Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

1971. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s LVASÖINK Wjfy Felesleges kérdezősködés? Hajlamosak vagyunk arra; ha baj van, anélkül cselek­szünk, hogy előbb átgondol­nánk, mi is most a legkézen­fekvőbb teendőnk. Példa er­re K. L. túrkevei olvasónk esete. Kicsit felháborodott hangú — de igen szűkszavú — levélben közölte, hogy egyik hajnalban felesége rosszul lett, epegörcs kínoz­ta. A beteg asszonnyal el­vergődtek a rendőrségig, ahonnan mentőt hívtak. A mentő azonban nem ment ki, helyette kérdezősködtek a vonal túlsó végén. Arról azonban már nem szólt a levél, hogy a men­tőállomáson miről érdeklőd­tek: látta-e orvos a beteget. Arról sem írt a kétségbeesett férj, hogy nem az ügyeletes orvost hívta felesége beteg­ágyához. Az Országos Men­tőszolgálat szolnoki mentő- állomása vezető főorvosának leveléből tudjuk mindezt. S azt is, hogy a mentőápoló hívta fel telefonon az ügye­letes orvost és érdeklődött — hívta-e őt K. L. a felesé­géhez. Nem hívta. így a mentőápoló „riasztására” kereste fel és látta el a be­teget az ügyeletes orvos. Majd közölte a mentőállo­mással, hogy a beteg szállí­tására nincs szükség. Fontos tudnunk, hogy a mentőápoló nem kíváncsi­ságból érdeklődik a beteg­ről. Jelen esetben is az or­vos kihívását éppen a beteg érdekében javasolta. Csak éppen olvasónk ezt jóformán meg se hallgatta, lecsapta a hallgatót. Érthető izgalma és felindi^ltsága, de indokolt volt a mentőápoló eljárása is. Végül bebizonyosodott, hogy az orvos közbeavatko­zása elegendő volt. Aztán időközben — ez sem 'közömbös — érkezhet a mentőkhöz olyan hívás, amikor életről vagy halál­ról van szó. .-í Olyan ese­tekről már nem is szólunk, — sajnos, van ilyen — ami­kor spicces ráérők szórako­zásból riasztják a mentőket. Tehát semmiképpen nem felesleges a kérdezősködés. Aranykeretes ezüst oklevél Az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulójának méltó megünneplése alkalmából valamennyi általános iskola kis­dobosa nagy lelkesedéssel és izgalommal készült a minden évben megrendezésre kerülő kulturális seregszemlére. A nemes küzdelem sok szép sikert, ugyanakkor csalódást is okozott — pajtásoknak és nevelőknek egyaránt. Elismerésünk a tagozatos iskoláknak, de nem tartjuk helyesnek, hogy egy mércével mérik azoknak a gyermekek­nek a teljesítményét, akik kötelezd óraszámban több pluszt kapnak, mint a nem tagozatos tanulók külön foglalkozással együttvéve. Az egyenlőtlen erőviszonyok között nagyon ne­héz a vetélkedés. Táncosaink lelkesedésükkel, bátor kiállásukkal megsze­rezték iskolánknak az ezüst oklevelet, melyet más iskolák jelenlévő nevelői — a zsűri véleményével ellentétben — aranykeretbe foglaltak. Itt szeretnénk köszönetét mondani azoknak a kartárs­nőknek, akik pártatlan állásfoglalásukkal, őszinte vélemény- nyilvánításukkal erkölcsi sikerhez juttattak bennünket. Ez a bearanyozás adott erőt további munkánkhoz. Kurucz Zsuzsa Szolnok, Abonyi úti iskola Kevés a busz A jászberény—jászjákóhal- mai autóbuszvonal — nem vitás — elég sűrű járatokat bonyolít le, de a koradél­utáni, a Budapest—Nagykörű Szolnok távolsági járat nem veszi fel Berénvben a jákó- halmaiakat (mint ez már­cius 23-án a GC 27—72-es buszon is történt), azzal az indokkal, hogy negyedóra múlva megy busz Jákóhal- mára. Ez a megoldás több szem­pontból sem igazságos. Ha valaki végez a munkahelyén, akkor még az a negyedórái várakozás sem közömbös ne­ki. A gimnáziumokban ál­talában 13.30 óráig van taní­tás. A diákoknak naponta egy óránál is többet kell céltalanul lődörögniük, mert csak a 14.45-ös busszal tud­nak elutazni (a 14.30-as sem veszi fel őket). Egyébként Jászberényből a déli órákban minden kör­nyező községbe előbb el le­het jutni, mint éppen Jákó- halmára. A helyzet egyre rosszabbodik. Néhány évvel ezelőtt volt egy busz 14.07- kor, amit később áttettek 14,12-re, majd 14.19-re. Mi­kor a Í4.30-as buszt beindí­tották, ez a járat • meg is szűnt, gondolván, hogy a távolsági majd