Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

I 1971. ápriBS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az agy­lopás A FOREIGN AFFAIRS ne­gyedéves amerikai folyóirat­ban megjelent egy cikk Georg B. Baldwin, a világ­bank távlati tervezési köz- gazdasági tanácsadója tollá­ból. Baldwin megpróbálja „megideologizálni” azt a vi­lágszerte növekvő tendenciát, hogy a fejlett kapitalista or­szágok — magasabb fizeté­sért, jobb anyagi körülmé­nyek biztosításával — az alig fejlett, vagy fejlődő országok diplomásait elcsábítják. Ez a briandrain, vagyis az agylo­pás. Baldwin azt állítja, hogy a fejlődésben levő államokban úgyis a szükségesnél több a kiképzett szakember, tehát nem agylopásról, hanem túl- csurgásról (owerflow) van szó. Noha valahol a dolgok' mélyén Baldwinnak rossz a lelkiismerete — ez írásának védekező aspektusából is kö­vetkezik — mégis érdemes erre az eszmefuttatásra oda­figyelni. Nem azért, mintha nálunk az agylopás nagymé­retű volna. A tőlünk lopott agyak száma viszonylag ke­vés. Baldwin gondolatmeneté­nek inkább második féle az, melynek konzekvenciái van­nak számunkra. Mert ha nem is ilyen, de egyfajta „agyfö­lösleg” nálunk is van. Eszembe jut K. Zoltán ba­rátom, aki az egyetemen amolyan fenegyerek-jófej volt. (A menzai sorban egy­szer pl. felírta unalmában, egy cetlire az évgyűrűk nö­vekedésének differenciál egyenletét.) Most diszpécser. Logarlécet alig, szakkönyvet ritkán vesz a kezébe. Nincs szüksége rá. Napközben ko­csit, munkaruhát, napijelen­tést intéz, csinálja azt, amit egy jól képzett technikus is kitűnően elláthat. Helyzetéért és nagyszá­mú tehetséges társa helyze­téért — elsősorban egyfajta szemlélet felelős. Annak a főmérnöknek a szemlélete, aki kijelentette, hogy: jobb, ha az ilyen feladatokat is mérnök végzi, akkor ő nyű­göd tubban alszik. De felelős maga az egyén is. K. Zoltán barátom, aki ér­zi, hogy többre képes, de nem akar vagy nem mer változ­tatni helyzetén. Pedig nem érzi jól magát, pedig álcád szakmájában igazán mérnö­ki, kvalifikált tudást igénylő feladat is, melyet — ember híján — egyáltalán nem, vagy nem kielégítően olda­nak meg. Jobban oda kellene figyel­ni erre a „túlcsurgásra||, a szellemi energia effajta pa­zarlására — mert végső fo­kon ez forintot jelent. Talán, nálunk is be kellene vezetni a brian-draint, vagyis az agy­lopást, házon vagy inkább hazán belül. — trömböczky — Aranyérmek Brüsszelben Nagy sikerrel szerepeltek a magyar feltalálók az idei XX. brüsszeli Találmányi Világkiállításon. A licencia hét magyar újdonságot mu­tatott be a nemzetközi szak­közvéleménynek, s ezek kö­zül ötöt a zsűri aranyérem­mel, egyet pedig bronzérem­mel jutalmazott. Nagy aranyérmet kapott a Bálint —Baumann-féle fokozott biztonságú elektronikus ve­zérléssel működő felvonó, a Csókán—Szontágh féle eljá­rás alumínium színes oxid bevonatára s ugyancsak e kitüntetésben részesítették a Gál és társai féle talál­mányt, az antistatikus és ve­zetőképes poliészter műgyan­tát. Kis aranyéremmel ju­talmazták a Vladár féle el­járást, melyet a feltaláló újszerű építőipari elemek ^’járására dolgozott kk Megérkezett a szovjet űrhajós- és tudós küldöttség Csütörtökön Budapestre érkezett a szovjet űrhajós- és tudós küldöttség, amely, részt vesz a felszabadulás 26. évfordulójának hazai ün­nepségein, valamint a szov­jet űrkutatás napjain. A kül­döttség vezetője V. Jazdov- szkij professzor, az orvostu­dományok doktora, a Szov­jetunió Orvostudományi Aka- | démiájának tagja, az űrbio- ; lógia és orvostudomány egyik kimagasló személyisége, tag­jai: A. A. Filipcsenko űrha­jós ezredes, a Szovjetunió Hőse, B. Jegorov űrhajós, az orvostudományok kandidátu­sa* a Szovjetunió Hőse, B. Rogyionov professzor, a mű­szaki tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Űrkutatási Intézeté­nek osztályvezetője és J. Ri- lov, a fizikai-matematikái tudományok kandidátusa, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Űrkutatási Intézeté­nek tudományos titkára. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Katona István> az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osztály- vezetője, dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke, Menyhárt András vezér­őrnagy, a honvédelmi mi­niszter képviselője, dr. Túri Istvánné, a MTESZ főtitkár- helyettese, Gál Bálint, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője és Szűcs Pál, a KISZ Központi Bizottságának osz­tályvezetője fogadta. Ott volt A. M. Szorokin, követ-taná­csos, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több vezető munkatársa. A küldöttséget az MSZBT, valamint az állami és társa­dalmi szervek nevében dr. Mihályfi Ernő köszöntötte. V. Jazdovszkij professzor, a küldöttség vezetője a re­pülőtéren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — Küldöttségünkben az űrkutatással kapcsolatos tu­dományok szinte minden ága és maga a gyakorlati űrku­tatás is képviselve van. Fő­leg a kozmikus biológia az, amellyel a küldöttség min­den tagja többé-kevésbé fog­lalkozik. Mindegyikünk a kozmikus tudományok több , ágával is foglalkozik. Biz szükségszerű, hiszen nap­jainkban aligha lehet pél­dául a geofizikát korszerű színvonalon úgy művelni, hogy az ember ne értsen, ne foglalkozzék a csillagászattal Is. Köztünk van Jegorov , kandidátus, az első csopor- ' tos űrutazás egyik résztve- ■ vője, aki mint orvos egy sze- J mélyben testesíti meg az űr­kutatás tudományos és gya­korlati művelőjét. Itt van aztán Filipcsenko űrhajós ez­redes. a Szojuz 7 parancsno­ka. ők ketten olyan embe­rek, akik már megjárták a kozmoszt és élményeikből, tapasztalataikból bizonyára sok újat tudnak most is mondani. A város 1971. évi művelő­dési terve sokoldalú igények kielégítésére készült Elő­adássorozatok, találkozók, ki_ állítások, színházi előadások kaptak benne helyet. Ezek közül említünk meg néhá­nyat­Rendszeressé válnak a ke­rékasztal beszélgetések, ame­lyeken közéleti személyisé­gek bevonásával különféle aktuális témákról lesz szó: a X- kongresszus irányelved­ről és azok ifjúságpolitikai vonatkozásairól, a szocialista embertípusról, a hazafiság- ról. hazánknak a szocialista világrendszerben elfoglalt he­lyéről. A „Törvényünk véd és kö­vetel” című beszélgetés soro­zaton többek között a család fogalma és társadalmi szere­pe. a jogorvoslás módja és lebonyolítása című témákról lesz sző. A „Szomszédaink, baráta­ink” című sorozatban len­gyel, cseh, bolgár estet ren­deznek és meghívják az ille­tő országok magyarországi kulturális intézeteinek mun­katársait­A Búzakalász Tsz klubjá­nak programjáéban többek között kiszesek és komszo- molisták találkozója szere­pel. Erre szovjet katonafia­talokat hívnak meg. A hon­védelmi előképzés a célja a klub nyolc részből álló elő­adássorozatának és lövész­versenyének. Pedagógusok a szakszervezeti kongresszusról Képünkön; a delegáció tagjai és vendéglátóik a Ferihegyi repülőtéren. (MTI foto — Tormai Andor felv. — KS) Tallózás Kisújszállás művelődési programjában A szakmai műveltség nö­velése érdekében folytatják a? 1970-ben elkezdett „Ve­zetők fóruma” című soroza­tot, amelyben „Emberisme­ret és vezetés”, valamint „Vezetési stílusok, vezetési . hibák” címmel tart előadás sokat Verők István, a Szol­nok megyei pályaválasztási tanácsadó vezető pszicholó­gusa. A programban ezen kívül filmklub szervezése, a nyelv, tanfolyamok bővítése, és egyetemi előkészítők szerve­zése szerepel. A könyvtári klubélet szí­nesítése érdekében a me- zőeazdasági szakemberek klubja és a helyismereti • szakkör mellett létrehazzák a könyvtáros szakkört. A művészeti rendezvények sorában igen fontos helyet foglal el a művelődési ház három nagy képzőművészeti kiállítása. A városban több alkalom­mal tart előadást az Állami Déryné Szmház és a Szigli­geti Színház. Októberben megnyílik a város múzeuma, s ott rende­zik meg a megyei Múzeumi Hónapot a Damjanich Mú­zeummal közösen. A Költészet Napja, a Gyer­mekkön vvnaoak, az Ünne­pi Könyvhét alkalmából több író-olvasó ts1 álkozó lesz. a könwtár és a könvveshnit rendezésében- • Mpsrhívják Szárai Mamit költnrtőt. Bert, ha Bulcsú írót és Hárs Lász­ló ifjúsági írót­Szolnok megye tíz hivata­los küldötte közül néggyel beszélgettem a Pedagógusok Szakszervezete kongresszu­sán végzett munkáról. Ter­mészetesen nem eshetett szó valamennyi kérdésről, csu­pán a fontosabbak közül említettek' meg néhányat a küldöttek. A kongresszus március 19-én és 20-án plenáris ülé­seken és tíz szekcióban vé­gezte munkáját. A Szolnok megyei küldöttek felszólalá­saikkal a szekciók munkáid­ban működtek közre. Beszél­getésünk résztvevői közül Pintér József né a bér- és munkaügyi, Kiss Istvánná az üdültetési és gazdálkodási, Szurgyi István a szervezési, Hack Márton a köznevelési és felnőttokta+ósi szekcióülé­sein vett részt. Természete­sen valamennyien jelen vol­tak a plenáris ülés~n és hoz­zájárultak a határozatok meghozatalához. Ősxinte légkor Ez ’ a kongresszus járult hozzá legjobban a pedagó­gusok jelenlegi helyzetének feltárásához. Hack Márton többször is hangsúlyozta hogy a szakszervezetek kongresszusán nem öncélúan adtak hangot a sürgős meg­oldásra váró anyagi és egyéb problémáknak. — Célunk — mondotta — a pedagógiai munka haté­konyságának fokozása. En­nek érdekében van szükség a jelenlegi helyzet megvál­toztatására. Hiba volna, ha ezen csak a fizetésemelést értenénk. A bérek rendezé­sével egvidőben meg kell szüntetni a jelenlegi túlter­heltséget. A pedagógusok idejét igen nagy mértékben igénybe veszi a mindinkább elburjánzó adminisz ráció és a különféle megbízatások. A munkaköri kötelezettségek tisztázatlansága ennek a leg­főbb forrása. Ilyen körülmé­nyek között a pedagógusok­nak nem' marad elég idejük és erejük legfőbb feladatuk, az oktató-nevelőmunka igé­nyes elvégzéséhez. A kong­resszus ezért a bérrendezés mellett határozati javaslatá­ban többek között síkra szá'lt a bürokrácia ellen, a munkaköri feladatok pontos meghatározásáért és az álta­lános munkaidő csökkenté­séért. Szurgyi István a szakszer­vezeti munka színvonalnak emelése érdekében szüksé­ges intézkedéseket említette. — Egyedül a pedagógus szakszervezetben nincs in­tézményes továbbképzés a szakszervezeti funkcionáriu­sok részére. Ez természete­sen összefügg a pedagógu­sok . túlterheltségével. Szó volt a kongresszuson arról, hogy szabadidőt kell bizto­sítani a képzésre a társadal­mi munkások számára. Pintér Jőzsefné elsősorban arról beszélt, hogy az okta­tási intézmények gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkakörben fog­lalkoztatott dolgozóinak helyzetén is javítani kell. Ez az igény is bekerült a hatá­rozati javaslatba. Kiss Istvánné a pedagógu­sok üdültetéséről elmondot­ta, hogy a kongresszus a családos üdültetés fejlesz­tését szorgalmazta. Jelenleg ugvanis az önmagában sem túlságosan nagy lehetőségek jórésze is kihasználatlan ma­rad a rossz időbeosztás és a családos beutalók hiánya mi­att. Sxolnok megye nem áíí rossxul Az országos gondok a me­gyében is jelentkeznek ugyan, de néhány területen a me­gye helyzete jobb mint' az országos átlag. Pedagógus szállónk igen sokat segít a fiatalok letele­pítésében. A kongresszus kül­döttei elmondották, hogy több megyéből is érdeklőd­tek a pedagógus szállóról és máshol is készülnek a szol­noki példa követésére. A pedagógusok lakáshelyzete is jobb Szolnok megyében, mint az országos átlag. A lakásépítési kölcsönök igen sokat segítettek, s e kölcsö­nökkel nem bántak szűk- markúan a megyében. Szol­nok megye az iskolák fel­szereltsége terén sem áll rosszul. Itt azonban megkell jegyezni, hogy községenként — városonként igen nagy el­térések vannak, s ezeket ne­héz rövid idő alatt kiegyen­líteni. A jó megyei átlag- eredmény nagyrészt a tanyai kollégiumok hálózatának és ezzel együtt sok kis tanyai iskola megszüntetésének kö­szönhető. Szurgyi István megemlí­tette, hogy az üdültetés le­li etőséeeinek gyarapítása ér­dekében valószínűleg rövi­desen megkezdődik egy üdü­lő építése a Balaton északi partián. A következő év nya­rától talán már fogadhat is vendégeket. A tervek sze­rint évente 60—80 Szolnok megyei pedaeőguscsalád pi­henését biztosítja. B. A. Tiszta forrásból A tűrkevei Szivárványról A- műkedvelő művészeti csoportok megyei versenyé­ben szerdán este Túrkeve mutatta be műsorát. A Vö­rös Csillag filmszínház zsú­folásig megtelt érdeklődők­kel, s úgy hisszük, kellemes estéjük volt: az előadás majdnem annyit adott, amennyit a műkedvelő cso­portoktól elvárhatunk. Majd­nem... A műsor legsikerültebb ré­szei a folklór számok voltak. Hangulatában, érzéshatásá­ban az előadás átlagos ér- tékszfnvonala fölé a tanyai kollégium énekkarának kis hangversenye emelkedett. Imitt-amott csúszkáló, mutá­ló hangocskák is „kilógtak’l a kórusból — de nem baj. Eleve nem azzal az igénnyel ültünk be a nézőtérre, hogy Bótka Valéria kórusát hall­juk. Ügy fogadtuk a műsort, ahogy illik; a kunsági tanyák nemesedő kis „vadvirágait”, a dűlőutak iskolás-tarisznyás, néhány évvel ezelőtti apró yándorait vártuk. Nem csa­lódtunk. Csillogó, nevető szemű gyerkőcök énekeltek, a nagyijaiktól, meg a városi tanáraiktól tanult régi-régi dalokat. Nem akarjuk eltúlozni a szerepüket, csupán műsoruk­hoz kapcsolódó apropóként írjuk: az öntevékeny művé­szeti mozgalom akkor tölti be hivatását, ha tiszta forrás­ból merítve ápolja, élteti ha­ladó hagyományainkat, ha népi kultúrkincsünkhöz nyúl. Szó sincs persze arról, hogy szocialista kultúránk szép alkotásainak népszerűsítése másodlagos lenne, hiszen po- pulárisabb remekei úgyszin­tén közel állnak — megér­tésben és érzelmi kapcsoló­dásban — a szerényebb in­terpretáló képességű műked­velőkhöz is. Ne kapaszkodjanak az ön­tevékeny csoportok Godot-ba — volt, ahol akartak •— mondjanak Váci Mihály ver­seket, hozzák a nép közé a nép okfejtését, érzéseit adó legjobbjaink gondolatait, te­remtsenek olyan meghitt kö­zönség — alkotó találkozó­kat, amilyet a túrkevei Szi­várvány műsorban Váci Mi­hály emléke és műve idézé­sével tettek. Ekkor jár jó úton az öntevékeny művé­szeti mozgalom, így lehet hasznos; különben meg a „színházasdit játszva” sarla- tánkodni nemhogy szükség­telen, de egyenesen káros. Csak Ninive falainak sorsá­ra érdemes! Örömmel néztük a kevi lányok, fiúk táncát, szép színpadi képet komponáltak, jó hangulatot árasztottak. Dr. Győrffy Lajostól, a Kun mi­atyánk kevi változatát hal­lottuk, élvezhető előadás­módban. Az irodalmi színpad az Oda-vissza című összeállítást mutatta be. Lényegesen sike­rültebb volt a szereplésük, mint vasárnap, a megyei di­áknapon — de a téma már egy kicsit avitt és talán nem is volt kifejezetten — ennyi­re szorítóan — helyi problé­ma. A színjátszók A világ leg­ártatlanabb lázadása című jelenetet vagy mifélét mutat­ták be, nem is tehetségtele­nül, de a színpadra hozott anyag mondanivalójával — nem a szándékkal! — már vitatkoznunk kell. Generációs problematika lenne az alap­gond. de a feldolgozás mi­lyensége olyan egyenlőtlen, szabálytalan képet adó tü­körhöz hasonlít, amelynek rossz a foncsorozása. A műsorban fellépett Re­sistan beat-együttes kellemes hatást keltett,' fegyelmezet­ten, ízlésesen játszottak. ( — ti — GYEREKEK „.persze csak nekem, s erről ők igazán nem tehetnek. Valójában 17—18 éves fel­nőtt hölgyek. Napjában találkozom velük. Egy kis barna különösen kedves. A nagy Csemegében áll, mindjárt az ajtónál. Ko­sarat nyújt s köszön illedelmesen; Jó na­pot kívánok, Á másikkal, egy pisze szőkével a mi­nap a Pávában találkoztam. Harisnyát vettem. Válogattam, keresgettem, s ő olyan buzgalommal segített, hogy legszívesebben megcirógattam volna buksi fejét. Sokan vannak. Egy szép szőke a Kris­tály gyermekosztályán' olyan megadőan tűri a vevők ostromát, s olyan kedvesen hozza ki a huszadik pár cioőt is — hogy a szemlélődve vásárló meghatódik. Biztosan jó kereskedők lesznek. Türel­mük, kedvességük máris adott hozzá. A szakértelmet meg — gondolom — tanítják nekik. Örülök én ezeknek a gyerekeknek, a húszon aluli kis kereskedőpalántáknak. Mostanában sokszor találkozom velük, s nem panaszkodhattam még a munkájukra. Bár mindig így maradna. Kellenek ők nasvon. a sok megfáradt — tán olvkor bele is únt — idősebbek mellett olvanok, mint a friss tavaszi szellő a nehéz tél után. Gverekek — akarom mondani, fiatal, 17—18 éves keresFelőnalánták hori"k eb­ben az évben tavaszt a szolnoki boltokba, áruházakba. És a tavasznál nincs szebb... — sé

Next

/
Oldalképek
Tartalom