Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. március 25. Moszkva a kongresszus előtt 2. Amire törekszenek (Tudósítónktól) Dehát voltaképpen melyek is azok a feladatok, amelyek előtt a Szovjetunió áll, s amelyeknek végleges megfo­galmazása, konkrét megsza­bása — gazdasági és politi­kai téren egyaránt — a Moszkvában összeülő XXIV. kongresszusra vár? A gazdasági reform — vagy ahogy a Szovjetunió­ban pontosabban nevezik: az új gazdasági tervezési rendsaer — gyakorlatilag másfél évtizedes múltra te­kinthet vissza. Hazánktól el­térően itt folyamatosan éve­ken át tértek és térnek át jelenleg is a vállalatok e rendszer megvalósítására. Beszédes számok Jelenleg már az ipari vál­lalatok 93 százaléka, a szov- hozoknak több mint a fele, az egész közlekedés és a posta már az új gazdasági tervezési rendszer szellemé­ben és alapján dolgozik. A most kezdődő új ötéves terv rendkívül konkrétan szabja meg a teljes áttérést a ha­talmas szovjet ország min­den ipari üzeme, ezen belül az e téren még elmaradt építőipar számára. Az el­múlt évek tapasztalatai, mi­után a termelékenység ép­pen a kétszeresére nőtt ed­dig, azt igazolják, hogy he­lyes voít az új rendszerre való áttérés, de azt is hogy tovább kell javítani a szisz­témát, s alapvető feladat, hogy a reform mechanizmu­sa még erőteljesebben befo­lyásolja a technikai hala­dást. A technikai haladás megfelelő üteme rendkívül gyümölcsözően hat ki a ter­melékenység növekedésére Márpedig a tézisek értelmé­ben az új ötéves tervben a nemzeti jövedelem 9o szá­zalékát a termelékenységnek kell biztosítani. Rendkívül imponáló számadat ez! Irányítás és számítógéptechnika A másik hasonló és alap­vető probléma, amely a kongresszus homlokterében áll majd és amely széleskö. rű vitára serkentett; a vál­lalatok. az ipar koncentrálá­sának meggyorsítása és ezen keresztül az Irányítás töké­letesítése. Az utóbbi években sok kísérlet történt különbö- -ző vállalatok egyesítésére, országosan mintegy 600 egye­sülés jött létre. Ha meg­gondoljuk, hogy a Szovjet­unióban mintegy félszázezer nagyobb ipari vállalat van, Szibériától Moszkváig, akkor elképzelhető, hogy ennyi nagy ipari vállalatnak a központi irányítása hogyan válik mind nehezebbé sőt a fejlődés ütemével párhuza­mosan megoldhatatlanná_ is majd. Éppen ezért a tézi­seknek megfelelően, a vitá- zók döntő részének egyetér­tésével. az ötéves tervben ezeknek a vállalatoknak je­lentős része összevonásra ke­rül: kevesebb vállalat, haté­konyabb irányítás, ésszerűbb tervezés és nagyobb terme­lés is. S ha már szó esett, mert kellett, hogy szó essen az irányításról, rendkívül meg­győző volt, s egyúttal már szinte irigylésreméltó is, aho. gyan az irányítás, a vezetés és a számítógéptechnika .-kooperációját” hangsúlyoz­ták mindenütt a közgazda- sági szakemberek. Már ed­dig is jó néhány ezer válla­lat dolgozott központi szá­mítógéprendszerrel. De ép­pen az irányítás koncentrált­sága követeli meg, hogy a számítógépek száma három —négyszeresére emelkedjen, hogy gyakorlatilag a Szov­jetunió minden jelentősebb ipari vállalata a belső ter­vezést, az anyagigényt, a szervezést, a technológiát, egyszóval az irányítás min­den kérdését korszerű szá­mítástechnikai eszközökkel oldja meg. — Jókat derülün^ — mon­dotta Rumjancev akadémi­kus —, amikor a nyugati sajtó hasábjain azt olvas­suk, hogy megbukott a szov­jet gazdasági reform, s mi voltaképpen a számítógépek­kel ebből a bukásból keres­nénk most a kiutat. Pedig semmiféle meghök­kentő új nincs a számító­géptechnika ilyen nagyará­nyú alkalmazásában, a re­form — amely nemcsak az iparra, hanem a népgazda­ság egészére vonatkozik, nyil. vánvalóan céljának megfele­lően növeli az ipar koncent­rációját, az ipar koncentrá­ciója, már utaltunk rá, meg­követeli a korszerű irányí­tást, a korszerű irányítás- technikát. A reformtól nyíl­egyenesen vezet tehát el az út a korszerű számítógép­technikához. természetesen az előbbi megelőzve az utób­bit. A vezetés módszerei le­hetnek közgazdaságiak, ad­minisztratívak, mint például’ a szervezés maga és techni­kaiak, ahol a telefon szere­pét átveszi például a számí­tógép. — Ezt a három módszert eggyé akarjuk szervezni — szögezte le Rumjancev pro­fesszor és rögtön hozzátette. — Ha bármelyiket elhagy, nánk. elkerülhetetlen lenne a bukás. Komplex módsze­rek kellenek! Gazdagabb kirakatokat, magas életszínvonalat Aki figyelmesen olvasta a téziseket, vagy olvasott e tézisekről a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése mel­lett — a IX. ötéves tervben annyi lesz itt a beruházott érték, mint a két megelőző ötéves tervben együttvéve, — észrevehette, hogy a B- szektor, az úgynevezett fo­gyasztási ipar gyorsabban fejlődik, mint a közgazdasá­gi szakemberek által A-nak nevezett, köznyelvileg nehéz­iparnak nevezett ágazat. Ez az első olyan ötéves terv a Szovjetunió életében, ahol ennek az iparágnak a fejlő, dési üteme gyorsabb, mint a nehéziparé. Aligha lehet letagadni még a rosszindulatú szemlélődé­nek sem, hogy az elmúlt években a közfogyasztási ja­vak mértékében is kedve­zőbb a fejlődés a Szovjet­unióban. Ma már ott tart a szovjet ipar, hogy mennyi­ségben már képes ellátni az alapvető közszükségleti cik­kekkel a több mint 200 mil­liós lakosságát. Sőt számos, elsősorban rádiótechnikai cikkben a lakosság számára kedvező árleszállításra is mód nyílt, olyan volt a meny­nyi ségi és már a választék­ban! felfutás is. a feladat azonban az és ezt meg le­het állapítani a mind több kirakatot mind szívesebben nézegető külföldi számára is, hogy a választék területén szűkös még a kereskedelem ajánlata. Van baj és gond bőven — ism'erős probléma ez nálunk is — a szolgálta­tásokkal, vízcsapot és tele­víziót javíttatni például sem­mivel sem kisebb feladat, mint nálunk. Sok. de még mindig kevés az üzlet, nagy gond a kereskedelem, a szol­gáltatóipar munkaerő ellátá­sa is. Az új ötéves terv a terü­leten is döntő mértékben kí­ván előbbre lépni: meg akar­ja teremteni a szovjet embe­rek számára az áru bősége mellett az áruk választéká­nak és minőségének is szé­Lavinaomlás Olaszországban A lavinaomlás tömegszerencsétlenséget okozott az olaszországi Susa város közelé­ben. A hógörgeteg betemetett hét munkás1., akik az autópálya építésén doboztak és 200 méteren át sodorta a szerencsétlen embereket. A mentőosztagoknak csak négy les skáláját. Alapvetően ja­vítani kíván a szolgáltatáso­kon, — mindent meg akar tenni, ami ésszerű és cél­szerű a nép életszínvonalá­nak emelésére. — Ki kell mondanunk őszintén, hogy a háború után egyrészt az újjáépítés más­részt az imperializmus fe­nyegetése miatt egyszerűen nem volt módunk arra, hogy erőteljesen és hatékonyan nyúljunk ezekhez a kérdé­sekhez — mondotta az egyik fiatal közgazdász, majd hoz­zátette magabiztos mosoly- lyal: — Természetesen most már arra is lesz erőnk, hogy erőteljesen emeljük a nép életszínvonalát, s ugyanak­kor egy jottányit se csök­kentsük a haza védelmé­nek erőforrásait. (Folytatjuk) Gyurkó Géza Bélyeg­gyűjtőknek APOLLO—14 A Magyar Posta folytatja az űrkutatás eredményeinek megörökítését. Március 31- én tíz forint névértékű blokk az Apollo—14 útjáról emlé­kezik meg. A három bátor űrhajós — mint ismeretes — január utolsó napján indult a Holdra és kilenc nap után teljes sikerrel tértek vissza. A blokk keretén Légrády Sándor grafikusművész azt a képet festette meg, amit az űrkabinból lehetett látni. Bal oldalon a világűr sötét­ségét csillagok fénye töri meg, jobb oldalt Észak- és Közép-Amerika körvonalai tárulnak elénk. A közepén elhelyezkedő bélyegen a Hold felületén dolgozó She­pard és Mitchell tűnik fel. A 118x68 milliméter méretű blokk mélynyomással készül az Állami Nyomdában. Fo­gazott darabokon kívül kis mennyiségben sorszámmal ellátott vágott példányok is forgalomba kerülnek. HÍREK Áprilisban Dortmundban magyar hetet tartanak, amelynek keretében bélyeg­bemutató is lesz. Erről az eseményről postánk magyar —német szövegű bélyegző használatával emlékezik meg. — A görög nemzeti felkelés 150. évfordulójára hat bélyeg tengeri ütközete­ket mutat be. — Áprilisban nyolc lengyel bélyeg a nu- biai Faras katedrálisának falfestményeit tlárja elénk. Az asszuáni gát építésével kapcsolatban az UNESCO irányításával számos ország régészei munkálkodtak a nubiai műemlékek megmen­tésén. Ennek során lengyel tudósok egy csoportja Fa- rasban felfedezte a most bé­lyegre kerülő VIII—XIII. századból eredő freskókat. — A gondok mindenütt egy­formák. A világ tőlünk leg­távolabb fekvő országa, Űj- Zéland hazánkban is napi­renden levő kérdéseket, _ a mezőgazdasági technológia fejlesztését és a geotermikus energia felhasználását nép­szerűsíti bélyegen. Üj kapszula Nyolc év után új merülő kapszula kidolgozása közele­dik befejezéshez. A készülék arra szolgál, hogy 300 méter mélységig menedéket nyújt­son a szerencsétlenül járt tengeralattjárók legénységé­nek. Így született meg az amerikai tengerészet Mark 1 elnevezésű kapszulája. Je­lentős technikai eredmény ez, tekintettel arra, hogy az ed­digi hasonló célt szolgáló be­rendezések mindössze 90 mé­munkást sikerült kiásniuk. (Telefoto — AP-MTI-KS) tér mélységig merültek le. Veszélyben a talaj szerkezete? Még nincs bizonyíték ar­ra, hogy a brit mezőgazda­ságban használt vegyszerek, növény- és rovarirtószerek valamilyen káros hatással lennének a talaj termékeny­ségére, vagy szerkezetére. Azonban az ország számos talajfélesége vészesen kevés szerves anyagot, — humuszt — tartalmaz. Ez a fő konklúziója a Mezőgazdasági Felügyelősé- gi Tanács nagy érdeklődés­sel várt vizsgálati jelenté­sének. A jelentés azt volt hivatott megállapítani, mi­lyen hatással vannak a mo­dern gazdálkodási módsze­rek a termőtalajra. Gombatermelés a régi borospincékben Újraéledtek a Tenkes- hegy öreg pincéi. tA siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz szőlőtermésének feldol­gozására új üzemet létesített és így a régi borospincéket gombatermelésre alakította át. Képünkön: hordók helyett gomba, a Tenkes hegy alatti pincékben. Több sertéshús Ausztriában A becslések szerint Auszt­riában az állattartás 3—3,5 százalékkal nagyobb bruttó bevételt ért el 1970-ben, mint az előző évben. Sok­kal több sertéshúst termel­tek, mint 1969-ben, a sertés- és szarvasmarhaállomány emelkedett A tejszállítás egész évben kb. 2 százalék­kal lehetett magasabb, a piaci termelés marha- és borjúhúsból visszaesett. A január—október közti idő­szakban 7 százalékkal több sertést, 8 százalékkal keve­sebb marhát és 14 százalék­kal kevesebb borjút vágtak le, ill. dolgoztak fel, mint az előző év hasonló idősza­kában. A marha- és borjú­kínálat visszaesését már az 1969. évi állatszámlálás je­Gyümőlcstermesztés Tel Aviv adott otthont a XVIII. Nemzetközi Kerté­szeti Kongresszusnak. Ennek az a magyarázata, hogy Iz­raelben korszerű kertészeti termelés alakult ki. A gyümölcstermesztés súlypontja a Genezareth-tó melléke, a Jordan völgye és a Huleh-völgy. A Galileai- hegyek és a hófödte Mount Hermon között helyezkedik el ez a termőtáj, amely ke­let felé kiegészül az 1967 óta megszállt arab terüle­tekkel. A hegyekről hűvös lezte. Az előzetes számítá­sok alapján 1970-ben 1969­hez viszonyítva 10 000— 30 000-rel kevesebb szarvas- marha és 15 000-rel kevesebb juh felhozatalával számol­tak. A tényleges visszaesés meghaladja a 40 000 vágó­marhát és a 45 000—50 000 borjút. A borjúvágások szá­mának csökkenése összefüg­gésbe hozható az emelkedő növendékmarha-állománnyal. A hústermelés az utóbbi időben emelkedő, a tejter­melés csökkenő tendenciát mutat. A hústermelés ösz- szesen 4 százalékkal emel­kedett, a tejtermelés 0,5 szá­zalékkal csökkent. Szeptem­ber-októberben a hús- és tejkínálat visszafejlődött. Izraelben levegő áramlik a völgybe, ami enyhe klímát biztosít. Mintegy 60 négyzetkilomé­ter mocsarat vontak ter­melésbe, valóságos paradi­csomi környezetet teremtve, aminek üdülési jelentősége is egyre nő. Itt található az ország létfontosságú víztar­taléka, mert a Libanonból érkező Jordan folyót itt számtalan forrás gyarapít­ja és a vízvezetékek innen indulnak a délre fekvő Ne­gev sivatagba. Levélrozsda Brazíliában A legnagyobb brazil kávé­termelő állam, Sao Paulo északkeleti csücskén két tartományban levélrozsda- fertőzés terjedt el. A két tartományban, Pedregulho- ban és Cristais Palista-ban a veszedelmes betegség ösz- szesen mintegy 100 000 ká­vécserjét árasztott ed A brazil Mezőgazdasági Minisztériumban rendkívüli ülésen vitatták meg a jár­vány továbbterjedésének megakadályozásával kap­csolatos tennivalókat. A szakemberek véleménye sze­rint a betegség fellépésének fő oka a kiadós esőzés és a szokatlanul meleg időjárás. 'A levélrozsda — amely többek között — kipusztítot­ta a ciprusi kávéültetvénye­ket, mindezidáig Brazíliában csak néhány kisebb, északi kávétermelő államban ütötte fel a telét

Next

/
Oldalképek
Tartalom