Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
1971. március 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Többet dolgozunk — többet fogyasztunk TAVASZI ZSONG A S Már kelepelnek gó Kikeltek a kislibák Vízen a halászflotta: A még hűvös idő ellenére megélénkült a levegő „országújának” forgalma a dél-alföldi vadvizek felett. Csongrád megye természet- védelmi területeit megszámlálhatatlan tömegben lepték el a cankók, a récék, a godák és megjöttek Dél- Afrikából az első gólyacsapatok is. A tanyai házak kéményein, illetve az udvarok magas fáin vizsgálgatják fészkeiket. Azoknál a házaknál, ahol megtűrik és szeretik a gólyákat, szinte hagyomány, hogy integetve, kendőt lobogtatva fogadják őket a háziak. A nagy útról megtért madarak az üdvözlésre hangos kelepeléssel válaszolnak. Az ornitológusok szerint a hosszúcsórű madarak ilymódon fejezik ki megelégedésüket, örömüket & A tavalyi szamosközi ár- viz a vadállományban is nagy kárt okozott. Becslések szerint tíz szamosközi vadásztársaság területen 680 őz, 7800 nyúl, 12 450 fácán és 6200 fogoly pusztult el. Pótlásukra már tavaly országos összefogás indult. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének kezdeményezésére a megyék vadászai egy-egy kárt szenvedett vaKétezer holdon gazdálkodik, — a járadékosok és nyugdíjasok nélkül — nyolcvan taggal a szolnoki Dam. janich Tsz. Kis gazdaság lévén, korlátozottabb a lehetőségük a műszaki fejlesztésre, a nagyobb beruházásokra. Saját erőből A szövetkezeti gazdák megelégedésére, sikeresen zártuk a múlt évet — mond. ta Molnár Péter tsz-elnök. — Egy tíz órás munkanapra 108 forintot fizettünk, erre az évre 2 millió 600 ezer forintot félretettünk biztonsági alapra, gépvásárlásra pedig 41o ezer forintot. Az ötéves tervben mintegy 5—6 millió forint értékű beruházással szeretnénk biztosítani tsz-üni* fejlődését. Mindezt hitel nélkül, természetesen az állami támogatás igénybevéte’ével szándékoznak megvalósítani. Gyakorlat már a gazdaságban hogy először ..kieazdáí- kodják” a beruházásra fordítandó összeget, megteremtik a feilesztéshe- szükséges alaDot. Ez a vezetés előrelátását, a jó tervezést dicséri. Ebben az évben is úi létesítménnyel gyarapodnak. Határidő előtt — Gazdaságunkban jelentős a sertéstenyésztés — mondta Kiss Zoltán főállattenyésztő. — Állatállományunkat eddig a háztáji gazdaságokra jellemző módon tartottuk. 1969-ben elhatároztuk. hogy modern sertéshizlaldát éoítünk, 1. millió 300 ezer forintos költséggel. Megvalósítására 70 százalékos állami támogatást kaptunk, a szolnoki ÉPSZER Vállalatot ígértük fel az építésére. Csak köszönetét mondhatunk a vállalatnak, hogy a tervezettnél fél évvel hamarabb, ánrilis végén átadták a hizlaldát. A mielőbbi meffva'ósítás érdekében pé'rkt mu*atntt a gazdaság a ió együttműködésre az építőkkel. Korábban megvásárolták az énít- ^^ésiiea szükségea eiőredásztársaság patronálását vállalták. A többi megye készpénz felajánlással és befizetéssel segítette az akciót. Ennek eredményeként már a múlt évben 2600 fácáncsibét szállítottak a Szamosközbe. A téli hónapokban folytatódott a vadállomány feltöltése. Ez idő alatt 227 élő nyulat és 1300 darab élő fácánt engedtek el a károsult vadász- társaságok területén. ☆ A libakeltető és forgalmazó közös vállalkozás Za- laszentiváni keltető telepét korszerű, nagykapacitású gépekkel szerelték fel és a hónap elején megkezdték a keltetést. Az első kislibák kikeltek s megkezdték azok szállítását a libanevelő termelőszövetkezeteknek. A telep gépeibe egyidőben 260 000 libatojást tudnak elhelyezni. A tavaszi idényben összesen 700 000 kislibát keltetnek, amelynek zömét a zalai és vasi termelő- szövetkezetekben nevelik fel. ☆ A március eleji télben a kikötőbe kényszerült balatoni halász-flotta március 22-én hétfőn kifutott a nyílt gyártott elemeket, kiásták az épület alapját és saját szállító eszközeikkel hordták az építőanyagokat. így történt, hogy az épület határidő előtt elkészült és már csak kisebb belső épületgépészeti munkák vannak hátra. — A 480 férőhelyes hizlaldában évente mintegy 700 sertést nevelünk — mondta a főállattenyésztő. — A nagyobb szaporodás és gyorsabb növekedés érdekében a nagy fehér hússertéseinket észt lapály fajtával keresztezzük. Számítunk arra, hogy jobb körülmények között ez állataink hét és fél hónap alatt érik el a 110 kilogrammos súlyt és az eddigi költségeket 3.60 forinttal csökkentve 15 6o forintért tudunk egy kiló súly- gyarapodást elérni. vízre. Ezen a napon nem nagy fogás, mindössze 40 mázsa hal került csak a hálókba, ami az öreg halászok szerint már a vihart jelezte. Másnap hajnalra orkánerejű szél borzolta fel a Balaton vizét és a halászhajók nem is tudtak kivonulni, újabb kényszerpihenő következett. Szerdára a szél elcsendesedett és ismét vízre szánhattak a halászhajók, öt brigád: a siófoki, a tihanyi, a keszthelyi, a fonyódi, és a balatonszemesi vetette ki hálóját és kezdte 'meg a halászatot. Itt van már az ideje az angolna vonulásnak is. Évekkel ezelőtt a Balatonba telepített több millió darab angolna ivadék egy része fogásra érett, de sajnos az alacsony vízállás miatt a Sió-csatorna zsilipjeit még nem lehet felhúzni. Ugyanis csak a Balaton „csapolása” alkalmas az angolna fogásra, mert a Sió zsilipnél van elhelyezve az a két csapda, amelyekbe a víz vonulási irányába haladva jutnak be a kígyószerű, de igen ízletes húsú halak. Előreláthatólag csak április első felében kerülhet sor a Sió-zsilip megnyitására, ekkor azonban már kevesebb esély lesz nagyobb angolna-fogásra, mivel a vonulási idő is végéhez közeledik. A gazdaság területe a kis- gyepi rész beép'tésével — amely a tsz területéhez tartozik — csökken. Az itteni kiesést intenzívebb gazdálkodással, termésnöveléssel — elsősorban a műtrágyázás fokozásával — pótolják. A sertéshizlalda mellé a következő évben egymillió forintos költséggel fiaztatót. az ötéves terv alatt 100 férőhe. lyes tehénistállót és 120 férőhelyes növendékistállót építenek. A major vízhálózatának átalakítását is tervezik. Mintegy 500 ezer forintot szánnak egy új gépműhely kialakítására, ahol autószervizt is berendeznek. A tsz vezetői bíznak abban, hogy nagy terveik megvalósulnak, bizakodásuk megalapozott. Cs. L A címként választott, természetes párhuzam bővíthető Például így: jobban dol- go unk, érté’ eseb’. et fogyasztunk. Vagy: hatékonyabb munka, növekvő jövedelem, nagyobb fogyasztás. Tény, hogy a negyedik ötéves tervben a fogyasztás részesedése a nemzeti jövedelemből — Tizenöt esztendő alatt, 1955 és 1970 között az élelmiszerek forgalma megháromszorozódott az iparcikkeké viszont megnégyszereződött. A fogyasztás meny- nyiségi emelkedése mellett egyre erőteljesebb szerepet játszana^ a minőségi változások. Például: 1950-ben 85 darab tojást fogyasztott átlagosan hazánk egy lakosa. A múlt esztendőben 220-at. A hús és húskészítmények esetében 34.3 kg-ról 58.9-renőtt az egy főre számított fogyasztás. A mosógép, a televízió, a hűtőszekrény térhódítását aligha kell számokkal bizonyítani... Mindehhez természetesen termelési háttérre volt szükség. Az ipar, a mezőepzdasáy. technikai és technológiai bővítésére, korszerűsítésére. új beruházások százaira, s persze a foglalkoztatottság növelésére. Azért is, hogy többen ter- melienek s azért is. hogy a több kereső a családok élet- körülményeit befolyásolva, negvnbb fogyasztást tegyen lehetővé. Itt persze megint előtérbe tolakszik az örök kérdés: először a nagyobb fogyasztás, s majd annak fejében a nagyobb teliesítmény, vagy fordítva. Azaz, ismét a tyúk meg a tojás... ám a gazdasági életben értelmetlenség bailódni a legendás hírű tyúkanyóval. ahogy az aranytojással való példálóz- gatás sem bizonyult minden tekintetben okos dolognak. Termelni kell, s anyagilag, erkölcsileg ösztönözni a többet, hogy e több — a növekvő jólét, a mindennapok könnyebbsége — a serkentés újabb forrásává váliék. Ezért hogy a tervtörvény a reálbér növekedéséről szólva, közbeszúrja e nagyon, fontos fél mondatot: „a hatékonysági követelmények teljesítése mellett”. Azaz, valamit valamiért. Tegyük fel, hogy Kovács, vagy a Nagy család becsülettel eleget tesz ennek. Töb. bet dolgozik, többet keres, s fogyasztása is nagyobb lesz. Álljunt csak meg! Mindenből nagyobb lesz? Aligha. 75—77 százalék — lényegében azonos lesz a harmadik ötéves. tervben létrejött aránnyal. Mivel azonban a nemzeti jövedelem évi átlagos növek dési üteme — 5,5—6 százalék — emelkedik, a fogyasztás is gyorsabban bővülhet, s ugyanakkor összetétele is változik. A negyedik ötéves terv a belkereskedelmi forgalom 34—36 százalékos növelését jelöli meg feladatként. Ez a gazdasági éle1 minden területe számára is program, hiszen a forgalomnövekedés érufed zetének előteremtése a fa-1 és a textilipart, a mezőgazdaságot, a gépipart, s a többi ágazatot egyaránt érinti. A gépipart például úgy. hogy a tervről szóló törvény kimondja kötelezettségként „a korszerű háztartási gépek, fogyasztási cikkek és alkatrészek” termelésének gyors növe’ését. A textil- és textilruházati-ipart úgy, hogy 35—36 százalékos növekedéshez a korszerűbb áruk arányának emelkedéséhez 14 milliárd forintra rúgó rekonstrukciós összeget biztosít a tervtörvény. A mezőgazdaságot elsősorban a húsprogram végrehajtása kötelezi nagy erőfeszítések, re, hiszen annak eredményeként az egy főre jutó évi átlagos hús és húskészítmény fogyasztás nyolc kilogrammal nő a tervidőszak végére. Nem vesznek csak azért több kenyeret, hogy a nyakukra száradjon. Üjabb hűtőszekrényt sem, ha már egy megbízhatóan működik a lakásban. Tehát? Hivatalosan szólva: fogyasztási szerkezetűt módosul majd a nagyobb anyagi lehetőségek birtokában. Az élelmisze-ek- nél csökken a liszt- és tészta-félék s a burgonya fogyasztásának mennyisége, növekszik viszont a zöldség és gyümölcsé, a húsé. Az átlagosnak tekintett Kovács, vagy Nagy család egy tagja 88.3 kg zöldséget, s 73.6 kg gyümölcsöt fogyasztott 1970-ben. 1975-ben viszont zöldségből 100. gyümölcsből 90 kg lesz a család egy-egy tagjának kvótája, azaz fogyasztásuk 13. illetve 22 százalékkal emelkedik. Több tol tejtermék kerül asztalukra — 21 százalékkal több — tovább nő cukorfogyasztásuk. Igényesebbet* lesznek a ruházati üzletekben, s elsősorban a kö*öttárukat keresik maid, felső- és alsóruházatként egyaránt, aminek eredményeképp 47 százalékkal többet használnak föl e termékekből, míg a kevésbé tetszetős, kevésbé korszerű pamutárukból csak nyolc százalékkal emelkedik a felhasználás. Nő viszont a gyapjú, és gyapiútípusú szövetek közkedveltsége, közülük is a műszállal keverte- ké, 30 százalékkal.» A pallón tál is Tartós fogyasztási cikkek... Néhány éve még úgy tűnt, legalábbis sokak szemében, hogy valami sajátos jelentést hordoznak magukban. Státusz-sz'mhólumot, a ..frizsider-szocializmus” mérgét véRék bennüi* fölfedezni, s lám. napjainkra, közönséges árucikkek lettek. Még inkább azzá válnak — a többet dolgozunk, többet fo- gvasztunv elválaszthatatlan pá-huzamá"ak eredményeként — a következő öt esztendőben. 1970-ben ezer lakosra 170 mosógép jutott, 1975-ben ez a szám 210 lesz, televízióból a 173 240-re tornázza fel magát, a hűtőszekrények vásárlása — no persze gvá^+ása. importja is! — meg egyenesen akrobataként röpn°n fö1 f“1 é az 1970- es eze- lakosra intő 98-ból a tervidőszak- végére 212 lesz... Néz7unk a pulton túlra is. Az Ikarusban — s a vele kooperáló üzemekben — a többlet munka 41 ezer autóbusz kibocsátását, eredményezi. föl épül 400 ezer lakás. hozzávetőleg tehát 1.2 milbó ember költözhet új otthonba.. elkészül egymillió hektoliter kapacitással a borsodi sörevár. termelni ke-rd a beremen di cementmű, nő a vi11amn«energia termelés, mert a gyárak új fráneíhez éooógv több áram kell. mint a hűtőszekrények óiahb százezreihez... Elvá- )aszthnt~|ian?! — T^en. Többet dolgozunk — többet fogyasztunk. S hogy biztosak lehessünk a dolgunkban, ne tévesszük szem elől a sorrendet... Mészáros Ottó — A SZOLNOKI köztisztasági intézmény március 28-án, vasárnap lomtalanítási napot tart. A Ságvári körúti, a Várkonyi téri, a Szántó úti, a Gárdonyi, a Kassai, a Kút utcai, a Móra Ferenc úti, a Vörösmarty, a Vosztok úti, a Gutenberg téri bérházak lakói ezen a napon reggel 7 óráig a lépcsőházi beiáratok e’é rakhatják feleslegessé vált, hasznavehetetlen régi lomjaikat, amelyeket a szemétszállító kocsik ingyen elszállítanak. Mindent a szerelemért Itt a tavasz, a mecseki üdülőből egyre többen indultak a hegyi túrákra. Margitka is közéjük tartozott. Néki az volt a szerencséje, hogy az üdülőből autóbuszon tíz perc alatt el lehetett érni a várost. így mindennap lemehetett a városi gőzfürdőbe, ahol alaposan megdögönyözték izomlázas, fájós lábát. — Pihennie kellene — mondta neki a masszírozónő, de Margitka szomorú arccal válaszolta: — Nem lehet! Holnap fel kell másznom a Tubes csúcsra. Ma a Misinán voltunk, holnapután délelőtt a Tettye, délután a Kőlyuk a program, este pedig a Dömörkapuhoz megyünk. — Kivel? — A fiúval... Nagy turista. Itt ismerkedtünk meg. Mindjárt nagyon megtetszett. És képzelje, nőtlen! Ilyen ritkán adódik. El akarom őt venni férjül. — És ő? — érdeklődött a dögönyözés női mestere, miközben jó erősen rátenyerelt Margitka formás lábszárára. — Ö folyton a turisztikáról beszél. Én szóváte- szem a családi élet szépségét, mire ő a Menguszfalvi csúcsról álmodozik. Én megemlítem, hogy milyen remek, ha a fiatal házasoknak frizsiderük van, ő a tájolás nehézségeit ecseteli. Én irigykedve beszélek a barátnőmről, akinek most lesz az esküvője, ő lelkesen magyarázza, hogy a versenyeken sohasem kerül kasirba. — Micsodába? — Kasirba! Én se tudtam, hogy mi az, de megkérdeztem a posta „Telefon tudakozódás különleges ügyekben” elnevezésű szolgáltatásától. Megtudtam, hogy a kasir az összehajtott térkép hajtásában lévő és ezért nem látható térképrészlet. A kasir gyakran zavarba hozza a turistákat. — Szegény kislány — mondta részvéttel a masz- szírózónő és olyat h*’ erős kezével Margitka lábán. hogy az felsikoltott. Margit kipihente a bökést, azután tovább panaszkodott: — De ez még semmi! Tíz nap van hátra az üdülésből. és én, aki Pesten egyetlen megállónyit sem megyek gyalog, azt hazudtam, hogy szenvedélyes turista vagyok. Képzelje, a fiú a hét végén tizenöt kilométeres túrára akar vinni — sóhajtott Margitka és elbúcsúzott izmai lazítójától. A turista a hét végén meg is tartotta a szavát. Elmentek a nagy túrára... Már vagy négy óra hoszszat mentek, amikor a fiú felkiáltott: — Csak kasir ne lenne a világon! Eltévedtünk. Lehet, hogy vissza se mehetünk az üdülőbe, talán itt kell aludnunk a menedékházban. .. Margitka nem bírta tovább: — Hát idefigyeljen, Péter! Én nem vagyok vérbeli turista, én semmilyen turista sem vagyok. Én maga miatt egy hete keservesen szenvedek, I alig állok a lábamon és túra előtt a masszírozónő állít talpra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mellett a tüdőmet, amikor hegyen-völgyön mászkálunk. — De Margitka, nem értem, izé... akkor miért. .. — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen... — Ez komoly? És any- nyira szeret, hogy mindennap ilyen nagy áldozatot hoz? És én őrült, még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókolni. — Persze, hogy nem merte! Mert gyáva! — Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Első pillanatban belebolondultam magába, de azt hittem, olyan elérhetetlen, mint a Gaurizankar teteje. Engedje meg hogy megkérjem... — Persze, arra, hogy másszak fel magával a Gerlach-falvi csúcsra? — Nem, hanem hogy megkérjem a kezét. — A magáé! — De egy kikötésem van. A lakodalommal kapcsolatban. .. — Jó, jó, már teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérek. — De tudom. Azt akarja, hogy stílszerű legyen az esküvő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a címe, hogy: „Hegyen-völgyön lakodalom!” Palásti László Az építőket dicsérik a Damjanich Tsz-ben Tegnaptól holnapig A tyúk vagy a tojás?