lebonyolítja a forgalmat. Ez persze nem vált be. így maradt nekünk a 14.45-ös járat és a céltalan, időt rabló várakozás. F. I. Jászjákóhalma Többet vártunk A múltkoriban örömmel olvasgattam a szolnoki utcákon a plakátokat, amelyek hírül adták, hogy a Május 1 Ruha­gyár szaküzletet nyit a Magyar utcában. Mi nők, mind­annyian szeretünk divatosan, változatosan öltözködni, de ezt kevés pénzből megoldani nagyon nehéz dolog. Majd a Május 1 segít nekünk! — csillant fel a szemünk az irodá­ban, s fogadom, titokban mindannyian azt számolgattuk, mennyit lehet feltűnés nélkül „elspórolni” a konyhapénzből. Azt Hiszem, a nyitás napján jónéhányunk már terep­szemlét tartott. Akinek ez nem sikerült, másnap sietve pó­tolta. S vérmes reményeink szertefoszlottak. Őszintén szólva, többet vártunk az új üzlettől. Hittük, hogy a gyár termékei­nek gazdag választékát találjuk. Kétségtelen, hogy vannak szép darabok, csak nem minden méretben kaphatók, és a választék is szegényes. Reménykedünk, hogy az üzlet készlete bővülni fog és megtaláljuk benne, amit keresünk. Levélben kértük a városi tanács illetékes osztályát: orvosolja olvasónk sérelmét. Az építési és közlekedési osztály megállapította, hogy a kérdéses gödör vasúti árok, a MÁV tulajdona, ren­deltetése a vasúti töltés víztelenítése, azt megszün­tetni, betemetni nem lehet. Intézkedtek viszont, hogy a háztartási hulladékot ne hordják a gödörbe. E válasz birtokában Fara­gó Lajos a MÁV pályafenn­tartási főnökséghez fordult. Ezt már néhány nappal ez­előtt érkezett leveléből tud­juk. Mint írja: a pályames­ter személyesen vizsgálta meg kérelmét, a panaszt jogosnak találta, és ígéretet tett az intézkedésre. Két hét múlva levelet kapott: „.. .a kérdéses gödör betemetésé­nek lehetőségét megvizsgál­tuk. A birtokunkban lévő helyszínrajz alapján meg­állapítottuk, hogy a feltöl­tendő terület nem MÁV terület... így a gödör bete­metését nem végezhetjük el...” Olvasónkkal együtt most már mi magunk is szeret­nénk tudni; kié az a bizo­nyos gödör és környéke? Kicsit a rendőrség „asztala” is... „Február 14-én közöltek egy cikket, „Ami már nem a rendőrség asztala” címmel, amelyben a megyei közlekedés­rendészet vezetője nyilatkozott a KRESZ módosításáról. A cikk szerint egyszerűsítették, megkönnyítették a gépjármű­vekben koccanás által keletkezett károk rendezését. Ügy vélem, a könnyítés csak az Állami Biztosító részére történt, mert könnyebben utasítja el az ügyfeleket...” — írta leve­lében Szilasi Gábor mezőtúri olvasónk. Ezt követően részletesen közölte, miként parkírozott február 26-án este a nagylaposi birkacsárda előtt, majd tá­vozáskor észrevette, hogy a kocsi lökhárítója és jobboldali hátsó sárhány ója behorpadt, azokon horzsolás nyoma is lát­szik. Február 27-én jelentette az esetet az Állami Biztosító helyi kirendeltségénél, majd a kapott, s kitöltött kárbejelen­tővel a mezőtúri rendőrkapitányságra ment. Ott elutasítot­ták; Nagylapos a szarvasi rendőrkapitánysághoz tartozik. Ezután az AB mezőtúri fiókjának dolgozója azt javasolta, ne utazgasson a károsult Szarvasra, majd továbbítja oda a szük­séges iratokat a megyei igazgatóság — ha kell. Március 20- án aztán megkapta olvasónk a megyei igazgatóság elutasító határozatát. Tőlünk kér magyarázatot. Íme jogi tanácsunk: A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet 1971. január hó 1-vel ha­tályba lépett, s rendelkezéseit az e naptól kezdve bekövetke­zett káresetekre alkalmazni kell. A fenti jogszabályi rendel­kezés 3. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az Állami Biztosító megtéríti a belföldi közúton, vagy zárt telepen ke­letkezett Itárokat akkor is, ha a károsult a nyomozó hatóság határozatával bizonyítja, hogy a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem volt megállapítható... ' Es itt hívjuk fel olvasónk — esetleg más érdekelt figyel­mét is a már említett cikk vonatkozó részletére, amely fen­tieket hangsúlyozta. A kérdés az volt: mi történik viszont akkor, ha a kárt okozó gépkocsi ismeretlen marad? Ilyen esetben is fizet a biztosító? S a válasz; igen, de csak akkor, ha a rendőrség igazolja, hogy a kárt egy másik gépjármű okozta. Ilyen esetben a károsultnak minél előbb jelentkeznie kell a rendőrségnél... Fentiektől függetlenül azt tanácsoljuk olvasónknak: ha úgy érzi, hogy biztosítási igénye jogos, forduljon az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságához, illetve a járás­bírósághoz, s polgári peres eljárás során kérje kárának megtérítését. cifsbßitikhte­A novemberi is megvan Március 24-én e rova­tunkban közöltük Sziráki Pálné besenyszögi olvasónk panaszát „Elakadt” a családi pótlék címmel. Ebben szóvá- tettük: valaki felelős azért, hogy Szirákiék novemberre nem kapják meg a jogos családi pótlékot. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság Szol­nok megyei Igazgatósága kö­zölte velünk, hogy figyelem­be vette Sziráki Pálné janu­ár 25-i bejelentését, amelyet az igazgatósághoz küldött, s ennek alapján kiutalták a novemberi családi pótlé­kot is. Ügy hisszük, a család ne­vében is megköszönhetjük a rugalmas intézkedést. Nehezítésről szó sincs Ugyancsak március 24-én közöltük Faragó György szolnoki olvasónk sorait „Ahol nehezítik az állattar­tást” címmel. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szolnoki körzeti üzemének vezetője válaszolt az észrevételre, jo­gosnak ismerte azt eL Fentiekkel kapcsolatban az érdekelteknek már jó hírt is mondhatunk. Idézünk a kör­zeti üzemvezető leveléből: „.. .A szolnoki tárház mellet­ti faraktámál a kiskereske­delmi forgalmazást személyi okokból kényszerültünk idő­szakosan szüneteltetni. Egy­idejűleg közöljük, hogy a ta­karmányárusítást 1971. már­cius 25-től biztosítottuk. A nyitvatartási 9-től 17 óráig rendeltük el.” Kiderül: jó-e, vagy rossz? „Olcsó, de rossz” címmel tettük közzé március 17-i lapunkban F. M. szolnoki olvasónk észrevételét, aki az idén vásárolt magyar, illetve a ZIT német hajlakk minőségét kifogásolta. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat levéléből arról értesültünk, hogy a kérdéses hajlakkból minőségi vizsgálatra mintát küldtek a KERMI-hez, mely­nek eredményéről a későb­biek során tájékoztatják szerkesztőségünket. N. T.-né Szolnok Nincs gazdája! Tavaly, november 27-én érkezett Faragó Lajos szol­noki olvasónk első levele a szerkesztőségbe. Amiatt pa­naszkodott akkor, hogy Fúró utcai háza előtt egy hatal­mas gödör tátong, amely esős időben megtelik víz- a ház állagát is vészé­lyezteti..Emellett a környék­ről oda hordják a konyhai hulladékot, szemetet. Sokszor nem lehet ablakot nyitni a bűztől. Szeptemberben kérte ez ügyben a városi tanács segítségét, de még válaszra sem méltatták — írta töb­bek között. Cs. Z. berekfürdői olva­sónk szóvátette, hogy időn­ként nem közöljük a lap­ban a bukaresti televízió műsorát, holott a vételi le­hetőség erre a legjobb a megyében. Sajnos, rajtunk kívülálló okok miatt ma­rad ki esetenként a rek­lamált tv-műsor, ugyanis nem mindig kapjuk meg idő­ben. D. M. Szolnok: Kár, hogy nem írta meg teljes nevét, lakcímét. Javasoljuk. Jiogy a Magyar Vöröskereszt címére írjon: Budapest, V., Arany János út 31. JOGI TANÁCSADÓ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 8/1971. számú rendeletével szabályozta a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek bé­rét, melynek legfontosabb rendelkezéseit az alábbiak­ban ismertetjük: A rendelet hatálya kiterjed a bérbeadás útján hasznosí­tott, nem lakás céljára szol­gáló helyiségcsoportokra, il­letőleg helyiségekre és az ezekhez tartozó területekre, kert, udvar, a lakó és vegyes­rendeltetésű épületekben lé­vő, vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, és a nem közös használatra szolgáló terüle­tekre; a tanácsi házkezelé­si szervek által kezelt raktá­rakra. Nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoport, ille­tőleg helyiség az, amely ipa­ri, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedel­mi, vendéglátóipari, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, mű­velődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jólé­ti célra, illetőleg egyéb'gaz­dasági célra szolgál- Nem terjed ki a rendelet hatálya a földalatti tárolóterekre, a raktárgazdálkodásról szóló jogszabály hatálya alá tarto­zó raktárakra, továbbá a közlekedési és hírközlési szervek raktáraira, valamint a szabadtéri raktárterületek­re. A bérleti jogviszony fenn­állása esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és területek használatáért a bérlő bért köteles fizetni- A bért, ha a felek másként nem állapodnak meg havonta egy összegben előre a hó 15. nap­jáig kell megfizetni. A he­lyiségek évi bérének mérté­két a települési kategóriák : (megyeszékhely, város, köz­ségek) a bérleménycsoportok szerint kell megállapítani. A bér mértéke ehhez képest 450—60é forint. A tér megál­lapításánál a helyiségek — falakkal körülhatárolt — tel­jes területét kell számítás­ba venni­Az 1971. július hó 1- nap­ján fennálló és a július hó 1. napja után létesített bérleti jogviszony esetében állami tulajdonban álló helyiségek bérét a település 'kategóriák és bérleménycsoportok figye­lembevételével kell megálla­pítani. A nem állami szervek és állampolgárok tulajdoná­ban, továbbá vegyes; rész­ben állami, részben más tu­lajdonban álló helyiségek bérét a település kategóriák és bérleménycsoportok sze­rint lehet megállapítani­Ha a helyiséget az elhe­lyező hatóság 1971. július hó 1- napja után a rendeltetés­től eltérő célra utalja ki, a bérbeadó — választása sze­rint — a kiutalt helyiségek rendeltetésének, vagy a ki­utaló határozatnak megfele­lő bérleménycsoportra irány­adó bért követelhet a bérlő­től. A bér mértéke — a he­lyiséglek településen belüli fekvése alapján — a városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott esetekben bér, leménycsoportok, illetőleg ezeken belül helyiség típu­sok szerint módosítható, nö­velhető, illetőleg csökkent­hető. A bér mértékét legfel­jebb 20 százalékkal lehet csökkenteni, ha a helyiségek rendeltetésszerű használatá­hoz szükséges egyes helyisé­gek hiányoznak; műszaki ál­lapota kedvezőtlen; műem­lékvédelem alatt álló épület­ben vannak, és a bérlőt a védettséggel kapcsolatban külön kötelezettségek terhe­lik. A helyiségekhez tartozó területek bérére az 1971. jú­lius hó 1- napján fennálló bérleti jogviszony esetében a bérleti szerződés, a július 1. napja után létesített bér­leti jogviszony esetében pe­dig a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása az irányadó. A bérbeadó a rendelet ha­tálybalépésekor — 1971. feb­ruár 10. — fennálló bérleti jogviszony esetében köteles a bér összegét megállapítani, és azt a bérlővel legkésőbb 1971- június hó 30. napjáig írásban közölni- Az állami tulajdonban álló helyiségek új bérét az állami és szövet­kezeti bérlő 1971. július hó 1. napjától köteles megfizet­ni Egyéb bérlők új bérfize­tési kötelezettsége fokozatosan lép életbe és 1971. július hó 1- napjától a korábbi bér összegét — évenként — az új és a korábbi bér különbö­zeiének egyharmadával kell növelni. A bérbeadó köteles a he­lyiségeket felmérni, és en­nek során azokat rendelteté­süknek megfelelően bérle­ménycsoportba sorolni. A bérbeadó a bérlővel írásban köteles közölni: a bér mér­tékét, a növelés, vagy csök­kentés együttes mértékét és jogcímét, a helyiségek szá­mításba vett alapterületét, az 1971. június hó 30. napjá­ig fizetett bért és fizetendő új bért, továbbá a két bér­összeg közötti különbözetek Ha a bérbeadó és a bér­lő a fizetendő bérben nem tud megegyezni, a bér meg­állapítását bármelyik fél ax bíróságtól kérheti­Dr. T. I. A BVM szolnoki gyára (ÉPÜLETCLEMGYÁR) SZOLNOK, Tószegi út. azonnali belépésre, állandó munkára FELVESZ: hegesztő, betonelemgyártő szakmunkásokat, valamint targoncavezető és híddaru-kezelő betanított munkásokat. Ezenkívül férfi és női segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint Minden második szombat szabad. Felvételre jelentkezni a gyár munkaügyi osztályán lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom