Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Wn. mStetSM * rr A fantázia világa Beszélgetés Iván Jefremov fantasztikus-regény íróval, az Androméda-küd című mű szerzőjével — Hogyan lent Jefremov, a geológus és palkmtológus, a biológiai tudományok doktora fantasztikus-regény iró- vá? — Ószínlen szólva nem szerelem a „Fantasztikus’’ szót. én magamat ábrándo- zonak tartom. A fantaszta számomra olyan embernek tűnik, aki ül magának és egy adott témakörben teljesen szabadájra engedi fantáziáját. Én meg gyermekkoromtól különféle találmányokon töröm a fejem, a tudományban, a geológiában csakúgy, mint az őslénytanban az ismeretlen, legkevésbé kidolgozott témák foglalkoztatnak. — „A gyémánt-tölcsércinül elbeszélésében megjósolta a jakutföldi gyémántkincs felfedezését. — Geológus vagyok, társaimmal együtt sok-sok éven át Szibériában dolgoztam, hogy e hatalmas országrész térképéről minél több fehér folt eltűnjön. Jóslásokkal persze nem foglalkozom, egyszerűen áthoztam a jelenbe annakidején azt. ami akkor még csak a jövő témájának tűnt, amit fel kellett tárni, de amiben biztos voltam, hogy nem marad el. Azt vallottam ugyanis, hogy Szibéria geológiai struktúrája nagyon hasonlít Dél-Afrikáéhoz. Nem túl sok az. amit megsejtettem. Fiatal kutatóként azt javasoltam, hogy feltétlenül foglalkozni kell az óceánok mélyének kutatásával. Cikket is írtam e témáról és elküldtem az akkori tekintélyes szakfolyóirathoz, a Geologische Rundschau- hoz. Egy’ idő múlva Otto Prattier, neves szakértő válaszával visszakaptam: „Jef- lemov úr cikke teljesen fantasztikus. A tengerfenékről semmiféle ásványt nem bányászhatunk. A tengerek medre teljesen sima. nincs domborzata, vastag üledékréteg borítja”. így söpörte el elméletemet Prattier. s természetesen cikkemet sem közölték. Ma már tudjuk, hogy a tengermederben vannak hegyek és völgyek, szakadékok, s a meder felszínéig húzódnak ásványi rétegek. Csaknem ugyanez ismétlődött meg egy másik írásommal. amelynek a címe: ..A múlt árnya". A Litye- i-aturnaja Gazetában J. N. Gyeniszjuk. a holográfia atyja maga is elismerte, hogy egy 1944-ben közölt írásom nyomán kezdett foglalkozni ezzel a témával. Abban a cikkemben, egyébként arról írtam, hogy a legfőbb problémát a rendkívüli nagy- ere.iű fényforrás hiánya okozza. A laserek és a ma- serei; felfedezésével megvan a fényforrás is. ..A hegyi szellemek tava’’ című novellában az Altáj- hegységben lévő higanytóról írtam. Ma higanyt találtak olt. Lehet, hogy még más „jóslatom’’ is beválik? Mindezt persze nem az én jóstehetségem magyarázza. Tnkább arról van szó. hogy a meglehetősen széleskörű tudományos kérdésekkel foglalkozó kutató szinte mindent ..masába szív", ami a ..levegőben van". Aztán már csak egy kis kéozelőerőre van szükség, és máris előttem van minden* mint „realitás’’. Ezért vallom, hogy a fantázia. a képzelőerő rendkívül értékes tulajdonság. Ezt persze megint csak nem én fedeztem fel. hiszen Lenin is afra hívta fel a figyelmet, hogv a fantázia drága kincs. Ezeket a szavakat gyakran ismételjük, de ritkán gondolkozunk el azon, mit ií jelentenek. Való iffaz, fantázia nélkül egy helyben topogna a tudomány. A képzelőerő, a fantázia szerintem olyan hullám, amelyre feljutva sokkal messzebb lát az ember, még akkor is, ha talán nem telKépeink azt érzékeltetik, milyen nehéz dolgozni a nyugat-szibériai olajvidéken. Ez esetben deszkából járdát készítettek a mocsárban és autóutat építenek az olajkutakhoz jesen világosak a körvonalak. — Önt, a geológust bizonyara nagtyon foglalkoztatják azok a kőzetminták, amiket a buna—16 automatikus örállomás magával hozott. Milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből? Milyen titkokról lebbenthe- tik fel a fátylat a Marsról és más bolygókról származó kőzetdarabkák? — Amikor valaki egy teljesen ismeretlen tájon meglát maga előtt egy hegyvonulatot, arra gondol, hogy ha azt eléri, már az első kalapácsütéssel valami teljesen újat fedezhet fel. A valóság azonban sokkal prózaibb; fel kell tárni a hegy geológiai szerkezetét, különböző helyekről kell kőzetmintákat gyűjteni, míg fokozatosan feltárul a kép. Ugyanez a helyzet a Holddal is. Talán sokszáz kőzetmintát kell szereznünk Földünk kísérőjéről, a vizsgálati eredmények bizonyára ellentmondanak majd egymásnak, eltérő adatokat kapunk,' a tudósok szenvedélyes vitákat folytatnak majd, mert ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, alapos tanulmányokra van szükség. — Hogyan képzeli el a földi köztekedést 100—200 év múltán? — Ebben a kérdésben lényegesen eltér a véleményem a külföldi regény-író kollégáimétól. Szerintem a földi közlekedésben a sebességet nem kell nagyon növelni, hiszen a tömegközlekedésben erre nincs szükség. Rendkívüli esetekben persze. sürgős kérdések megoldása, például gyors orvosi segély esetén, természetesen szükség van igen gyors járművekre. Akkor ott vannak a rakéták. A többi esetben a gazdaságosság a fő. Azt hiszem. hogy teljesen elegendő az óránkénti 200 km-es sebesség, az a lényeg, hogv megfelelő mennyiségű árút szállítsunk. A fejlődés útját tehát e téren nem annyira a sebesség, inkább a szállítandó teher mennyiségének növelésében, a nyomtáv szélesítésében képzelem el. Nem tartom kizártnak, hogy a szerelvények 6—10 méteres nyomtávon járjanak, s egy-egy vagon közepes hajó nagyságú legyen. A városi közlekedés nagy részét — szerintem — a föld alá kell vinni, hiszen a technika a jövőben ellát majd bennünket gyors alagútépitő gé-s pékkel. — Amit Ön mondott, eddig elsősorban a tehervona- tokra vonatkozott. Lesznek-e Ön szerint személyvonatok, vagy valami egészen más közlekedési eszközre számíthatunk? — Biztosan lesznek 2—300 km óránkénti sebességgel közlekedő személyvonatok. Aki pedig siet, az repülőgéppel, vagy rakétával utazik. Ha utazásról van szó, mindig az jut eszembe, milyen nagyszerű érzés, amikor az ember egy hosszú expedíció után megmosakodva, a csomagokat sze- mélvpoggyászként feladva helyet foglal a pámás, meleg, jól megvilágított vonat fülkéjében... Akár tíz napig is szívesen elutazgatnék egyfolytában. Szóval én inkább a „lassú utazás híve vagyok, amikor nemcsak eljutok egyik helyről a másikra, hanem útközben a tájban is gyönyörködhetek. — Végül a hagyományos kérdések: Mivel tölti szabad idejét ? Tulajdonképpen nincs is szabad időm. Ami mégis akad. abban kissé furcsa hobbynak hódolok, amit a család „szépségek gyűjtésének” nevezett. Amikor ugyanis az Androméda-köd című regényem illusztrációjáról volt szó, kiderült, hogy művészeink nem tudnak szép nőket rajzolni, leszoktak róla... Akkoriban minden képeslapból kivágtam a szép nők portréit, hogy segítsek nekik. Most aztán 'nyakamon maradt néhány dosszié „szépség”, csak tudnám, mit csináljak velük.,. — Min dolgozik most? — Lassan befejezem a Nagy Sándor koráról szóló történelmi regényemet. Egyelőre még nincs végleges címe, most úgy nevezném — Thaisz legendája. V. Gitkovics (APN — KS) Miniatűr képcsarnok A bolgár posta- és távközlési minisztérium 1971 januárjában kibocsátott egy bélyeg-sorozatot „Tavasz” néven. Márciusban jelenik meg a „Bulgáriai kihalt állatfajták” című érdekes sorozat. Az automobil fejlődéstörténetét 8 bélyegből álló sor ábrázolja. Panajot Pipkov zeneszerző 100. születésnapja alkalmából két értéket bocsátanak májusban 2 és 13 stotinki névértékben. Mint eddig, most is nagy figyelmet szentelnek a sport- eseményeknek. A szabad- és kötöttfogású birkózás világ- bajnoksága alkalmából jú - niusban két bélyeget adnak ki 15 stotinki össz-értékben. Ugyancsak júniusban jelenik meg két sorozat a súlyemelés és a fedettpályás atlétika Európa-bajnokság alkal - mából. Augusztusban sorozatot adnak ki az olimpiai kongresszus tiszteletére. Előreláthatóan novemberben kerül sor egy hat értékből álló bélyegsorozat kiadására „Olympiade Saporo — 1972” néven. Kiadnak olyan bélyegsorozatokat is. amelyek visszatükrözik Bulgária és a külföld kulturális és politika) életét. Júliusban kiadják például a „Nemzeti Képtár”- sorozatot, ugyancsak júliusban emlékbélyeget jelentetnek meg a párizsi kommün 100. évfordulója alkalmából. Egyéb emlékbélyegek kibocsátását tervezik a szocialista országok postaügyi minisztereinek 8. találkozója alkalmából. Sorozatokat adnak ki, amelyeknek témája a régi bolgár építészet és Bulgária történelme lesz. Falánk földgép Méterről méterre rágja előre magát a földbe a hatalmas gép és 15 m széles kész folyómedret hagy maga mögött. Ez a legtermékenyebb földgép — óránként több mint ezer köbméter földet mozgat meg. A brianszki mérnökök, az ETR—301 alkotói, olyan berendezésekkel látták el gépüket, amelyek maximálisan megkönv- nyítik a vezérlést. A csatornaásást elektronikus készülékek ellenőrzik, fénysugár és fény elemek mérik a mélységet és a csatomaárok falának dőlésszögét. Az öntözési szakemberek új segítőtársa sikeresen vizsgázott az asztrahányi sztyeppékén. A hangjegynyomtatás korszerűsítése A krakkói Zeneműkiadó Vállalat évente 350—400 zeneművet ad ki, összesen másfél millió példányszámban. Ezeknek fele a világ minden részébe, a többi között Amerikába és Japánba is eljut. A krakkói vállalat gondozásában megjelent művek a legkorszerűbb nyomdatechnikával készülnek. A hangjegyek nyomtatásának korszerűsítésén, a partitúrák új formájának keresésén hosszú ideig dolgoztak a lengyel vállalat munkatársai. Az általuk szabadalmaztatott hangjegynyomtatási eljárás a világ szakembereinek figyelmét is felkeltette. A krakkói Zeneműkiadó gondozásában jelent meg Chopin összes műveinek kiadása, amelyet a legjobbnak ítéltek az eddig megjelent 70 mű között. Számtalan ismeretterjesztő munka is megjelenik; igen népszerűek például a „Zenekedvelők”, a „Koncertlátogatók Kis Könyvtára” című sorozatok és azok a gazdagon illusztrált kiadványok, amelyeket nagy zenészek képes monográfiájának is nevezhetnénk. Gyémántgyár Moszkvában A szovjet tudósok úttörő m.unkát végeztek a mesterséges gyémánt előállítási technológiájának kidolgozásában. Ma már többfajta gyémántot álLítanak elő szintézis útján. A Moszkvai Keményötvözetek Gyárában ballasz típusú mesBevásárlókocsi A japán Toyoto gyár háromkerekű „bevásárlókocsikat” is gyárt. A villamos meghajtású kocsik alakja háterséges gyémántok ipari termelését végzik. A föld mélyében található háromféle gyémánt: a bort, a ballasz és a karbonad közül különösen a két utóbbi értékes, kiaknázásuk azonban nagyon sokba kerül. romszögletű, hosszúsága 1,75 méter, szélessége 1,30 — magassága pedig 1,35 méter. Automatikus osztályozás Egy bolgár tudományos dolgozókból álló munkakö- : zösség eredeti készüléket konstruált a gyümölcsök és zöldségek színek szerinti osztályozására. Különleges fény-elektronikus berendezés választja ki a megtisztításra szánt érett paradicsomot. Az automata termelékenysége óránként 88 kilogramm. Sajátos futószalagra szerelik, amely számos munkáskezet pótol. Az automatát főképp a tisztított paradicsom feldolgozásánál fogják felhasználni. Ezenkívül a készülék a korai paradicsomot, a kajszi- i barackot és az őszibarackot is osztályozni tudja. Az új automata újdonságnak számít a nemzetközi gyakorlatban. Az „Energomas” a nemzetközi piacon A GTT—3 típusú gázturbinák a Habarovszk) Energetikai Gépgyár, az „Energomas” legújabb termékei. A Szovjetunió számos vegyipari üzemében a gázturbinák révén sikerült korszerűsíteni a gyenge salétromsav előállításának technológiáját, amely mint ismeretes, az ásványi műtrágya alapanyaga. A gyakorlat bebizonyította, hogy a gázturbinák 40 százalékkal csökkentik a gyenge salétromsavat előállító üzemek beruházási költségeit és 16 százalékkal a termékek önköltségét. Az „Energomas” új termékei a szovjet és a külföldi szakemberek figyelmét egyaránt felkeltették. Az üzem ötven országba szállít kiváló minőségű kompresszorokat, töltőkompresszorokat, i’üstgázelszívó berendezéseket, ventillátorokat és egyéb energetikai gépeket. Aram — a tea sérv ízből o A Hold vonzása szabályos időközönként apályt és dagályt idéz elő a tengereken és óceánokon. Nagy Sándor nem ismerte ezt a jelenséget, s így 'történhetett, hogy mint Curtius Rufus római történetíró beszámol róla, a dagály az Indus folyó torkolatában összezúzta a híres hadvezér flottáját. Ma már a tudósok igyekeznek hasznos célok szolgálatába állítani a tenger romboló erejét. Számos országban: az Egyesült Államokban. Angliában, Írországban stb. terveznek árapály-erőműveket. A Szovjetunió első ilyen erőműve a Barents-tengeren. a Kiszlaja Guba öbölben épült és már 1968 óta áramot ad. Teljesítménye 400 kilowatt. A Gidroprojek tervezőintézet tudósai most ú.1, kb. egymillió kilowatt teljesítményű árapály-erőmű építését tervezik Arhangelszk közelében. Az árapály-erőművekre különösen nagy szükség van olyan tengerparti részeken, ahol nincs fűtőanyag hőerőművek részére és nincsenek vízerőmű építésére alkalmas nagy folyók sem. A Föld árapály- energia-készlete óriási: mintegy 1240 milliárd kilowatt! „Mentőkígyó” Két leningrádi mérnök, A. Marancev és P. Nyikolszkij feltalálta a „mentőkígyót”. Segítségével rövid percek alatt, éjjel, esőben és szélben, erős viharban, egyszóval a legnehezebb időjárásviszonyok mellett is a fedélzetre lehet venni sokszáz, nagy felületen szétszóródott embert. Hogyan történik ez? A süllyedő hajóhoz siető mentőhajó tatjáról erős acélsodronykötelet bocsátanak a vízbe, amihez hosszúkás alakú, műanyaghabból készült úszók vannak rögzítve. A kötél végén néhány felfújható Ásatás közben egyedülálló leletre bu kívánták a csemov- ci régészek, élükön V. Tyi- moscsukkal, a történelemtudományok kandidátusával. Az ősi amforák, amelyekben rendszerint bort szállítottak, a Fekete-tenger mellék) ókori városokból, Olviá- ból és Herszoneszból kerültek Bukovinába. De milyen módon? — ez erdekelte a kutatókat. Hamarosan más ősi emlékekre leltek, főként a háztartással kapcsolatosakra: malomkőre, eredeti agyagedényekre, halászfelszerelésekre. A felmérhetetlen jelentőségű „trófeák” a Prutnál talált ókori szláv lecsónak és egy úszóhorgony található. A „kígyóhoz” műanyagháló csatlakozik, amelyik a vízben merőlegesen áll. Ennek köszönhető, hogy az emberek még a legnagyobb vihar idején sem csúsznak el a kötél mellett. A mentő fokozatosan manőverezve körülkeríti a katasztrófa színhelyét. Az átmérő fokozatosan csökken. Az emberek belekapaszkodnak az úszókba, felmásznak a csónakokba. Végül bekapcsolják a csörlőt és a mentőkígyó fedélzetre emeli a hajótörötteket. lepülés romjai között nyugodtak. A tudósokat ez arra a gondolatra indította, hogy itt volt a bukovinai folyó első folyását benépesítő venédok (a szlávok őseinek) állomáshelye, az időszámításunk szerinti I—II. században. A hipotézist ellenőrizni kellett. A római birodalom ún. topográfiai Peftinger táblái segítettek a tudósoknak, amelyeken bejelölték, hogy a venéd törzsek az első évezred küszöbén, részben a Dnyeszter folyó közelében éltek. A Prut pedig — mint ismeretes — érinti az adott helységet. / Egyedülálló régészeti lelet Bukovinában
