Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXXI. éví. 61. sz. 1971. március 13., szombat. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Százezermunkásnevében m , . • • ' A szakszervezetek megtartották megyei kiíldöttértekezetüket — Újjáválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát — Csáki István felszólalása — Ismét Árvái István a vezetőtitkár A jászkun föld történetében még soha ennyi munkásember képviseletében nem szólhatott egyetlen tömegszervezet. Még megközelítőleg ennyi ember nevében sem. A megye szakszervezeti mozgalma 107 ezer szervezett dolgozót tömörít most. Csupán négy esztendeje is még 87 ezer tagjuk volt A tegnapi szakszervezeti megyei küldöttértekezlet így volt jelképe is, a mi földünkön nagy sikerrel megvalósuló vidéki ipartelepítési politikának. A szervezett munkásság megyei tanácskozására útnak indították küldötteiket a karcagi, tiszafüredi, kunszentmártoni új gyárak, s a megye más új üzemeinek küldöttei is ott voltak. Olyan új munkahelyekről, amelyek négy évvel ezelőtt is még csak a tervekben léteztek legfeljebb. Ez a nagyszerű valóság is teremtette azt a bizakodó jó hangulatot, amelyben a küldöttértekezlet véleményt mondott a megye munkásságának, bérből és fizetésből élő dolgozóinak örömeiről, gondjairól. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Tabák Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke a szakszervezetek megyei székházéban a küldöttértekezletet. Javaslatára az egész napos tanácskozás levezető elnökévé Halmi Ferencet, az SZMT titkárát választották. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg a küldöttértekezlet a 40 tagú elnökséget, amelyben helyet foglalt Csáki István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Antal, a SZOT elnökségének tagja, a vasutas szak- szervezet főtitkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke, Váczi Sándor, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkárai, Fehér József, a KISZ megyei első titkára. Oláh János, a Népfront megyei bizottságának titkára és sokan a megye élenjáró szervezett munkásai közül, mint Bozsó Jánosné kertész, Fehér Judit cipőgyári tűzőnő, Nagy Lajosné papírgyári munkás. Szabó Sándor mozdonyvezető, Vágó Miklós ács. Huszonháromezer új munkahely A küldöttértekezlet nagy figyelemmel tanulmányozta a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa jelentését és Árvái Istvánnak, a szak- szervezetek megyei tanácsa vezetőtitkárának szóbeli ajánlását. Figyelemre méltó dolgokról volt szó. Arról, hogy a harmadik ötéves tervben II ipari jellegű központ alakult ki a megyében, a területi iparfejlesztésbe ülőén 21 fővárosi üzem, 3 ipari szövetkezet telepített üzemet, gyáregységet, vagy telephelyet szűkebb hazánkban. A harmadik ötéves tervben 11 milliárd forintot fordítottunk Szolnok megyében beruházásra. Ezek a nagy sikert bízó- nyitó számok mind összefüggenek a munkásosztály helyzetével, életkörülményeivel. Az is, hogy sajnos a nagy beruházási kedv ellenére az építőipar részesedése ebből eléggé alacsony volt. S csupán a múlt esztendőben történt számottevőbb változás abban, hogy a pénzt nemcsak épületekre költötték, hanem gépekre, anyagi, műszaki szint emelésére is. Négy év alatt a megye munkássága 22 olyan új létesítményt vehetett tulajdonba, mint a 421 millió forintból létesített szolnoki éoü- letelemgyárat, a 131 millió forintból épített porfestékgyárat. Elégedetten vette tudomásul a küldöttértekezlet, hogy a párt ipartelepítési politikáiéból adódóan egyre több ember jut kenyérkeresethez a megyében, gyorsan gyarapszik létszámban is Szolnok megye munkásosztálya. A harmadik ötéves tervben az iparban, az építőiparban Arval István és a kereskedelemben 23 ezerrel bővült a munkahely. A megye tízezer lakosából 1200 már ipari kereső, s 1971 végére 1500—1600-ra fut fel az arány. Az utóbbi öt esztendő alatt a megyében 11 ezer nő mondhatott búcsút a konyhának, állhatott munkapad mellé. A megyében a férfiak foglalkoztatása csaknem teljes, a nőké viszont csak 54—55 százalékos. A harmadik ötéves tervben Szolnok megye ipari termelésének értéke meghaladta a 12 milliárd forintot, A megyében teremtett tiszta jövedelem 53 százalékát az ipar adta. Noha a szolgáltató ipar is haladt valamennyit, hiszen egy lakosra jutó értéke 1985-ben 475 forint volt, 1989-ben már 550 forint, mégis az a valóság, így sem felel meg a lakosság igényeinek. A legnagyobb gondot a karbantartó és más szolgáltató ipar,— a szerviz- hálózat például — fejletlensége jelenti. Négyezer szocialista brigád Az iparfejlesztési témában tette szóvá a megyei küldöttértekezlet, hogy a szak- szervezeteknek a jövőben többet kell tenniük a munkások kommunáid, ' egészségügyi és szociális ellátottságáért. Megállapította, hogy a szakszervezeti munka lényeges része továbbra is a szocialista munkaversenyek szervezése, a szocialista bri- gádmozgalom fejlesztése. A megye munkássága körében hagyományossá lett, különösen az évfordulókhoz, kiemelkedő társadalmi eseményekhez fűződő szocialista munkaverseny. A múlt évben a nemzeti jövedelem egy százalékos növelésére tett felajánlások ércéke a meffvébén mintegy 250 millió forint volt. 8 adott szavukat be is váltották a munkások. A szakszervezetek a szocialista brigádmozgalom jrajAúí, a megyében 4130 szocialista brigád dolgozik, amelyeknek 46 ezer tagjuk formálja a munkában, a kollektívában, a társadalomban kialakuló új tíousú embert A megyei vezetőszervek — a párt. a mecvei tanács,1 a KISZ és az SZMT elnöksége — évenként 11 gazdálkodó egységet vándorzászlóval, 22-t elismerő oklevéllel, kettőt kiváló vállalat címmel tüntet ki a kiemelkedő kollektív munka erkölcsi elismeréséül. A megyei küldöttértekezlet bírálta is. hogy a munkaversenyt több vállalatnál a vezetők csupán a termelési lemaradás pótlására használják. Máshol formális a munkaversenv szervezése, értékelése, nem sok vondot fordítanak a jól dolgozók erkölcs*, anvari elismerésére, nyilvános me<?b«c*ü!ésé- re. A másik végletet is kritizálták a küldöttek, amikor meg elvi engedmények árán. csupán a létszám kedvéért, szorgalmazzák a szocialista brigádok számának növelését. Sajnálkozva állapították meg, hogy nagyon visz- szaesett az újító mozgalom. Amíg 1966-ban 3652 újítási javaslatot nyújtottak be munkások, műszakiak, 1970- ben már csak 2187-et S amíg 1966-ban 1399 újítást bevezettek a vállalatoknál, tavaly már mindössze 636- ot valósítottak meg. A küldött tanácskozás a szakszervezetek kötelességévé tette az újítások elbírálásának, bevezetésének figyelemmel kisérését, segítését. Árvái István vezetőtitkár, megajánlása, az SZMT megyei elnökségének jelentése. Is, szóit arról, hogy az üzemi demokrácia fejlődik a megyében. A szakszervezeti tanácsüléseken, termelési tanácskozásokon nőtt a dolgozók döntési jogköre, ezzel aktivitásuk is. Arról is őszintén szóltak viszont a küldöttek is, hogy a munkások tájékoztatása korántsem minden vállalatnál rendszeres. Másrészt több gazdasági vezető csupán feladatmeghatározó jellegűnek tekinti e tanácskozásokat Ezzel csökkentik a munkások cselekvőkészségát, érdeklődését felelősségérzetét. A szakszervezetek legyenek gazdái annak a törekvésnek is, hogy a munkások beleszólhassanak munkahelyük életébe, hogy a gazdasági vezetők ne nélkülözzék okos tanácsaikat, olyan légkör alakuljon ki, amelyben a gazdasági vezető nem szívességnek, hanem kötelességének érzi a dolgozók véleményét meghallgatni, elfogadni. Az ipari munkásság átlagbére 1700 forint Megvizsgálta a megyei küldöttértekezlet az ipari munkásság kereseti, életkörülményeit Szolnok megyében az iparban foglalkoztatott munkások átlagbére — nyereség és prémium nélkül — havi 1749 forint. Az építőiparban 1998 forint a kereskedelemben 1900 forint. az állami mezőgazdaságban 2200 forint a szolgáltatóiparban 1700 forint A munkások és alkalmazottak reálbére 1965 és 1970 között 12 százalékkal nőtt. Egyre nagyobb jelentősége van a nyereségrészesedésnek, amely a megyében évről évre fél havi, egy havi átlagbér körüli. A munkásság bérezését érintve kritikusan szóltak arról a küldöttek, hogy több üzemben demagóg egyenlős- di érvényesül, s nem az alapbérezési formát tekintik az anyagi érdekeltség legfőbb hordozójának. Az is megtörtént, hogy a munkaerő megtartása érdekében alacsony teljesítmény esetén is kiegészítették a béreket. A bérekben és jövedelmekben megnyilvánuló arányta(Folytatás a 3. oldaton) A KEZEK NEM REMEGTEK Kiválóan sikerült a munkásőrök kunké gyesi lőgyakorlata Arcot pirító, csontig hatoló hideg szélben kezdődött tegnap Kunhegyesen a töröK- szentmiklósi Kilián György munkásőrzászlóalj alegységeinek módszertani bemutatója. Napokon át készülődtek erre, s dicséretükre legyen mondva, becsülettel felkészültek. — Vállaltuk a lőgyakorlat bemutatását, s nem akartunk szégyenben maradni ország- világ előtt — mondották. A lőgyakorlat módszertani bemutatóját ugyanis megtekintették az országos parancsnokság képviselői, a munkásőrség megyei parancsnokainak helyettesei és megyénként egy-egy alegység parancsnokai is. A lőtér már kora reggel benépesedett. A gyakorlat végrehajtói forgószlnpad szerűen Ismerkedtek meg feladataikkal, majd az orkánszerű szélben megkezdték az újszerű lőgyakorlat végrehajtását A lőállásoktől több száz méterrel távolabb felbukkantak a célok. Géppisztoly, géppuskasorozat törte meg a reggeli csendet. A fegyvereket szorító kezek nem remegtek. Az ellenséget imitáló alakok egymás után buktak le. Megsemmisültek.. Aztán mozgó célok tűntek fel. A jól felkészített alegység munkásőreinek azonban ezek leküzdése sem jelentett akadályt. A bemutatóra érkezettek között itt is, ott is elhangzott egy-egy rövid elismerés: nagyon jó! Csak gratulálni lehyt Az elismerés szólt a kiválóan célzóknak, de szólt azoknak is. akik néhány nap óta szinte éjjel-nappal dolgoztak, hogy jól berendezzék a lőte- rét és bebizonyítsák: nincs olyan nehéz lőgyakorlat. amelyet ne lehetne végrehajtani. Újszerűségről szóltam fentebb. A jelző nemcsak a mozgó célok leküzdését jelenti. Újszerű maga a lőtér berendezése. a feladat korai — téli viszonyok között történő — végrehajtása, a folyamatosság és az összetettség. A látottakat csak azok tudják igazán értékelni, akik nap mint nap hasnoló dolgokat művelnek, akik előkészítették a lőteret. Az élményszerű lőgyakorlatba belecseppenő idegen csak gratulálni tud és következtetni. Következtetni arra, hogy munkásőrségünk ma már a legmodernebb haditechnikának, — harcászati követelményeknek elegettéve képes felvenni a versenyt a fegyveres testületekkel. Parancsnokok és a társadalmi szervek képviselőit idézve: amit e néhány nap alatt produkáltak a munkásőrök, arra csak határtalan hivatástudattal rendelkező, munkájukat, népüket szerető emberek képesek. Ez az elismerés kapott hangsúlyt Nagy Györgynek, a Munkásőrség országos parancsnoka első helyettesének, az országos parancsnokság részéről megjelent Gabnai Istvánnak érét kelésében is. Gabnai István elmondotta továbbá hogy a lőgyakrolat módszertani bemutató céllá az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása volt. Az alegységek munkásőreinek jó felkészültségét dicséri, hogy . túl- léptek a célon. Nemes?!? azt bizonyították, hogy egy nehéz lőgyakorlatot ts végre lehet hajtani, hanem azt is, hogy kiválóan. Ez a2 értékelés - mintegy összefoglalója volt mindannak, amit a megjelent parancsnokok elmondottak. — Többen úgy jellemezték a látottakat, hogy utat mutató gyakorlat volt, mint egy olajozott gép, úgy működött a bemutató valamennyi részlege. Jóleső érzés volt mindezt hallani megyénk munkás - őreiről- mj _ — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — | Elkészült a 4 milliomodik auíószifon a jászberényi Hűtőgépgyárban Szép jubileumhoz érkezett a jászberényi Hűtőgépgyár hármas számú üzeme: elkészült a 4 milliomodik autó- szifon. A hazai és a külföldi háztartások kedvelt és keresett cikkének gyártását 1956-ban kezdték meg. Azóta a termék jelentős minőségi változáson ment át A kezdeti szifonok esztétikailag és tartósságuk tekintetében is sok kívánnivalót hagytak maguk után. A gyártási technológiát azonban fokozatosan fejlesztették, és ma már a szifon több színben, formában és űrtartalomban kerül forgalomba. A hagyományos X literes autószifonok mellett gyártják a 2 literes gömbalakú szifont ts. A választók az idén tovább bővül. „Dóra’’ és „Nóra” né- yea megjelennek a kört« alakú, színes, készülékek. A gyártmányfejlesztéshez tartozik, hogy az alumínium Szifonfejeket a tartósabb műanyaggal váltották fel. Az idei tervek között szerepel, hogy tárgyalásokat folytatnak a répcelaki szénsavgyárral a 2 literes készülékhez szükséges nagyobb patronok előállításáról. Gondoskodnak arról is, hogy alkatrészeket olyan mennyiségben gyártsanak, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban. A gyár exportmérlege is kedvező. A baráti országokon kívül számos nyugati ország, többek között Svédország, Franciaország és az NSZK is rendszeresen vásárolja a jászberényi autószifonokat. A nevezetes termelési jubileumot március 19-én ünnepli meg az üzem munkáskollek- tívája. Koordinációból új szövetkezeti ABC áruházak Szolnok peremkerületeiben Az egyre népesedő Szolnok lakosságának kulturált kereskedelmi ellátásából az állami kereskedelem mellett a Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is részt vállal. Az egészséges konkurrencia érdekében a Jólét áruház után újabb három ABC áruházát létesítenek. A kulturált nagy kereskedelmi létesítmények a peremkerületekben épülnek. Az állami építőipari vállalat a Zagyván túli új városrészben, a Vosztok úti lakótelepen már alapozza az ABC áruházat. Rövidesen megkezdik a szandaszóUosi külső kerület létesítményének a kivitelezését is. A harmadik ABC áruházat a város déli iparnegyedében építik feL A peremkerület! áruhazak egyenként 740 négyzetméter alapterüietüek lesznek. Az önkiszolgáló rendszerű, élelmiszer és Iparcikkeket árusító üzlet mellett 30 négyzet- méter alapterületű presszó is épük A Vosztok úti és a szanaaszonosi modern ABC áruházban még ez év végén megkezdik az árusítást. Az ipartelepi áruházat pedig a jövő év elején adják át. A beruházási költségeket az ÁFÉSZ a tanáccsal közösen teremtette elő és két áruházát a szövetkezet saját szakipari részlege épít fel. Magyar—angol konzuli egyezmény Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá pénteken a külügyminisztérium Dísz-téri vendégházában. Az okmányt magyar részről Marjai József külügyminiszterhelyettes, angol részről Anthony Royle brit külügyi államtitkár írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes, dr. Katona Zoltán a legfőbb ügyész első helyettese, dr. Gellert György, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt D. S. L. Dódson, Nagy-öritannu és Észak- Írország, Egyesült Királyság budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa,
