Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

1971. március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP jó úton haladnak Pincevájás Egerben Évszázadokkal ezelőtt csákánnyal vágták ki az Eger alatti tufarélegbe a pincék sokaságát. A legújabb fel­mérések szerint összhosszúságuk körülbelül annyi, mint a város jelenlegi úthálózata. Most mégis újabb pin- celabiriníust kell kialakítani, de ezt már korszerű bá­nyászati módszer kkel, fúrógéppel, csilié, kel. Az Eger— Gyöngyösvidéki Pincegazdaság pincészetében 17 ezer hektoliter összes űrtartalommal betonhordókat építenek be a föld alá. Hatezer köbméter tufát kell kiemelni ahhoz, hogy a tartálysorokhoz megtervezett szövevényes pineefolyo ó at kialakíthassák. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) Magas színvonal, jó hangulat mezőtúri fordulóban A mezőgazdaságban dol­gozók és vezetők tavaly nagy erőfeszítés, két tettek azért, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó terméseredmé­nyeket érjenek el. A Palotá si Állami Gazdaságban sem volt könnyű az elmúlt év, de igyekeztek úrrá lenni a bajokon. — A növénytermesztésben elért eredményeink alacso­nyabbak az 1969 es átlagnál — mondta Garai Lajos, az állami gazdaság igazgatója. — Talajviszonyainkhoz al­kalmazkodva csupán öt nö­vény termesztésével foglal­koztunk. Rizstermésünk a csapadékos tavasz és a kora őszi fagyok miatt holdan­ként 5 mázsával csökkent és így 9,7 mázsa volt az átlag­termés, Búzából is kevesebb, — Az állattenyésztési ága­zatban eredményjavulást ér­tünk el — folytatta Garai elvtárs. — Az elmúlt évek­ben a juhászatunk vesztesé­ges volt, tavaly már 69 ezer forint nyereséggel zártunk. Áttértünk a hústermelésre, ezért Suffolv kosokkal ke­reszteztük az állományt. Ba­romfitenyésztésben volt a legdinamikusabb a fejlő­dés. Törzskacsa állományun­kat 5 ezerrel gyarapítottuk. Vérfrissítésre Chervy-Valey- féle angol kacsákat is vásá­A gazdaság nyeresége 53,5 százalékkal kevesebb lett, de így is 5 millió 669 ezer forint. Dolgozóiknak 1 millió 62 ezer forintot osz­tanak, ami átlagban 23 napi A jászberényi járás terme­lőszövetkezetei pénteken — (március 19-én) rendeztek Ki mit tud vetélkedőt Jász­berényben kilenc gazdaság gépkocsi- és vontatóvezetői részére. Az izgalmas csapat- versenyben legjobbnak a jászteleki Tolbuchin Terme­lőszövetkezet hármasa bizo­nyult Második a jászapáti Velemi Endre, harmadik a jászfényszarui Lehel kiirt Termelőszövetkezet együtte­se lett. Az egyéni vetélkedőt Langó János, a jászfénvsza- rui Lehel kürt Termelőszö­vetkezet versenyzője nyerte. A második és harmadik he­lyezést: Novotni József, il­letve Lázár Mihály érte el, mindketten a jászteleki Tol­buchin Termelőszövetkezet képviseletében. Szombaton (március 20-án) a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság központjában ke­rült sor hasonló KRESZ-ve­15 mázsa termett holdan­ként. Repcéből az eddigi legtöbb te.mett, 10,4 mázsa. A lucerna termésátlaga meg­haladta a 34 mázsát, azon. ban betakarítási gondjaink voltak. Néhány megrendelt mezőgazdasági munkagépe­ket nem kaptunk meg a ke­reskedelemtől. Nem érkezett meg a lucerna betakarító NDK gépsor. Meglévő gépe­ink korszerűtlensége, ala­csony teljesítőképessége to­vább fokozta a gondokat. A növénytermesztésből származó kiesés ellensúlyo­zására a gazdaság vezetői az állattenyésztés eredmé­nyességének fokozását szor­galmazták. Elképzeléseiket dolgozóik sikeresen megva­lósították. roltunk. Hárommillió nyolc- százezer forintba kerül az épülő keltetőházunk. Negy­vennégy keltetőgép üzembe­állításával évente több mint 2 millió tojást keltetünk. Hasznot hozott a szarvas­marhatenyésztés és a halte­nyésztés is. Az állattenyésztésben meg­termelt érték pótolta a nö­vénytermesztésből szárma­zó kiesést. összességében 61,5 millió forint termelési értéket értefr el, amely meg­egyezik az 1969-es ered­ménnyel. keresetnek felel meg. Az el­osztásban a kereseten kívül figyelembe veszik a gazda­ságban töltött éveket, ki­emelkedő munkavégzést és a társadalmi tevékenységet. télkedőre. A megyei döntőn tizenegy gazdaság hat—hat tagú csapata indult. Az elő- és középdöntőkön azonban minden megyei állami gaz­daság gépkocsi és vontatóve­zetője részt vett. így több mint nyolcszázan ismételték ót a felkészülés ideje alatt a közlekedés szabályait. A kerületi és üzemegységi ver­senyek megrendezése előtt arról is gondoskodtak, hogy a versenyzők megismerjék a február elsején kiadott — KRESZ módosításokat és változásokat. E maratoni küzdelemben a Középtiszai Állami (gazda­ság együttese végzett az első helyen. A második és har­madik helyért járó oklevelet a Szolnoki és a Tiszasülyi Állami Gazdaság kapta. Legizgalmasabbnak itt az egyéni verseny bizonyult. A vetlékedő rendezői — az Ál­lami Gazdaságok Országos Mintegy 250 ezer forintot tartalékolnak üdültetésre, jutalmazásra. Tavaly a dolgozók átlagke­resete 2195 forintra emel­kedett. Ennek jelentősége azért is nagy, mert a mun­kaidőt csökkentették, a ter­vezett program szerint. Átla­gosan napi nyolc és fél órát kellett dolgozniuk, egy órá­val kevesebbet, mint az elő­ző évben. Az átlagkereset emelkelésével a nyereségré­szesedés összege így nem lesz kevesebb, mint 1969-ben volt Lucernabriketf exportra A gazdaság vezetőinek el­sődleges célja, hogy a ter­melési értéket az idén 8 szá­zalékkal növeljék. A na­gyobb terméshozam érdeké­ben több műtrágyát hasz­nálnak fél. A rizs vetésterü­letét is növelik. A tavaly üzembeállított lucemaliszt présgéppel mintegy 2000 vagon lucerna-brikettet sze­retnének készíteni, főként exportra. Az NDK lucerna­betakarító gépsor üzembeál­lításával és egy K—700-as szovjet traktor és hozzátar­tozó munkagépek vásárlásá­val. valamint egvéb új gé­pekkel. gépállományukat felfrissítik. Az állattenyésztésben még előbbre szeretnének lépni. Jobb takarmányértékesítés­sel egy kiló hús előállításá­nak költségét csökkentik. A tejtermelés fokozása érdeké­ben pedig kanadai vörös la­pály bikával keresztezik a tehénállományukat. Az idén úgy szeretnének gazdálkodni, hogy az 1969- es eredményeket is felül­múlják. Cs. I. Központjának Szolnok me­gyei Főosztálya és a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészete — úgy­nevezett teszt rendszerben szervezték meg az egyéni döntő egy részét. Ugyanúgy, mint a gépjárművezetői vizs­gán — itt ebben az esetben diaképek segítségével — kü­lönböző kész helyzeteK elé állították a versenyzőket, — például: melyik járműnek és miért van elsőbbsége egy bizonyos útkereszteződésben? Az immár másodszor meg­rendezett megyei állami gaz­dasági vetélkedő egyéni ver­senyében — szoros küzde­lemben a tavalyi negyedik és ötödik helyezett bizonyult az idén legjobbnak. Gulbert János és Imre Lajos lett az arany és ezüst érmes, mind­ketten a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban dolgoz­nak. Harmadik a Nagykun­sági Állami Gazdaság ver­senyzője, Kónya Sándor lett. Világcégek gyárim ánya i A mezőgazdaság idei sze­zonjára általában közepes — esetenként az átlagosnál, jobb, máskor azonban nem megfelelő — ellátást ígér a gépkereskedelem. Nem szá­mítva ide a gépalkatrész- forgalmazást, amely, bár a mezőgazdasági gépjavító vál­lalatok kétezer féle csereda­rab soronkívüti előállításá­ra rendezkednek be, ipég idén is — főképpen, áz első félévben — gondot okoz. A. forgalomba kerülő gépek száma az elmúlt évhez ké­pest várhatóan valamelyest növekedik; a teljesítmény tekintetében, azonban lénye­ges javulásra lehet számíta­ni. Az AGROTRÖSZT infor­mációja szerint egész sor világcég által gyártott gép, gépcsoport gazdagítja majd 1971-ben a hazai mezőgazda- sági gépparkot, A cukorré- patermesztés nehéz helyzete — amelyet részben a nem megfelelő gépelátással hoz­nak összefüggésbe, — foko­zott erőfeszítésre késztette a külkereskedelmi joggal ren­delkező mezőgazdasági ellá­tó trösztöt. Piackutató delegá­ció tapasztalatai, valamint a MÉM döntése szerint Barra­ult Lepine-típusú berendezé­seket hoznak be a hazai gaz­daságok ellátására. Az ugyancsak jóhírű, Rau gyárt­mányú francia cukorrépa talajelőkészítő gép importjá­ra szintéin szerződést kötöt­tek és 30 garnitúra érkezé­sét várják.' A szovjet mező- gazdasági gépgyárak tizen­két soros vetőgépeket szállí­tanak Magyarországra. A At Egri Diáknapokra ké­szülő Szolnok megyei fiata­lon vasárnap Mezőtúron a művelődési házban társas­táncban és népi táncban versenyeztek az arany-, ezüst- és bronzérmekért. Az újszászi gimnázium jó bemutatója nem volt megle­petés. Ez az iskola a koráb­bi kulturális bemutatókon szinte mindig szerzett arany­érmet társastáncban, s. ezt a hagyományt folytatta vasár­nap is. Társastánc csoportja most is aranyérmes lett. Az egyéni versenyben két pár kapott aranyérmet: Gallai Margit—Rózsa György (Üj- százi gimnázium) és Lajkó Irén—Kelemen István (Szol­nok 605-öt szakmunkáskép­ző intézet). A népi tánc bemutató volt a műsor legizgalmasabb, leg­színvonalasabb része. Három iskola nyert aranyérmet: a martfűi cipőipari szakközép­A legnagyobb útépítők Útépítéssel Európában elő­ször a föníciaiak foglalkoz­tak Görögországban építet­tek utat azért, hogy a görög őserdők hajóépítésre alkal­mas, faanyagát a tengerig tudják szállítani. De Európa legnagyobb útépítői a ró­maiak voltak: az összes fő­utak az akkori világ köz­pontjából, Rómából, a Forum Roman umról indultak ki. Itt állt a Milliarium Aure- um, vagyis az aranyból ké­szült mérföldkő. ’És innen ered a mondás: minden út Rómába vezet. A teljes ró­mai úthálózat hosszát — 30r 000 kilométerre becsül­ték, ez a távolság harminc­szor akkora, mint Mexikó Budapesttől aló távolsága. Ezredévek múltán autóval száguldunk Székesfehérvár felé. Az autópálya kezdetén két elnevezés — titokzatos betűk, titokzatos szamok — iskola, a szolnoki Varga Ka­talin gimnázium és a túrke- vei 627-es szakmunkásképző intézet A martfűiek évek óta az élvonalban vannak népi táncban, a másik két iskola most zárkózott fel. Ezúttal a Varga Katalin gimnázium diákjai aratták a legnagyobb sikert. Vasárnap láthatta a kö­zönség a diákok képző-, ipar­és népművészeti pályamun­káiból rendezett kiállítást a Teleki Blanka gimnázium klubjában. A zsűri öt arany­érmet adott ki a pályamun­kákra. A nyertesek: Kovács Katalin és Zölei Márta (Szol­nok, Varga Katalin gimná­zium), Kalocsai Mihály (Martfű, cipőipari szakkö­zépiskola), ifj. Szabó I-ászló (Szolnok. Verseghy gimná­zium), Elek Katalin (Szol­nok, vegyipari, finommecha­E 96, M—7. Az első azt je­lenti, hogy Európában ez a 96-os számú főútvonal. Tri­esztből indul és Ljubljanán, Letenyén át vezet Budapest­re. innen Miskolcra, majd tovább Kassára. A második név értelme: ugyanez az út Magyarországon a 7-es főút­vonal. MfgTálíonott a technika A teljes szélességet koro­naszélességnek nevezik. Ez nálunk 28—35 méter között váltakozhat, attól függően, hogy egy-egy irányban egy­más mellett egyszerre hány gépkocsi haladhat, vagyis: hány forgalmi sávra terve/, ték. Az E 96-oson összesen négy forgalmi sáv vezet: kettő Budapest, kettő pedig Székesfehérvár irányába. Közöttük négyméteres zöld­sáv húzódik: oldalt pedig mindkét szélen egy-egy le­álló sáv, a megállni kénysze­rülő gépkocsik számára, A nikai és műszeripari szak- középiskola). A bemutatók napján ren­dezték meg a kollégiumi diáktanácsok elnökeinek ta­nácskozását és megválasztot­ták az egri küldötteket. A mezőtúri színvonalver- seny sikerében a jó bemuta­tók mellett igen nagy részük volt a gondos, körültekintő rendezőknek is. Általános vélemény szerint az eddigi három verseny közül a mezőtúri volt a legsikerül­tebb. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy itt egyetlen helyszínen folyt a verseny, s ez megkönnyítet­te a rendezők dolgát, de ez mit sem von le az elismerés­ből. Március 28-án Szolnokon lesz a megyei színvonalver­seny utolsó fordulója. Ekkor az irodalmi színpadok lép­nek a közönség elé. kavicsból, mészkőlisztből és bitumenből kevert aszfaltbál Csupán egyetlen kilométeren mintegy 3000 tonnát vagyis 150 tehervagonnyi mennyi­séget használnak fel. Könv- nyű kiszámítani: Budapest — Székesfehérvár távolsága 69 kilométer. Ha a teherva­gonokat egymásmögé kap­csolnánk, a szerelvény Bu­dapesttől majdnem Siófokig érne. Az aszfaltra zúzott ba­zaltkőből, homokból és ce­mentből készült betonkeve­rék kerül — mintegy- 20—22 centi vastagságban. A be­tonkeverő-telep teljesen automatizált: mindössze 12 ember kezeli. Egyetlen óra leforgása alatt 4(1 köbméter „hadianyagot” állít elő — Százhúsz ember munkáját helvettesítve. Évezredek során tehát je­lentősen megváltozott az út­építés tech'iiká;a A római­ak borostyánkő útia még ma is megtekinthető. Vajon autósztrádáinkat meddig, él­vezheti az utókor? Angol kaesák Palotáson 23 napi nyereség KRESZ-vetélkedők Jászberényben és Törökszentmiklóson Ilyenkor a posta* is nagyot kössön Tej, néhány kifli az unokáknak, liszt, cukor — ami éppen nincs otthon. Ez a mindennapi bevásárlás, s az öregasszony jó korán reggel szereti elintézni. Min­dennap így van. Vasárnap nem megy a boltba, ö nem tudja megszokni, hogy va­sárnap is lehet vásárolni. Szombaton job­ban megrakja a kosarát Mindig így van, csak a hő egy napján másképp; 22-én. Akkor nagyobb kosarat vesz elő, s míg megy az úton, elismétli magában a „különlegességet”. Ilyenkor szép barnára sült édeskalács is kell. vaj meg egy féldeci rum. A papa újabban ,-umosteát kér 22-én. A jófajta kalácsra rikeni a vajat s ilyenkor ő is teát iszik — sok citrommal. • örülnek ennek a napnak. Már reggel úgy készülődnek, mintha ünnep lenne. Pedig a 22-e ritkán esik vasárnapra. És ha véletlenül ünnep, akkor az ő kis csa­ládi örömük is elmarad egy napot. Xovácsovics, az öreg postás 11 óra felé érkezik. Nem mindig pontos, dehát ezen a napon majd minden házba benyit Be­nyit, mert errefelé nem szokás csengetni. Nincs csengő és zárt ajtó, kopog, ha ép­pen kedve tartja, aztán nagyot köszön. Az előszobában ilyenkor már kicsit lábujjhegyen ott ágaskodik a mama. Ko­váé so vies úr nagy jó napotj ára nem vá­laszol azonnal. Beszól a konyhába kihív­ja élete öreg párját. Kovácsovics úr akkor már számol. A nagy asztalra gyors egymásutánban ejti a százasokat Egy kupac — a nagyobbik — a papáé. Aztán a mama következik. Neki néhány százasa van csupán. Először a férfi ír alá. Tempós, szép öreges betűkkel. Aztán a mama követ­kezik. Az apró a postásé. Legalább negyed óráig számolják a pénzt. A pápa kényelmesen leül hozzá az öreg díványra, a mama csak rakosgatja az asztalon. Közben az öreget kémleli. Dehát nem rossz ember az, most sem kell neki több, mint máskor. Egy százast a mellényzsebbe dug, a többit odaadja az Öregasszonynak. Ebédre zöldborsó leves van, drága, Mi­relit Délután ismét a boltba megy a ma­ma. Egy-egy zacskó cukrot vesz az uno­káknak, néhány doboz cigarettát az Öregnek. S aztán megy minden tovább egy egész hónapon át. Huszonkettedikétől huszon­kettedikéig. A postás olyankor nagyot köszön. Az útépítés évezredei Az M—7-es regénye

Next

/
Oldalképek
Tartalom