Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

►it---VW-* 4 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1971. március 23. Mit vár az SZKP XXIV. kongresszusától a szovjet bányász, kolhozdolgozó, gyárigazgató A 9. ötéves terv irányelv-tervezetének közzététele után a No- voszty-tudósítók kér­dést intéztek szovjet emberekhez: mit vár­nak az SZKP XXIV. kongresszusától? íme a válaszok: Tisztább lesz a földalatti munka Nyikolaj Gemolin, a do- nyeci szénmedence bányásza a kővetkezőket mondotta: — A széntermelés megnö­velésének útját nem abban látjuk, hogy fokozzuk a bá­nyászok fizikai erőfeszíté­sét, hanem abban, hogy komplex technológiát, auto­mata gépeket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy ésszerűen és gyorsan termeljük ki a szénrétege­ket, Ez azt jelenti, hogy még könnyebb — és aho­gyan mondani szoktuk — ..tisztább” lesz a bányász földalatti munkája. Nemso­kára elérkezik az az idő, amikor fejtőkalapácsainkat múzeumba adjuk, a szenet gépek halmozzák majd he­gyekbe. A bányász csak irá­nyítani fogja ezeket a gépe­ket, s gondoskodik karban­tartásukról. . Az irányelv-tervezet sze­rint a bányászat technikai felújítása az összes folyamat komplex gépesítése és auto­matizálása alapján megy majd végbe. Amikor megvitattuk . bá­nyánk új ötéves tervét, ja­vasoltuk: vegyük fel a terv­be, hogy a munka termelé­kenységét legalább másfél- szeresére kell növelnünk. Ez volt a válaszunk azokra a hatalmas állami ráfordítá­sokra, amelyek a bányász­munka gépesítését szolgál­ják. Gazdagodnak a kolhozok Fjodor Fegyájev, a Kaii- nvin kolhoz (OSZFSZK) nö­vénytermesztője: és tudós? — Tavaly olyan termést takarítottunk be, amilyent születésem óta nem láttam; hektáronként 50, sőt ennél is több métermázsát. Föld­jeinken kitűnő gépek dol­goznák. Kolhozunk nagy- mennyiségű műtrágyát vá­sárolt. A legtermelékenyebb búzafajtákat honosítottuk meg. Ezeket Pavel Lukja- nyenko akadémikus tenyész­tette ki. Mi. gabonatermesztők, üd­vözöljük az irányelv-terve­zetet, amely szerint az SZKP XXIV. kongresszu­sának határozatai folytatják majd a megkezdett jó mun­kát, a többi között a mező­gazdasági melléküzemágak továbbfejlesztését is. Már a XXIII. kongresszus után új vállalatok alakultak kolho­zunkban: tej- és konzerv­gyár, hűtőház, takarmány­kombinát stb. Ezek beváltot­ták a hozzájuk fűzött re­ményeket. Kolhozunk bevé­telei csaknem megkétszere­ződtek. Gazdagodtunk mi is. Tudjuk, hogy így lesz ez a jövőben is. Tizenöt km mélységig Nyikolaj Rizskor, az Uráli Nehézgépgyár igazgatója: — Az irányelv-tervezet szerint a kilencedik ötéves terv időszakában 1,7-szeresé- re kell növelnünk a gép­gyártás termelését. Ez ránk is — akik az olaj- és gáz­ipar gépszükségletét elégít­jük ki — vonatkozik. Most készülünk olyan fúróberen­dezés elkészítésére, amely­nek összeszerelhetősége az eddiginél jóval gyorsabb, ennélfogva meggyorsítja a többi között a szibériai olaj- és gázlelőhelyek kitermelé­sét. Gyárunk részt vesz a Föld köpenyének kutatásá­ban is: már megterveztük azokat a fúróberendezéseket, amelyek 15 km mélységig hatolnak le a földbe. Meggyőződésem, hogy gyárunk, amely 26 külföldi országba exportálja termé­keit sikeresen megbirkózik a rá váró feladatokkal. Az irányítás tudománya Jevgertyij Sztefanyi, a Komplex Automatizálási Központi Tudományos Ku­tató Intézet igazgatója, a műszaki tudományok dok­tora: — Aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ma a legke­vésbé ismert és legnehezebb tudomány az irányítás tu­dománya. A XX. század tu­dományos-technikai forra­dalma, a társadalom gazdá­sági és szociális viszonyai­nak fejlődése olyan infor­máció-áradatot okoztak, amelyet már ma sem oldha­tunk meg a régi módszerek és primitív technikai eszkö­zök segítségével. Napirendre került a népgazdaság-irányí­tás automatizálásának kér­dése, amelyet a legkorsze­rűbb közgazdasági-matema­tikai módszerek és számí­tástechnikai eszközök alap­ján kell megoldani. A Szovjetunióban ez a folyamat következetesen és szakaszosan valósul meg. Sok nagyvállalatunknál máris működik az automa­tikus irányítási rendszer, amely — jelentős anyagi előnyök mellett — gyökeres módon megváltoztatja az irányító apparátus működé­sét, megszünteti a szubjek­tivizmust és az empirizmust, a „szemmel” való becslé­seket. A gyári automatikus irá­nyítási rendszerek ágazati irányítási rendszerekben egyesülnek. Most egy nehe­zebb probléma megoldása következik: a számítási köz­pontok egységes állami há­lózatának és a tervezés egy­séges automatizált rendsze­rének megteremtése. Ügy vélem, hogy a XXIV. kong­resszus hozzálát e probléma konkrét megoldásához. Perfo­rációk A szórakozásnak is van határa, monda a főnök be­osztottjainak — majd ha­tárainkon túlra távozott. ft Nyilatkozat: „Negyven je­lé az ember óvatosan fogal­maz, hogy amit mond, an­nak az ellenkezőjét is bele lehessen érteni.” ft A SZEOL futballistái — már akik dolgozni is szok­tak — további munkaidő­kedvezményért folyamodtak az igazgatóhoz. Meg nem erősített információk sze­rint, nem a 90 percet akar­ják 60-ra csökkenteni. * Jellem: „Amit meg lehet mondani, mindig megmon­dom őszintén.” ft A társadalmi tehetetlen­ség egyik alaptörvénye: le­felé nem lehet bukni, mert aminek könnyebb a fajsú­lya, mindig felfelé törek­szik. ft Z. mindig jólöltözött, ele­gáns úriember. Bőre alatt hordja lelki könyökvédőit. ft Számítógépeket ismertető tanfolyamra jár iparágunk színe-java. Hja, kérem, nemcsak a gép lehet szá­mító. ft Darab Osv&t halmazálla­potát tekintve igazgató, de vele is előfordul néha, hogy ember. ft Vélemény: „Véleményem az, hogy egy-két dologban egy-két dolgot tenni kel­lene.” ft Ugyanez értekezleten: „A baj csak az, hogy akkor van baj, amikor baj van.” ft Ezúton tudatom volt is­kolatársaimmal, hogy még mindig tudom, melyik a nadrág eleje és melyik a hátulja. A hátulja, ahová rúgnak. * Szeretem a fajtiszta ku­tyákat. És a fejtiszta embe­reket. A gép megtanulja megérteni az embert Olyan gépek ' létrehozása, amelyek felfogják a paran­csot, rendkívül bonyolult, de ezen a területen is vannak már bizonyos sikerek. Egy amerikai manipulátor 14 pa­rancsot ismer fel és hajt vég­re. A „legtehetségesebb” gé­pek maximum 20 parancsot tudnak megkülönböztetni. De ez még nem a végső határ. A tudósok véleménye szerint elvben egy gépet 50 parancs végrehajtására lehet megta­nítani. Csillámborítás Azok a követelmények, amelyeket az ipar támaszt az elektromos gépek és elektro­mos műszerek megbízhatósá­gával szemben, egyre szigo­rúbbak lesznek. E követelmé­nyek egyik fő feltételét rpost sikerült teljesíteni: megjaví­tották a vezetők szigetelését. A „Siemens” kidolgozott egy módszert, amelyik lehe­tővé teszi, hogy közvetlenül az alkatrészeket olyan igen vékony csillámréteggel borít­sák, amelyik rendelkezik a szükséges elektromos-állóké­pességgel. A csillámbevona­tot gyakorlatilag minden al­katrészre rá lehet vinni. A „csillámozás” különösen ha­tásosnak mutatkozott az elektromotorok homlokteker­cseinek szigetelésénél. Szemvizsgáló műszer Az embernek a külvilággal való kapcsolatában legfonto­sabb része a szeme. Bár az emberi szem rendkívül vé­dett, magát a szemgödröt zsírban gazdag lágy részek bélelik ki, mégis néha sérülé­seknek, betegségeknek van kitéve. A szem több részből áll. Vizsgálati szempontból a külső inhártya, a középső ér­hártya és az ideghártya je­lentenek fontos zónákat. Az orvos számára nap­jainkban korszerű optikai és elektronikus berendezések biztosítják a szembetegségek­kel kapcsolatos diagnózis pontos felállítását. Képünkön: A szem belső részét behálózó véredények pulzációs térfogatának méré­sére szolgáló oftalompletiz- mograf. A műanyaghab olajat gyűjt Gyapottermesstés — vízben A talajnélküli hidroponi­kus termesztési módszer a második világháború idején kezdett tért hódítani: a fer­tőzött talajú vagy sziklás ka­tonai támaszpontokon, ahol a katonaságot friss zöldség­gel kellett ellátni. A hidro- ponikus termesztésnél a nö­vény tápanyagait mesterséges tápoldatból szívja fel. A táp­oldat különféle elemeket tar­talmazó sóoldat. Taskentben a gyapotter­mesztés fellendítésével tudo­mányos kutató intézet foglal­kozik. A kutatók az intézet laboratóriumaiban, gazdasá­gaiban üj gyapotfajtákat kí­sérleteznek ki, és igyekeznek elérni, hogy a gyapot necsak uagy terméshozamú, hanem gyorsan érő, gépekkel köny- nyűszerrel betakarítható le­gyen és jól ellenálljon a nö­vényi kártevőknek. Képünkön: a taskenti in­tézet növényélettani labora­tóriumának vezetői hidro- ponikus módszerrel termesz­tett gyapotfajtát vizsgáinak. ft A szénbányászoknál hű­ségjutalom van, az olajbá­nyászoknál fluktuáció. Most már csak egy közgazdász kellene, aki kiszámítaná, melyik jobb a népgazdaság­nak. ft ) Voltaire mondta: „Az igazi lángész kiváltsága az, hogy büntetlenül követhet el nagy hibákat.” No, akkor igazán nem szenvedünk lángész-hiányban. ft Az olaj körül gyakran van gáz. ft A pletyka nevű növény gyorsan nő. ha differenciált fizetésemeléssel öntözik. • ft Skrib Olivér, miután el­készítette a kimutatások ki­mutatását, elment a háztar­tási boltba. Vásárolt egy másfél méteres (0,5 centi­méter átmérőjű) szárítókö­telet. — írömböczky —» . Azok a műszaki nehézsé­gek, amelyek a tengerfenéken történő olajkitermelésnél és az onnan nyert olaj szállítá­sánál adódnak, oda vezetnek, hogy a világóceánba évente mintegy 30 millió tonna ke­rül ebből az igen fontos ipari nyersanyagból. Kiszámítot­ták, hogy a tengervíz egy köbkilométerében jelenleg mintegy 18 kilogramm olaj található. Ez természetesen hat az állat- és növényvilág­ra, különösen a kőolajlelő körzetek közelében elterülő vizekben: itt rohamosan csökken a halászat hozama, kipusztulnak a tengeri ma­darak. Az előállott helyzet már ma megkívánja, hogy a világ tudósai határozott in­Mangan és acél Ukrajnában, a Nyikopol- Marganyec medence központ­jában fekszik Nyikopol vá­ros, ahol a világ leggazda­gabb mangánérc-lelőhelye található. Az itt kibányászott ércből nyerik a ferroman- gánt, ami nélkül a modern kohászat el sem képzelhető, minthogy ez ötvözi, nemesíti az acélt. Ezt az előötvözetet a legutóbbi időkig túlnyomó- részt vasművek kohóiban ál­tézkedéseket foganatosítsa­nak a szennyeződés ellen. Eredeti módszert javasol­tak angol szakemberek. Lé­nyege az, hogy a vízfelületen levő olajat a hajó fedélzeté­ről leszórt műanyaghabban gyűjtik össze. Mivel a mű­anyaghab a szivacshoz ha­sonló porózus szerkezetű, magába szívja az olajat. Ez­után a műanyaghabot vízzel együtt visszaszivattyúzzák a „szemeteshajóra” és ott egy présgép kiválasztja az olajat. Ezután a műanyaghabot is­mét „el lehet hinteni” a ten­geren. Ezt a folyamatot több­ször megismételve jelentős mennyiségű olaj gyűjthető össze nagy területekről, amit aztán a hajón levő műanyag konténerekbe töltenek. lították elő, s ez nem fize- tődött ki. Az előötvözést ezentúl egy nyikopoli gyár végzi majd. Ha a gyár elérte teljes kapacitását, az ország nagyolvasztói mentesülnek a nem nekik való feladattól és kizárólag tiszta nyersvasat fognak olvasztani, az olvasz­tárok pedig sok-sok tonna dezoxidáló- és ötvözőanyagot kapnak. Ez a grúzíai Rusztavban épülő műtrágyagyár is a gabonatermés emelkedését segíti majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom