Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

1971. március 25, SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 8 Fejlődő, gazdagodó Tiszazug „A mi feladatunk a helyes és reális célkitűzések kidol­gozása. A részletes fejlesz­tési tervek elkészítése min­denütt az üzemek, szövet­kezetek, vállalatok, hivata­lok feladata, de ezeknek a terveknek szorosan a mi irányelveinkhez szükséges igazodniok.” Tulajdonképpen akár mottóként is írhattuk volna e néhány mondatot, melyet Szűcs János, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság első titkába mondott azon a járási párt-végrehaj­tóbizottsági ülésen, melyen a testület tagjai e terület ne­gyedik ötéves tervben meg­határozott fejlesztési prog­ramjáról tárgyaltak. Elöljá­róban hadd tegyük még hoz­zá; a kunszentmártoni járás­ban lakóknak nagyon sok jogos igényük, megoldásra váró problémájuk van, ame­lyeket a rendelkezésükre ál­ló anyagi eszközökből a kö­vetkező öt évben sem lehet maradékatlanul Kielégíteni, megoldani. Ez tükröződött a végrehajtó bizottsági ülésen kibontakozott vitából is. A mezőgazdasági üzemek még nem Készítették el rész­letes fejlesztési tervüket, így a mezőgazdaságról csak nagy általánosságban ejthetünk néhány szót.' Am a már bir­tokunkban lévő adatok alap­ján is levonhatjuk következ­tetésként: a feladatok, gon­dok csak növekedni fognak, hisz a járásban nagyon sok a megoldásra váró problé­ma. Így például: a tervidő­szakban évenként 18—20 millió forint amortizációs alap jelentkezik a termelő- szövetkezetekben. Ez nem elegendő ahhoz, hogy jelen­tősen — a szükségletnek megfelelően — növeljék, korszerűsítsék gépparkjukat. A járásban 1961-től 18 000 Iparfejlesztésben is jelen­tős munkát kell elvégez­niük. Köztudomású, hogy az elmúlt években már megle­hetősen nagy iparfejlesztés valósult meg a járásban, fő­ként Kunszentmártonban, ahol igen sok nő jutott mun­kához. Ez a folyamat to­vább folytatódik az új terv­időszakban is, melynek: kö- vetkezétben megváltozik azon a területen az ipar­struktúra a könnyűipar ja­vára. Melyek ezek a fejlesz­tések? A Pannónia Szőrmekiké­szítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni te­lepét 170 millió forint beru­házással bővíti 1976-ig. A Tisza Cipőgyár 35 millió forinttal új üzemcsarnokot, szociális helyiségeket épít a járási székhelyen lévő tsle- pén. Új műhelycsarnokot építenek, s végrehajtják az üzem rekonstrukcióját a Be­ton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárában. Korszerűsítik a cserépgyár­tást a kunszentmártoni tég­lagyárban, bővítik a cibak­ház! gépjavító állomást, nö­velik a késztermékek előál­lítását a Kecskeméti Kon­zervgyár tiszakürti telepén. És ugyancsak a fejlesztés érdekében költöztetik előre­láthatólag új telephelyre a kunszentmártoni Fatömeg­cikk Ktsz-t, a járási Építő­ipari Ktsz-t és a Vasipari Vállalat ottani telepét, — amely egyúttal 8 milliós be­ruházással autószervizt is létesít a járási székhelyen. E fejlesztések következtében mintegy másfélezerrel növe­kedik majd az ioarban fog­lalkoztatottak száma a kun­szentmártoni járásban. A járás településeinek kommunális, szociális, kul­turális fejlesztése szintén nagyon fontos feladat; a dol­gozó ember élni, lakni akar Olvasgatva a járás negye­dik ötéves tervét, első pil­lantásra szembetűnik, az a terület, ahol 1966-ig úgyszól­ván minden községben csök­kent a népességszám, a kö­vetkező öt esztendőben in­kább növekedés várható — részben a születések számá­nak emelkedése, részben az elvándorlás csökkenésének következtében. Ezek alapján kiszámították: a járás lakos­sága 1975-re eléri a 38 500-at. (Elsősorban is Kunszentmár­tonban és Cserkeszőllőn fog növekedni a lakosság száma.) — Közülük előreláthatólag 23 200 lesz a munkaképes korú ember. E lakosságnak mintegy fele dolgozik majd a mezőgazdaságban, 24 szá­zaléka az iparban, egyéb nem mezőgazdasági munkahelyen 9, kereskedelemben 5, épí­tőiparban 4, közlekedésben 1 százalék. És még a terv­időszak végén is a dolgozók­nak 7 százaléka jár el lakó­helyéről — előzetes számí­tások szerint — más község­be, városba dolgozni. holdon végeztek talajjaví­tást, de még mindig több ezer szikes, savanyú talaj van azon a részen, amelyet szintén javítaniok kell, ha növelni akarják termelésű két. A termelőszövetkezetek jelenleg mintegy 600 hektár teiületet tudnak öntözni. — Szükséges, hogy még továb­bi 1200—1500 hektár földre juttassák el a vizet. — Sok gondót okoz a tiszazugi ,sző- lő-gyümölcsösterületek re­konstrukciója, melyet szin­tén meg kell kezdeni ebben a tervidőszakban; növelni a juhállományt a járásban; szakosított sertés- és szarvas­marhatelepeket létrehozni, s ahhoz összevonni a kisebb gazdaságok anyagi erejét mindig jobb és kulturáltabb körülmények között. Ehhez pedig modem lakásokra, jó kereskedelemre, szórakozási lehetőségekre van szükség, szolgáltatásokra, hogy köny- nyebbedjen a „második mű­szak”, orvosi ellátásra, böl­csődékre, óvodákra, hogy egészségesen, nyugodtan dol­gozzanak az emberek. Less lakás és közmű is Lakásépítést a járásban nyolcszázötvenet terveznek, ebből 250 többszintes lakó­épületben megvalósuló csa­ládi otthon lesz. Talán a megyében is kimagasló az az igyekezet, ahogyan a kun­szentmártoni fiatalok a KISZ lakásépítést szorgal­mazzák. Jó lenne, ha a járás többi községének ifjúsága is követné példájukat. Az építkezésekhez elen­gedhetetlen a közműellátás. Kunszentmártonban a terv­időszak végéig — 1975-ig — elkészül a vásártér teljes közművesítése, a vízműtelep és a szennyvíztelep. Ez az első ütem feladata, a máso­dikban kiterjesztik a vízel­látást az egész községre, az üdülőterületre, azzal egyidő- ben igyekeznek megoldani a fürdő környékének alapvető közművesítését. Öcsödön 1975-re új háló­zat kiépítésével az egész községben megoldódik a víz­ellátás Cibakházán fejlesz­tik a vízmüvet, hogy ellássa a falu minden lakóját. A Ti­szazugban — Szelevényen, Csépán, Tiszasason, Tisza- kürtön, Tiszaugon — a ren­delkezésükre álló regionális tanulmánytervben javasoltak értelmében megkezdik a víz­műhálózat és vízmű építé­sét, Ezeken kívül javítják a közvilágítást, bővítik a vil­lanyhálózatot, Kunszentmár­tonban szilárdburkolatú utat építenek a vásártéren, a Felszabadulás úti lakótele­pen, a cserkeszőllői üdülő­telepen, Tiszakürtön a Rózsa Ferenc utcában és Öcsödön a Rákóczi úton. E jelentős építkezésekhez természetesen igazodniok kell a járás építőipari ktsz- einek, a TÖVÁLL-nak. Min­denekelőtt a járási építőipa­ri ktsz-nek kell fejleszteni Kapacitását úgy, hogy a je­lenlegi 10 milliós termelési értékét mintegy 18 millióra növelje. A tervidőszak végé­re pedig el kell érni, hogy képesek legyenek közép­blokkos lakóházak építé­sére is. Segítség a vsépaiakuak A párt-végrehaj tóbizottsá­gi ülésen különösen két té­máról esett nagyon sok szó: az egyik a tanteremhiány, amely sokszor szinte meg­oldhatatlan problémák elé állítja mindenekelőtt a kun­szentmártoni és a csépai pe­dagógusokat. Ezért üdvözöl­ték örömmel a vb-tagok Kardos Dezső, a járási ta­nácsi hivatal vezetőjének bejelentését, hogy a Csépán létesülő 8 tantermes általá­nos iskola építéséhez a köz­ség 650 000 forint központi támogatást kap. A másik téma; a Kooperá­ció, a koordináció volt. A módszerről esett szó, hogy csak összefogással, közös anyagi alapokkal lehet több bölcsődét, óvodát építeni, nö­velni a tantermek számát Kunszentmártonban ennek már vannak kezdeti jelei: a BVM például 1 millió forin­tot adott az épülő iparita- nuló-iskola megvalósításá­hoz. Ezt az utat kell járni, szélesíteni, hogy több legyen a lakás, a csatorna, a vízhá­lózat. Tulajdonképpen ha egy terület új ötéves tervéről írunk, feltétlenül meg kell emlékezni, ha röviden is, a kereskedelmi hálózat fejlesz­téséről, .mely a kunszent­mártoni járásban több mint 16 és félezer négyzetméter­nyi új üzletteret, Cibakhá­zán, Csépán, Kunszentmár­tonban, Cserkeszőllőn, Öcsö­dön, Tiszakürtön, Tiszaino- kán, Tiszaugon új üzlet épí­tését jelenti. Az ÁFÉSZ-ek beruházási előirányzata majd 28 millió forint. Ezenkívül az elhatározások közé tar­tozik, hogy K un szén tmárton - ban az ipartelepen és az új lakótelepen mintegy 800 négyzetméter alapterületű iparcikküzletet, — 1713 négyzetméter területű napi­cikk üzletet és egy vendég­látóegységet kell létesíteni, ez utóbbit 908 négyzetméter alapterülettel. És ha a helyi ÁFÉSZ nem vállalkozik rá, akkor más úton kell keres­ni a lehetőséget egy mintegy három és félezer négyzetmé­ter alapterületű üzletház megépítésére. A végrehajtó bizottsági ülé­sen Szűcs János, a járási pártbizottság első titkára — összefoglalójában megállapí­totta: az előterjesztett anyag alkalmas volt arra, hogy vi­ta alapul szolgálhasson, hogy a párt-végrehajtóbizottság tagjai megismerjék a járás elképzeléseit, s hogy majd a pártbizottság annak alapján alakítsa ki, illetve fogadja el a negyedik ötéves terv időszakára szóló fejlesztési irányelveit. Varga Viktória Sok gond a mezőgazdasági üzemekben e v Épülő üzemek, ezerötszáz új ipari munkás A jelölőgyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Két gyűlés Jászszentandrásoii A hat órai Kezdés már ré­gen elmúlt. Háromnegyed hétkor lépett be a kedd es­ti jelölőgyűlés kilencedik résztvevője a jászszentand- rási kultúrotthonba. Hét óra után, amikor végül is kez­deni akarták a gyűlést, ki­derült, hogy az ajánlott sze­mély nincs jelen. Nosza gép­kocsiba vágtuk magunkat, és faluszerte kerestük a jelöl­tet, ám sehol sem akadtunk a nyomára. Ugyanezen az estén a köz­ség 40-es számú választóke­rületében, az Alsó-tanyai is­kola padjaiban a körzet min­den csaádjából ült valaki. A hangulat is komoly volt, — mondhatni ünnepélyes. A ta­nári asztalt nemzeti színű drapéria borította, rajta vi­rág. A körzet leköszönő tanács­tagja, Molnár István iskola- igazgató, a termelőszövetke­zet nevében Bata Emánuelt ajánlotta utódjául. Hozzá­szólásra nem is volt szükség, az egyhangú helyeslés olyan önfeledten tört ki a jelenlé­vőkből. — Jobb nem is lehetett volna a jelölt! Munkatár­sunk, ilyen kell, ilyen kell — hangzott. » A 34 éves állattenyésztő meghatódottan köszönte meg a bizalmat. — Nehéz lesz az igazgató úr nyomdokában haladni — mondotta. — Az, hogy most itt a tanyán villany világít az ő érdeme is. Természete­sen tennivaló lenne bőven. A talajvíz a legnagyobb el­lenségünk itt a tanyán. A csatorna megépítése vala­mennyi itt lakó vágya. Jelölték a díszpolgárt Jávor László nyugalmazott MÁV műszaki főellenőr tár­sadalmi munkás, régóta él­vezi a lakosság bizalmát, és mint tanácstag szívügyének tekinti az Iparosodó mezővá­ros ügyes-bajos gondjait. A tanácstagnak megvannak a maga kötelességei. Kapcsola­tot tart a választókkal, köz­benjár kívánságaik ügyében, segít a problémák megoldá­sában, Jávor László mun­kája azonban lényegesen több ennél. Hogyan is kezdődött? Harminchét esztendeig dolgozott szorgalommal és becsülettel a szolnoki jármű­javítóban. Lakatosként kezd­te, tehetsége, szorgalma ré­vén művezető, majd a sze­mélykocsi osztály vezetője lett. Egyszer aztán a szíve megálljt parancsolt a mun­kában. Nyugállományba he­lyezték. ‘Hazament városá­ba, Torökszentmiklósra, aho- váfcsaládja kötötte. — Nem tudok munka nél­kül élni! — jelentette ki az egyik tanácsülésen. — Ad­janak az elvtársak elfog­laltságot, hogy ne foglalkoz­zam mindig a saját bajom­mal. Nos, a tanács méltányolta kérését. Legfőbb elfoglalt­sága lett: dolgozni a köz javára. A törökszentmiklósi vá­rosi tanács dicsőségkönyvé­be pedig egymás után kerül­tek a bejegyzések abba a rovatba, ahol a legkiválóbb társadalmi munkásokat tart­ják nyilván. Jávor László az elmúlt esztendők alatt legalább tízezer társadalmi munkaórát dolgozott a vá­ros fejlesztési programjának valóraváltásóért. Kabáthaj­tókájára háromszor tűzték fel a megyei tanács és a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága által alapított „Tár­sadalmi munkáért” kitünte­tő jelvény aranyfokozatát. Alig több mint 4 évvel ezelőtt 1966. december 21-én együttes ünnepi ülésre ült össze a városi tanács és a városi népfront bizottság. A hétköznapi ülés ünnepi jel­legét az adta meg, hogy a szerény, idős, társadalmi munkásnak, Jávor László­nak a város díszpolgára cí­met adományozták. ☆ Kedden este a 33-as szá­mú választókerületben ne­gyedik alkalommal állítot­ták az emberek városi ta­nácstag-jelöltjüknek Jávor Lászlót. Megható szerénységgel Csillag János régi isme­rősként érkezük a napközi otthonba — ahol március 23-án jelölőgyűlést tartottak —, látszik sokszor járt már ott. Pál Józsefnek, a jászjákó- halmi községi tanács vb el­nökének politikai tájékozta­tója után, amikor ismertet­te a 15-ös számú választó- körzet tanácstagjelölt élet­útját, megtudtuk, honnan ez az Ismeretség. Csillag János, aki 1958 óta tanácstag, sokszor inter­pellált, rengeteget kilin­cselt, vitázott és érvelt azért, hogy Jászjákóhalmán ilyen szépen berendezett, korszerű napközi otthon legyen. A mindenki „János bácsijáról’’ megtudtuk még, hogy az el­múlt ciklusban vízvezeték és járda építése, villanyhálózat meghosszabbítása valamint a bölcsőde korszerűsítésének ügyében tizenháromszor in­terpellált. A_,vb, vagy a ta­nácsülés elé terjesztett anya­gokkal kapcsolatban kilenc esetben tett észrevételt, vagy nyújtott be értékes javasla­tokat. — Az elmúlt esztendők egyikében nagyon kifogytunk a pénzből — mondta többek között a tanács vb elnöke — nem tudtuk teljesíteni Csil­lag elvtárs kérésit, hogy kör­zetében kilenc családhoz ve­zessük be az ivóvizet. A le­leményes tanácstag azopban nem nyugodott ebbe bele. Va’ami úton-módon rájött, hosv a korábbj években, amikor a közs*Ph“n naevohb ntóratű ivóv'zhál^zaf énítés volt több helven csövek és egvéb — a vízhálózat ^nílé- S<sh»z szükséges qnvpgok ma­radtak meg. Mozgósította körzetét, összeszedték az elfekvő anyagokat és a kör­zet lakói saját erejükből és sok társadalmi munkával bevezették a kilenc család­hoz az ivóvizet. A jelölőbeszéd után a gyű­lés résztvevői kértek szót Valamennyien méltatták Csillag János érdemeit, kér­ték, hogy a jövőben is úgy képviselje körzetét, mint ed­dig tette majd egyhangúlag elfogadták az OKISZ helyi kollektívájának javaslatát. A lelölt meghatódva kö­szönte meg a bizalmat, a tőle megszokott szerénység­gel mondta el: körzetében mindenki személyesen ismét mindenkit, közösek az örö­mük, közösek a gondjaik. Ami a 15-ös számú körzet­ben eredménynek számít, az nemcsak az ő, hanem a kör­zet minden lakójának érde­me. Majd ha dolgozni látják Lehorgasztott fővel, szo­morúan ült az iskola kopott székén. Fájt neki a bizal­matlanság, a mende-mon- dákra alanozott vádaskodás. — Nem ismerjük. — Most látom először. — A fiatalok csak szórakoznak, nem tud­ják azok komolyan venni a közéleti munkát. — Attól még nem lesz járdánk, hogy f«'a4al a tanácstagunk. — Bem az anyja, sem ó nem köszön nekem. — Felvágós. •— A régi tanácstagunkat akariuk. A jelöltet nem ja­vasoljuk! Pattogtak, a dühös felszó­lalások a körmönfont mel­lébeszélésekbe burkolt ne­mek a Patai tanácstagielölt körül. Érvek ezek vaion? Meg lehet-e ítélni lev bárki eevén-iséeét és munkáiét. Véleményt mondhatnak-e emberek egymásról, köny- nyelmű. fe’ületes- szubjektív megíté’ésék alapján? A válasz egyértelmű:' nem. Mégis ilyen meggondolások bó! ellenezte a választók egy része ifj. Nagy István jelölé. sét, Szolnokon, az 51-és szá­mú tanácstagi választókerü­let jelölőgyűlésén. A 23 éves. komoly fiatalembert a Ha­zafias Népfront jelölte ta­nácstagnak. Nagy István párttag, K1SZ- vezető. Munkahelyén a szol­noki Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla- latnál a legszorgai masabban közé tartozik. Többszörös ki­váló dolgozó. Akik ismerik nagyszerű embernek, sokol­dalú fiatalnak tartják. — Tessék elhinni, hogy örülni fognak majd, ha dol­gozni látják — mondta szin­te esdeklően a gyűlésen a férfi fiatal munkatársa. — Én bízom benne, hogy Pista megállja a sarat! — szólt hrlkan egy idős fekete ken dós néni. Mégis a kilencven jelenlé­vőből csak harminckét em­ber akadt, aki Nagy István mellé állt. A többiek, elle­ne szavaztak, vagy tartóz­kodtak. Nagy István a jelö­lők egyharmadának szava­zatával azonban tanácstagje- löit lett. A fiatalember sze­rényen köszönte meg ezek­nek a-/ embereknek a biza! m't. Nem ígért, nem tudott akkor ígérni semmit... A fekete vendős néni sza vai és a töhhieké. ak'k bú-" torhották. remél iük e-őt ad nak maid neki, hoffv bizo nvítani tudjon a kétkedők­nek. Hirdetmény A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat tanfolya­mot indít központi fűtésű — vagy melegvízellátást ellátó szén-, olaj- és gáztüzelésű kazánok kezelésére jogosító bizonyítvány megszerzése céljából. A tanfolyam 1971. április hóban kezdődik A jelentke­zés feltétele: általános isko­lai végzettség, előnyben ré­szesülnek azok, akiknek je­lenlegi munkaköre a tanfo­lyam elvégzését igényli és a magasabb iskolai végzett­ségűek. / Jelentkezési határidő: 1971 március 31. Jelentkezni lehet: Az In­gatlankezelő Vállalat Szol­nok, Kossuht tér 5. sz. Dr. Hegedűs Kálmán ügyintéző­nél. Jelentkezéskor az isko­lai végzettséget és a jelenle­gi betöltött munkakört iga­zolni kelL a palotás! állami gazdaság felvételre keres fejőmestereket. Fizetés kollektív szerint Lakást a próbaidő letöltése utón szükség esetén biztosítunk. Jelentkezni lehet: a gazdaság főállatteriyésztőjénéi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom