Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 13. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Riasztó hírek érkeznek egy nagy és fontos ázsiai ország­ból: Pakisztánból. Az, ami most ott történik, szinte iskola­példája annak, milyen gyilkos hatású időzített bombákat ha­gyott hátra egykori gyarmatain a kolonializmus, ebben az esetben a brit imperializmus. Közismert, hogy az angol uralom alatt csak egy India létezett, „őfelsége koronájának legszebb ékessége”. London gyarmatügyi politikájában mindig is mesteri fokon — és rit­ka cinizmussal — érvényesült az „oszd meg és uralkodj!” elv és a soknemzetiségű, sokhitű gyarmaton nem is volt túlsá­gosan nehéz érvényesíteni ezt a taktikát. Napirenden voltak a különböző nemzetiségi és vallási villogások, amelyeket ügy­nökök szítottak. Amikor a nemzeti felszabadító mozgalom és a második világháború utáni változások nyomán az angolok kivonultak, előbb elhelyezték talán minden mádnál nagyobb időzített bombájukat. Arra hivatkozva, hogy szét kell választani a két legnagyobb vallási csoportot, a hindukat és a mohammedá- nokat. leszakítottak Indiából egy nagy államot, amelyet a legfőbb tartományok kezdőbetűinek összevonásából Pakisz­tánnak neveztek eL Ilyen ország nincs még egy a földön: két részét vagy háromezer kilométer, a hatalmas India teljes szélessége, vá­lasztja el egymástól. A nagyobb és gazdaságilag összehasonlít­hatatlanul erősebb Nyugat-Pakisztán India és Afganisztán között, Kelet-Pakisztán pedig India és Burma, illetve a kis Bhutan fejedelemség között van. Elég egy pillantást vetnünk a térképre anhoz. hogy meggyőződjünk arról, amit annyian megjósoltak az államalakítás pillanatában: az angolok tud­ták, mit csinálnak, háromezer kilométer hosszú, sistergő kanó­cot hagytak örökül Pakisztánnak, amellyel ráadá'ul így mo- hammedán vagyis ellenséges gyűrűbe akarták fogni Indiát. Az ügynek ez a része közismert: India és Pakisztán sza­bályos háborút viselt egymással, amelynek a Szovjetunió immár történelmi taskenti közvetítése vetett véget, de a két Pakisztán között a távolság megmaradt, a fejlettségi különb­ség és ezzel a feszültség viszont állandóan nőtt. Kelet-Pakisztán legerősebb pártja, az Avami Liga szél­sőségesei már teljes el'zakadást követelnek és a párt vezére, Mudzsubur Rahman sejk gyakorlatilag államfőként kormá­nyozza az országrészt Jahja Khan államfő megpróbál komp­romisszumos megoldásokat ajánlani a sejknek, de a helyzet annyira elmérgesedett, hogy a jelek szerint maga Rahman sem tudja megállítani a készülő detonációt. Az összeköttetés már majdnem teljesen megszakadt a két országrész között: az időzített bomba szerkezete egyre hall- hatóbban ketyeg. (KS) Egyiptomi üzenet a nagy- hata mákhoz Szád at egyiptomi elnök a hét folyamán üzenetet inté­zett Leonyid ’ Brezsnyevhez, az SZKP főtitkárához, Nixon amerikai elnökhöz, Heath brit miniszterelnökhöz és Pompidou francia államfő­höz. Az üzenetek részét ké­pezik annak a diplomáciai kampánynak, amely Szadat március 7-i beszédét köve­tően, a 30 napos fegyver­nyugvás felfüggesztése után bontakozott ki a közel-keleti robbanás elhárítása végett. Mint ismeretes, a veszélyes helyzetet Izrael idézte elő azzal, hogy hivatalos ENSZ- dokumentumban tagadta meg a Biztonsági Tanács ha­tározatának végrehajtását, az 1967. június 5-e előtti hatá­rokra való visszavonulást. Szadat üzenetei egyrészt azt bizonyítják, hogy az BAK ebben a kritikus idő­szakban közvetlen kapcsola­tot tart fenn a négy nagyha­talommal, másrészt arra utal­nak, hogy olyan határozott kezdeményezést vár a négy nagyhatalomtól, amely ki­mozdítaná a holtpontról a Jarring-missziót, a politikai megoldás ügyét. Kairó azt kéri és várja a négy nagytól, hogy közös nyi­latkozatban támogassák U Thant felhívását, amelyben arra szólította fel Izraelt, hogy adjon pozitív választ. Jarring kérdésére, vállaljon kötelezettséget a megszállt egyiptomi területek teljes ki­ürítésére, az 1967. június 4-i határok visszaállítására és a menekültkérdés igazságos rendezésére. A négy nagyhatalom pozi­tív kezdeményezése azért késlekedik, mert az Egyesült Államok ellenzi Izrael hatá­rozott elítélését, s nem tá­mogat egy olyan felhívást sem, amely a BT-határozat végrehajtására szólítaná fel Izraelt. Az inváziósok menekülése Nguyen Van Thieu. a Sai­gon! rendszer elnöke pénte­ken ismét tanácskozott Ells­worth Bunkerrel, az Egye­sült Államok saigoni nagy­követével. A másfélórás meg­beszélés napirendjéről nem adtak tájékoztatást. Az AFP francia hírügynökség azon­ban megjegyzi, hogy március folyamán negyedszer. Csou En-laj kínai miniszterelnök hanoi látogatásának bejelen­tése óta pedig már másod­szor találkozott a saigoni el­nök az amerikai nagykövet­tel. Hanoiban megtartotta 21. bővített plénumát a laoszi hazafias front pártjának köz­ponti bizottsága. Elhatároz­ták. hogy a front harmadik kongresszusát még az idén összehívják. „Dél-vietnamiak mozgalma a háború és az általános mozgósítás ellen” elnevezés­sel új háborúellenes szerve­zet alakult Dél-vietnamban —, jelenti a Felszabadulás hírügynökség. Az alapító nyilatkozat szerint a részt­vevők síkraszállnak a hábo­rú befejezése és a béke hely­reállítása, az ország újra­egyesítésének megkezdése mellett, kampányt indítanak a saigoni toborzó akció ellen annak érdekében, hogy a dél­vietnami fiatalos: ne álljanak katonának a saigoni bábhad­seregbe. San Jüanban, a Puerto Rico-i egyetemen súlyos zavargás tört ki. A diákok s a kivezényelt rendőrök közötti összecsapás következménye: egy halott (diák) és sok sebesült (Telefoto — AP—MTI—KS) A török hadsereg felszólítása A török hadsereg pénte­ken ultimátumot intézett az ország politikai vezetőihez: Átveszi a hatalmat, ha a le­hető leggyorsabban nem ala­kul „új és erős kormány”. A katonai vezetők mozgósí­tották az egész török hadse­reget. A fővárosban, helyi idő szerint délután 2 órakor, csapatok vették körül a rá­dió épületét. A rádióban be­olvasták a hadsereg közlemé­nyét, amelyet Tagmac tábor­nok, vezérkari főnök, vala-. mint a szárazföldi erők, a hadiflotta és a légierő főpa­rancsnokai írtak alá. Az ul­timátumot egyidejűleg eljut­tatták Cevdet Sunay köztár­sasági elnökhöz, a szenátus és a képviselőház elnökéhez. A közlemény szövege a következő: „A parlament és a kormány, cselekedeteivel és nézeteivel, tesvtérgyilkos háború szélére, társadalmi és gazdasági zűrzavarba taszí­totta az országot, megfosz­totta a nemzetet attól a re­ménytől. hogy elérje az Ata- türk kitűzte célt, azt, hogy az országot a modern civili­Tyitov búcsúiátogatásai Péter János ebédet adott a távozó szovjet nagykövet tiszteletére. Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúlátoga­táson fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége magyar- országi rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg eluta­zik Magyarországról. Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke ugyancsak bú; csúlátogatáson fogadta a szovjet nagykövetet. Péter János külügyminisz­ter ebédet adott F. J. Tyitov szovjet nagykövet tiszteleté­re. Az ebéden részt vett Ko- móc-'in Zoltán, az MSZMF PB tagja, a KB titkára, va­lamint az MSZMP KB és a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa, továbbá a szovjet nagykövetség számos diplomatája. záció szintjére emeljük. Ez­zel nagy veszélynek tették ki a Török Köztársaság jö­vőjét. A fegyveres erők szüksé­gesnek tartják, hogy a par­lament és a szenátus vitassa meg azokat az intézkedése­ket, amelyek az anarchista állapotok, a súlyos helyzet­ből fakadó nyugtaiansag és elkeseredés megszüntetésé­hez szükségesek. Miközben a közlemény a rádióban elhangzott, Demirel miniszterelnök hivatalában tárgyalt hadügyminiszteré­vel, a közlemény elhangzása után azonnal összeült a ka­binet. Az első jelentések szerint a hadsereg mintegy 100 le­tartóztatást hajtott végre Ankarában. Nyugati hírügynökségek pénteken magyar idő szerint 16 óra 22 perckor gyorsmr- ben jelentették, hogy a tö­rök hadsereg vezetőinek ul­timátumát követően a Demi- rel-kormány benyújtotta ie- mondását Sunay köztársasá­gi elnöknek. Külföldi tudósítók pénte­ken délután azt jelentették a török fővárosból, hogy az utcákon mindenütt katonai tenergepkocsik, harckocsik cirkálnak, és hírek szerint a légierőt riadókészüitségbe helyezték, katonai egysegek és harckocsik vették körül a parlament épületet is, ahol helyi idő szerint délután ná- rom óra (magyar idő szerint 14.00 óra) összenivtak a kép­viselőket. Az ülést még a katonai vezetők ultimátuma alőtt hívták összeg A saigoni inváziós alaku­latok pénteken feladták azt a szükségtámaszpontot, ame­lyet Tchepone-től 5 kilomé­terre rendeztek be a straté­giai fontosságú 9-es számú országút mentén és ahová csütörtökön erőiket vissza­vonták Tchepone környéké­ről. A szállító helikopterek már megkezdték a saigoni alakulatok kimentését — tű­nik ki a nyugati hírügynök­ségek jelentéseiből, amelyek most ezúttal nyíltan meg­mondják azt is, hogy Tche- ponet a saigoni alakulatok egyáltalán nem is foglalták el: Múlt szombaton ugyan behatoltak a városba, de nyomban ki is vonultak. A szomszédos támaszpont fel­adásával a saigoni csapatok megkezdték a laoszi invázió előretolt állásainak felszá­molását. — gyakorlatilag visszavonulásukat. A hírügy­nökségi jelentések céloznak rá, hogy Tchepone térségé­ben erősödik a laoszi haza­fias erők nyomása. Charles Manson, aki Sharon Tate filmszinésznő és több más személy meggyilkolásá­nak vádjával áll az amerikai bíróság előtt, teljesen meg­változtatta külsejét: levágat­ta hosszú, váltig érő haját és Szakái lát és horogkeresztet rajzolt homlokára Peleíottt = 4e-am-*S£» D (akartai Egy djakartai epigramma szerint Indonézia az az or­szág, amelynek „jövője min­dig csupa ragyogás, jelene pedig csupa képtelenség”. Ez a tömör mondás talán még sohasem volt annyira helyt­álló. mint napjaink Indoné­ziája esetében. A háromezer sziget országa ásványi kin­csekben, olajban rendkívül gazdag, a kormány mégis hi­hetetlen méretű adóss" ggal küszködik Tavaly kötöttek újabb megállapodást mind a Szovjetunióval, mind a nyu­gati országokkal a több mil­liárd dollár nagyságrendű tartozás kitolt határidejű. — harminc éves törlesztéséről. A „jelen képtelensége” még­sem a gazdasági problémá­kat jelenti, hanem a zsák­utcába jutott belpolitikai életet. A közelmúltban a svájci Tat című lap falhoz á'lított emberek csoportját és az egyik kivégző osztagot ábrá­zoló fotóval em'ékezett meg a „szeptember 30”-i sikerte­len baloldali kísérletről. Az erős Kínai befolyásra kirob­bantott akcióért — túlzott­nak egyáltalán nem mond­ható adatok szerint — egy­millió balo’dali és kommu­nista fizetett éetével. öt esztendő telt el azóta, hogy 1966. március 12-én az indo­néz jobboldal Szuharto tá­bornok vezetésével végle­ges fordulatra használta fel a fél évvel korábban meg­hiúsított baloldali kísér etet Ezen a napon fosztották meg a hatalmától Szukarr.o elnö­köt. aki éveken át a pozitív semlegesség elve alapján irá­nyította a száz milliós orszá­got a rendkívül bonyolult kelet-ázsiai térségben. A mai indonéz belpolitikai helyzet egyértelműen igazol­ta a New York Times tudósí­tójának 1966 tavaszán, nem sokkal Szuharto hatalomát­vétele után tett jóslatát: jó­formán lehetetlen lesz meg­szabadulni a szömvű örök­ségtől. amit a baloldal ellen irányult terrorral vett magá­ra a katonai rendszer. Ta­gadhatatlan, hogy azóta csök­kent a kommunisták elleni hajsza, de a hatalmas vér- veszteséget csak lassan kihe­verő baloldal legkisebb meg­mozdulását is újabb letar­tóztatások követik. A már­cius elején Djakartában járt Nemzetközi Vöröskereszt de­legáció jelentése szerint még mindig több mint negyven­ezer baloldalit tartanak fog­ságban a különböző tábo­rokban. Szuharto belpolitikai erő­feszítéseinek kudarca abból következik, hogy Indonézia 1965 őszén elveszítette poli­tikai egyensúlyát. Szukarno kormányzása éppen a balol­dal és a nacionalista muzul­mán csoportok egyensúlyán alapult, s a két erő között állt az elnök alapította Nem­zeti Párt. öt év óta azonban a politikai életből a hadsereg tartósan kiiktatta a baloldal többmilliós bázisát s ugyan­csak elzárkózik annak gon­dolatától, hogy tény .eges mű­ködési lehetőséget biztosítson az egykori Nemzeti Pártnak. A jelenlegi helyzet fő veszé­lye így érthetően az, hogy a reakciós muzulmán csopor­tok visszaforgatják a történe­dilemmák lem kerekét. A nacionaliz­mus szításával pedig nehéz helyzetbe sodorhatják a két ázsiai nagyhatalom, Kína és Japán közelében fekvő országot. Szuharto nyilván­valóan számolt ezzel a ve­széllyel, hiszen csak ezzel lehet magyarázni, hogy egy esztendeje fellépett a szél­sőséges nacionalizmust hir­dető személyekkel szem­ben is. Látszat-egyensúlyo­zásról azonban nem lehet beszélni, hiszen a muzulmán pártokkal szemben a had­sereg nem tud más erőre tá­maszkodni, mint a baloldal­ra. Szuhartóék viszont erre nem hajlandóak. Ebből a helyzetből a had­sereg a külpolitikai irány­vonal fokozott torzításával igyekszik kitömi. A Neue Zürcher Zeitünk tudósítója február végm ecrvérf'’,ruű°n les^fig-zt"1 valamennyi j-1 ar­ra mutat, hogy új szakaszba lépett a diakartai kormány­nak az a törekvése, hogy a nemzeti biztonságot szo’gá- ló eddigi semlegességet fel­váltsák az ország katonai szerepének növelésével az ázsiai térségben. A svájci lap szerint Szuharto nem lesz képes arra. hogy elzár­kózzék a hadsereg ilyen­irányú nyomása elől. A* indokína; be nem avat­kozás és a katona’ részvétel dilemmáiénak jelei már a műit évben is mutatkoztak. Djakarta vezető szerenet vállalt a ..fél-ázsiai” konfe­rencia lebonvol’tásában, amelven a kambodzsai hely­zetet vitatták meg Ezt követte Szuharto washingto­ni látogatása, amelvre már a nixoni Guam-doktrna jé- ovébeo kelőit sor: az ame­rikai tervek szerint Japánra és a czázm>llió« Indonéziá­ra is fokozott feladatok há- •nílnak maid a térség ,biz­tonsán^^qij fenntartásában”, A fpúomknvok Inaikéi a már akkor arra utalt. nagvon knnnvori plátnrdntbat hogy az indonéz dip1omáaíqi kez­d-rapa,-a7Äc £»lup*7nfV(of gj va'ó részvét telin”. frry fut - időn binnen nem ioi»nt°tt ir-r’lí”' hogv Malik indonéz külügy­miniszter idén januárban már felvetette az ASEAN országok katonai lépései összehangolásának a tervét. Az ASEAN (a délkelet­ázsiai országok tömörülése) ugyan nyilvánvaló katonai paktumot jelentene, Dja­karta azonban igyekszik szé­píteni a kifejezést: kétol­dali alapon javasolja a szomszéd államok „bizton­sági együttműködését”. A „szomszédok” azonban két­ségtelenül katonai aktu- mok tagjai: Thaiföld és Fü- löp-szigetek a SEAIO-hoz kötődnek, Malaysia és Szin­gapúr pedig a Brit Nem­zetközösség értekezlete ide­jén állapodott rpeg Angliá­val és Ausztráliával a kato­nai együttműködésben. A végső szót Szuhartónák kell kimondania, de az már bizo­nyos, hogy a mai indonéz vezetés egyre inkább távolo­dik az el nem kötelezettség reális politikájától. Lovas Gyula A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyára FELVÉTELRE KERES megfelelő közgazdasági képesítéssel rendelkező üzemgazdasági előadót, belső ellenőrt és anyagáruforgalmi munkában gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Jelentkezes, a gyá' személyzeti osztályán. Felvetői eseten útiköltségét terítünk. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom