Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

1971. március 4. SZOLNOK HEGVEI NÉPLAP 7 Bertrand Castelli már nem éppen suhanc, de tipikus hippi, bozontos, tarkabarka öltözködésű és híres rende­zője a még híresebb „Hair" (Haj) című musicalnak, — amelyben anyaszült meztele­nül ágálnak a szereplők. — Bertrand most Brüsszelben „Koldus66 és királyfi vendégeskedik és egy ott adott interjúban elmondta, hogy 1943-ban a svájci Ro- sayben tanult „a világ leg­drágább iskolájában”. Asz­taltársa volt a mai belga ki­rály, Baudouin. ,,Kivételesein mindkettőnk­nek megengedték, hogy hosz- szúnadrágot viseljünk, mert kellemetlenül vékony pipa­szár lábaink voltak. Belőle később király lett, belőlem pedig hippi. Ilyen az élet-’' Fiatalok és a kollektív szerződés Az építőipar, a nagy fluk­tuáció és a munkaerőhiány a közfelfogásban gyakran azonosuló fogalmak. Nem vé­letlenül. A munkás kollek­tíva fele évente kicserélődik, s a vállalattól búcsút vevők ötven százaléka a fiatalok korosztályába tartozik. Az okok feltárására, illetve meg­előzésükre többféle vizsgála­tot végeztek az építőipari vállalatnál. Arról, hogy a té­Ami külön lapra — Jelenlegi szabályzatun­kat többször is módosítot­tuk, például 1969-ben. A fia­tal szakmunkások addig egy brigádban dolgoztak az idő­sebb munkásokkal, s az álta­luk termelt értéket nem kü­lönítettük el, hanem a bri­gád összteljesítményébe szá­mítottuk. Ez oda vezetett, hogy a fiatalokat csak „sza­ladj ide, szaladj oda” felada­tokkal bízták meg, ami ért­hetően nem fokozta a mun­kakedvüket — mondta dr. Gárdos Erzsébet, munkaügyi csoportvezető. Azt javasoltuk a vállalat vezetőségének, — A kezdő szakemberek bérét is a KISZ közbenjárá­sára módosítottuk a kollek­tív szerződésben. Megszüntet­tük azt a megkülönböztetést, hogy amiért valaki kezdő, eleve kevesebb órabért kap­jon. Ugyanazok a besorolá­sok érvényesek a kezdőkre is, mint a vállalathoz kerülő új szakemberekre és későbbi előmenetelük attól függ, mi­lyen teljesítményt nyújtanak, hogyan dolgoznak — fűzte tovább a gondolatot Göb- lyös István szb-titkár. — Emelnünk kellett a bé­reket azért is, mert nem egy jól fizető termelőszövetkezet, vagy ktsz a magasabb fize­téssel csábította el tőlünk a kitanított munkásunkat. A képzés költségeit mi viseltük, de az eredménnyel más járt jóL Pedig a szakmunkás utánpótlás nevelésére évente háromszázezer forintot fordít a vállalat A bérrendezés évet nyék feldolgozása után mi­lyen új pontokkal módosult a kollektív szerződés, a vál­lalat szakszervezeti és KISZ bizottságának titkárával, va­lamint a munkaügyi csoport vezetőjével beszélgettünk. Délelőtti eszmecserénk ak­tualitását az adta, hogy most készül az elkövetkező öt évre szóló új kollektív szerződés. tartozik hogy a fontos építőipari szak­mákban szervezzünk önálló brgiádokat a fiatalokból, s természetesen a legrátermet­tebb szakembereket próbál­tuk egy-egy brigád élére szakoktatónak választani. Életrevalónak bizonyult ez a fajta szervezés. Mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az állomás építésénél dolgozó harmadéves szak­munkástanuló brigád a Hűség nevet vette fel, s nemcsak a vállalatnál, hanem ugyan­azon a főépítésvezetőségen akarnak maradni a szakmun­kásvizsga után. 1969 óta számokkal mérhe­tően is nőtt a vállalatnál ma­radó fiatalok létszáma; a ta­valy végzetteknek például 78 százaléka továbbra is nálunk dolgozik. Maradásra késztetnek pél­dául a vállalat lakásépítési akciói. Három éve épült az első 16 lakásos ház, az idén már a negyedik — egy 42 la­kásos — kerül tető alá. A la­kások felét a KISZ-fiatalok vehetik meg. Hogy pénzük is legyen a vásárlásra, a kollek­tív szerződés 200 ezerről 400 ezerre emelte a vállalati hoz­zájárulás összegét. A fiatal törzsgárda tagok kamatmen­tes hitelt kapnak, sőt ha munkájukkal kiérdemlik, a hitel egy részét, vagy teljes összegét elengedheti nekik a vállalat A KISZ-titkár re­méli, ezt, a „minden évre egy házat” építési tempót a jö­vőben is tartani tudják. Öt évre szóló változások — Milyen változtatásokat javasol a KISZ-szervezet az új kollektív szerződésben? — Vállalatunknál szép számmal dolgoznak ifjú mű­szakiak, mérnökök és tech­nikusok. ök eddig inkább csak kívülről szemlélték a szocialista munkaversenye­ket mivel ha irodán dolgoz­tak. nem tartoztak egyik szo­cialista brigádba sem. Az új szerződésben a Kommunista Ifiú Mérnök, a Kommunista Ifjú Technikus és a Szakma Ifjú Mestere címért verseny­zőknek is olyan feltételeket szabunk, mintha nem egyé­nileg, hanem brigádban ver­senyeznének és anyagi elis­merésben is részesítjük őket — felelte Török Tamás KISZ-titkár. Az érdemi munkába is be­vonták a KISZ-bizottságot. A kollektív szerződést előkészí­tő és szövegező négy szak bi­zottságban egy-egy hozzáértő fiatal szakemberük dolgozik. A munkaerőgazdálkodással foglalkozó rész összeállításá­ban például a KISZ-titkár vesz részt. Befejezésül még egy gon­dolatot érdemes idézni az elhangzott beszélgetésből: — A szerződés tervezetét, s ma­gát a kollektív szerződést részleteiben is meg akarják ismertetni a fiatalokkal, mert sajnos már nem egyszer jöttek rá hogy nem ismerik eléggé. A kollektív szerződés sokakban úgy él, mint vala­mi tiltó szabálygyűjtemény, amelyben csak az van, ami nem jár. Pedig a készülő sza­bályzat a jogokat, lehetősé­geket, s a kollektíva kérései­nek teljesítését az elkövetke­ző öt esztendőben vállalati törvényerőre emeli. Horváth Mária Felnőtt munka után ugyanazt a bért 3. Pisztolylövés az ülésteremben 1912. június 4-én délelőtt fél tizenegy órakor gróf Ti­sza István házelnök megnyi­totta a képviselőház ülését. Holló Lajos ellenzéki képvi­selő, az obstrukció jól be­vált technikája szerint, a házszabályokhoz kért szót. Mint már annyiszor, 6 és annyi más ellenzékben lévő társa arra készült, hogy hosszan beszél mellékes kér­désekről, az időhúzással ameddig lehet megakadá­lyozza, hogy a kormány ál­tal benyújtott törvényjavas­latok tárgyalásra, illetőleg elfogadásra kerüljenek. A házszabályok megsértene Ezúttal azonban Tisza — egyébként a házszabályok­kal ellentétben — nem adta meg Holló képviselőnek a szót. "S nem volt hajlandó elnöki kötelességének elegei tenni akkor sem, amikor Eitner Zsi gmond, Holló elv­barátja átadta neki azt a húsz aláírást tartalmazó ívet, amelyen az ellenzék zárt ülés elrendelését kérte. A' házszabályok értelmében az elnöknek teljesítenie kel­lett volna a kérelmet, ehe­lyett azonban beszélni kez­dett. Egyre nagyobb zaj, felháborodás közepette mon­dott néhány — alig érthető mondatot —, aztán szava­zásra tette fel a szóbanfor- gó véderőről szóló törvény- javaslatot, amelynek elfoga­dását az ellenzék az obst- rukcióval késleltetni akarta. A kormánypárti képviselők Tisza intésére a megfelelő pillanatban felálltak, s az elnök kijelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadta­tott. s azt a főrendiházhoz továbbítják. Tisza hiába uta sította rendre egymásután az el’enréi-inVot azok tovább tüntettek ellene Válaszul ?1 Von”!C> r\ ^01» nöke rendőröket vezényelt a terembe. Schmidt és Pavlik rendőr­felügyelő vezetésével a rend­őrlegények el-llták az egész jobboldali folyosót és az el­nöki irodától az ülésteremig vezető utat is rendőrsorfal szegélyezte. A rendőrök lát­tára az ellenzéki folyosón óriási kavarodás támadt. S amikor az ellenzék elkese­redésében botrányt rendezett az ülésteremben, a Ház el­nökének parancsára a rend­őrök berohantak és kezdték kituszkolni az ellenzékieket. Elsőnek Károlyi Mihályt ve­zették ki, majd Justh Jánost, Ábrahóm Dezsőt és még má­sokat. Az egyik függetlensé­gi képviselő elájult az izga­lomtól. A Justh-i>ártiak lát­va, hogy tehetetlenek az erőszakkal szemben, vala­mennyien kivonultak. Tisza István most már nyugodtan beszélhetett a helyreállt csendben, legfeljebb a kor- mányoárti képviselők tapsa és he’yeslése állította meg néha. S hogy meg ne ismét­lődhessenek olvan tünteté­sek, amelyek néhány nap­pal előbb, május 23-án zaj­lottak. Tisza rendőr, csen­dőr és katonai különítmé­nyeket vezényelhetett Buda­pest legfőbb pontjaira. Rettenetes hangzavar Másnap, június 5-én dél­előtt az el'enzéki képviselők az Orszáeház kávéházában gyülekeztek. hoev egriift vo­nultának az Orszáoházhoz. Ahngv Tisza megjelent az ülésteremben, a baloldalon n fílfvfíioV. sf­noV A rpHpnntpq hoflífTovort |c képviselő: — Gazság! Gazemberek! Gróf Károlyi Mihály fel­ugrott az első sorban egy székre és öklét rázta Tisza felé; — Közönséges hitvány ku­tya! Aljas gazember! Nem­csak politikusnak, de em­bernek is gaz! Zlinszky István a minisz­terelnöki bársonyszékhez fu­tott és Lukács László mi­niszterelnök arcába kiál­totta: — Te vagy a nagyobb gaz­ember! Huszár Károly, szintén a miniszterelnök felé: Ady Endre, aki a munkás­ság mellett kn'elezte el ma­gát — Ml van az osztálysors­játék tolvajlása;val? A miniszterelnök kínosan feszpngve tűrte a sértéseket. Ugyanis nomrÄf”'ben ler’zz- te le az ellenzék bogy Lu­kács pén-n«vmi"*'!zter ko­rában különböző panamák részese volt „Magyarország miniszterelnöke az ország legnagyobb panamistája” — állapították meg az ellenzé­ki lapok. S mivel a vád igaz volt, Lukács nem tö­rölhette le a becsületén esett sötét foltot. Hívei azzal men­tegették, hogy a panamák­kal szerzett pénzt Lukács nem a saját hanem pártjá­nak céljaira fordította, eb­ből fedezték a munkapárt választási hadjáratainak te­temes kiadásait. Tisza egy darabig még ott üldögélt az elnöki emelvé­nyen, majd látta, hogy itt nem terem számára babér, az ülést meg sem nyitva, tá­vozott. Az altisz*ekk°l azon­ban idézéseket kézbesíttetett az ellenzéki képviselőknek: jeleníenek meg a mentelmi bizottság előtt. Elsőként gróf Károlvi Mihály kapta meg az idézést, aki a papírt szét­tépte. s a földre lobta. Va­lamennyi idézésnek ez lett a sorsa. Pisztolylövés a teremben Néhány percig tartott ez a jelenet, amikor a baloldal! beiárónál megjelent Angval József háznagy, utána Pav­lik. Schmidt és Beniozky rendórfelügvelő. maid nyo­mukban száz fet fegyverzett rendőr. A rendőrök körül­zárták az ellenzéki képvise­lőket. A kormánvnártiak jobbnak látták, ha távoznak az Ülésteremből és a folvo- sőkon várokomak. S csak azután tértek vissza az ütés- terembe amikor a karhata­lom — hltlba fíltaVnafak tfln­fpfVf» VfífAlst? oc imm lr?1»PToftp Ü7 bél. S utána a kormánvnárt zavartalanul megszavazhat­ta az újabb törvényjavasla­tokat, s sújthatta különböző megtorlásokkal az ellenzékie­ket. Két nap múlva tartottál« a következő ülésüket a hon­atyák. Tisza megnyitotta az ülést, s rövid beszédében megbé­lyegezte az ellenzéket. Ekkor a baloldali újságíró karz- tról Kovács Gyula pár- tonkívüli függetlenségi kép­viselő ugrott a terembe: — Van még itt egy ellen­zéki! — kiáltotta és revol­veréből háromszor rálött az elnöklő Tiszára. Rosszul célzott. Az első golyó a márvánvbprkolatba fúródott, a második az elnö­ki asztal oldali aniába. a harmadik pedig az előadói emelvény felett a fe deszká­ba. Tiszát semmiféle sérülés nem érte. 1912. íúnius 7-én dörrent a pisztoly a kérviseiőházi ülésteremben. Másnap. a Nénszava hasábjain Ady Endre cikket írt, s ebben a munkásság mel’ett kötelezte el magát: „Hogy a Nénsza- va szál'ást ad nekem, a haj­léktalannak. számomra ez köszönmvaló. nagv dolog de az Idő, az ő öreg felével csodálkozás nélkül bóHnt rá egyet. Isteni* élet es. vagy-va- gyos harcnak fergetege in­dult meg. s e nagv harcra szívvel, hittel, s vérrel föl­készült, egvsóges hadsereg, mellvei az én lelkem tart­hat. csak egv van. az, -mely­nek Népszava a zászlósa”. Pintér Tstv;n Következik; Az elsöpört Wekerle-terv v"\ - •ViV.'AV^V^iv:*.' * *\V**AV * ••• iV.O •Vé'.V.V.-V.V.V.-;* . 11 •••'*•* • • é TAVASZI KIRÁNDULÁS (MTI foto — Fényes Tamás felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom