Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-31 / 76. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március SÍ. A SZÍNÉSZNŐ: BODNÁR ERIKA Budapesten, a Pesti Színház Váci utcai színpadán ugyanúgy nyíltszíni taps köszönti a Macskajáték Egérkéjét, mint köszöntötte Szolnokon. Bodnár Erika alakítása Örkény István groteszk játékában — ő játszik, mint vendég, a fővárosi előadásban is — az évad egyik kiugró színészi sikere. Megérdemelt siker. A groteszknek alig-alig van hagyománya a magyar színházkultúrában. Vagy ha van is, sikerült mélyre ásni, alaposan elfelejteni. Színészeink, még a legnagyobbak is, nehezen találnak rá a groteszk művek ízeire; hajlamosak arra hogy ilyen, vagy olyan formában leegyszerűsítsék a játékot, komi. kumban, lírában, szelíd tragédiában oldva fel azt. ami mind a három egyszerre. Esetleg, jobb esetben elegyítik a különböző stiláris elemeket. Keverik, anélkül, hogy szerves eggyé, többféle arcot többféle tulajdonságot mutató, de megbonthatatla- nul egységes karakterré ötvöznék valamennyit. Bodnár Erika viszont ezt tudta, szinte tökéletesen, Egérke alakjában megvalósítani. Hálás szerep — mondhatják. Valóban az. De nincs könnyebb, mint az ilyen hála«! szerepet elrontani. Annyi lehetőség kínálkozik, oly sokszor hallatja szirénhangjait az olcsó, de biztos siker! Bodnár Erika azonban magabiztosan ment végig a keskeny pallón, a borotvaélen. Égérke riadt, határozatlan. kiszolgáltatott, szánalmas és szeretetreméltó alakját. — a jelzők, azt hiszem még tetszés szerint szaporíthatok — már mozgásával megfogalmazta. Illetve, mondhatjuk úgy is, hogy eljutott a figura lényegéig és ez határozta meg minden mozdulatát. Hirtelen, szögletes mozdulatai minduntalan félbemaradnak: mintha a kéz. a láb, a fej. a test megrémülne saját bátorságától, hogy moccanni merészelt. Ez a megtorpanó, darabos mozdulatsor egy jellem koreográfiája: a készséges sietség, hogy csinálja, amit mondanak. vagy amit szerinte csinálni kell, és a riadalom, a félsz, hogy nem sikerül, hogy rosszul csinálja, így fér bele egyszerre, egyetlen mozdulatba. így fér bele mindaz, ami Egérkére, az Egérkékre jellemző. A líra, a szelíd tragédia, a szánalom szülte mosoly és a harsány kacagás, Egyszerre. Egységesen. a másik -mozdulat: kezei játszanak a monológok alatt. Hol ökölbe szorítva lógnak a teste mellett, hol nyitott tenyérrel simulnak, idegesen, elöl a combjaira. Alig észrevehető gesztus; egy lelkiállapot. egy személyiség pontos megfogalmazása. A Macskajáték Egérkéje előtt egy másik nagysikerű magyar darabban, az Adáshibában Vandát formálta meg. Tűz és víz. Ég és föld. Az elesett, riadt, bájosan csúnya és esetlen asszonyka és a kertvárosi szexbomba, a Bódog család szépséges hiszterika leánya? Mégis, Bodnár Erika Vandája csaknem ugyanolyan revelációt jelentő teljesítmény — bár korántsem volt akkora, országos visszhangja. Az ország legtöbb színpadán — talán csak a békéscsabai előadás kivétel — Vanda egyértelműen csak Nőként jelent meg. Üresfejű, csábos nőstényként, akit csak kielégítetlen — vagy talán kielégíthetetlen? — ösztönei késztetnek a sivár, értelmüket vesztett, tartalmatlan formaságok elleni lázadásra. Minden-férfit-megszerezni- vágyó, minden-férfi-karj«ba- omló vérmes libaként, ösztönlényként, akit mindig és mindenütt csak az érdekel... Bodnár Erika Vandája más. ö abból indul ki, hogy ez az asszony — ember. Ember, aki joggal és okkal lázad környezete ellen, aki (azért) nem bírja elviselni a körülötte élő emberek kisszerű- ségét, tartalmatlanságát, mert valamennyiüknél tartalmasabb. Csak éppen ennél nem jut tovább. A nem után, amit saját világára kimondott, képtelen megtalálni, mire mondhatna igent. A kiutat, szabadságának, emberi függetlenségének zálogát asszony-voltában látja; amikor a második részben azt mondja Krisztosz- nak, hogy ujja köré tudná csavarni, meg tudná hódítani, női praktikával el tudná szédíteni, szavai nem csak a rutinos férfi-faló fogásai. Egy kicsit mintha magát biztatná, hogy valóban képes erre, egy kicsit mintha Krisztosz-Emberfit igyekezne rábírni: ne várd meg, tégy valamit! És mindkét biztatás — már-már kétség- beesett hangon szólal meg... Az író is így képzelhette el: Vanda, Bodnár Erika megformálásában nem csak nevetséges, komikus figura — tragikus hős is egyben. Szánalomra méltó. Ember. És itt, ezen a ponton érintkezik a két távoli csillag, a két szerep, a színésznő megformálásában. Bodnár Erika már nem „ígéretes tehetség.” Több annál. Színésznő. Csík István Járási úttörő-nagykórus fesztivál Kunhegyesen (Tudósítónktól) Kedden délelőtt ünneplőbe öltözött úttörők, felnőttek siettek a művelődési házba. A törökszentmiklósi járás három legjobb úttörő énekkara a kunhegyesi Dózsa és Kossuth iskolák, valamint a ken- deresi nagykórus versenyeztek. Igen színvonalas, küzdelmet hozott a találkozó. Mindhárom együttes úttörőszámokat, népdalokat, klasz- szikusokat szólaltatott meg. Bronz oklevelet nyert a kunhegyesi Kosisuth iskola ezüstöt a kenderesi nagykórus. Megérdemelten és egyhangúlag a Pártos Dezső vezette kunhegyesi Dózsa iskola kapta az első díjat. Nagy nehézségi fokú Kodály-műveket, alföldi népdalokat és két úttörőszámot mutattak be. Nagy létszámuk (száznégy) ellenére fegyelmezettségükkel, egyöntetű öltözékükkel is kitűntek. Ök képviselik a járás színeit a megyei döntőn. Ifjú F. Szabó Mihály kiállítása A KISZ Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács, a KISZ Központi Művészegyüttes székházában (Budapest, VII., Rottenbiller utca 16.) rendezi meg ifjú F. Szabó Mihály karcagi fazekas és a Hevesi Népművészeti Szövetkezet KISZ-fiataljainak kiállítását. A karcagi ifjú népművész a tiszántúli fazekas hagyományok jeles képviselője. A mesterség for télyait családi hagyományként tanulta. Szakmai tudásának elismerését jelenti, hogy 1966-ban „Népi Iparművész” és 1970-ben „Ifjú Népművész” címet kapott. Űjabb megtiszteltetés számára a megrendezésre kerülő budapesti kiállítás. A kiállítást április 2-án délelőtt ll órakor nyitja meg dr. Dindofer Károly, a Népi iparművészeti Tanács titkára. A tárlat május végéig tart nyitva. Zénóit Viktorcsik : Marathoni futás Mint a szélvész, viharzottam be a könyvesboltba. — Azt beszélik, hogy egy csodálatos detektív regény jelent meg önöknél, az „Árnyék az orr alatt.” Külön ezért ké- redzkedtem el a munkahelyemről egy pillanatra, hogy megvehessem. Nem kelt még el? — A másik részlegnél kapható. Várja meg az eladónőt. Kiszaladt egy pillanatra, hogy „fényszóró” típusú szemüveget vegyen — sötét üveg, aranyozott szárral; most hoztak az „Optika” boltba néhányat. — „Fényszórós”, aranyozott szárral? Ohó! Éppen ez kell nekem! Repülők, lehet, hogy még sikerül szereznem! — kiáltottam és nekiiramodtam az „Optikába”. — Kérek három darab szemüveget. A bal üveg mínusz egy, a jobb... — Én pénztáros vagyok, én nem foglalkozom eladással. — Hát akkor ki ad el? — Az elárusító kolléganő. Egy pillanatra kiszaladt a „Delikatesse” boltba. Szalámikolbász érkezett. — Szalámi? Hisz ez az én szenvedélyem! Repülök, talán még sikerül szereznem. A „Delikatesse”-ben a sor nem mozdult. — Az elárusító egy pillanatra kiszaladt a bizományi boltba, — informált egy él- tesebb hölgy. — Valamilyen olasz ingeket kaptak. — Ingeket? Megfelel ajándéknak. Repülök! Lehet, hogy még... Úgy száguldottam be a bizományiba, mint a szélvész. — Van még ingük? —■ Maradt még ellenőrzésre, kérdezze meg a fő eladót, ha majd visszajön. — Hát hol van? — Egy pillanatra kiszaladt a könyvesboltba. Valami kolosszális krimit dobtak piacra, az a címe: „Árnyék az orr alatt.” Nem olvasta még? MOLNÁR SÁNDOR fordítása Az úttörők megyei szaktárgyi versenyének eredményei A csapatok háziversenyei, majd a járási-városi fordulók után márciusban megrendezték az úttörők szaktárgyi versenyének megyei fordulóját, amelyben a következő versenyzők szereztek első helyet: élővilág: Hajnal Ágnes, Szolnok Kassai úti iskola; matematika VII. osztály: Sámoly György Szolnok, Újvárosi iskola; matematika Vili. osztály: Kópiás Gábor Szolnok, Achim úti iskola; úttörő technika: Török Imre Jászberény, Székely Mihály általános iskola; fizika: Garon- czi Jolán Törökszentmiklós, Petőfi úti iskola; magyar Vili. osztály: Katona Annamária Jászjákóhalma; magyar VII. osztály: Károly Éva Szolnok, Költői úti iskola, földrajz: Kovács Terézia Jászalsószentgyörgy; kémia: Csépe Péter Szolnok, Költői úti iskola; történelem: Szabó Erika Tiszaug, orosz VII. osztály:. Kállai Mária Szolnok, Költői úti iskola; orosz tagozatos VII. osztály: Rekita Albert, Szolnok, Beloiannisz úti iskola; orosz VIII. osztály: Kiss Ilona Kunhegyes, Kossuth úti iskola; orosz tagozatos VIII. osztály: Dohanics János Szolnok, Beloiannisz úti iskola. Az orosz anyanyelvű Sóki Marianna, a szolnoki Beloiannisz úti iskola VII. osztályos tanulója külön kategóriában jutott tovább a versenyben. Az első helyezettek júniusban Csillebércen versenyeznek az országos elsőségért. Szakmunkástanulók sikerei A napokban a szolnoki 605-ös szakmunkásképző intézet két tanulója országos versenyen szerzett elsőséget. Legkedvesebb költőm: Bányai Kornél Varga Zoltán harmadéves gépszerelő tanuló. A szakmunkástanulók tantárgyi versenyében irodalomból indult. A „Legkedvesebb költőm” címen megadott témakörben Bányai Kornélról írt. Pályázata alapján, a húsz legjobb dolgozat írója között behívták a pécsi országos döntőre, s ott nagy fölénnyel került az első helyre. Dolgozatát írásban és szóban kellett „megvédenie”. Sikeres szerepléséért oklevelet, aranyplakettet és ezer forint jutalmat kapott. A tizenhét oldalas dolgozatában felvázolja a költő pályaképét. Az írás érdekes dokumentuma annak, hogy mit mondhat Bányai egy mai tizenéves fiatalembernek. A zsűri az önálló anyaggyűjtő munka, az ügyes verselemzések és a gördülékeny, szép stílus mellett bizonyára a tárgyválasztás újszerűségét is jutalmazta Varga Zoltán első helyével. Az ország legjobb járműlakatos tanulója. r,A szakma kiváló tanulója” cím elnyeréséért folyó versenyen Barhács László sikeresen szerepelt az intézeti és a megyei fordulóban is. A szakma országos versenyét Miskolcon rendezték meg s ott is kitűnő eredményt ért el, megszerezte az első helyet képernyője ELŐTT Nem különösebben, gazdag hét van mögöttünk: egy-két kiugró televíziós sikertől eltekintve, mint például a választási Fórum, eléggé szürkének, sok tekintetben egyhangúnak bizonyult a televízió idei tizenkettedik műsorhete. S lassan, már az is megszokottá válik, hogy egyetlen műsorhét sem múlik el keserű csalódás nélkül, lásd az NDK eredetileg háromrészes, de nálunk két részben bemutatott utópisztikus bűnügyi filmje, az A skorpió órája. Fórumon a választás Nem újság, hogy a Fórum a tv egyik legérdekesebb műsora : minden jelentkezése televíziós esemény. Így volt ez az előző adásban is, amikor szovjet vendégei volt a Fórumnak. És így történt legutóbb is, amikor a közelgő választások és az azzal kapcsolatos, a szocialista demokráciát érintő kérdések kerültek terítékre a legszélesebb és legnépesebb fórumra. A sikert jelzi önmagában a kérdezők nagy száma is. A Fórum meghívott vendégeihez körülbelül ezren fordultak kérdéseikkel. A felfokozott érdeklődésre, pedig mi sem jellemzőbb, minthogy már az adás előtt csaknem háromszázan, keresték fel a fórumot telefonon, Budapestről és három vidéki városból. Érthető, hogy valamennyi feltett kérdésre idő hiányában nem hangozhatott el válasz, de amit hallottunk, minden tekintetben kielégített, és maradéktalanul a jó ügyet szolgálta. Világos, tiszta, őszinte válaszokat kaptunk. Még az úgynevezett kényesebb kérdésekben is. Félreérthetetlen magyarázatokat, helytálló tömör eligazításokat a nagy országos eseményhez. A választási előkészületek idején talán a legjobb időpontban került sor az agitatív tájékoztatásnak erre az izgalmas formájára. Egy utópisztikus bűnügyi film Titokzatos lábnyomok: gyilkosság sugárpisztollyal, észrevétlenül; ördöngős masina — invizitor —, amely a halandót láthatatlanná teszi: egy gravitron nevezetű szerkezet, amely szabályozni tudja, esetleg meg is szüntetheti a nehézségi erőt — reménye és félelme a jövő emberiségnek —; videofel jegyzések, és egyéb technikai csodák, nem sorolom tovább. A fentiek mind kellékei egy úgynevezett tudományos fantasztikus történetnek, amely az elképzelések szerint a XXI. század derekán játszódik. És természetesen az elmaradhatatlan robotgép, mely kapcsolásra villogva, csörömpölve ad választ a legbonyolultabb ügyek megoldására. Jövőben játszódó történet enélkül nem lehet. Legalábbis az A skorpió órájának alkotói így tartják. Egy rejtélyes gyilkosság kiderítése során, mely a bűnügyi történet indítékát képezi, ez a robotmasina többször is megszólal. De többnyire nemmel válaszol. A nemzetközi biztonsági szervezet munkatársa hiába kérdezi, hogy mi a rejtélyes gyilkosság nyitja, az okos géfj sem találja meg az összefüggéseket, a rejtély titkát. Ezen nem is csodálkozom, hiszen egy se füle, se farka bűnügyben kellett volna „tisztán” látnia, egy olyan történetben, amelyben mi nézők is csak tapogatózva jutottunk valamelyest előbbre. Egy sematikusan felvázolt és elképzelt jövő századi környezetbe tétován összekuszált, szegényes bűnügyi történetet ültettek a tévéfilm alkotói. Állítólag arról kívánt szólni e hosszadalmas alkotás, hogy a jövő század emberiségének jobbik felét — bizonyos utalásokból arra következtethettünk, hogy talán a szocialista világtábort — más gonosz, kapitalista erők le akarják tiporni. Ezért kerül sor elnökgyilkosságra, ezért a hajsza a gravitron megszerzéséért, valamint terveinek megkaparintásáért. Ezért ténfereg egy láthatatlanná tett „ellenség” a gra- vitron-kísérletek színhelyén, a laboratóriumban, s a laboratóriumi környezetében. Mindezt röviden csak azért említettem, hogy valamelyest rendet teremtsek utólag az emlékezetemben, mert — bevallom — a Skorpiót nézve gyakran volt az az .érzésem, hogy egyszerűen nem tudtam kit, vagy mit hová is tegyek. Ilyen gyengén elképzelt, és fantázia nélkül, mesterségesen túl bonyolított és hosszúra nyújtott bűnügyi történetet alighanem régen láttunk. Készítői utópisztikus bűnügyi filmnek szánták. Utópisztikus, azaz magyarul séholhelyesincs bűnügyi történetnek. Elfogadom, falóban, ilyen történetnek aligha lesz helye az elkövetkezendő évszázadban, de nincs helye a képernyőn sem, mert mást, mint unalmat, nem termett. Röviden Benedek István műsora, az Antenna ismételten érdekes, tudományos kérdések megválaszolására vállalkozott, s talán még az eddigieknél is népszerűbb, közvetlenebb és közérthetőbb formában. Természetesen a műsorvezető Benedek professzor egyéniségének varázsa külön is növelte az adás sikerét. A Színházi Világnap alkalmából Csehov novelláinak fűzérét láthattuk a pécsiek kitűnő előadásában. Felvételről. A televíziós közvetítés egyenesen felerősítette a novellák, a tévé kereteihez és lehetőségeihez jól illő" történetek finomfelhangjait és rejtettebb hangsúlyait. Bánffy György több figura szerepében kitűnő színészi teljesítményt nyújtott. Jól sikerült az A hét moszkvai kirándulása. Szepesi György a kongresszus előestéjén változatos, gazdag, színes körképpel — riportok füzéréből alkotva — lepte meg a politikai magazin nézőit. V. M. Csapágyak agyagból Sok kerámiatárgy kora csak évezredekkel mérhető. A kerámiai anyagok felhasználási köre azonban csak a mi korunkban szélesedett ki: a művészetből és a mindennapi életből a technikába is behatoltak. Vannak már például olyan kerámiafajták, amelyek kiszoríthatják a fémeket: nem árt nekik a korrózió és igen magas hőmérsékletet tudnak elviselni, egészen 2000 Celsius fokig. Biztonságos vízszigetelés Szófiában az építészeti tudományos kutatóintézet mérnökei új vízszigetelő anyagot készítettek. A szakemberek véleménye szerint az újítást alkalmazni lehet a nagyüzemi építkezésnél. A bolgár mérnökök ki-i alakította anyag kitölti a beJ tonszerkezetek réseit és megakadályozza a nedvesség hatolásájjj
