hivatalá­hoz érkezett. Itt külügymi­niszterünk Giuseppe Saragat köztársasági elnökkel hosszú és Igen szívélyes megbeszé­lést folytatott, amelynek so­rán tolmácsolta Losoncra Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét. Saragat megelégedését fe­jezte ki, hogy a két ország kapcsolatait jelentős fejlődés jellemzi az utóbbi időben és ismertette Péter Jánossal az olasz belpolitikái helyzet problémáit, A köztársaság elnöki pa­lota után a miniszterelnök hivatalában, á Chigi palotá­ban került sorra a követke­ző találkozó: Péter János, dr. Bényi József nagykövet társaságában, hosszabb esz­azt, hogy a konferenciának nem az lenne a célja, hogy megmásítsa az erők egyen­súlyának jelenlegi helyzeté^ -Európában, hanem az, hogy bizalmon alapuló kapcsolat tot teremtsen a földrész kü­lönböző országai között. Azt is hangsúlyozták — írja aa II Popolo —, hogy szükség ván a konferencia gondos előkészítésére, amely lehető­vé teszi az összehívást je­lenleg akadályozó nehézség gek eloszlatását”, A lapok különleges jelen­tőséget tulajdonítanak a kéí miniszter közötti tárgyalások­nak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is. Figyelemre méltó, hogy a Confindustria, az olász gyáriparosok szö­vetségének félhivatalos lap­ja bő tudósításában áláhúáza azokat a széleskörű gazda­sági és kereskedelmi lehető­ségeket, amelyek az Olaszor­szág és Magyarorszag közöt­ti árucsere és gazdasági együttműködésben rejlenek. A BYM szolnoki gyára (ÉPULETELEMGYÁR) Szolnok, Tószegi út azonnali belépésre, állandó munkára FELVESZ: hegesztő, betonelemgyártó szakmunkásokat, valamint targoncavezető és hiddarukezelő betanított munkásokat» Ezenkívül férfi és női segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint Minden második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügy osz­tályánál lehet ............................................--------------------------- — -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom