Szolnok Megyei Néplap, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

1fla: TÚLÓRÁZÁSOK IN k- egyvennyolc órából harminckettót dolgozott és csak tizenhatot „pihent” a közelmúltban az egyik nagy- vállalat szolnoki gyáregységében egy munkásnő. A gép mellett töltött négy műszakból kettőt egyfolytában végig dolgozott, kettőt pedig rövid váltással teljesített az üzemben. A rövid váltás mindössze nyolc órai pihenőidőt jelent. De csak papíron. Valójában nagyonis idézőjelbe kívánkozik az ilyen pi­henés, mert — hogy mást ne mondjunk — a munkahely­től az otthonig, majd a visszautazás jócskán megrövidíti. S alaposan csökkenti az értékeket az is, hogy mindkét naptári napnak az éjszakai óráit munkában töltötte az illető, aki az említett időtartamból kétharmadrésznyit dolgozott, s csupán egyharmadrésznyit nem. Társadalmunkban — mint ismeretes — ez az arány fordított szokott lenni a pihenés javára. Törvényeink is így Írják elő. De sajnos, másként alakul ez azoknál, akiket gyak­ran túlóráztatnak, s ha még ráadásul ilyen balszerencsés rövid váltással rendelik el számukra a műszakbeosztást, mint az említett munkásnő esetében. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy 48 órából 16-ot túlmunkában töltött, de csak nyolc túlórát írnak a javára bérszámfejtéskor. Mindössze nyolccal növeli az ő esete a gyár túlóra-ki­mutatásában is a végeredményt, amely ezáltal nem ad hű képet a tényleges erőkifejtésről. Általában a statisztikai ada­tok nemcsak az ilyen helyzeteket fedik el, hanem azt is, hogy ki, mikor, mennyit túlórázott. A számok csak össze­geznek, vagy átlagot, arányt mutatnak, de a túlmunkával kapcsolatban így is nagyon figyelmeztetőek. Rendkívül meg­nőtt az utóbbi időben a túlórák mennyisége az iparban. Szó esett erről a kormány és a SZOT vezetőinek leg­utóbbi megbeszélésén is. A kiadott közlemény egyenesen tarthatatlannal:: minősíti az egyes iparágakban és munka­helyeken kialakult helyzetet A túlzott mértékű túlóráztatás ugyanis helyenként már a dolgozók egészségét veszélyezteti. Emiatt nem hagyhatjuk szó nélkül a megyénkben ki­alakult helyzetet sem. Itt is jelentős emelkedést mutat a túlórák felhasználása, ha csupán az utóbbi két év adatait vetjük is össze. Az előző évinek több mint másfélszeresére nőtt tavaly a Szolnok megye iparában végzett túlmunka mennyisége, amely óraszám szerint meghaladta a kétmilliót Ehhez jön még az építőiparban felhasznált mintegy három­negyed millió túlóra, amely szintén sokkal több az előző évinél. Valóban tarthatatlan, hogy egyik évről a másikra ilyen nagymérvű növekedés történjék. Még inkább, hogy ez a tendencia at idén is tovább folytatódjék. Minden eszközzel a visszaszorítására, csökkentésére kell törekedni a gyárak­ban, vállalatoknál. Különösen ott ahol hozzájárultak a megyei adatok növeléséhez. A szakszervezetek álláspontja szerint a túlórák aránya nem érhetné el az összesen teljesí­tett munkaórák egy százalékát. Megyénkben azonban tavaly jóval felülmúlta a tót százalékot is. Most amikor az új kollektív szerződések kidolgozása napirenden van, az előző okmány végrehajtásának értékelé­sekor a túlóráztatás szabályozását is össze kell mérni a gyakorlattal. Elsődlegesen azért, hogy az új szabályozás ha­tékonyabb — s ahol szükséges, szigorúbb is — legyen. S mivel a túlóráztatás terhei az üzemekben jórészt csak bizo­nyos szakmák vagy munkahelyek dolgozóira összpontosul­nak, helyes, ha az új kollektív szerződésben az ilyen rété* gek, csoportok túlmunka lehetőségét külön meghatározzák. V égül pedig az előírások megtartásának rendszeres évközi ellenőrzése adhat lehetőséget a túlzott mér­tékű túlóráztatás elkerülésére. A múlt évi tapaszta­latok megyénk iparában is olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek a túlmunka csökkentését elősegítik, és a túlórák elrendelésében gyakori túlzásokat nem hagyják büntetlenül. « M. L A jelölőgyűlésekről jelentjük Kilencvennyolcezer résztvevő Cserkeszőllőn és Szele vény en befejeződlek a jelölő- gyűlések —- Sok közérdekű észrevétel A magyar szakszervezetek közelgő kongresszusára 55 külföldi delegációt várnak, tizennéggyel többet, mint ahányan az előző kongresz- szuson vettek részt Ezúttal várhatóan 49 ország szak- szervezeti szövetsége és hat nemzetközi szervezet képvi­selteti magát A külföldiek nagy érdek­lődése is arra utal, hogy az utóbbi években jelentősen, bővültek a magyar szakszer­vezetek nemzetközi kapcso­latai. A legutóbbi kongresz- szus, vagyis 1967 óta újabb 208, főleg atáb. afrikai és latin-amerikai szervezettel jött létre együttműködés, alakult személyes eszme­cser«, Jeianleg 100 ország 803 szervezetével tartanak fenn kapcsolatokat a magyar szakszervezetek. Különösen szoros és ba­ráti az együttműködés a szocialista országok 250 szakszervezetével. Az elmúlt négy évben mintegy 400 al­kalommal tanulmányozták egymás munkáját, vitattak meg közös érdekű kérdése­ket. Közös erőfeszítéseket tesz­nek az európai szakszerve­zeti egvség megteremtésé­ért, az összeurópai szakszer­vezeti konf-r^rirta mielőb­bi összehívásáért. Elmélyültek a kapcsola­tok a fejlődő országok, Külö­nösen az EAK, Szudán, Szí­ria és Líbia szákszerveze­teivel Amire törekszenek A világ mezőgazdasága Újra a Patyolatról Mindent a szerelemért Többet dolgozunk — többet fogyasztunk Fejlődő, gazdagodó Tiszazug A szabálytalanság ára Botrány az italboltban Áz új szovjet nagykövet bemutatkozása Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Vla­gyimir Jakovlevics Pavlov rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, a Szovjet­unió új magyarországi nagy­követét, aki átadta ipegbízó levelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztéri­um protokoll osztályának vezetője és Pesti Endre ve­zérőrnagy. V. J. Pavlov nagykövet megbízó levelének átadása­kor beszédet mondott, amely­re Losonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadás után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséreté­ben megjelent diplomáciai munkatársakat. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművet. Megyénkben a városi, nagyközségi és községi ta­nácstagi választókerületek­ben eddig 2078 jelölőgyűlést tartottak. A városokban 339-et, a községekben 1739- et. A megyében elsőként Cserkeszőllőn és Szelevényen befejeződtek a tanácstagi­jelölőgyűlések. Eddig a vá­lasztókerületek közül 1932- ben jelöltek egy személyt, 146 kerületben kettőt, illet­ve Cserkeszőllőn és Tiszasü- lyön három—három jelöltet állítottak a választópolgárok. A megtartott jelölőgyűlé­seken eddig huszonöt ja­vasolt jelöltet nem fo­gadtak el. — Többségüket azért, mert nem a válasz­tókerületekben laknak, de még mindig volt olyan véle­mény: nem kell a jelölt, — mert nő, mert fiatal. A gyű­léseken eddig 98 158 válasz­tópolgár jelent meg, felszó­laltak 8996-an. Vagyis a gyű­léseken eddig a választópol­gároknak 44 százaléka jelent meg a megyében. A városok közül legkeve­sebben Szolnokon és Jász­berényben jelentek meg a jelölőgyűléseken. A legtöb­ben Mezőtúron és Túrkevén. A községek közül viszont legtöbben a szolnoki járás­ban érdeklődnek a jelölő­gyűlések iránt. A felszólalók többsége — amellett, hogy támogatja a javasolt személy jelölését, közérdekű problémákat tesz szóvá. Elsősorban város- és községfejlesztési, kommuná­lis és lakásépítési feladatok­ról szólnak Több szolnoki jelölőgyűlésen a választópol­Tímár Mátyás előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján gárok kifogásolták, miért nincs főiskolája a megye- székhelynek; sürgették a 4- es főközlekedési; valamint a 410-es út korszerűsítését, új iparcikk és élelmiszeráruhá- zak létesítését. A tiszafüre­di járás községeiben sokan A Bartók Béla születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból rendezett nemzetközi ze­netudományi konferencia szerdán nyűt meg a Hotel Duna Intercontinental kong­resszusi termében. A 4 na­pos tanácskozáson a legje­lesebb hazai zenekutatók, tu­dósok mellett hatvan világ­hírű külföldi zenei szakem­ber vesz részt. Sárai Tibornak, a Magyar Zeneművészek Szövetsége fő­titkárának elnöki megnyitó­ja után dr. Orbán László, a művelődésügyi miníszer el­ső helj’-ettese a művelődés- ügyi kormányzat nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. — A zenetudomány Ma­gyarországon századunkkal egyidős, így hát években mérve fiatal. Mégis külön­leges jelentőséget ad e fia­tal tudományos diszciplíná­nak — mondotta a további­akban Orbán László, — hogy megalapítója és legmaga­sabb színvonalú művelője Kodály Zoltánnal egyetem­André Juress főtitkár, a Bartók alapította Űj Zenei Nemzetközi Társaság el­nöke ismertette a napiren­det. A budapesti ülésen ké­szítik elő a tanács októ­berben sorrakerülő moszk­vai kongresszusát, s a többi között megvizsgálják a szo­cialista országokkal való együttműködés további le­hetőségeit. Éneklő rajok országos találkozója Az úttörőmozgalom létre­jöttének huszonötödik év­fordulója alkalmából szá­mos rendezvényre kerül sor az idei tavaszon Csongrád megyében, A közeljövőben Szegeden -legrendezik az úttörővezető pedagógusok megyei tanácskozását. Szen- a 1\^<KSV*\r UHö­rők Szövetsége orszá­gos elnökséee közreműködé­sével április 9—10—11-én tartják meg az „Éneklő ra­jok” országos találkozóját, amelyre mintegy 600 pajtás érkezik hazánk egész terü­letéről. Űj légijáratok Április 1-én a MALÉV be­vezeti a nyári menetrendet. Április 2-án új légijáratot indít a MALÉV a Budapest —Zürich—Madrid útvonalon. A gépek hetenként kétszer, hétfőn és pénteken közte­tették szóvá a közutak álla­potát és kérték, hogy Kun­hegyes—Tiszafüred, illetve Kunmadaras—Tiszafüred kö­zött mielőbb porlalanítsák az utakat (Folytatás a 3. oldalon) ben éppen Bartók Béla volt, konferenciánk névadója. — A zeneszerző és tudós, az előadóművész és pedagó­gus, a humanista gondolko dó Bartók Béla roppan! szellemi öröksége féltve-őr- zött kincse a magyar zene­kultúrának csak úgy, mint a világ egyetemes zenei mű­velődésének. — Bartók Béla géniusza népünk és a dunamenti né­pek dalaiból, zenéjéből táp­lálkozott. Alkotásaiban meg­szólaltak és összetalálkoz­tak a nemzet és az emberi­ség nagy sors-kérdései. Üji- tó volt. úgy újította a zenei nyelvet, hogy visszanyúlt az, örök forráshoz, a néphez, a nép dalaihoz, és onnan in­dult el messzi útra, új ma­gasságokba, hogy új harmó­niákkal gazdagítsa az embe­ri világot. A tapssal fogadott ünne­pi beszéd után Lukács György akadémikus tartotta meg nagy érdeklődéssel kí­sért előadását, Bartók és a magyar kultúra címmel. kednek. Az előző éviekhez hasonlóan június 1-től nyá­ri idényjáratok közleked­nek Budapest és Dubrovnik valamint Budapest—Kons­tanza között. Űj idényjára- tokat is indítanak ugyan­csak június 1-én, 1L—18-as gépekkel hetenként kétszer Budapest—Erfurt. TU—134- es gépekkel Budapest és Drezda között. A nyári időszakban egyéb­ként a MALÉV és 16 part­ner légitársasága 270 me­netrendszerű járatot indít a Ferihegyi repülőtérről, he­ti 41-gyei többet, mint a múlt évben. A MALÉV 1970-ben 458 ezer 554 utast és mintegy 6,4 millió kilogramm árut szállított, teljesítménye az előző évihez képest 50 szá­zalékkal növekedett. A Ferihegyi repülőtér utas- forgalma — a tranzit-uta sokkal együtt — megközelí­tette a kilencszázezret, s úgy számítják, hogy az idén eléri az egymilliót. A MA­LÉV nemzetközi útvonal- hálózata — egy irányban számítva — meahaladja már a 42 000 kilométert, s kiterjed Európa, a Közel- Kelet és Észak-Afrika 29 országának 37 városára, MALÉV képviselet műk* ' 28 ország 31 városában, in­formációs és tájékoztató irodája van 11 ország fő­városában, A közeljövőben Párizsban, Milánóban, Becs­ben és Nyugat-Berlinben nyitnak MJUU& mm Ötvenöt külföldi delegációt várnak a szakszervezetek kongresszusára Kapcsolatok száz ország 803 szervezetével A fejlett tőkés országok szakszervezeteivel a kapcso­latok 1968-ban átmenetileg gyengültek, 1970 óta azon­ban ismét fellendülés ta­pasztalható. Létre jött a hi­vatalos kapcsolat az NSZK- beli. s megteremtődött a kontaktus az oszrák szak- szervezeti szövetséggel, (a DGB-vél. illetve ÖGB-vel). A Skandináv országokban- is kedvező folyamatok jelei tapasztalhatók, amelyek szin­tén a kapcsolatok felvéte­léhez vezethetnek. A Nagy távolságok ellenére hasznos eszmecsere kezdődött a ja­pán SOHYO-val és tagszer­vezeteivel. együttesen fel­lépve az atomháború veszé­lye és az USA indokínai ag- I rassziója eilen. | A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiá­jának előadássorozatában szerdán Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tartott előadást magyar nép­gazdaság struktúrája, fej­lesztési irányai” címmel. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában meg­tartott előadást Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Pro­paganda Osztályának veze­tője nyitotta meg. Részt vett az előadáson a Közpon­ti Bizottság számos tagja, az Elnöki Tanács és a kor­mány több tagja, a politikai és a társadalmi élet sok is­mert személyisége. Az UNESCO nemzetközi zenei ülése A Bartók jubileumi év alkalmából szerdán a Royal Szállóban megnyílt az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Véorehaitó Bizott­ságának ülése. Az akadá- luozta*ás miatt távollevő Yehudi Menuhin elnök ne­vében dr. Egon Kraus pro­fesszor, a tanács alelnöke nyitottá meg az ülést, majd hírek - tudósítások - hírek - tudósítások —-- ——TT-nrr-wíM«iiiiirmiih^m—nwirrn—nwi-TT' 1 ■ 1'■^-Ta-r^rn-rri _______________,, IM -—‘ H egnyílt a zenetudományi konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom