Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
mL marom 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Budapest hullámhosszán „Szálljatolc szép szavak” Az irodalmi színpadok vetélkedőjének mezőtúri elődöntőjéről A szolnoki Pappék Rab Nóra vasárnapi műsoraiban. A nagy családokban találkozunk hasonló történetekkel. Mégsem ebben a sorozatban, hanem Fekete Gyula műsorában, az Ifjúsági Rádió Élet utam... című, rendszeresen jelentkező ösz- szeállításában találkoztunk Papákkal. Fekete Gyula eddig jobbára nehéz életű, idős embereket szólaltatott meg. De Papp Sándomé és férje negyedszázados, a mindennapok nehézségével tűzdelt, közös élettörténeti is ide illik ebbe a sorozatba: a szülői hivatás, a szülői életút méltatása. Az író — még valahol a beszélgetés elején, mikor a háború okozta nélkülözésekről esik szó — felteszi a kérdést: vajon nem könnyelmfi- ség-e ilyen körülmények között, szerény lakásviszonyok, kis fizetés mellett hat gyereket vállalni? Válasz helyett Fekete megkérdi Pappnét hat gyermekéről: „Mind egészséges, mind tanult, vagy tanul, minden remény megvan. hogy mind a hat hasznos tagja lesz társadalmunknak”. így nem direkt módon, de nagyon egyértelműen a tényekkel ad választ a felmerülő kérdésekre Fekete Gyula műsora. Aláhúzza, hogy egyszerű emberekről, nem különleges látványos tetteket csillogtató életpályáról van szó. Ez az út nem volt mutatós. Nem voltak nagy .nekirugaszkodó vállalkozások. Itt minden nap vállalni kellett a hat gyereket, megannyi gondot nélkülözést, lemondást- Ez nem hivalkodó — igaz. De megéri. Egyetlen dologban mégis kiválik Papp Sándomé. Nem sír. nem panaszkodik. Amit ő és férje elmondanak tények és nem panaszok. Az író — most mint riporter jó érzékkel terelgeti a a beszélgetést, lényegre tapintó kérdéseket tesz fel, s válaszoltat meg. 1 Fekete Gyula sorozatának, ha nem is legérdekesebb, de egyik tanulságos műsora volt a keddi, a szolnoki Papp házaspárról. Százados szenzációk Szintén sorozatműsor. Mégpedig a szórakoztató műsoroknak abból a faj tájából, — mely egyben az ismeretterjesztésnek is leghatásosabb változata. Egy-egy történelmi hitelű, a maga korában szenzáció számba menő esemény rádiójátékszerű felelevenítésével nemcsak a történetről, de a kor hangulatáról, politikai légköréről is kapunk néhány pillanatképet. A vasárnapi műsorban Teknős Péter, az író, két egymástól időben messzeeső eseményt dolgozott feL Az első 1935-ben történt. Az Egyesült Államokban ekkor szavazta meg a kongresszus az Interstate Oil Compact Commission létrehozásáról szóló törvényt. Ez a kívülállónak önmagában még nem mond semmit — annál többet a műsor. A nagytőke manipulációiról, arról, hogy a nagyobb haszon érdekében milyen eszközökhöz nyúltak, (s nyúlnak) a Rockefellerek és társaik. Az a család, mely épp e manipulációk révén, már 1870-ben megszervezi a világ legnagyobb kőolaj monopóliumát a Standar Oil Companyt, és 1955-re már 61 milliárd dolláros tőkével rendelkezik. A másik történet a mesz- szj középkorba kalandozik •Vissza, helyszíne Thessaloni- ké. A bizánci zélóta mozgalom küzdelmeiről kapunk néhány érdekes adatot. A műsor csupán ízelítő, de föl kelta a hallgató érdeklődését és arra ösztökél, hogy utána nézzen (például egy lexikonban) a történet részleteinek. •—- trömböezky —s Négymillió éves ásványvízforrás A geológusok Kofecsetaví tömbnek nevezték ei Észak- Kaukázusban azt a hatalmas földkéreg képződményt, — amely a szakembereket a szokásostól erősen eltérő felépítésével hökkentette meg. A hatvan kilométeres mélységben végzett szeizmikus szondázásnál az úgynevezett „fejhullámok” rendellenes gyengülését figyelték meg, majd a hullámok rögzíthető- sége megszűnt. Másszóval a geofizikusoknak itt nem Sikerült a földkéreg és a felső köpeny között a pontos határvonalat megállapítani. A földrengéstan tudósainak feltételezése szerint ez arról tanúskodik, — itt igen különleges tektonikus zóna helyezkedik éL Ugyanebben a körzetben a föld mélyének szeizmikus szondázásával megállapították a földkéreg rétegeződósét. A mélyben ezek a rétegek vízszintesen helyezkednek el, vagy kissé északnak dűlnek. A földkéreg felületén a réteges szerkezetet meghatározó fő választóvanalak 25 és 43 kilométeres mélység között találhatók. Legtöbbször az úgynevezett gránitrétegek formáját utánozzák, amely ezeken a helyeken 12 kilométeres mélységben helyezkedik el. Érdekes, hogy a Kokcsetavi tömbtől délre a földkéreg rétegeződése megszűnik. A köztársaságban ezen a környéken tárták fél a legrégibb ásványvízforrásokat, amelynek korát megközelítő1971 folyamán érdekes nemzetközi és külföldi kiállításokat rendeznek a Szovjetunióban. Már folynak az „Intorgmas—171” kereskedelmi és közétkeztetési vállalatok korszerű technikájával foglalkozó nemzetközi kiállítás előkészületei. Ez a 17. nemzetközi kiállítás, amit a Szovjetunióban rendeznek meg. Az eseménynaptárban szerepel az „Építőanyagok—71” című nemzetközi kiállítás is. s nagy érdeklődéssel várják az „Aviaservice—71” című külföldi kiállítást. Tbilisziben kerül sor a korszerű A Magyar Rádió és Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet „Szálljatok szép szavak” címmel meghirdette az irodalmi színpadok, színjátszók országos vetélkedőjét. Az első megyei elődöntőt szombaton Mezőtúron bonyolították le. Az „északi” csoport elődöntője pedig március 6-án lesz Jászberényben. A két verseny legjobbjai kerülnek be a megyei döntőbe, ahonnan' a legszínvonalasabb műsort adó együttes jut tovább. Az ország öt, legjobb irodalmi színpadi, stb produkcióját a televízió és a rádió ig közvetíti. A mezőtúri elődöntőn hét öntevékeny művészeti csoport mutatta be műsorát. A szombati seregszemle bizony vegyes érzelmeket keltett. A törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalat KISZ irodalmi színpada, a „Hányszor kell még” című vietnámi témájú összeállítással lépett közönség elé. Válogatásában és előadásában egyaránt igen szerényke műsor volt, kirívó tartalmi és formai stíluskeveredésekkel. A karcagi diákszínpad a „Szóljatok szép szavak” címmel jelölt dokumentumjátékát hozta Mezőtúrra. Hisz- szük, csak megbicsaklás volt. Meg vagyunk arról győződve, hogy szebbet és jobbat is tudnak a karcagi diákok. A szomorú történetet félelmetesen nyakatekert bürökfényreklám berendezések bemutatására. Jerevánban a mély aknák fúrásánál használatos technikát tekinthetik meg az érdeklődők. A Moszkva mell ét ti Scser- binika állomás lesz a vasúti gördülőállomány, a vasúti pályatestek javítására használt gépeik és felszerelések bemutatójának színhelye. Moszkvában, még egy külföldi szakkiállítást rendeznek, ahol parkberendezéseket és színpadtechnikai berendezéseket mutatnak be, Leningrádban pedig öntőgépek és öntőberendezések szemléjére kerül son. rata nyelvezettel dolgozták fel a dokumentum játék ösz- szeállítói. A túrkevei művelődési ház Kupa Árpád irodalmi színpada a Kevi emberek című dokumentum játékkal vendégszerepelt A dokumentumjáték eredetileg rádiószínpadra készült így a műfaj nem bírhatta el az álló színpadképet. Az eredeti feldolgozásban jórészt a történet valós szereplői emlékeztek, másképpen hatott szájúikból a szó, mint a színpadra erőltetett rádióriport szereplőitől. Sajnálatos tévedés volt ez a műsor is... A szünet előtti műsorrész utolsó száma a mezőtúri művelődési központ irodalmi színpadának Emlékezés Bartókra cimű irodalmi oratóriuma volt. De kellett már, hogy az előző üresjáratok után valami szépet, nemeset is lásson, halljon a közönség. Mert ez a műsor — Horváth Károlyné rendezése — veretes, szépívű munka, méltó Bartók emlékéhez. A szünet után a kunszentmártoni diákszínpad műsora következett Hans Sachs A halott férj című egyfelvoná- sos farsangi játékát mutatták be, Kakukk Mátyás fordításában és rendezésében. Végre nevethettünk is, — mert a népi komédiát igen tehetségesen hozták színpadra. Ha jobban „beérett” volna a produkció, minden bizonnyal tovább is juthatott volna a megyei döntőbe A tiszaföldvári Hajnóczy diákszínpad Araball groteszk egyfelwnásosát, a. Tábori piknik-et mutatta be, Szabó András rendezésében. Sok jó rendezői ötletét láttunk, jói értelmezett helyzeteket — és tehetséges diákszínjátszókat, de Araball mindent „fejreállító” színpadi világa, stílusa, győzött. A tiszaföldváriak mindenesetre ígéretes tehetséggel maradlak alul. Az est legkiérleltebb, legjobban rendezett és előadott műsorát a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum irodalmi színpadától láttuk. Rákosy Gergely Óriástök című szatírájának színpadi adaptációját Horváth Károly rendezésében mutatták be. Végre játékosságot is láttunk, könnyedén előadott éles szatírát. Csak használna a műsornak némi tartalmi és formai visszafogottság. Az előadás helyenként túl harsány, máshol aprócska idősík zavaró momentumai vannak. Ilyen például az a kevésbé szerencsés jelzés is, hogy a szereplők kezében Népszabadság és Néplap van, mintha a történet mai lenne, holott a szerző az 1950-es gumi- pitypangos évek szatíráját adja. Igen jól csinálják a mezőtúriak amit csinálnak, de Vein olyan kételyünk, hogy ez a tehetséges csoport még hatásosabban szerepelhetne, ha napjaink iáé tartana tükröt A zsüri egyhangú döntése alapján a megyei döntőbe a két mezőtúri irodalmi színpadot hívták meg. Néhány segítőszándékú megállapítás a látottakrőL A közönség, a zsüri és a krónikás szomorúan tapasztalhatta, hogy a fellépett öntevékeny színjátszók, vers- mondók többsége — tisztelet a kivételnek — mennyire hibásan, rosszul beszéli szép nyelvünket. Érthetetlen az is, hogy a 14—18 éves szereplőkkel miért játszatnak ennyire komor tematikájú összeállításokat. Teljesen feleslegesek a minduntalan mutatkozó szcenikai bukfencek is, a vörös és lila fény, a hibásan használt fény-árnyék játék, kulisszahangok és egyéb cicoma. Kíváncsian várjuk a március 6-i jászberényi második megyei elődöntőt. Tiszai La jos leg 4 millió evre becsülik; Nemzetközi és külföldi kiállítások a Szovjetunióban Építették: 37 „békebeli” Büszkék vagyunk rá: ha vendégeink érkeznek bárhonnan a világból, megmutatjuk nekik a Parlament épületét. A Kossuth Lajos téren egymást követik a legkülönbözőbb nyelven beszélő turistacsoportok. Kattognak a fényképezőgépek, elragadtatott megjegyzések hangzanak el. Steindl Imre alkotása valóban páratlan a maga nemében. A T. Ház 1902. október nyolcadika óta ülésezik ebben az épületben, amely azonban csak 1904-re készült el teljesen. Bizony, alaposan elhúzódott az építkezés: az első kapavágás (1885. október 12.) idején Steindl Imre, £ki miután megnyerte azOr- »zágház tervezésére kiírt tervpályázatot, megbízást kapott az építkezés irányítására és még azt vállalta: 1894-ig 9 és félmillió forin- felépíti a magyar parés félmillió forintért lament új otthonát. A tízéves késedelem tetemes többlet költséggel is járt: végül- is az előirányzott összeg csaknem négyszeresébe, 37 és félmillió „békebeli” forintba került a gótikus palota. Az országgyűlésnek azóta van igazi, s végleges otthona Budapesten, a magyar fővárosban. , Évszázadokig nem Pest volt az országgyűlési tanácskozások színhelye. Először a reform korszakban 1843. július 10-én Pozsonyban, a rendek ülésén vetődött fel az országgyűlés tanácskozásainak Pestre való áttétele. Eredményt soha nem hirdettek A Pestre utazó bizottság az Országházat az 1838-as. pusztító pesti árvíz után Duna-parton, a mai Tudományos Akadémia helyén kívánta felépíteni. Mire azonban 1844. június 23-án a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlapban napvilágot látott a ..Pesten építendő Országház és e’ körüli sétaliget (parque) tervének készítésére vonatkozó Csőd-hirdetés”, ez az épület színhelyéül az úgynevezett Űj Vásár piacot (Neuer Marktplazz), vagyis a mai Engels teret jelölte meg. összesen 42 pályamű érkezett be, eredményt azon - ban soha nem hirdettek. A rendek 1847-ben ismét Pozsonyban láttak munkához. Az országgyűlés itt hozta meg történelmi jelentőségű törvényeit, többek között az 1848. évi V. törvénycikket, s ettől kezdve a Pesten (és nem Pozsonyban, vagy Budán!) háromévenként tartandó nemzetgyűlés képviselőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlakosok is választják, akik a választójoghoz törvényileg kívánt vagyonnal rendelkeznek. Az első magyar népképviseleti nemzetgyűlés a fentebb idézett törvénycikk alapján 184g nyarán Pesten ült össze. A régi Vigadó épületében gyűltek egybe a képviselők, majd néhány ülésüknek az egyetemi temp - lom adott otthont. Amikor a császári seregek szorongatá- sára a képviselőknek menekülniük kellett, s Debrecenben tartották meg 1849 ben azt a híres nemzetgyűlést, amelyen kimondták a Habs- burg-ház detronizálását. trónfosztását. A Bach-kor - szak esztendeiben Ferenc József nem hívta össze a nem- zetevűlést. 1801. január 26-án Pest s&' tór. város közgyűlésén Rottenbiller Lipót főpolgármester indítványában felhívja a közgyűlés figyelmét a közelgő országgyűlésre és egyúttal bizottság kinevezését javasolja, amelynek feladata lenne országgyűlési termeknek alkalmas helyiségeket megtekinteni, a szükséges építkezési, vagy átalakítási költségekkel kapcsolatos terveket elkészíttetni. Ezen a közgyűlésen felterjesztéssel fordulnak a Helytartótanácshoz, hogy az 1848. IV. te. alapján az országgyűléseket ne Büdán, hanem Pesten tartsák meg. ahogy azt a törvény kötelezően előírja, YBL tervei Pest város közgyűlése hatalmas energiával lát hozzá, hogy rendkívül rövid idő alatt otthont adjon az országgyűlésnek, s 1861. február 1-én a felsőház üléseinek színhelyéül a Nemzeti Múzeum nagytermét, míg a képviselőház számára a Nemzeti Lovarda átalakított épületét javasolja. A császár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az országgyűlés Budán üljön össze. Országos felháborodás támadt, s a tiltakozások alapján végülis Ferenc József kompromisszumos megoldást fogadott el; az országgyűlést a budai királyi palotában nyitották meg 1861. április 6-án, de még aznap délután a képviselők testületé a Nemzeti Múzeum nagytermében tartotta első ülését. A második ülésen már egy ideiglenes képviselőház építéséről tárgyaltak. A tárgyalások még nem vezettek eredményre, amikor a király — válaszul arra a feliratra, amelyben az ország- gyűlés kérte az uralkodót az 1848-as törvények visszaállítására — 1881 augusztusában feloszlatta az összesen öt hónapig működő ország- gyűlést. Legközelebb — ami - kor ismét bajba kerüli Ausztria — Ferenc József 1865-ben kényszerült a magyar országgyűlés összehívására. Máris megkezdődtek az ideiglenes képviselőház felépítésének előkészületei Ybl Miklós 21 nap alatt elkészítette a terveket, hozzáláttak a Főherceg Sándor utcában (ma: Bródy Sándor utca) álló szekerész pótlak - tanya lebontásához, s aztán száz nap alatt felépítették az 50 ezer légköbméteres épületet. Itt tanácskozott aztán a képviselőház, s itt fogadta el az 1880. évi XVIII. tc-t, amely kimondja, hogy „az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országházának a főváros ötödik kerületében lévő Tömő téren építése elrendeltetik” és az 1884. évi XIX. tc-t az „Állandó Országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról”. Vad viták dúltam mindkét törvényjavaslat körüL Pintér István Következik: Az országházi csata A parlamenti „baloldalt” jelképező festmény az ülésterem bal oldalán azt a jelenetet örökíti meg, amikor 1849. április 4-én a debreceni református nagytemplomban kimondták, hogy Magyarország független és önálló, a Habsburg-ház pedig örökre száműzetik a tróntól. Ekk»r kiáltották ki kormányzónak Kossu'bot, s pár nap múlva világot látott a Függetlenségi Nyilatkozat. /
