Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március iá. A NEMZET MÚZEUMA Az egykori Mehmed szul­tán. útján, a régi városfala­kon túl, nem messze a kecs­keméti városkaputól, a mai belváros kedvelt sétányán, a iVIúzeumkert helyén még 150 —200 évvel ezelőtt is pocso- lyás, puszta földek húzódtak. A kis körutakon túli terüle­teket csak 1930-ban kezdte. Pest városa percellázni. S amikor 1802-ben Széchenyi Ferenc, a nemzetnek ado­mányozta gyűjteményét, még üresen állt a telek, a mai Múzeumkert szomszéd­ságában a rablások, gyilkos­ságok színhelyeként hírhedt Két Pisztoly csárdával, né­hány rozzant házacskával, s a mai Kálvin tér helyén a szénpiaccal. Szabadjon a gyűjteményt. . . Széchenyi már 1774-ben emlékiratot nyújtott be a kancelláriához és a helytar­tótanácshoz könyvtár-ügy­ben. (S már akkor kötelezi a nyomdászokat, hogy min­den munkából küldjenek két példányt a könyvtárnak.) Széchenyi 1802 márciusá­ban Ferenc császártól en­gedélyt kér: „Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fárad­hatatlan gonddal, nagy ál­dozattal szereztem meg ma­gamnak a gyűjteményt... Méltóztassék kegyesen en­gedélyezni, hogy ezen gyűj­teményt Magyarországnak adományozhassam... Sza­badjon a gyűjteményt éle­tem folyamán a sajátomból továbbra is gyarapítani és amennyire csak lehetséges teljessé tenni.” A Magyarországra vonat­kozó gyűjtemény közel 12 ezer nyomtatványt, 1150 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi címert, 2675 érmet tartalma­zott, továbbá itthon gyűj­tött és Bécsben vásárolt ré­giségeket, képmásokat. Pénz­ben 160 ezer forintnyi az adomány; összehasonlításul: lékek és eszközök, az ér­mek és pénzek, fegyverek és ötvösművek. A három ter­mészet rendéiből (ásvány, növény és állatvilág) szár­mazó természettudományi és ipartörténeti gyűjtemények. A nemesele, a nagy gyűj­temények gazdái nem siet­tek a múzeum gyarapításá­ra, Az első ajándékozó Kindli Mátyás pesti szűcs­mester 48 könyvet adomá­nyozott. 1813-ban vásárolta meg Batthyány Antal hercegtől a városkapun kívül fekvő 31 ezer négyzetméteres major­ságát, a múzeum mai telkét József nádor. Két évtizedig ezek, az egykori források­ban régi múzeumnak neve­zett épületek adtak helyt a gyűjteményeknek. Az 1832—36-os ország- gyűlés félmillió forintot ajánlott meg a „nemzeti művelődés díszére”, a múze­um építésére, mégpedig úgy, hogy a summa „ne az adózó népet terhelje, ha­nem egyedül a nemesi rend­re fog elosztatni és attól lesz beszedendő”. A múzeum építésére Pol­lack Mihály kapott megbí­zást. (Aki akkor már a ná­dor alcsúti kastélya, a bu­dai Sándor palota, a régi pesti Vigadó, a Ludoviceum építésével szerzett hírnevet). A klasszicista oszlopcsarno- kos múzeum a kor legnagy­szerűbb építészeti alkotása lett. Találóan jegyezte meg Hausen, osztrák tanár: „csak egyetlen változtatást szabad rajta tenni, a hom­lokzatot márvánnyal burkol­ni, hogy soha el ne pusz­tuljon”. Pannónia babérkoszorúval A nádor Pietro Nobile bé­csi építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta fe­lül Pollack terveit, s csak „költségkímélés” okáért hagyták el az épület már­ványburkolatát és szobor­szállították a muzeális anya­got, berendezték a termeket. Az első emeleten 14 termet kapott a Széchenyi Könytár. Nyolc terem Érem- és Régi- ségtámak jutott, a második emeleten a Természetiek Tá­rának 14 helyiség. A föld­szintet lakásnak használták. A könyvtár élére Mátray Gábor polihisztor zenetörté­nész került. Kiss Bálint fes­tőművész képtárőri megbí­zást, Blaskovich Béla ügy­véd és Ramis Antal ímoki alkalmazást nyert. A múze­um tudományos személyze­te az igazgatóval e^riitt 7 főből állott. Kossuth festményt adott át Alighogy elkészült a mú­zeum, viharos események színhelye, tanúja lett. Tör­ténelmi szerepe 1848. már­cius 15-étől ívelt. Az épület lépcsőjéről szavalta el Pe­tőfi a fellelkesült tömegnek a Nemzeti Dalt. Innen, a léDcső bal támfaláról mond­ták el a „Mit kíván a ma­gyar nemzet” kiáltvány 12 pontját. E hepe-hupás múzeumud­varon fogadta később a pes­ti ifjúság a bécsi egyetem küldöttségét, amely Mátyás király testőrségének pajzsát hozta ajándékba a múzeum­nak. 1848-ban a belsőleg alig befejezett múzeum épületét környező telek még csak elől volt vasráccsal ellátva, a többi három oldalát szegé­nyes fapalánk fogta be, amelven belül kert helyett homokbuckák területek el. itt tartották gyakorlataikat a nemzetőrök. A második emeleti dísz­teremben ülésezett az első népképviseleti országgvűlés. Később a Pestre összehívott országgyűlés főrendiháza is a Nemzeti Múzeum díszter­mét használta ülésteremnek, — egészen az országház fel­építéséig. Budavár bevétele után Ilyen volt a Nemzeti Múzeum a múlt század végén az ezidőtájt épített soproni net emeletes, kettős szárnyú Széchenyi palota költségve­tése mindössze 40 ezer fo­rint Volt. Az alapítólevél a nádorra bízta a gyűjtemény kor­mányzását. S József nádor közreműködésével már 1803 decemberében a volt Pálos kolostorban megnyílott a könyvteremből, olvasó-szo­bából, az érem és a régisé­gek teréből álló gyűjte­mény. A nemesek nem siettek A Nemzeti Múzeum meg­teremtésének gondolatát az 1807-ből való Museum Hun- aricum című tanulmány '.y veti fel: Ezen Magyar öomány oknak szentelt ól­at fel kell ékesíteni a ha- ánkat érdeklő könyvekkel és iratokkal, történetünk eseményeit, városainkat és várainkat bemutató ábrázo­lásokkal, híres férfiak kép­másával. Kerüljenek ide a magyar földöm, tatóU ^jnúenw. díszeit. Csak a tinpanon há­romszögébe került a mün­cheni Rafael Monti szobor csoportja: középen Pannónia nőalakja kezében babérko­szorú, melyet jobbról a tu­domány és művészet, bal­ról a történelem és hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal a Drá­vát szimbolizálja. Az alapozáshoz — mint a Hazai és a Külföldi tudó­sítások című lap hírül adja — 1837. június 22-én kezd­tek. S bár az építést meg­zavarta az 1838-i nagy árvíz, mégis „1844 januárjában a főhomlokzat, 1847 júliusában az egész épület körül le­bontották az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlapban köszöntötte a „várost a Rá­kosmezejétől uraló nagysze­rű alkotást és tervezőjét”. A 109 méter hosszú, 70 méter széles, 24 méter ma­gas épület méreteivel is ki­emelkedett környezetéből. Kubinyi Ágoston igazga­tása alatt az űj épületbe 1849. május 27-én, az első emeleti rotundában a pesti polgárság lakomán látta vendégül a győzedelmes hon­védséget. A nemzeti kor­mánynak a legválságosabb időkben is gazdája volt a Nemzeti Múzeum. Kossuth Lajos, mint pénzügyminisz­ter a volt kamaraelnöki la­kásból 78 festményt adott át, s mint a Honvédelmi Bizott­ság elnöke úgy rendelkezett, hogy a sáncásásoknól elő­kerülő régészeti leleteket küldjék a múzeumba. Mé­száros Lázár honvédelmi miniszter fegyvereket, zász­lókat adományozott. (Amikor az osztrákok bevonultak, el­jöttek rekvirálni a múzeum­ba is, s a régi fegyvereket, fa modelleket is begyűjtöt­ték.) Mostanában csendes a Mú­zeumkert Egy-egy kiállítás megnyitása jelent csak na­gyobb eseményt, vagy az évenkénti március 15-i ko­szorúzás, ott balra a főlép­csőtől, az emlé'' 'Al 1 !-v>' Kádár Márta Irán gazdasági perspektívái A rómaiak építették, a pótok lerombolták Haszkovo bolgár várost a 14. században a törökök ala­pították. a konstantinápolyi út mentén. Ebben a városban áll a múlt században élt Pet- ko vajda szobra; a híres nép­vezér a török uralom ellen egyesíteni akarta a balkáni népeket; a Garibaldi támo­gatásával Kréta szigetén for­radalmat előkészítő görög íelszabadítási bizottság 1864- ben Petko vajdát kérte föl a trákiai felkelés vezetésére. Itt, Haszkovo városában épült az első török dzsámi is; 1395-ben emelték, neve Eszki dzsámi — öreg dzsámi. A városkától körülbelül 15 kilométernyire, hegy-pere­men fekszik, a környék leg­érdekesebb idegenforgalmi nevezetessége, egy vár. 1966- ban kezdtek itt ásatásokat, több mint 1000 darab fegy­vert, ősi mezőgazdasági esz­közt, ékszert és cserépedényt találtak. A várat az első század vé­gén a rómaiak emelték, a 3. században a gótok lerombol­ták, s a 9.-ben a bolgárok a régi formában ismét felépí­tették. Megjelent a Jelenkor márciusi száma Gazdag, változatos tarta­lommal, értékes szépirodal­mi és tanulmány anyaggal jelentkezik a Pécsett szer­kesztett folyóirat új száma. A lap élén Illyés Gyula a „Tiszták’’ verseiből című ösz- szeállítását olvashatjuk. Az író az elmúlt évadban Pé­csett bemutatott drámáját eredetileg versben tervezte; az összeállítás az így elké­szült részeket mutatja be. A lírai rovatban emellett töb­bek között Bárdosi Németh János, Bebesi Károly és Ró­zsa Endre költeményei kap­tak helyet, s három fiatal költőt is bemutat a szerkesz­tőség. A szépprózai rovatban Eörsi István és Hallama Er­zsébet jelentkezik elbeszélés­sel. A tanulmányok közül ér­deklődésre tarthat számot Gál István Jegyzetek Fülep Lajosról című írása és Po- mogáts Béla tanulmánya Ju­hász Ferenc költé"zetének stilisztikai problémáiról. A művészeti írások között figyelmet érdemel Czimer József színházelméleti esszé­je és Futaky Hajna új pécsi színházi jegyzete. A szám teljes kép-illusztrációs anya­gát Martyn Ferenc Bessenyei sorozatából állította össze a szerkesztőség. (KS) Háromezer előadás A Broadway-n befejező­dött a Halló, Dolly! előadás- sorozata. A bemutató napjá­tól, 1964. január 16-ától ösz- szesen 2844 előadást ért meg táblás házzal. A főszerepet játszó színésznők sorát Ethel Nerman zárta be, aki szá­mára a szerep annak idején íródott. Alagút Elhatározták, hogy a Honshu és Hokkaido japán szigetek között elterülő 55 kilométeres tengerág alatt alagutat építenek. Az építé­si költségeket 900 millió dol­lárra becsülik Az alagút hossza eléri a 110 kilomé­tert. Egyetlen villanyvonat halad majd át rajta. Kivi­telezője a Japan Railway Corporation. Ez lesz a világ leghosszabb alagútja. Az iráni gazdaság fejlesz­tésének kilátásai 1971-ben kedvezőek. A kőolajkonzor­ciummal 1970. november 14- én megkötött egyezmény eredményeképpen, amely elő­írja Irán részesedésének nö­vekedését a kőolaj eladásából származó bevételekből és az iráni kőolaj irányárának emelését. Irán kőolajból szár­— Panama semmi esetre sem fogadhatja el azt a ter­vet, hogy a Csendes- és az Atlanti-óceán között az új csatornát atomerőmű felhasz­nálásával építsék meg, füg­getlenül attól, hogy ily mó­don az építkezés negyedany- nyiba kerülne, mintha hagyo­mányos módon végeznék — jelentették ki kormánykörök­ben. Hozzátették, hogy atom­energia felhasználásával a csatornaépítés mindössze 750 millió, hagyományos módon A Róza Luxemburgról el­nevezett Varsói Elektroncső­gyár (a Karolkowa utcai, népszerű „Róza”) termékeit a világ 52 állama vásárolja. Ide tartoznak az összes KGST- országok, Anglia, Svédország, Franciaország, az NSZK, Bel­gium, az EAK, Nigéria, Ma­rokkó, Irán, Pakisztán, India, Ecuador, Venezuela stb. A gyár termékeinek 43 száza­lékát exportálják. A különleges technológiák Rómából jelentik, hogy a Banco li Roma csatlakozott a már korábban egyesült fran­cia állami bankhoz (Credit Lyonnais) és a nyugatnémet Kommerz-bank A. G. bank­hoz. Létrejött Nyugat-Európa leghatalmasabb államközi bank egyesülése, amely tőke­nagyság szerint a kapialista világban a negyedik helyen áll. Ez már nem az első pél­da a nagy nyugat-európai bankok egyesülésére. A közelmúltban egész sor Minden feltétel létrejött ahhoz, hogy a Szovjetunió né­hány év múlva a világ veze­tő olaj- és gázkitermelő or­szága legyen — jelentette ki a Szovjetunió olajipari mi­nisztere, Valentyin Sasin. 1970-ben a Szovjetunió össze­sen 353 millió tonna olajat mazó jövedelme az új költ­ségvetési évben (a költség- vetési év március 22-ével kezdődik) 1.35 milliárd dol­lárra nő. szemben a folyó költségvetési év 1,1 milliárd dollárjával. A jövedelem nö­vekedése szilárd alapot te­remt a kitűzött gazdaságfej­lesztési tervek végrehajtásá­hoz. pedig 3 milliárd dollárba ke­rülne. A Panama-csatorna, amelynek építését 55 évvel ezelőtt fejezték be, napról napra szűkebbé válik az egy­re élénkebb hajóforgalom számára. Zsiliprendszere rendkívül bonyolult, s emiatt a köziekedé« a csatornán ke­resztül eléggé drága és las­sú. Az utóbbi időben ezért mind gyakrabban hallani egy új csatorna építésének szük­ségességéről, sőt az USA-ban már tanulmányoznak is egy erre vonatkozó tervet. alkalmazása és az új konst­rukciók kidolgozásának ál­landóan növekvő szükségle­te kiváló képzettségű szak­embergárdát és magas fel­készültségű dolgozókat igé­nyel. Ezeket a szükségleteket sikerült nagy mértékben ki­elégíteni azokkal a szakem­berekkel, akiket az üzemi is­kolákon, valamint áz üzem diplomások részére szerve­zett szaktanfolyamain képez­tek ki. nyugat-európai országon vé­gigsöpört a nagybankok ha­talmas nemzeti bankegyesü­lésekké való egybeolvadásá­nak hulláma. Most az a fo­lyamat van soron, amikor a leghatalmasabb bankok túl­lépnek az államhatárok meg­szabta kereteken és az impe­rializmusnak a termelés és a tőke koncentrációja felé mu­tató általános tendenciájának megfelelően, nemzetközi bank-óriásokká szerveződ­nek. termelt, ami azt jelenti, hogy már február elején elérte a napi 1 millió tonnás terme­lést. Az a terület, ahol a felté­telezések szerinti olajmezők vannak, összesen mintegy 12 millió négyzetkilométert tesa ki, ami nagyobb egész Eurój pa területénél. Kiéleződnek az ellentétek A Szovjetunió lesz a világ legnagyobb olajtermelője Panama nem engedélyezi atomerő használatát A Karolkowa utcai „Róza”

Next

/
Oldalképek
Tartalom