Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
1971. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Dráma- fesztivál A választás joga — a választás lehetősége A választás alapelvei, a választók névjegyzéke (1.) Alkotmányunk alapvető elvként mondja ki, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ezért államunk legfontosabb jogszabályai azok, amelyek arról gondoskodnak, hogy az állampolgárok résztvehessenek az állam vezetésében, az ország ügyeinek intézésében, vagyis a hatalom gyakorlásában. A részvétel egyik formája az országgyűlés és a tanácsok tagjainak megválasztása. A választópolgárok a választási törvényben szabályozott módon választják meg az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait. Alapelvek Választási rendszerünk alapelvei a következők: az általánosság és egyenlőség, a választások népfront jellege, az egyéni választókerületek rendszere, a szavazás titkossága, a képviselők és a tanácstagok beszámolási kötelezettsége és a visszahívás joga. Az általánosság azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak választójoga van. Nagykorú az, aid a választás napjáig betölti 18. életévét, vagy házasságkötés révén nagykorúvá válik. Választási törvényünk kizárja a választójogból a politikai vagy köztör- vényes bűnözés miatt elítélteket, valamint azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyék gyakorlásától, továbbá az elmebetegeket még akkor is ha nincsennek gondnokság alá helyezve. M'nden szavazat egyenlő Az egyenlőség elve az alkotmányon alapul és azt jelenti, hogy minden választópolgárnak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő. A törvény nem ismer olyan szabályt, amely valamely választópolgárnak képzettségére, beosztására vagy érdemeire való tekintettel több szavazatra adna módot és nem ismeri azt sem, hogy az egyik választópolgár szavazata minőségileg többet érne, nagyobb súllyal bírna mint egy másik állampolgáré. A választókerületi beosztás érteíine A választások népfront jellege azt jelenti, hogy mind az országgyűlési képviselő — mind a tanácstag — jelöltek a Hazafias Népfront — a párt célkitűzéseivel egybevágó — választási program alapján, azt képviselve lépnek föl a választásokon. Az egyéni választókerületi beosztás lehetővé teszi, hogy minden állampolgár tudja ki az ő képviselője az országgyűlésben és ki képviseli őt a helyi tanácsban. A képviselők és a tanácstagok időről időre kötelesek beszámolni tevékenységükről az őket megválasztó állampolgároknak. Ha a választópolgárok nincsenek megelégedve országgyűlési képviselőjük, vagy tanácstagjuk tevékenységével, akkor a mandátum lejárta előtt joguk van a képviselőt, illetve a tanácstagot tisztségéből visz- szahívni. Fontos intézkedése a törvénynek, a szavazás titkosságának biztosítása. Ennek az a jelentősége hogy a választópolgárok a szavazás napján, szavazatuk leadásakor minden külső befolyástól mentesen saját akaratuk és lelkiismeretük alapján szavazhassanak. (Ezt szolgálja a választás napjára elrendelt szesztilalom is.) A választók névjegyzéke A Népköztársaság Elnöki Tanácsának intézkedése szerint február 22-én az egész országban a helyi tanácsok megkezdték a választók névjegyzékének összeállítását. Ennek első mozzanata, hogy az összeíró biztosok minden családot felkeresnek lakóhelyén és összeírják a választásra jogosultak nevét, személyi adatait. Az összeírás alapján legkésőbb március 20-ig mindenütt elkészítik a választók névjegyzékét és azt március 22-től 30- ig a tanácsok hivatali helyiségében közszemlére teszik. Ezzel egyidejűleg minden választót írásban is értesítenek a névjegyzékbe tortáit felvételről. Minden választópolgárnak saiát érdeke: meggyőződjön arról, hogy amennyiben választójoggal rendelkezik' felvették-e a választók névjegyzékébe és ha valamilyen adminisztrációs hiba miatt kihagyták. akkor személyesen vagy írásban kifogást emeljen lakóhelye tanácsánál. E felszólalások alapján a tanácsok — illetve vitás ügyek- bjen a járásbíróságók — há- rpm nap alatt döntenek és a kihagyott személyek adatait pótnévjegyzékbe veszik. H. L, Csütörtök este a moszkvai Kis színházban nagy sikerrel mutatták be Darvas József Szakadék című drámáját. A Kis színház a Szakadék előadásával készült fel a magyar színpadi művek szovjetunióbeli fesztiváljára. Ennek keretében 62 szovjet színház 19 magyar művet mutat be. Észtországban a közönség első ízben ismerkedhet meg az Ember tragédiájával. Örkény István Tóték című tragikomédiáját — Leningrádtól Szahalin szigetéig 12 szovjet színház tűzte műsorára. A Mari Autonóm Szovjet Köztársaság fővárosában, Joskar- Olaban, ahol csakúgy mint Észtországban nyelvrokonaink élnek, Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című darabja szólal meg mari nyelven. Klasszikusainkat a fesztiválon többek között Csiky Gergely Ingyenélőkje, Petőfi Tigris és hiénája, továbbá a Bánk bán képviseli. A fesztivál széles körképet nyújt a mai magyar drámáról is: Mesterházi Lajos A tizenegvedik parancsolat. —■ Kállai István Az igazság házhoz jön. Tabi László Rendkívüli világnap, Gyárfás Miklós Egérút című darabját több színház is bemutatja. A moszkvai Ifjúsági színház Somogyi Tóth Sándor az Inosz- trannaja Lityeraturában — „Hogy állunk fiatalember?” címmel megjelent kisregényét alkalmazza színpadra. Szakonyi Károly Adáshiba című művét Rigában tűzték műsorra. Kiemelkedő eseménynek Ígérkezik a Csodálatos mandarin ogyesszai bemutatója. A szovjet színházi szakemberek a magyar dráma szov- jetunióbeli térhódításának szempontjából — valóságos „frontáttörésként” értékelik a fesztivált. Á fesztivál záró hetére áprilisban kerül sor. A most zajló bemutatókon előzsüri- zés folyik. 150 éves a szájharmonika A legkisebb, de egyben legelterjedtebb hangszere a világnak, a szájharmonika, születésének 130. évfordulóját ünnepli. A 16 esztendős nyugat-berlini Friedrich Buschmann 1821-ben egy régi kínai sheng (szájorgona) nyomán szerkesztette meg az első ,szájolint”. Később a kis sváb városka. Trossingen, kézművesei tökéletesítették a „kedvesen csilingelő szájhárfát”, többek között Messmer posztószövő és Hohner órásmester. Előállítását ipari szempontból is érdekessé tették és ezt követően hamarosan ellátták vele az egész földkerekséget. Az első szájharmonikánál a farészeket, üre-a geket még késsel vésték ki; az ezt befedő ólomlemezt kiöntötték, a sárgarézdrótból készült hangnyelvet pedig kovácsolták. A legnevezetesebb szájharmonikázok között olyan személyiségek nevei szerepelnek, mint Lincoln, Hoover jés Eisenhower amerikai elnökök, Ferenc József, V, Gusztáv svéd király, XL PiuSz pápa és végezetül Schirra amerikai asztronauta, aki egy trossingen! „Liliput”-ot első hangszerként szólaltatott meg a világűrben. Schirra titokban csempészte be kedvenc hangszerét a Gemini 6 űrhajóra. 11. „Minden hatalom a dolgozó népé’" Több mint húsz esztendeje teljes egyetértés uralkodik a tisztelt Házban, már ami a magyar nép boldogulásának, az ország fejlőiésének irányát illeti. Az ellenség azzal vádolja a mi képviselőinket, hogy nem igazán a nép kép- vi élői, mert nincs közöttük ellenzéki, valamennyien elfogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonalát, s valamennyien egyazon politika hívei. Érdekes módón azonban a valódi, az ország, a nép életét előrevivő viták azóta folynak a tisztelt Ház falai között, amióta a Parlament falai között is megteremtődött az egység. A magyar országgyűlés tükrözi az ország életét, azt a fejlődé-t, amelyet elért és hathatósan résztvesz az ország előtt álló feladatok megvalósításában. 1949. február 1-én jelen,t meg a Magyar Függetlenségi Népfront programnyilatkozata. Ezt az okmányt aláírta a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Szakszervezetek Or zá- gos Tanácsa, a Dolgozó Parasztok és f öldmunkások Országos Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Ifjúság Népi Szöveége és hamarosan a két párt, a Független Magyar Demokrata Párt és a koalíción kívül megmaradt Magyar Radikális Párt is csatlakozott hozzá. Ez azt jelentette, hogy véget ért a pártversenges, amely megnehezítette az építő munkát és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocialista társadalmi átalakulás békés, törvényes menetének további biztosítását, az ország minden alkotó erejének bevonásával.” Elsöprő többség Az új választásokon már a Magyar Függetlenségi Népfront egységes listával lépett a választók elé. Választási felhívása szerint a Népfront azért íratta ki az új választásokat, hogy a nép véleményt nyilváníthasson: „he- lyesli-e az ország gazdasági és társadalmi életében két év alatt végbement gyökeres változásokat; helyesli-e a nagybirtokos és nagytőkés reakció és a külföldi imperialisták ügynökeinek eltávolítását a politikai életből; jó^ váhagyja-e az ország függetlenségének, népünk építő munkájának és szabadságának megvédésére irányuló békepolitikánkat; támogatja-e a hazánk további felemelKe- dését biztosító új országépítő ötéves terv megvalósítását; rábízza-e az ország kormányzását a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a dolgozó parasztiággal szövetséges munkásosztály erőskezű, kipróbált vezetésére?” Ezekre a kérdésekre a magyar nép etiöpro, nagy többségé szavazott igennel. 1949. május 15-én 6,1 millió választópolgár közül 5,7 millió élt szavazati jogával. Többen szavaztak, mint Magyarországon addig bármiKor. A Népfront nagyobb győzelmet aratott, mint amennyiben előzőleg reménykedtek: az összes szavazók 95,6 százaléka, 5 478 515 tett hitet a Népfront s a szocializmus építésének programja mellett. Az új pariamentoen 402 képviselő között 176 munkás és 115 parasztember foglalt helyet. Rájuk vart az a történelmi feladat, hogy a magyar nép történelmében először alkotmányt adjanak a nemzetnek. Az országgyűlés augusztus 18-án fogadta el a népköztársaság alkotmányát, amely kimondta, hogy „minden hatalom a dolgozó népé” és „népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé”. Biztosíték az alkotmány ' Az állami élet 1949-ben elfogadott alapokmányát azóta csak jelentéktelen kérdésekben módosították, az lényegében változatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongres zusán elfogadott határozat szerint: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztosítéka és egyben politikai fegyvere a Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom addigi vívmányait és nagy vonalakban kijelölte hazánk szocialista fejlődésének irányát. Az elmúlt két évtizedben végbement változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását. Az alkotmány- módosítások révén rögzíteni kell társadalmi fejlődésünk eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus alapjai létrejöttek és megszilárdultak, hazánk a szocialista építés fejlettebb szakaszába lépett, az új társadalom teljes felépítése útján halad. Ennek megfelelően az alkotmánymódosításnak szolgálnia kell országunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista demokrácia további kibontakozását, államunk továbbfejlődését.” Az 1971-ben megválasztandó országgyűlés feladata, hogy ezt az alkotmánymódosítást elvégezze. Ez lesz a hatodik választás, amely pártversengés nélkül kerül sorra. Az 1949-es választások után legközelebb 1953. május 17-én tartottak választásodat. Ezen resztvettek már a 18— 20 éves fiatalok is. Ez az országgyűlés — az ellenforradalmi támadás következményei fetizámolásának időszakában másra kellett az erő, nem a választásodra — 1957. május 9-én megkezdett, történelmi jelentőségű ülésszakán meghosszabbította megbízatását. A meghosszaboi- tott parlament aztán 1958. szeptember 26-i ülésén tűzte napirendre az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására vonatkozó jogszabályok módosítását. Ekkor hozták az 1958-as III-as törvényt Ugyanezen a parlamenti ülé.en mondták ki az országgyűlés feloszlatását és tűzték ki november 16-ra a választást. Október 2-án kezdődtek meg a jelölőgyülések az ezúttal első ízben közösen megtartott országgyűlési és tanácsi választásokra. A jelölőgyűlések egyre fontosabb szerepet játszottak a választásokban a szocialista államélet fejlesztésében. 1963 januárjában már több mint 3 400 000-en vettek részt a különböző jelölőgyűléseken és 370 000-en szólaltak fel. Az állampolgárok a szavazással kifejezésre juttatták, hogy helyeslik hazánk fejlődését, a szocializmus alapjainak lerakását, s a szocializmus teljes felépítését saját törekvésének, egyéni és közös tevékenységünk alapjának tekintik. Jelentős lépést jelentett a szocialista demokrácia es a parlament munkájának továbbfejlesztésében az 1966. novemoerében elfogadott új valasztojogi törvény. Ez az ország addigi fejlődérét tükrözve szabályozta az ország- gyűlési képviselők és tanácstagok megválasztását. Ez a törvény továbbfejlesztette a választás demoaratizmusat és az addigi lajstromos szavazás heiyetc oevezetie az egyéni, választókerületek szerinti szavazást. Enned érteimeoen minden választó négy szavazólappal szavazott. Eggyel a községi, eggyel a járási, egy- gyel a megyei tanácstagra, eggyel pedig az országgyűlési képviselőkre. Ez a torvény mar lehetővé tette, hogy egy- egy mandátumra több jelöltet is lehessen állítani. Az új törvény alapján lezajlott 1967-es választásokon a közösen jelöltekre, a közösen megvitatott programra mondott igent országunk lakossága. Az így megválasztott országgyűlés sok jelentős törvényt alkotott az elmúlt négy évben. Az új Rfűnka Törvénykönyve, a terméiószö- vetkezeti törvény, a földtörvény, a negyedik ötéves tervről, valamint a tanácsokról megalkotott törvények jelzik azt a jelentős társadalmi, gazdasági haladást, amelyet a szocializmus teljes felépítésének útján hazánk az elmúlt parlamenti ciklus idó«aká- oan elért. Pintér István Következik: A legalkalma* sabfo személyeket Az államosított Oetl-gyár homlokzata
