Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

1*71. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Forgókemencék J ugoszláviáha Mintha hatalmas kályha- csövek sorakoznának egymás mellett. Mégsem azok. For­gókemencék darabjai. Egy- egy dobtestszakasz átmérője 3500—4000 milliméter között változik, hosszuk pedig 13— 16 méter. Az aprítógépgyár üzemcsarnokából most kike­rült kemenceszakaszokat a Szovjetunióba exportálják. Az Aprítógépgyár folyama­tosan gyárt különböző tech­nológiai folyamatok megvaló­sítására szolgáló forgókemen­céket. Innen kerültek ki az Ajkai Timföldgyár részére készült 82 méter hosszú, 4 méter átmérőjű timföldkalci- náló berendezés egységei is. Az Ajkai Timföldgyár épí­tését kormányprogram hatá­rozta el és több hazai válla­lat mellett jelentős számú külföldi partner is közremű­ködik. A timföldgyáf létesítéséhez az Aprítógépgyár már el­szállította a hatalmas, 35 méter átmérőjű besűrítők szerkezeti elemeit, amelyek helyszíni szerelése folyama­tosan történik. Ugyancsak ott van már az egyik 82 méter hosszú forgókemence, míg a második görgőtelepéit és dobtestszakaszait most gyárt­ják a vállalatnál. E berende­zések gyártásával is hozzá­járul a vállalat a hazai tim­földgyártás és alumínium­program megvalósításához. Hasonló jellegű forgóke­mencék gyártására vállalko­zott az Aprítógépgyár Jugo­szlávia részére is. A NlKEX és a JUGOMETÁL Külke­reskedelmi Vállalatok szer­ződést kötöttek 2 darab 150 tonna nap magnezitizzító be­rendezés szállítására. Néhány évvel ezelőtt ugyancsak a két vállalat szer­ződéskötése alapján helyez­tek üzembe a jugoszláviai Gosztivárban egy 100 ton- na/’nap teljesítményű hason­ló berendezést. A jugoszláv fél az eltelt időszak alatt megismerte a berendezést, annak teljesít­ményével elégedett. A folya­matos termelésű üzem az év 360 napján mintegy 30 ezer tonna végterméket szolgálta­tott A magyar berendezés kifogástalansága késztette a felhasználókat arra. hogy a további berendezéseket is Magyarországon rendeljék meg. Az új gyáregység telje­sítménye 450 ezer tonna vég»- termék lesz évenként. Egy-egy forgókemence hos'za 85 méter a forgódob átmérője pedig 2,5 méter. A komplett berendezés magyar tervek alapján készül. A magyarországi szállítá­sok jelentős részét az Aprí­tógépgyár vállalta. A szerző­dés szerint az utolsó szállítá­sokat is be kell fejezni 16 hónap alatt, amely igen rö­vid határidő, hasonló nagy berendezések szállításához viszonyítva. A tervezett határidő betar­tása érdekében szoros az együttműködés a Gépexport Vállalattal, amely a kiviteli tervdokumentációt készíti. A forgókemencék gyártá­sának meggyorsítása érdeké­ben dobforgató készüléket készített a vállalat hogy a termelékenységet ezáltal nagymértékben növelie. S z. B. A dobforgató készüléken hegesztlk a dobtestet (Foto: Bathó László) Bútorgyári brigádok Szám szerint huszonegyen vannak. Ennyi kollektíva versenyzett tavaly a szocia­lista brigád cím elnyeréséért. Hogy milyen eredménnyel? A termelés dolgában ezt áz­tál jellemezhetjük, hogy több mint 102 százalékra tel­jesítette tervét a szolnoki bútorgyár. Míg az árvíz a Tisza gátjára ízólította a gyár 40—60 em­berét, az alatt sem esett visz- iza a termelés számottevően. Ez a brigádok érdeme. Úgy­szintén az is, hogy egynapi munkabér gyanánt mintegy 10 ezer forintot fizettek be a gyár dolgozói az árvízkáro­sultak csekkszámlájára. Ezenkívül két fahózat készí­tettek és szereltek össze Nagyhódoson két hajléktala­nul maradt család részére. Az egyiknek — Kiss Feren- :éknek — egy konyhabútor- Sarnitúrát is ajándékoztak. 0 Ennek az elkészítésében oroszlánrésze volt a Kilián György nevét viselő ifjúsági brigádnak, amelynek akkor huszonnégy tagja volt. Beré- nyi Sándor még nem tarto­zott közéjük, mert csak ké­sőbb szerelt le a katonaság­tól. November óta viszont ő a Kilián-brigád vezetője. Szerény, halkszavú fiatalem­ber. Csendes tárgyilagossággal szól a brigád tavalyi ered­ményeiről. meg arról is, amit most csinálnak. Tavaly a Le- nin-centenárium tiszteletére április 12-én kómmuni'ta Vasárnapot tartottak: ekkor a brigád a gyárban dolgozott. Arra is méltán büszkék, hogy ők voltak a kongresszusi mű­szak kezdeményezői. Mégpe­dig nemcsak a szolnoki gyár­nál, hanem a Tisza Bútor­ipari Vállalat egészénél, amelynek a szolnoki — tud­valevőleg — egyik gyáregy­sége csupán. A nagyhódosi Kiseknek ajándékozott konyhagarnitú­rán kívül egyebet is csinál­tak tavaly társadalmi mun­kában. Az ifjúgárdisták pin­ceklubjában levő bárpult is a brigádtagok kezemunkájával készült. Ezekben a napokban pedig a tallinni körzet álta­lános iskolájának bábszínfa­lat gyártanak ellenszolgálta­tás nélkül. Február 1. óta csaknem a felére csökkent a brigádlét­szám. Az előkészítésben dol­gozó volt tagok átszervezés folytán elkerültek a kollektí­vából. amely most már csak a szereidében levő kilenc férfi- és hat nőtagját egye­síti. (A gyár párt- és szb- titkárg helyteleníti ezt az át­szervezést, amely a brigád megosztásán kívül azért Is káros — mint mondták — mert valószínűleg a munka termelékenységének sem vált javára.) Míg a Kilián ifjúsági bri­gád ezúttal másodízben vá­rományosa a megtisztelő címnek, a festőműhelyben dolgozó asszonvok-lányok Szputnyik nevű brigádja már 6 éves múlttal és a velejáró bronzkoszorúval is rendel­keznek. Náluk nem hátrány az sem, hogy két műszakban dolgoznak, s emiatt a váltó­társak csak rövid időre talál­koznak egymással naponta, műszakváltáskor. Így is érdeklődnek egymás hogylétéről, főképpen azért, hogy segítsenek annak, aki betegség, vagy egyéb ok miatt rászorul. A másokon való segítés példamutatói azok a brigádtagok, akik rend­szeres véradók. összetart a brigád olyan­kor is, ha a nagy kollektíva becsületéért kell porondra állni. Tavaly november 3-án például ők érdemelték ki a megtisztelő második helyet azon a szellemi vetélkedőn, amelyet a nagyvállalat vala­mennyi gyáregységének leg­jobb szocialista brigádjai tar­tottak Szolnokon. S. Kocsi Sándorné brigád- vezető-helyettes több erényü­ket is említette még. Csupa, csupa jó dolgot, olyannyira, hogy ha Menkó Lajosné bri­gádtaggal nem találkozunk, a gondjaik közül aligha tud­tam volna meg bármit is. Pedig bosszantó dolog, hogy ugyanazt a munkát végző férfitársuk órabére némely­kor sokkal magasabb, mint a nőké. De ez éppen S. Kocsi Sán­dorné „asztala” most már olyan értelemben is, hogy ő lett a nemrég megválasztott rzb bérfelelőse. Legyen hát gondia. s legfőbb célja is e minőségben, hogy ma még a nők rovására tapasztalt bér­aránytalanságok mielőbb a nv’lt rossz emlékeivé válja­nak. M. L ffA részvétel a fontos" Sxociaíista brigádok vetélkedője Kegi hagyomány, hogy a MÉSZÖV Igazgatósága min­den évben megrendezi az ÁFÉSZ szocialista brigádjai­nak játékos szellemi versen­gését, Ezzel is erősíteni, éb­reszteni kívánja a munkahe­lyi kisközösségek tanulási kedvét és kulturálódási vá­gyát. A vetélkedő valójában csak betetőzése mindig egy hosszabb, hónapokon át tartó előké"zületi folyamatnak, amikor a brigádtagok egyé­nileg és közösen tanulmá­nyozzák a kijelölt szakiro­dalmat. A mostani versenyre húsz brigád nevezett be ön­ként, és így két részre kellett oszani a népes mezőnyt. A tiszántúliak Karcagon, a töb­biek pedig Jászapátiban mér­ték össze tudásukat az el­múlt vasárnap délelőttjén. Valamennyi csapat öt fő­ből állt és közösségben ver­senyzett a pontokért, mert a játékos, tartalmas szórakozá­son túl tétje is volt a vetél­kedésnek: bejutni a megyei döntőbe. A csapatok kivétel nélkül gondosan készültek fel az „összec'apásra”, és így mindkét elődöntőn szoros verseny alakult ki közöttük; szinte fej-fej mellett haladva csak az utolsó .kérdéscsoport­ban dőlt el kit illet a tovább­jutás joga. Pedig a szövetke­zeti mozgalom tárgyköréből, a X. pártkongresszus anya­gából, valamint az elmúlt öt­éves terv és a mo"t induló negyedik ötéves terv kérdé­seiből összeállított feladatok komoly erőpróbára késztet­ték a versenyzőket. Dicsére­tükre legyen mondva a föld­mű vessző vetkezeti hálózat dolgozói derekasan állták a sarat, sőt még játékos kedv­ben sem volt hiány. Foglal­kozásukhoz, szakmájukhoz kapcsolódó ügyességi próbá­ban is valamennyien talpra­esetten álltak helyt. A jó hangulatú, tartalmas vetélke­désből végül iij a karcagi Lenin, a kisújszállási Béke, a tiszafüredi Schön Béla, a kunmadara.si Március 8., a tiszaroffi Radnóti Miklós, a tószegi Jeanne d’ Arc, a ti- szaföldvári Május 1., a jász- árokszállási Komarov és a .szolnoki Hámán Kató szocia­lista brigádok jutottak a me­gyei döntőbe. Velük március 2Í-én a megyei döntőben ta­lálkozhatunk. A döntőbe jutott Jeanne d’ Arc brigád egyik tagja vála­szol a szövetkezetpolitikai k érdésre Az Ikarus-pro grant Uhri Imre igencsak elcso­dálkozna, micsoda szellemet bocsátott ki ő akkor, 1895- ben abból a palackból. Uhri 1895-ben csinálta meg a ko­vács és karosszériagyártó mű­helyét. Lovaskocsival kezdték az volt akkor a sláger. Húsz. év múlva készült el az első magyar autóbusz, a karosszé­riát Uhri Imre kisiparos ké­szítette. Antal János gazdasági igazgató betessékel egy luxus buszba, amely az új 200-as típuscsalád egyik büszke ro­kona. Ez a kocsi 69-ben Niz­zában. a Nemzetközi Autó­buszhéten több nagydíjat nyert. Nyugodt, nemes, szép vonal, szellemes megoldású, állítható repülőülések. Ter­mészetes nappali fény, egyéni olvasólámpák, légkon­dicionáló klíma, mosdó, toi­lette ruhatár, hűtőszekré­nyek, kényelmes biztonság. hivatott arra, hogy átvegye nagynevű típuselődjeinek he­lyét, ebből fogják kielégíteni a bel- és külföldi piacigénye­ket egyaránt. A 200-as típus- család 8,5 méterről 18 méte­rig, összesen 11 féle autó­buszt foglal magába. Kénye­lem. biztonság, jó műszak; paraméterek. Ismét várható a siker. Mire 75 éves a gyár. kész a hosszútávú jármű- proErram és annak továbbfej­lesztése, ezenbelül a középtá­vú negyedik ötéves terv. — amely szmtén erre a prog­ramra épül. Ma is kézzel simítják Valamivel odébb húszan- harmincan tapogatnak egy félkész buszt. A gyárban még ma is kézzel simítják a fé­nyezés alapozásához szüksé­ges gittet. Jó tanárok, okosan .segítő kezek építették, fejlesztették az üzemet. Fejlesztési perió­dusok következtek, új és új típusok váltották egymást 1954 a siker éve! Sőt, a fel­tűnő sikeré! Megszületett az Ikarus—55 farmotoros ön­hordozóvázas típus. Párizs, Genf, a nemzetközi autósza­lonok közönségének és szak­embereinek teljes elismerése! Dinamikus, áramvonalas for­mája, korszerű karosszériája, kiváló műszaki tulajdonságai forradalmi változást jelentet­tek a magvar autóbuszgyár­tás történetében. Az Ikarus élete tele van szép emlékkel, jubileumi ál­lómásokkal melyekhez nehéz küzdelmekkel, nem egyszer kudarcokkal teli úton jutott a gyár. És természetesen a gyártmányok és a gyártás ál­landó fejlesztésével. 1959-ben évenként több, mint ezer buszt exportáltak és elké­szült a gyár tízezredik autó­busza- Néni sokkal később létrejött az Ikarus 2-es szá­mú gyártelepe és a hímévvel együtt rohamosan nőtt a megrendelések száma. Az ak­kori feltételek mellett képte­lenek kielégíteni ezt az igényt. 1964-ben hozzáfogtak a gyár. tás és a technológia rekons­trukciójához. Az export te­tőzött, a buszok 80 százaléka már külföldre kerül. Étek óta külföldre Három év alatt hatalmas összeget fektetnek be, meg­születik a legkorszerűbb technika és gyártástechnoló­gia segítségével a 20Ö-ás tí­puscsalád. A gyár az új tí­puscsalád életrehívásával azt az elképzelését váltotta va­lóra. hogy egész gvártmánv- sorozatának valamennyi tí­pusát minél kevesebb karos­széria alkotóelemből lehes­sen elkészíteni. így a hossz­mérettől függetlenül mind a tizenegy járműtípus felépít­ményei azonosak, kis részben csak közel azonos típusele­mekből készülnek. Tehát: a típusváltozattól függetlenül azonossá és egyszerűvé válik a karbantartás es javítás, egyszerűsödik az alkatrész­készletezés. Az Ikarus évek óta készít karosszériát kül­földi alvázakra, vagv hasz­nál fel saját konstrukcióhoz importált motorokat. Többek között így került sor a Kö­zel-Kelet országaiban Ikarus autóbuszok szállítására SAU­RER motorokkal, és így szü­letett meg a STEYER fenék­vázra épített Ikarus luxus felépítmény, valamint a svéd VOLVO alvázas Ikarus autóbusz is. De maradiunk a 200-as ti- puscsaládnál annál is inkább, mert ez a típuscsalád lesz Értelem és munkasteretet A feladat summázva: öt év alatt 41 ezer 800 darab autóbusz gyártása és termé­szetesen eladása hazai és külföldi vevőiknek. Mi szük­ségeltetik ehhez. Sok mindén. Mindenekelőtt pénz, átfogó koncepció, tudománvos-tech- nikai felkészültség, ész, szív. piac. A pénzt az illetékesek biz­tosítják. Az okos. átfogó kon­cepció a gyár stratégiája és taktikája vaskos 100 oldalas kötetbe foglalva kész. bele­sűrítve mindaz, amit ebben a témában sültem lehetet* A gyártástechnológiában piontó kutatás. fejlesztés, haladó technika, tudomány, a mű­szaki szakemberek és szak­munkások biztosi tásának módia, offenzív piackutatás, minden. (hűha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom