Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197L április 2. Grúziában rendkívül népszerű a természetjárás, s a kellemes éghajlat lehetővé te­szi hogy szinte egész évben milliók járjanak túrára. A köztársaság turisztikai köz­pontja idén újabb ezer turista-útvonalat jelölt ki a Kaukázus legszebb tájain. A képen: Grúz turisták az Aragvi folyón. (Foto: APN-KS) Á kráter mint vegyiüzem Beaurdet francia mérnök különös problémával fog­lalkozik: hogyan lehetne ve­gyiüzemként hasznosítani egy vulkánikus krátert. Né­hány évvel ezelőtt egy expe­díció, amely Jáva szigetén megtekintette a Kawah vul­kánt, arra a megállapításra jutott, hogy a vulkán kráte­rét kén- és sósav keveréke tölti meg. A vulkán „belégzése” után a „kilégzésnél” a mérges gő­zök több kilométerre terjed­nék és elpusztítják a növé­nyeket, az állatokat. A tudó­sok becslései szerint ez a „vegyi tó” körülbelül 30 millió köbméter vaskeveré­ket tartalmaz. A francia mérnök tervé­nek az a lényege, hogy e „tó” tartalmát át kellene szi­vattyúzni tartályokba, on­nan pedig a legközelebbi ve­gyiüzembe. Beaurdet mérnök terve fő­leg azért csábító, mert a vul­kánikus sav-forrás gyakorla­tilag kimeríthetetlennek te­kinthető: ha a kráterbe vi­zet öntenek, a gőzök savvá alakíthatók át. Foglalkoztatottság a Szovjetunióban Öt esztendő alatt a mun­kások és az alkalmazottak száma évente emelkedett. 1970 végére a szovjet nép­gazdaságban 90 millió ember dolgozott (19í!5-ben 76,9 mil­lió). Több mint 13 millióval növekedett tehát öt év alatt a munkahelyek száma. Ezek közül csaknem 5 millió mun­kahelyre fiatal szakmunká­sok kerültek. 1986—70 között 7 millió 80 ezer főiskolát, vagy szakkö­zépiskolát- végzett fiatal he­lyezkedett el képzettségének megfelelő munkahelyen. Szobrászat - metsző­ollóval A furcsa alakú fagyökerek keresésének és feldolgozásá­nak Csehszlovákiában már több mint tízéves hagromá- nya van. Josef Chocholác, a lelkes természetbarát és va­dász a kezdeményezők közé tartozik. Ő kezdett a bizarr formájú fagyökerekből és a fantasztikusan összecsava­rodott ágakból műtárgyakat készíteni, amelyek természe­tes szépségükkel bámulatos hatást keltenek. Az érzé­keny művész-szem az erdei bolyongásokon felfedezte a véletlenül talált fadarabok­ban a bensőséges szépséget és a meglepő kifejezési mó­dot.. Csak metszőolló kellett jiogy megszülessenek az el­ragadóan érdekes szobrok. Nemsokára csoportok ala­kultak — ezeknek tagjai tu­datos művészi munkával to­vábbfejlesztették a gyökér- szöbrászatot és nemrégen egy prágai kiállításon je­lentkeztek. nagy sikert arat­va a nyilvánosság előtt. Az egyik Prágában mű­ködő csoport neve „a fa tit­ka”, 25 tagja van; négy éve működik. . Otto Barták, a művészeti fémöntő üzem nyugdíjas igazgatója arra a kérdésre, hogy mi vitte rá a fagyöke­rek keresésére és művészi feldolgozására, — így vála­szolt: ,.Az élet ma rettenete­sen gyors és túlgépesített, ezért szükség van egy kis csöndre, s valamilyen mun­kára, valami hobbyra, ha úgy tetszik — valamire, ami levezeti azt a feszültséget, amely egész nap olyan káro­san hat reánk. Mi ezt a fa­gyökér szépségében találtuk meg. Hogy az ember szép gyökeret találjon, ki kell mennie a városból, valahová a természetbe, a hegyekbe, az erdőkbe. Szeretnie kell nagvon a természetet és meg is kell értenie ahhoz, hogy kikeresse és megsejtse a kis faágban, gyökérben a jővén­az Atlanti-óceán fenekén 1968 augusztus elején Ro­bert Brush 25 éves amerikai pilóta légifelvételt készített egy különös, elmerült tárgy­ról a Bahama-szigetektől északra- A Miami News le­közölte a 33x25 méter nagy­ságú ismeretlen tárgy fény­képét, amelyet „tengeralatti templomnak” neveztek el- Robert Brush értesítette fel­fedezéséről Manson Valen­tine profeszort. Manson Valentine pro­fesszor augusztus 17-én' és 18-án vizsgálta meg a ,,temp_ lomot”. A vizsgálat alapján kijelentette: emberi kéz al­kotásáról van szó, amelyet homokból és kagylóból ke­mény réteg borít, s amelyek lefejtéséhez különleges esz­közök szükségesek. — Kolombus- előtti épít­mény lehet — Tette hozzá a professzor. A felfedezés élénk érdek­lődést keltett az amerikai archeológusok körében, hi­szen ennek nyomán esetleg módosítaniuk kell Amerika benépesítéséről, és a civili­záció megteremtéséről kiala­kított eddigi összes nézetei­ket­Meglepő eredmények Különleges készülékek se­gítségével sikerült kiváló fényképeket készíteni a ten­geralatti építményről. A mo­zaikképek egyesítésekor vi­lágosan kirajzolódott a ha­talmas építmény keleti falá­nak mintegy 70 méter hosszú és 10 méter széles része, va­lamint a nyugati fal közpon­ti része (ennek hossza felte­hetően meghaladja az 500 métert, szélessége pedig 10 méter). Megvizsgálták a falakat alkotó kőtömböket. Megál­lapították. hogy az egyes blokkok vastagsága körülbe­lül 50 centiméter, egy-egy blokk súlya 25 tonna körül lehet. A keleti fal keleti oldalán végzett vizsgálatok meglepő eredményhez vezették: Az első kőrétegre legalább egy azonos kőből való réteget erősítettek, körülbelül 6 cm. vastagságú cement segítsé­gével. A fal külső homlokzata tökéletesen sima és kidolgo­zott A hullámveréstől védett alsó sarkok tökéletes derék­szöget alkotnak­A tömbök belső homlokza­tán. ahol a cement réteg eltávolítható volt, midenütt szabályos szerszámnyomok láthatók- A főfalak tökélete­sen egyenesek, észak-dél irányban tájoltak, s minde­nütt tökéletesen szintben vannak a vízzel, ami arra mutat, hogy az épület alap­ját képező sziklákat kiváló mérnökök szintezték. Máskü­lönben ezek az óriásfalak nem tudtak volna ellenáll­ni oly sok ezer éven át a trópusi viharoknak, amelye­ket 100 csomós szél, és 10 méter magas hullámok kisér­nek. Ennél szilárdabb anya­got napjainkban sem tudunk előállítani. Az azonosítást próbálják ! Az is rendkívül meglepő, hogy a falakon nem tapadtak meg algák, szivacsok, korái­tok. A geológusok úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy az építményt évszázadokon át vastag homokréteg borítot­ta, és csak a legutóbbi évek viharai következtében váltak láthatóvá a falak. Miután világos, hogy a ha­talmas konstrukciók több ezer évesek, a fő probléma annak kiderítése: milyen nép, milyen civilizáció nevé­hez fűződik ez a monumen­tális alkotás, mely a geoló­giai vizsgálatok vallomásá­ból feltételezhetően az i.e. nyolcadik évezredből való. A tengeralatti ásatásokat természetesen a falak lába­zatánál fogják megkezdeni, abban a reményben, hogy a védő homokréteg alatt vala­miféle szerszámra lelhetnek, amelynek segítségéve] köze­lebb juthatnak az új lelet pontosabb azonosításához Legmagasabb az izlandi nők átlagos életkora Világszerte számo3 ember számára tartalom nélküli, üres mondat az, hogy „40 éves korban kezdődik csak igazán az élet”. Ezeknek az embereknek az élete ugyanis már 40 éves korukban véget ér. A fekete Afrika lakosai­nak átlagos életkora 35 év. Ázsiában és számos fejlődő országban az emberek általá­ban 40—50 éves koruk között halnak meg. Hasonló a hely­zet Latin-Amerikában is. Ez­zel szemben Európa, Észak- Amerika, Ausztrália és Ja­pán lakossága átlagban meg­éri a 70 éves kort, sőt többet is. Ezeket az adatokat az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének legújabb demográfiai évkönyve tartalmazza. Össze­hasonlítva az ENSZ által gyűjtött egyéb, az életszínvo­nalról és a gazdasági fejlett­ségről szóló adatokkal, egy dolog világosan kitűnik: a korai halál oka a szegénység, az éhség, a rossz lakásviszo­nyok és az elégtelen egész­ségügyi gondoskodás; legrövidebb étetltoca, * nyugat-afrikai Gabon férfi­lakosságának van. Az átlagos életkor itt 25 év csupán. Ez­zel szemben a leghosszabb életűek az izlandi nők, ugyanis az ő átlagos életko­ruk 76,2 év, így tehát három­szor annyi ideig élnek, mint a gaboni férfiak. Viszonylag kevés esélyük van a megöre- gedésre a guineai, a csádi, a felső-voltai és a togói lako­soknak is. Kenyában a fér­fiak és a nők átlagos életko­ra 40 év. Más afrikai álla­mok fekete bőrű lakosai ar­ra számíthatnak, hogy meg­érik 50. életévüket, de ugyan­akkor az ott élő fehér lakos­ság átlagos életkora 70 év. Ázsiában Indiáé az a szomo­rú elsőség, hogy a lakosok álig élnek tovább 40. élet­évüknél. Az indiai férfiak át­lagos életkora 41,89 év, a nő­ké pedig 40,55 év. Hasonlóképpen igen ala­csony az életkor Burmában és Kambodzsában. Indoné­ziában, Pakisztánban. Thai- földön és mindenekelőtt Ja­pánban aa emberek átlagos életkora már jóval maga­sabb. A gazdag országokban a halál leggyakoribb oka a szívbaj, az agyszélhűdés és a rák. A szegényebb országok­ban még mindig a tuberku­lózis és a csecsemőhalandó­ság vezet. A Fülöp-szigeteken évente 100 ezer ember közül 72.6 hal meg tüdőbajban, és csupán 44 az úgynevezett ci­vilizációs betegségekben, mint a rák, a szívinfarktus és az agyvérzés. Más a hely­zet azonban a gazdaságilag rendkívül fejlett Japánban. Itt 100 ezer lakos közül csak 16.7 hal meg évente tüdőbaj­ban, s ugyanakkor a civili­zációs betegségek éventé 343,5 személy halálát okoz­zák. Feltűnő, hogy Japán­ban, bár iparilag rendkívül fejlett, csak igen kevesen halnak meg szívinfarktusban. Az Egyesült Államokban vi­szont ez a halálnem vezet, jóval a rák és az agyszélhű­dés előtt. Európában kétszer annyian halnak meg rákban, mint Ázsiában, Patkányok az amerikai áruházakban Egy amerikai áruházban kísérletet folytattak, hogy pontosan megálapítsák, mennyi kárt is okoznak a patkányok. Ebben az áruház­ban teljes „szabadságot” biz­tosítottak a patkányoknak, amelyek két hónap alatt 1300 zsák sót, .1724 zsák kávét, 14 tonna lisztet és körülbelül 200 tonna cukrot pusztítottak el vagy tettek fogyasztásra alkalmatlanná. Különleges hangszer Egy angol zenetanár és két diákja sajátos hangszert ké­szített, amelyet talán „kon- zervofon”-nak nevezhetnénk. A hangszer sípjai ugyanis különböző méretű konzerv­dobozokból készültek. A ha­Igaitálni fogja Nagyravágyó terveket sző Hannover, Alsó-Szászország fővárosa. Neuffer városi fő­igazgató párizsi mintára a kiöregedett távközlési torony helyébe egy több száz méter magas fénytornyot akar fel­állíttatni Nicolas Schöffer ál­tal. A neves francia szobrász­gyományos hangszereket ked­velő muzsikusok természete­sen nem fogadják különösebb lelkesedéssel ezt a készülé­ket, amely pedig „kifogásta- lanul|j működik. t Hannover Párizst? fénytoronynak|| nevezi alko­tását, aminek modellje a fel­vételen látható. A körben forgó különböző alakú tük­rök, az elektronikus fényje­lek, reflektorok és fényágyúk elektromotorikus mozgásait komputeren, keresztül köz­pontilag irányítják. A torony építésszel már felvették a kapcsolatot. Az első megbe­szélések során Schöffer hely­színi szemlét tartott Hanno­verben. A párizsi tervezetet 1972-re akarják felépíteni. A hét platformmal rendelkező torony magassága 307 méter, kerülete 59 méter lesz. Schöffer maga „kibernetikus rádió- és televízióprogramo­kat fog sugározni és ezenkí­vül 15 000 látogató számára is helyet nyújt. Hannover 1958-ban építette meg a Né­met Szövetségi Köztársaság első kúp alakú távközlési tornyát. Schöffer művével most ismételten iránymutató lenne. Elektronikus vadállat Ügy tűnik, hogy az elekt­ronikus számítóberendezé- sekkel dolgozó embereket csak a gépek által végzett műveletek gyorsaságának és memóriaegységük befogadó- képességének kellene foglal­koztatnia. Az is kiderült azonban, hogy az elektroni­kus számítógép külső formá­ja is jelentős szerepet tölt be. A megszokott, unalmas külsejű komputerek valóság­gal lehangolják kezelőiket A „New Electronicall’ elne­vezésű amerikai cég úgy pró­bált segíteni a számítóberen­dezésekkel dolgozó munka­társakon (és egyúttal felven­ni a versenyt a konkurrens cégekkel), hogy elhatározta: eredetibb, például vadállat­formájú elektronikus számí­tógépeket fog gyártani. A cég tervezőinek persze nem kis gondot okozott, hogyan ala­kíthatnak ki tranzisztorok­ból, vezetékekből és ellenál­lásokból, „elektronikus vad­állatot’!. Az új formájú elektronikus számítóberende­zések azonban sikert arattak — olyan jól sikerültek, mint­ha csak az állatkertből ke­rültek volna ki... _ 4 Milyen színű szemük van az állatoknak A macskának zöld szeme van. A kecskének — szür­késkék. Hát a többi állat­nak? Kérődzőknek és nem kérődzőknek, rágcsálóknak és ragadozóknak, nagyoknak és kicsiknek, bozontosoknak és a sima szőrűeknek? Aki nem zoológus és az át­lagosnál nem jobb megfigye­lő, rendszerint azt válaszolja a kérdésre, hogy „nem külö­nösebben figyeltem meg”. Még esetleg hozzáteszi, hogy a tehénnek szép és bánatos, a kutyának hűséges, a disz­nónak pedig apró szemei vannak. Tökéletesen igaz, de mi a helyzet a színnel? A legtöbb állat szemének különböző árnyalatú barna színe van. A szemek lehet­nek nagyok és egészen aprók ovális szembogárral, mint a patásoknál és bálnáknál, ke­rekkel, mint a kutyáknál és a majmoknál. A szem alap­színe azonban mindegyikük­nél barna, néha sötétebb, né­ha egy kicsit sárgás árnya­latú. Nem kártalanítják Egy mdlwaukee-i biztosító társaság a következő indíték­kal utasította vissza Bili Be- nett zenész kártérítési köve­telését, akinek a nadrágzse­bében egy gyufásskatuiya robbant fél: „Ä rendőrségnél tett bejelentésében megval­lotta, hogy ön nem dohány­zik. Eszerint egyáltalán nem volt önnek szüksége arra, hogy gyufát tartson maaánáíi

Next

/
Oldalképek
Tartalom