Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 12. Mezőpanel! néven hét állami gazdaság és néhány mező- gazdasági üzem egyesült erővel a Borsod megyei Nyék- ládház n sertés- és marhaistállók létesítésére szolgáló, úgynevezett panelgyárat épített. Az új üzemet előreláthatólag má usban adják át rendeltetésének, de már most megkezdődött a próbaüzemelés. Képünkön: Részlet a panelgyártó csarnokból. (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Mini-erdő A Bajkál-tó közelében levő hegyekben található egy, a maga nemében egyedülálló fa. Egy csavart törzsű topolyáról van szó, amely hatalmas polipra emlékeztet. Csavart törzséből több fiatal fa nő ki: nyírfa, berkenye és fenyő. A különös „albérlők” magassága 1,5—3 méter. Az „albérlők” és a topolya „főbérlő” békésen együttél es mulatságos „mini-erdőt” alkot így együtt.------- - — Aforizmák Olyan sokat ivott mások egészségére, hogy belehalt ☆ A gombának azért van ernyő formája, mert esős időben nő. ☆ A művészetben nem mindenki isten. Egy Apollóra négy ló jut ☆ Minden márványtömbben egy szobor rejlik, csak érteni kell hozzá, hogyan kell kivenni belőle. ☆ Az előadó lelkiismeretlenül elnyújtotta a beszámolót, de a vége felé megszólalt benne a lelkiismeret és még két óra hosszat beszélt ☆ A szobrász márványban örökítette meg tévedését. Kedvelt vadászzsákmányok Sok állatfajt fenyeget a teljes kihalás veszélye. Az állatok legfőbb ellensége az orvvadászat a szennyeződés, természetes környezetük megbolygatása. Számos afrikai ország elhatározta, hogy megalapítja az állatok világában az Interpolt amelynek az a feladata, hogy védelmébe vegye a fenyegetett állatfajokat Legfrissebb példaként Kenyát említhetjük. Ahmedet, a2 afrikai elefántok Moby Dickjét speciális dekrétum védi. Christian Zuber, a természet szerelmese és a veszélyeztetett állatfajok szenvedélyes védelmezője, hosz- szú, fényképpel illusztrált kampány után kapott ígéretet a védelmi törvény bevezetésére, Kenyatta elnöktőL Szigorú törvények De az ember még sok helyen indít irtóhadjáratot az állatok ellen. Az Andokban még nemrégen orvvadászok irtották a lámát, amelyet már az inkák is védett állatnak tekintettek. Csak 1969-ben hoztak olyan törvényt Peruban és Bolíviában, amely tiltja ennek az állatnak a vadászatát és gyapjának exportra történő eladását. Erre a rendelkezésre már csak azért is szükség volt, mert ezekből az állatokból mindössze 10 ezer példány él. Az Egyesült Államokban az alligátor az orvvadászok kedvelt zsákmánya annak ellenére, hogy ezt az állatfajt szigorú törvények védik. A legutóbbi becslések szerint Indiában mindössze 2500 tigris van, de évenként 3—400-at megölnék közülük. Semmit sem ért az 1968-ban hozott törvény, amely megtiltja a tigrisbőr exportját. A 15 ezerre csökkent északi sarki jegesmedvék sorsa sem jobb. Életüket veszélyezteti a tenger szennyezettsége, valamint az a hajtóvadászat, amelyet az eszkimók indítanak ellenük. Számukra ugyanis a jegesmedve igen értékes táplálék. Mind ez ideig csupán a Szovjetunióban tiltották meg a jegesmedvevadászatát, de tulajdonképpen nem is arról van szó, hogy nemzetközi érvényű törvényeket hozzunk létre bizonyos állatfajok védelmében. Ilyen törvények szép számmal vannak, a feladat az lenne, hogy gondoskodjunk e törvények tiszteletben tartásáról. Ausztráliában például önkéntes cowboyok ellenőrzik a törvény betartását Nem veszik meg a bőrüket Előfordulhat, hogy számos állatfaj megmenekülését egész más úton érik el. Az utóbbi években a fókák kicsinyeinek kiirtása kiváltotta az egész világ együttérzését, a kereskedőket is beleértve. George Kaplan, az egyik legnevesebb amerikai szőrmekereskedő nemrégiben jelentette ki: „Nem vállaljuk a felelősséget semmiféle állatfaj kipusztulásáért”. Kaplan felkérte a többi kereskedőt is, hogy bojkottál- ják a veszélyeztetett állatok bőrének megvásárlását, felhívásának sokan tettek eleget. Nem vettek több leopárd, tigris, gepárd, jegesmedve, spanyol, hiúz, vidra, ocelot és láma bőrt. Kaplan kijelentette, hogy a közeljövőben közzéteszi azoknak a névsorát, akik eleget tettek felhívásának, hogy ezzel is elgondolkodásra késztette a lelkiismeretlen vadászokat. Á Boden-tó szabályozása A Boden-tó az egyetlen nagyobb szabályozatlan tó Svájcban. Vízállását a természet szeszélye határozza meg. A tó körüli lakosságot szabálytalan időközönként katasztrófális árvíz sújtja. A tó szabályozásáról már több mint száz éve szó van. Árvíz után az ügyben némi élénkülés tapasztalható, amely azután a következő években ismét elül. A legutolsó, az 1965. évi árvíz még élénken él az emberek emlékezetében. Tavaly júniusban is csak kévésén múlt, hogy a környező hegyeket borító szokatlanul nagy hótömegek nem okoztak árvizet. Milyen lehetőségek állnak fenn arra, hogy megakadályozzák a vízszint nem kívánatos mértékű megemelkedését? A tó szintje akkor emelkedik 1 centiméterrel, ha az egy másodperc alatt befolyó vízmennyiség 63 köbméterrel haladja meg a tóból kifolyó víz mennyiségét. Ilyen formán a vízszint lényegében a be- és a kifolyó vizek mennyiségének különbségéből adódóan változik. A befolyó vizek mennyisége csökkenthető, ha a viz egy részét a Rajna alpesi szakaszának vízgyűjtő területén tároló medencékbe fogják fel. A vízlefolyás pedig akkor fokozható, ha az Eschenz és Bibermühle közötti szorosban fennálló jelenlegi akadályokat eltávolítják. Az elmúlt évtizedek folyamán a Boden-tó vízgyűjtő területén összesen 747 millió köbméter hasznos űrtartalmú vízgyűjtő épült. Az ezekben tárolt víz mennyisége a vízszintet 138 centiméterrel emelhetné. Valójában azonban korántsem ez a helyzet, a víztározók ugyanis a tó vízgyűjtő területének csak kis részét ölelik fel és feltöltésük májustól szeptemberig több hónapot vesz igénybe. Ennek következtében az összes víztároló együttes hatására egy esetleges árvíz szintje csak mintegy 22 centiméterrel csökkenne. A Boden-tó szabályozásának központi kérdése mindig is a tó lefolyásának a módosítása volt. Az első részletes tervet ebben az értelemben 1879-ben dolgozták ki. A rákövetkező évtizedekben hat nagyobb munkálat és szakvélemény készült el. A tó állandóan kisebb lesz. Évente 2,9 millió köbméter hordalék és iszap rakódik le benne. Ez a folyamat ugyan fokozza az árvíz- veszélyt, a tó teljes feltöltő- dése azonban mindenesetre még mintegy 20 000 évig várat majd magára. Illatozó autóutak A legújabb amerikai szabadalmak egyike: az autóból távozó égésterméket parfümmel illatosítják. A levegő káros szennyeződése továbbra is megmarad. A NAGY SIKER A kultúrház igazgató becsületére legyen mondva, hogy az utolsó percig hősiesen ellenállt. A szervező szózuhataga végül mégiscsak lehengerelte. Kérem — zárta szavait a szervező —, Strapák Arankát igazán csak kultúrpolitikai szempontok vezetik akkor, amikor eljön ide, hogy Puszpángbükkös nagyérdemű közönsége előtt tékozolja istenáldotta tehetségét A kultúrházigazgató szomorúan és megadóan bólintott Másnap pedig megjelentek szerte a községben az öles plakátok és a tanácsháza hangosbemondója egész nap bömbölte a nagy újságot: „Felhívjuk a lakosság figyelmét hogy vasárnap este nyolc órai kezdettel műsoros est keretében a televízióból népszerű Strapák Aranka lép fel a kultúrházban. Kíséri a világotjárt „Hajcihő” együttes. Jegyek a torlódás elkerülése végett már elővételben is kaphatók...” Az előadás megkezdése előtt pár órával furgon gépkocsi haladt végig Pugzpángbükkös utcáin. Az autó ablakából egy szőrös kar nyúlt ki és röpcédulákat szórt, melyekre hatalmas piros karika volt nyomtatva, alatta pedig a következő szöveg: „Leheljen rá, ha megkékül, dobja el, Ha nem, jöjjön el Strapák Aranka Műsoros táncdalestjére!” A srácok persze hallatlan izgalommal kapkodták szét a röpcédulákat és ájult igyekezettel lehelték a piros karikákat, melyek azonban nem hogy nekik, de még az atyaistennek sem kékültek volna meg. Ily hathatós propaganda és előzetes szervezés után aztán igazán nem lehetett azon csodálkozni, hogy már hét óra tájban tömeg gyűrűzött a kultúrház körül. Elnéptelenedett a falu. A szövetkezeti kocsmában abbahagyták a verekedést, a duhaj legények megszelídültek, a csöndesek pedig mámorossá váltak, még a kandi öregasszonyok is felfüggesztették a pletykázást, hogy ők is ott őgyeleghessenek a kultúrház körül. Mindenki tanúja akart lenni a nagy eseménynek, mindenki látni akarta Strapák Arankát! A felajzott közönség türelmetlenül toporgott, de nyilván abból a meggondolásból, hogy egy ilyen nagy esemény igazán csak akkor érték, ha várat magára, egyelőre senki sem zúgolódott. Az idő közben csak múlt. Háromnegyed tizenegykor azonban mégis kitört a botrány. A szervező szorongatott helyzetében visszafizette a jegyek árát, egyben közölte az érdekeltekkel, hogy az előadás azért maradt el, mert délután a szomszédos Puszpángaranyoson, ahol Strapák Arankáék felléptek, akkora siker volt, hogy a közönség összetörte a Hajcihő együttes berendezését Mint másnap a derék Puszpáng- bükkösiek megtudták, a szervező valóban nem hazudott Puszpángaranyoson tényleg összetörték, mi több pozdorjává zúzták a „Hajcihő” együttes szerszámait, sőt Strapák Arankát a hátsó ajtón kellett kimenekíteni a helyiségből. De korántsem az átütő siker miatt. Ágh Tihamér . J mmmmmmmnmammmnmmmmmmm wmwmmmmmm Mini-krimik a szupermaketben Egy amerikai szupermarket 126 fiókjában délelőttönként négyszer délutánonként hatszor ötperces krimiket mutatnak be. Az üzletvezetőség szerint a szerény kulturális csemege eredményeként 35 százalékkal nőtt a „látogatók” száma, s ezek fele 3-tól 25 dollárig terjedő értékben vásárol. Mini-krimi — maxi forgalomnövekedés. Különös felhívás Egy japán szállodában a' következő felhívás olvasható: „Az igazgatóság nem fizet kártérítést a vendégeknek, ha ellopnak tőlük valamit, Jegyen a lopott tárgy akár bőrönd, akár ló, vagy más háziállat”. Pontos idő A tokiói „Szeiko” cég új konstrukciójú karórát dobott piacra, amely havonta legfeljebb egy perccel mutat többet vagy kevesebbet a pontos időnél. ’ Az órába 60 Oceanográfia Folytatva az 1959Tben New Yorkban és 196ö-ban Moszkvában megrendezett óceá- nográfiai nemzetközi kongresszusok munkáját, újabb nagyjelentőségű óceanográparányi tranzisztort és 50 kondenzátort építettek. Az újtípusú karórát működtető elem több, mint eéy éven át használható. halcsarnokban fiai értekezletet tartottak 1970 végén is, ezúttal Tokióban. Daniel Behrman, az UNESCO tudósítója részt vett ezen az összejövetelen. Itt született az alábbi rajz is. Kételyek Különös teremtmények az emberek... Ha azt mondom valakinek, hogy az égbolton 167 856 csillag van — elhiszik. De ha kifüggesztek egy táblát, rajta felirat: „Vigyázat, frissen mázolva!” — mindenki megérinti az ujjával, hogy meggyőződjék róla, igaz-e. ' Az első vessző A vessző, e sok fejtörést okozó írásjel a XV. és XVI. század fordulóján jelent meg. Először Aldus Manutius (Aldo Manuzio) híres velencei nyomdász és könyvkiadó alkalmazta. Denevérekkel a szúnyogok ellen A denevérek a rovarok ellen folytatott harcban el nem hanyagolható szövetségeseink. Erre a megállapításra jutott Stebbihgs, az angol természetvédelmi szolgálat munkatársa, aki egy romos kápolnában megfigyelés alá vett egy denevérrajt. Azt igyekezett felmérni, hogy a denevérek milyen mennyiségű rovart fogyasztanak. Számításai szerint ez a denevér-raj június közepétől július közepéig mintegy 100 kg szúnyogot és legyet fogyasztott el. Gyalog a Holdra Az ember naponta átlag mintegy 20 000 lépést tesz, azaz egy évben hét millió, egész életében pedig 500 miiHitetlenkedők A skót látogatóba megy és lelkendezve meséli, hogy feleségével két hetet töltöttek a híres Lochnessi tó partján. Szobát béreltek, kilátással közvetlenül a tóra és egyszer sikerült is megpillantaniuk a lochnessi szörnyet. Mikor látta, hogy barátai hitetlenlió lépést. Ez annyit jelent, hogy gyalog eljuthatna a Holdra vagy tízszer megkerülhetné az Egyenlítő körül a Földet. kedő arcot vágnak sértődötten megkérdezte: — Nem hiszitek, hogy létezik a lochnessi szörny? — De hisszük — nyugtatták meg — azt azonban nem tudjuk elhinni, hogy egy hétre szobát béreltetek. Furcsa kívánság „Elefántháton szeretnék lovagolni’’ — jelentette ki egy birminghami háziasz- szony, amikor férje megkérdezte, mit kér karácsonyra. „Életem rendkívül egyhangú — mondta az asszony — nem tudnék mit kezdeni egy ajándékkal. Kizárólag elefántra vágyom”. Mivel a városban Kölcsönösség A leghíresebb kongói nemzeti parkba látogató turisták többnyire elmennek a parkot átszelő folyóhoz, hogy megnézzék a vízilovakat is. A park látogatói jóformán egész nap kattogtatják fényképezőgépeiket. éppen karácsony időszakában egy vándorcirkusz szereoelt, a férj kibérelte a 32 esztendős „Queenie” nevű elefánthölgyet egy órára, s így boldoggá tette feleségét. Ezek után az eredeti elgondolású birminghami háziasszony megnyugodva tért vissza lábosai és fazekai közé.. Éjszaka azután a vízilovak a turisták számára kijelölt utakon elmennek a szálloda közelébe és nagy érdeklődéssel figyelik az embereket a kivilágított ablakok mögött. Igaz, a vízilovak nem has2«, nálnak fényképezőgépei.^
