Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
197i. március 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közel ötfzázmiH'ö forintos költséggel Győrben felépülő Közlekedési és Távközlési Főisl.ol nak előrel .thatóan 1700 hallgatója lesz és évente mintegy 550 közlekedési üzemmérnököt bocsát a népgazdaság rendelkezésére. A főiskolának 4 kari épülete, könyvtára, igazgatási épülete, lafcoratiriumai, konyhája, é t rrne, sportcsarnoka, kollégiumi épületei és oktatói száll sai lesznek. A Főis' óla épí é ét 1976 ban kell befe- jeznL Képünkön- a főis'óla tervezője, H ffer Miklós építész bemutatja a KPM beruházóinak a tervezett főiskola makettjét. MTI foto — Balassa Ferenc felv. — KS, Gyümölcsfároléból tészta üzem Száz asszony a csépai „manufaktúrában“ Csépán tavaly áprilisban kezdett el dolgozni a MÉK tésztaüzeme. A kezdeti húsz fős létszám százra emelkedett, s már két műszakban dolgoznak. Vajon mi adta az ötletet az új üzem létesítéséhez? — Szolnokon és Jászberényben hűtőházak épültek, s az itteni almatároló kihasználatlan volt — válaszol Garami László, a MÉK osztály- vezetője. — Másrészt, 1970 január 1-től a MÉM rendeleté — higiéniai okok miatt — megszüntette a házaknál készült tészta forgalmazását Csépán és környéken viczont sok a női munkaerő, segítettünk. munkaalkalmat adtunk nekik. Az almatárolót a házilagos brigádok átalakították. Egy különálló épületben öltözőt, fürdőt és ebédlőt hoztak létre. Kilenc féle termék Az Özemben kilenc féle terméket állítanak elő 4—6 és 8 tojásos tésztát készítenek. Tavaly 470 mázsa tésztát gyártottad. 1.6 millió forint értékben. Ez év első két hónapjában már 360 tnáz^át, ■Á 680 000 forint értékűt — A termék 30—30 százaléka cérnametélt és csigatészta — tájékoztat Harmatos József kirendeltségvezető. A mecseki rejtett A Mecseki Szénbányáknál tudományosan megoldották az immár híressé vált és sok zavart okozott, rejtett pécsi pincék és üregek felkutatását. Közismert, hogy Pécsett sorozatban történtek útbeszakadások. épületrokkanások. Az ismeretlen, különböző kiterjedésű és mélységű pincék, üregek hátráltatják a lakás- építési program végrehajtását i?. E gondok láttán kezdtek foglalkozni a Mecseki Szénbányáknál az ilyen jellegű üreg kutatással, a bányászatban alkalmazott geofizikai mérési módszerek segítségével. Dr. Maszi Dénes geofizikus mérnök, a kutatások vezetője csütörtökön nyilvános előadáson számolt be a Pécs területén üregkutatás céljából végzett geofizikai mérések — Ezek a legmunkaigényesebbek s természetesen drágábbak is. Egy asszony 8 óra alatt cfak 2,5—3 kilót tud ebből sodorni. E két termékből 30 yagon az igény, de csak 14 vagonnyit tudunk gyártani. Csigatésztából is kétfajtd készül a megrendelők igényei szerint. — Hajdú megyében és Szolnokon a csúcsos végűt kedvelik a háziasszonyok, a kereskedelem is ehhez ragaszkodik — mondja a MÉK osztályvezetője. Az üzem létesítésével enyhültek Csépa munkaerő gondjai. Kanyó Sándor, a községi tanács vb elnöke így ■vélekedik: — Végrehajtó bizottságunk örömmel vette az üzem létesítését, így kevesebb a kihasználatlan munkaerő. Községünkből sokan eljárnak dolgozni. Számításunk szerint mégis csaknem háromszázötven asszony elhelyezkedne, ha lenne hol. Szeretnénk, ha az üzem tovább bővülne. A kis üzemben havonta 130 ezer forint bért fizetnek ki. Ez is hozzájárul a családok életkörülményeinek javításához. A IV. ötéves terv időszakában tovább fejlesztik az üzemet: 14 helyett évente 20 vagon tésztát gyártanak. ta.rn.Lsxénbányák pincéi gyakorlati eredményeiről, amelyek egyben azt jelentik, hogy a szükséges mérések teljes pontossággal elvégezhetők. Ismertette az alkalmazott eljárások fizikai alapelvét. E szerint a rétegekben található üregek a geoelekt- romos mérések során végtelen nagy ellenállású részként jelentkeznek, kicsit a vezeték szakadáshoz hasonló módon. Erre a feltevésre kialakított mérési eljárásokról. valamint az eddig végzett 38 mé- ré i program közül a legjelentősebb munkákról részletesen tájékoztatta a szakembereket. A Mecseki Szénbánya Vállalat négyféle módszert ajánl és egyben vállalja is ezek elvégzését. Három módszer geoelektromos ellenállásmérésén alapul, Kormányhatározat a területfejlesztés irányelveiről és a területi tervezésről A kormány csütörtöki határozatával első ízben hagyott jóvá az egész országra kiterjedő területfejlesztési irányelveket. A kormány megállapítja, hogy az egyes területek gazdasági fejlettségi szintjének közelítése hosszú ideig tartó történelmi folyamat. A népgazdasági tervezés feladata, gondoskodni arról, hogy a meglevő különbségek fokozatosan mérséklődjenek. A kormányhatározat összefoglalja a termelőerők területi elhelyezésének irányelveit, hangsúlyozva, hogy létre kell hozni a munkaerő és a termelési eszközök közötti legkedvezőbb területi arányokat. Ehhez területileg is meg kell teremteni a differenciált, korszerű munkaerőgazdálkodás feltételeit. A területfejlesztés igen jelentős — bár nem egyedüli — eleme az ipar fejlesztése. Mégpedig a társadalmi és a csoportérdekek összhangja alapján. A határozat utal arra, hogy üzemek telepítésekor messzemenően figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Egyes iparágakban például figyelemmel kell lenni arra, hogy helyileg rendelkezésre óll-e a nyersanyag, az energia, a víz stb. másutt a terület kulturális adottságait, a munkaerő területi elhelyezkedését kell vizsgálni. A gazdasági különbségek közelítésében jelentős a mezőgazdaság fejlesztése is. A mezőgazdasági termelést elsősorban a kedvező természeti adottságú körzetek fejlesztésével kell növelni. A termelés szakosítása és koncentrációja fokozatosan csökkenti néhány korábban kialakult körzet termelésének egyoldalúságát. A kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági körzetek fejlesztésekor ésszerűen össze kell hangolni a gazdaságossági és a társadalmi követelményekét. A kormányhatározat utal arra, hogy az ország területén a vízkészletek eloszlása egyenlőtlen. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a területfejlesztést hangolják össze a vízgazdálkodás fejlesztési lehetőségeivel. Rendezésre váró feladat a szellemi munkaerő arányosabb területi elhelyezése is. A vidéki nagyvárosok es egyes gyorsan fejlődő központok kulturális és tudományos bázisát az átlagosnál nagyobb mértékben célszerű fejleszteni. Kiemelkedő jelentőségű a lakosság jövedelmi és ellátottsági színvonalában tapasztalható különbségek fokozatos csökkentése. A kiskereskedelem és a szolgáltatások színvonalának emelését is fokozatosan összhangba kell hozni a területfejlesztési követelményekkel és a lakosság jövedelemviszonyaival. A területfejlesztési feladatokat a közgazdasági szabályozó-rendszernek is szolgálnia kell. Ahol közgazdasági eszközökkel e célokat kielégítően elérni nem lehet, ott hatósági, jogi eszközöket is alkalmazni kell. A kormány a területi tervezésről is határozatot hozott. Legutóbb 1963-ban szabályozták hazánkban a területi tervezést, az időközben bekövetkezett változások, különösen a gazdasági reform bevezetése szükségessé tette' az újbóli szabályozást. Az új kormányhatározat egységes rendszerbe foglalja a népgazdaság területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tevékenységének tervezését, rendezi azok kapcsolatát. A kormányhatározat a területi tervek rendszerén belül területfejlesztési és terület- rendezési tervek típusait különbözteti meg. A kormányhatározat intézkedik a területi tervek különböző típusainak jóváhagyási rendjéről továbbnövelve a tanácsok hatáskörét. Az arányosabb Táros és községhálózat alakításáért Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a kormány jóváhagyta az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót, amely hosszú időre, elrőeláthatóan a kétezredik évig határozza meg az ország város- és községhálózatának fejlesztési tennivalóit. A termelőerők fejlődése és területi koncentrálódása, valamint a népességnek a településekkel szemben támasztott sokrétű követelményei ugyanis szükségessé teszik a településhálózat tudatos, tervszerű átalakítását Az ország településeinek döntő többsége évszázadokon át ‘spontán módon fejlődött, s így a jelenlegi településhálózat laza, szórt struktúrája nem alkalmas a szocialista társadalom gazdasági, kulturális, szociális. kommunális és igazgatási igényeinek maradéktalan és mind magasabb színvonalú kielégítésére A koncepció célja, hogy elősegítse olyan településhálózati struktúra kialakítását, amely megfelel a termelőerők célszerű távlati-területi elhelyezkedésének, megteremti a bővített újratermelés és a lakosság magasabb színvonalú ellátásának feltételeit.' mérsékli a lényegében egyforma szerepkörű települések között fennálló különbségeket, orienátlja a különböző szintű intézmények telepítését és kialakítását, megfelelő életfeltételek megteremtésével gondoskodik a lakosságnak urbanizációs ártalmaktól mentes pihenéséről. a munka- és lakóhely közötti utazás korszerűsítésének lehetőségeiről, s elősegíti, hogy a településhálózattal összehangoltan fejlesszék a különféle közlekedési, vízellátási és egyéb országos műszaki hálózatokat. A koncepció meghatározza S települések hierarchikus rendjét. így a városokat, falvakat és községeket a területi munkamegosztásban betöltött társadalmi és gazdasági szervező és irányító, szolgáltató és ellátó szerepüknek. vonzásterületüknek és a lakosság számának és egyéb követelményeinek alapján különböző település- kategóriákba sorolja. Ilyen település-kategória az országos, a felsőfokú, a középfokú és az alsófokú központ, valamint egyéb település. Továbbra is Budapest látja el az országos központ szerepét, s megfelelő kereteket ad a felső politikai kormányzati, államigazgatási és a területileg el nem különíthető országos funkciók ellátásához. Kiemelt felsőfokú központ A korszerű településhálózat kialakítása és a területi munkamegosztás érdekében kiemelt felsőfokú központtá célszerű fejleszteni Miskolcot, Debrecent, Pécset, Szegedet és Győrt. — Az ésszerűség követelményeinek megfelelően e városok lakossága 150 000—300 000, — a vonzásterülettel együtt pedig 1—1.5 millió ember legyen. — Valamivel kisebb. 80 000—150 000 lakosú, a von- zástertilettel egvütt 400 000— 600 000 lakosú felsőfokú központtá szervezendő Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét. Nvfregyháza, Székesfehérvár, Szombathely és Szolnok. — Részleges felsőfokú központtá alakulhat Baja. Dunaújváros. Eger, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Salgótarján, Sopron, Szekszárd, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. A fejlesztésben az a célszerű, hogy e részleges felsőfokú központok lakossága — általában 50 000—80 000, a vonzásterülettel együtt 150 000^-400 000 legyen. A településhálózat hierarchikus rendjében következő fontos állomások a középfokú központok, amelyek a megyénél kisebb területre szekre kiterjedően látnak el különböző gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi és egyéb szervező, irányító, szolgáltató, ellátó funkciókat. A területi lehetőségeknek megfelelően 20 000—40 000, a vonzáskörzettel együtt 50 000 —120 000 lakosú középfokú központtá célszerű fejleszteni a következő településeket; Ajka, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Bonyhád, Cegléd, Csongrád, Csorna, Dombóvár. Encs, Esztergom-Do- rog,"Gödöllő, Gyöngvös, Gyula. Hatvan. Hajdúnánás, Heves. Jászberény, Kalocsa, Karcag, Kazincbarcika. Keszthely, K:skőrös, Ki«k"-'fé'egy- háza. Kiskunhalas. Kisvárda, Komárom, Körmend. Kun- szentmiklós, Leninváros. Lenti. Makó. Marcali. MátéAalka. Mezőtúr. Mezőkovácshá- za. Mezőkövesd. Mohács, Mo- nor. Mór. Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Nagykáta. Nyírbátor, Orosháza. Ózd. Paks. Pápa, Püspökladány, Ráckeve, Sárvár, Sárbogárd. Sátoraljaújhely, Siklós. Siófok. Szentes. Szerencs. Szeghalom, Szigetvár, Tamási, Ta*a, Tapolca, Tiszafüred, Vác, Várpalota. Részleges Középfokú központ: Abádszalók. Balatonfü- red, Balmazújváros, Barcs. Békés, Bicske, Bácsalmás, Celldömölk, Dabas. Dunaföld- vár. Fehérgyarmat, Fonvód, Gyoma-Endrőd. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kapuvár, Kisújszállás, Kisbér, Kistelek. Komló ^ Kőszeg, Kunszent- m árton, Nagykőrös, Oroszlány, Pásztó Sárospatak, Sümeg. Szarvas. Szécsénv. Szent- gotthárd, Túrkeve, Tiszaföld- vár-Martfű, Tiszavasvári. Tö- rökszentmiklós, Vasvár. Vá- sárosnamény, Zalaszentgrót, Záhony és Zirc. A területi adottságoknak megfelelően általában 8 000—15 000. a von- zásetrülettel együtt 20 000-~ 25 000 lakosú részleges középfokú központtá célszerű fejleszetni ezeket a település»*»*- , Mi adta az ötletet? Megszokták a közösséget fel a csépai ÁFÉSZ-nál a háziasszonyok által készített tésztát. Csépán és a környező községekben ugyanis 300 asszony — házi munkája mellett — foglalkozott tésztagyártással. Évente 12 vagon tésztát vásároltak fel. Az asszonyok nehezen illeszkedtek be az üzemi munkába hisz azelőtt másutt még nem dolgoztak. — Most már megszoktuk, — mondja Gyalai Lászlóné. — Jól érezzük itt magunkat. A havi keresetünk 1400—1600 forint között van. a teljesítményünk szerint. Az üzem mindképpen megfelel a szigorú, közegészség- ügyi követelményeknek. Ezt a kunszentmártoni KÖJÁL kirendeltség is előírta és rendszeresen ellenőrzi. A munkatermen kívül, külön- külö helyiségben van a tojás előkészítő, fertőtlenítő és a lisztraktár. Az alagsorban a tálcák százain szárítják a feldolgozott tésztát és 20—25 de- kás adagokban — a kereskedelem igényei szerint — csomagolják. Az üzemben Bori Mátyásné műszaki vezető kalauzol végig. Korábban ő vásárolta ' Ragyogóan tiszta üzem, az abroszokkal takart munkaasztalok mellett hófehér köpenybe öltözött, fejkendős asszonyok ülnek. Kezük villámgyorsan jár, megszokott mozdulatokkal vágják az ^eperleveleket” és sodorják az* apró csigatésztákat. Az utóbbi különösen lassú, munkaigényes gyártmány. Talán ezért is a legkeresettebb az üzletekben. Az Igényeket nehezen tudják kielégíteni, pedig két műszakban dolgoznak. Az asszonyok munkáját három kisgép könnyíti: gyúró-, nagyoló- és nyújtógép formálja kerekalakura a szép sárga tésztát, melyet rövid szikkadás után dolgoznak fel az asszonyok. A munka manufakturális jellegű.
