Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

1971. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szerda este Gyoma közelében egy teherautó által vontatott önrakodó-gép leszakította a Hármas-Körös hídjának negyven méteres szakaszát. A szerencsétlen­ségnél személyi sérülés nem történt, az any.'gi kár azon­ban jelentős. A felelősség megállapítására a rendőrség szakértők közreműködésével, megkezdte a vizsgálatot. (KS foto; Demény Gyula felvétele — KS) Énekkari találkozó Tíz kórus és tizenkét kama­rakórus részvételével rendezték meg vasárnap az Országos Diák­napok megyei kórusszínvonal- versenyét a Tiszaparti Gimná­zium aulájában. A sz'ínvonalverseny eredmé­nyei: arany érmet kapott a Le­hel vezér gimnázium és szakkö­zépiskola, a Verseghy gimnázi­um énekkara, valamint a kun- szemmártoni József Attila gim­názium és a kisújszállási Mó­ricz Zsigmond gimnázium és szakközépiskola kamarakórusa: ezüst érmet a jászberényi Kál­lai Éva gimnázium és szakkö­zépiskola kórusa, továbbá a Lehel vezér gimnázium és szak- középiskola, a kisújszállási Mó­ricz Zsigmond gimnázium és szakközépiskola, a mezőtúri Dó­zsa György gimnázium és szak- középiskola, a Verseghy gimná­zium' kamarakórusa. A többi résztvevő kórus bronzérmet, il­letve elismerő oklevelet kapott, így a szolnoki Varga Katalin gimnázium kamarakórusa, a Vá­sárhelyi Pál közgazdasági és szakközépiskola énekkara, a ti­szaföldvári Hajnóczy József gim­názium énekkara, a jászapáti Mészáros Lőrinc gimnázium és szakközépiskola kamarakórusa, valamint a Kállai Éva gimná­zium és szakközépiskola kama­rakórusa. Hasonlóan a török­szentmiklósi Bercsényi Miklós gimnázium kamarakórusa. Az országos diáknapok egri döntő­jére az aranyérmes kórusok mennek. — kutas — Szivárvány: Kunhegyes, Karcag Az öntevékeny művészeti együttesek megyei szemléje a Szivárvány keretében két műsort láttunk az elmúlt na­pokban- Az elsőt Kunhegye­sen, a másikat Karcagon. Sajnos egyik előadásban sem sok örömünk tellett­A kunhegyes! műsor okoz­ta lehangoltságunkat még az a néhány tiszteletreméltó produkció sem tudta felolda­ni, amely imitt-amott azért előfordult az előadásban. — Gondolunk elsősorban a népi ihletettségű számokra, az alig egy hónapja alakult hír­adástechnikai gyári énekkar­rá, a citerásokra, néhány népdalénekesre és a mérték­tartóan, ízlésesen játszó Androméda beat-együttesre. Elismerően keli még szól- nuk a helyi gimnázium tor­nászairól, akik remekeltek, déhát ez inkább tomászver- senyre való. összességében azt kell megállapítanunk — sajnos, hogy az eddigi Szivárvány bemutatók leggyengébbike a kunhegyesi volt. Egyes pont­jain csakhogynem kultúra ellenes kultúrműsor volt. Világért sem akarunk hű­vös kívülállóként egyetlen egy sort sem leírni, hiszen egymás munkájának megbe­csülése a legnagyobb segítő­szándékot követeli meg. Babitsra hivatkozunk: — ,,...Atyafiáért számot ad a testvér”­Nos, ézért kell szólnunk, a népművelés ügyéért érzett felelősségünk tudatában­A „művészi rossz” — fá­ból vaskarika, mert a rossz alkotás, eleve nem művészi — ugyanis rosszul szolgálja ügyünket. Márpedig a Kun­hegyesi színpadon ízlésron­tást is láttunk­A megyei pártbizottság a népművelés harmadik öté­ves tervének teljesítéséről, a negyedik ötéve^ terv felada­tairól hozott határozata le­szögezi, hogy a , zenei ízlés fejlesztése terén tovább kell szélesíteni a komolyzenei hangversenyeket, a komoly­zene megértését segítő isme­retterjesztést. Hogyan szolgálta ezt a cél­kitűzést a műsorban elhang­zott „concerto paródia” vágy- miféle? Az ízlésfejlesztés érdeké­ben szocialista realista, ma­gas erkölcsi, gondolati tar­talmakat hordozó alkotáso­kat kell népszerűsítenünk a népművelő munka minden területén. Mennyiben felelt meg en­nek a műsor „leánykérő” je­lenete, vagy akár az „udvar­lástan óra”. De folytathat­nánk a kérdések, a miértek sorát... A karcagi Szivárvány szer­kesztési alapgondolatában azt az utat járta, amelyet legin­kább érdemes: tiszta, érte­lemre és érzelemre apelláló szép műsor lehetett volna. A kívánt hatást mégsem érte el, megbukot a megvalósítás­kor. Téyedés azt hinni egy 85- perces ismeretterjesztő elő­adásról — hatalmas anyagot dolgoztak fel, dicséretes pon­tossággal, nagyon korrektül —, hogy ha nyolc-tíz kü­lönböző személy tartja, ak­kor már színpadi mű, — vagy éppen ettől már rádió­szerű. A Karcag, a Kunság történetét, irodalmi népraj­zi hagyományait bemutató előadás előtt tisztelettel fe­jet hajtunk, de az alkalom­nak sajnos nem Melt meg, rádióközvetítésre pedig — elsősorban a monotonitása miatt teljességében alkalmat­lan­Az est legkiemelkedőbb műsorperceit a fellépő mű­vésztanároktól kaptuk, és az énekkar, kamarazenekar együttes szereplésétől­Ezért az a véleményünk, hogy a két Szivárvány műsor közül összehasonlíthatatlanul értékesebb volt a karcagi, mert ott Chopint, Bartókot játszottak a színpadon Er­kelt énekeltek, míg Kunhe­gyesen pl. rosszízű gunyor- félét hallottunk az emberne- meseitő komolyzenéről­Karcagon a népzenei szá­mok nem sikerültek. Szomo­rú, hogy nem akadt értő ze­nei rendező — legalábbis munkájának nem éreztük nyomát —, aki az énekesek, citerások műsorát gondozta volna. Amilyen értő felelős­ség érződött a műsor első részéből, — attól függetle­nül: ahogy azt írtuk, a cél­nak ez a műsorszám sem fe­lelt meg, — olyan nemtörő­dömséget tapasztaltunk a népdalokat, cigánydalokat bemutató műsorrészben. Tiszai Lajos Kollégium építés, körzetesített iskolák, taneszközök társadalmi összefogásból Az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei azonos típusú intézmények között gyaKran eltérőek: ugyanakkor a követelmé­nyek, feladatok azonosak. Az oktatásügy szakemberei hangsúlyozzák: csak egyenlő feltétele«: megteremtésével lehet egyenlő esélyeket biz­tosítani a továbbtanuláshoz. Az oktatási reform program­jának megfelelően ezért a negyedik ötéves tervben ar­ra törekednek hogy mindin­kább kiegyenlítsék az egyes iskolák között ma még meg­levő különbségeket. A terve­zett intézkedésekről tájékoz­tatták Szolnok Heves, Sza- bolcs-Szatmár és Fejér me­gye illetékesei az MTI mun­katársait: A szolnokiak az egyik leg­fontosabb feladatnak a szak­középiskolai oktatás fejlesz­tését tartják. Ennek érdekében a megye- székhelyen, valamint Jász­berényben, Karcagon és Mezőtúron bővítik a kol­légiumi helyeket. Uj mű­helyeket is építenek a jász­berényi, jászapáti, túrkevei és a karcagi középiskolák­ban. A megyében már az elmúlt ötéves terv időszakában is jelentős intézkedéseket tet­tek az általános iskolák egyenlő feltételeinek megte­remtésére. Több mint negy­ven tanyai iskolát felszámol­tak és a külterületi tanuló­kat községi iskolákban része­sítik szakrendszerű oktatás­ban. A tanyai gyerekek fo­gadására 13 kollégiumot lé­tesítettek, s megszervezték az iskolai autóbuszjáratokat is. A negyedik ötéves tervben tovább bővítik a diákotthon­hálózatot. Elsősorban Tisza­füreden, Szolnokon, Kun- szentmártonban és Jászbe­rényben. Az általános iskolai tanteremhiány is növeli az egyenlőtlenséget, ezért mindenekelőtt Szolnokon, Jászberényben, Karcagon és Martfűn tervezik a tán- termek számának növelé­sét. Hevesben a legtöbb gondot a taneszközök hiánya okoz­za, de azok beszerzésére nin­csenek anyagi források. Most rendkívül élénk társadalmi segítség bontakozott ki: szá­mos üzem vállalkozott kü­lönböző szemléltető eszközök soronkívüli gyártására. A kö­vetkező öt évben új beruhá­zással is gazdagodik a Heves megyei iskolahálózat: Mátra- füreden és Hevesen általános iskolai kollégiumot építenek, ahol 300 környékbeli diák részére biztosítanak elhelye­zést. Az elmúlt évek erőfeszíté­sei meghozták az eredményt Szabolcs-Szatmárban is: a körzeti iskolák kialakítása és az általános iskolai diákott­honok építése nyomán ma már a szabolcsi felsőtagoza­tos tanulók 93,6 százaléka szakrendszerű oktatásban ré­szesül. A megye 374 általános is­kolája közül — főként a sikeres tv-akció eredmé­nyeként — 356 rendelkezik televízióval, 268 rádióval és lemezjátszóval, 233 mag­netofonnal, 84 pedig han­gos filmvetítővel. A nagyobb gondot azonban az okozza, hogy a megyében a szakközépiskolába járók aránya csak 34 százalék, szemben az országos 50 szá­zalékkal. Az ipar hiánya és a kollégiumi helyek elégte­lensége nehezítette a szakkö­zépiskolák nagyobbarányú fejlesztését. Tervezik, hogy a Nyíregyházán és Mátészal­kán kialakuló ipari centru­mokban újabb építkezések­kel ezen a területen is előbb­re lépnek. Háromszáz gyermek részé­re építenek általános iskolai diákotthont a negyedik öt­éves tervben Fejér megyé­ben, s növelik a körzeti isko­lák számát is. A tanterem- hiány enyhítésére 128 általá­nos iskolai tantermet létesí­tenek. A pedagógushiány megoldására félezer új szak­képzett nevelőt várnak a tervidőszakban a megye ál­talános iskolái. A harmadik ötéves terv­ben az általános iskolát végzettek 81 százaléka kö­zépiskolában tanult tovább a megyében. A zsúfoltság enyhítésére 28 középiskolás tantermet, öt műhelytermet és 700 tanuló részére kollégiumot építenek az elkövetkező öt esztendő folyamán. Emellett csaknem 18 millió forintot költenek a középiskolák korszerűsítésé­re, felújítására. Hogyan tovább? Ne így! A diáhsxínpadoh megyei versenyéről Vasárnap tartották Szolnokon az Egri Diáknapokra készülő diákszínpadok, szín­játszókörök megyei színvonal versenyét. A bemutatón 16 irodalmi színpad és színját­szócsoport indult A végletek versenye volt: egy-két egé­szen kimagasló műsort láthattunk és jó- néhány színpadra méltatlan, tartalmában és megvalósításában egyaránt igen gyenge produkciót. Elgondolkoztató az a nagymérvű ren­dezői dilettantizmus, amely jónéhány cso­port szerepléséből érződött. Nagymérvű kritikátlanságra kellett következtetnünk számos előadás láttán. Bizony egyes műso­rok bemutatásáért kár volt a fáradtság, a sok időpazarló próba, mindenki jobban járt volna, ha a diákszereplők ez alatt elolvasnak öt-hat igazán jó könyvet A színvonalverseny legkiemelkedőbb két műsorát a tiszaföldvári Hajnóczy gim­názium irodalmi színpadától láttuk. Ba­bits Jónás könyvét és Bányai Kornél A lázadás zsoltárai című oratóriumát hoz­ták színpadra. A szereplők értik és érzik, amit mondanak, nagy színpadi fegyelem­mel dolgoznak. A rendezés — vezető-tanár Szabó András — mindig a legfontosabb mondanivalót emeli ki — a színpadi moz­gással is ezt hangsúlyoztatja — kerül min­den öncélúság'ot. A bemutató másik legtöbbet adó elő­adása a mezőtúri Teleki Blanka Gimná­zium nagyszerű Bartók emlékműsora volt. A mezőtúri csoport sajnos, mégsem juthat el az Egri Diáknapokra, mert a verseny szabályainak nem felelt meg: a férfi szó­listák már főiskolások. A zsűri — a verseny operatív bizott­ságának javaslatára — a szolnoki Ver­seghy gimnázium irodalmi színpadát is diszkvalifikálni volt kénytelen, mert a csoport a versenyen nem jelent meg. Elő­zetes bemutatójukat a színvonalverseny szabályai szerint nem lehetett értékelni. A tiszaföldvári gimnázium irodalmi színpadán kívül az újszászi általános is­kola és gimnázium együttese és a szolnoki 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada nyert még aranyérmet, és ezzel jogot arra, hogy megyénket kép­viselje az Egri Diáknapokon, A zsűri a rendelkezésre álló négy ezüst­éremből csak kettőt, a négy bronzéremből pedig csak hármat adott ki. Ebből is érez­hető, hogy — néhány műsorszám kivéte­lével — a verseny színvonala igen ala­csony volt. Ezüstérmet nyert a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola és a martfűi cipőipari szakközépiskola iro­dalmi színpada. Bronzérmet kapott a jász- ladányi gimnázium, a kisújszállási gim­názium és a 605-ös számú szolnoki szak­munkásképzőintézet második „csapata”. — ti — MOST VÁSÁROLJON! H-68-as tipusű SZEKSZÁRDI olajkályhát szakboltjainkban! „Tisza" lakásfelszerelések Áruháza, Szolnok „Meteor" Vasbolt, Jászberény Fogy. ár: 2620 Ft. „Vénusz" Vasbolt, Kisújszállás 601-es Iparcikkbolt, Martfű „Metró" Vasbolt, Törökszentmiklós S-o'nok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom