Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

4 t otl szólítok megtb néplap .. — ------------------------------------ .. E rdőszélen — hegyoldalon (MTI foto — Hadas János felv. — KS) 170 ezer nyers karakul Eredményesen zárult Le­ni ngrádban a legutóbbi nemzetközi szőrmeaukció. Az üzletkötésekben az USA, AnflUa, Franciaország, Olaszország, Svájc és más államok több mint száz szőrmekereskedő cégének képviselői vettek részt Az aukciónak ezúttal kü­lönleges jellege volt: főképp karakóit cobolyt és mókust kínáltak eladásra; Közép- Ázsia fekete és szürke, nyers és kikészített karakói prémei változatlanul nagy nemzetközi keresletnek ör­vendeznek. Különösen a vékony, mellénynek való türkméniai karakül népsze­rű, amelyet selymes fény és rugalmas szőr jellemez. Ér­dekes adat, hogy egyedül a türkméniai Csardzson város karakültelepe 170 000 nyers szőrmét küldött az auk­cióra. Rekoidíoigalommai zárta az 1970-es évet külkereskedelmünk Alagút a Paraná folyó alatt A Paraná folyó Argentína, fontos víziútja az Atlanti-; óceánhoz, a szárazföldi for­galmat azonban a folyón való átkelés hajón, kompon, vagy éppen tutajon mindig érezhetően fékezte. A dél-amerikai közleke­désnek ezt az érzékeny problémáját most megoldja egy, a gépkocsik számára épült modern alagút. A 2400 méter hosszú alagút a latin-amerikai földrész leg­impozánsabb építményei kö­zé tartozik. Belső átmérője mintegy 10 méter, és a Pa­raná folyó szennyes sárga hullámai alatt 32 méter mélységben 36 elemből sze­relték össze. Essek az elemek egyenként körülbelül 65 méter hosszú­ak és 4200 tonna súlyúak. Egy külön erre a célra épült szárazdokkban állítot­ták elő őket és vízi úton szállították az építkezés szín­helyére. Az alagutat képező csövek belsejében egy 7,5 méter széles pálya áll a járművek rendelkezésére. A cső többi részét szellőztető, biztonsági és hírközlő be­rendezések veszik igénybe. Az alagút egyik kijárata kö­zelében kialakított vezérlő- teremben a személyzet 14 tv-kamera segítségével bár­mikor áttekintést szerezhet a forgalomról, ha pedig bal­eset adódik, gyorsan gon­doskodhat segítségről. A világítás automatiku­san szabályozható. Ha a ki­pufogógázok túlságosan megsűrűsödnének az alag- útban, az önműködő mérő- berendezés rögtön riadót je­lez és bekapcsolja a nagy szellőzőkészülék ventilláto­rait. Ugyancsak rendelke­zésre áll egy készülék a lá­tási zavarok mérésére, va­lamint egy forgalomjelző és forgalomszámláló berende­zés. A felszerelést figyel­meztetések, közlemények to­vábbítására szolgáló hangos­bemondó és telefontközpont teszi teljessé. A biztonság­ról tűzjelző- és tűzoltó be­rendezés, valamint az áram­ellátást biztosító szükségag- regát gondoskodik. Hazánk külkereskedelme az elmúlt évben új rekord­forgalmat ért el. A statisz­tikai adatok szerint az ex­port-import összértéke meg­haladta az 56 milliárd de­vizaforintot, s ez az 1969. évivel szemben körülbelül 20 százalékos növekedést je­lent. A múlt évben különö­sen az import nagyarányú bővülése volt jellemző; a behozatal 30 százalékkal emelkedett, míg a kivitel 11 százalékkal nőtt. Bővült a választék Az import egyaránt növe­kedett a szocialista és nem szocialista országokból, az utóbbiakból azonban lénye­gesen nagyobb ütemben. A szocialista országokból szár­mazó import 24 százalékkal haladta meg az 1969. évit, s mintegy 19 milliárd deviza­forintot tett ki. A nem szo­cialista országokból a be­hozatal 43 százalékkal nőtt, összességében 10,5 milliárd devizaforint volt. Az im­port tételeket vizsgálva az energiahordozók és a villa­mosenergia behozatala mintegy 18 százalékkal, az anyagok és íélkésztermékek kategóriájába tartozó áru- szállítások 22 százalékkal, a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak importja pedig több mnt 40 száza­lékkal bővült. Legszembe­tűnőbb azonban a fogyasz­tási cikkek importjának emelkedése; egyetlen év alatt csaknem 70 százalék­kal növekedett. Ezzel ma­gyarázható, hogy a belföldi forgalomban az importáruk aránya 1965. évi 8 százalék­ról a múlt évben 16 száza­lékra bővült. Exportunk il százalékkal nőtt Exportunk mérsékeltebb ütemben, de a népgazdaság átlagos fejlődését jelentősen meghaladva 11 százalékkal nőtt. A szocialista orszá­gokba irányuló kivitel mint­egy 7 százalékkal, a nem szocialista államokba expor­tált termékek értéke pedig 20 százalékkal emelkedett. Szocialista relációban csak­nem 18 milliárd devizafo­rint, a többi államokba pe­dig több mint 9 milliárd devizaforint értékű termé­ket szállítottak vállalataink. Kivitelünkben az anyagok, félkésztermékek és alkatré­szek csoportjába tartozó gyártmányok szállítása nö­vekedett leggyorsabban, kö­rülbelül 20 százalékkal. 1969-ben csaknem 2 mil­liárd devizaforimt aktívum­mal zárult külkereskedelmi mérlegünk, ezzel szemben a múlt évben — főként a ter­vezettnél lényegesen na­gyobb importtételek miatt több mint 2,2 milliárd de­vizaforint volt a passzívum. A külkereskedelmi mérleg ilyen alakulására, — kétség­telenül gyors, mintegy 11 százalékos exportnövekedés ellenére számítottak gazda­sági szakembereink, mivel figyelembe vették, hogy az új ötéves terv indulása előtt — elsősorban a beru­házásokhoz — ugrásszerűen megnő a vállalatok import­ja. Külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása érdekében a szocialista or­szágokból származó impor­tot külön is ösztönözték, en­nek eredményeként a szo­cialista országokból különö­sen nagy mértékben, több mint 40 százalékkal nőtt a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak behoza-, tala. E folyamat hozzájárul a kétoldalú szállítások ki- egyenlítéséhez, ezáltal lé­nyegében utat nyit expor­tunk további fokozásához is. Ismét aktívummal ‘A terv szerint az: idei év­ben a külkereskedelemnek ismét aktívámmal kell zár­nia. A szocialista országok­ba irányuló kivitel a múlt évihez képest jelentősen nő, 11 százalékkal, az innen származó import pedig — a terv szerint — 10 százalék­kal haladja meg az 1970. évit A villainosenergia, va­lamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál is gyorsabban nő majd. Á nem szocialista államokba irányuló kivitelben 5 szá­zalékos növekedést irányoz­tak elő, ezen belül a gép­ipari és vegyipari termékek az átlagosnál gyorsabb emelkedését míg a behoza­talban — a múlt évi rend­kívül magas importarányo­kat figyelembe véve —csu­pán két százalékos bővülés­re számítanak. A beruházá­sok gyorsítása érdekében az átlagosnál 'is' jobban emel­kedik azonban az építő­anyagok, valamint a gép­ipari tcvruékek importja. X. Li Hobbi­Vassil Djankovnak, az egyik gabrovói vállalat jog­tanácsosának 1600 darab ce­ruzája van a világ 34 orszá­gából. A bolgár jogász gyűj­teményének legszebb példá­nya a csehszlovák Koh-i- Noor ' cég reklámceruzája, amely egy méter hoszú; ki­hegyezéséhez esztergá szük­séges. A ceruzát a gabrovói „Nauka” írószerboltban vá­sárolták még 1900 előtt BÍRŐ1 FÜTYÜLÖK Krum Kratcsanov ügy­véd, aki a bulgáriai Kasan- lakban él, különös hobbyval bír. Szenvedélyesen gyűjti a játékvezetői sípokat. Nagy érdeklődéssel tanulmányoz­za a bírói sípok minőségét, hangerejét és lankadatlan szorgalommal törekszik nö­velni a gyűjteményét a leg­különbözőbb országokból származó bírói sípokkal. Kollekciójában szép szám­mal találhatók a Bulgáriában és a szomszédos országok­ban készített fülyülőkön kí­vül a Szovjetunióból, Ja­pánból, Egyiptomból, Indiá­ból, Argentínából, Chiléből, Angliából származó példá­nyok is. A legtöbb játékve­zetői síp alapányaga fém, nikkelezétt kivitelben ké­szült, de az utóbbi időben egyre többet készítenek mű­anyagból is. A sípok egy, vagy több összekötött csö­vecskéből állnak. A jégko^ tárgyak rong sportban használatos mágyar gyártmányú síphoz egy külön kis gyűrűt is il­lesztettek, amellyel a já­tékvezető a sípot az ujjára erősítheti. JELVÉNYEK A szófiai Krisztó Mihaj- lov jelvényeket gyűjt. Több mint 8000 jelvény tulajdo­nosa. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából 550 különböző példányt gyűjtött a Lenin-jelvények- ből. Száznyolcvan jelvénye van Georgi Dimitrov képé­vel. Érdekesek a világűr meghódításával, a repülés­sel, a tengerészettel és a Vöröskereszttel kapcsolatos összeállításai, valamint vá­rosi és állami címereket áb­rázoló jelvényei. KÉTÉZER SZAPPAN A burgosi Állami Építő Vállalat Szállítási Osztályá­nak munkása, Andrej Don- csev különböző szappanokat gyűjt. Rövid idő alatt 19 országból 2000 darabot gyűj­tött össze. Otthonában egy sajátos szappanvitrint ren­dezett be. Andrej Doncse- vet hobbyja más tevékeny­ségre is ösztönzi. Eszperan­tót tanul, hogy külföldön új barátokat szerezzen, akik majd segítik szappangyü) teménye gazdagításában. Egy 3000 külföldi szappan­gyűjtő címét tartalmazó könyvet máris beszerzett. Tv-kamerák fényképezik az űr-klímát A dél-kaliforniai űrkutatá­si központ decemberben új „Thyros” típusú meteoroló­giai mesterséges bolygót jut­tatott földkörüli pályára. A NASA sajtófőnöke kijelen­tette, hogy a mesterséges bolygót némileg tökéletesítet­ték már és ezért 12 óránként előre jelezheti a légköri vi­szonyokat és a felhőzet ala­kulását. A mesterséges boly­gó lefényképezi a felhőket és nappali, valamint éjszakai el­helyezkedésüket az egész Föld körül. Erre a célra tele­víziós kamerát és különleges, hőre, valamint infravörös su­gárzásra érzékeny éjszakai felvételek készítésére alkal­mas szenzorokat használ fel. Két kamera automatikusan közvetíti felvételeit a hatósu­garukba tartozó összes állo­másoknak, ily módon bizto­sítva a pillanatnyi betekintés, a helyi időjárási viszonyokba Tenger volt a Gobi-sivatag helyén A Jura-korszakot követően, vagyis mintegy 120 millió évvel ezelőtt a Gobi-sivatag helyén előbb tenger, majd tó, később pedig folyókban gaz­dag vidék volt. Szovjet és mongol tudós-expedíció igyekszik rekonstruálni ezt a fejlődési fázist, amelynek so­rán ez a több mint 3600 kilo­méter hosszúságú, egybefüg-.. gő terület (Marco Polo sza­vai szerint: „Olyan hatalmas sivatag, amelynek egyik vé­gétől a másikig egy észtén deig kell vándorolni”) telje­sen kiszáradt. A mocsarakból kiemelkedő szigeteken pompás növényvi­lág élt, nemcsak páfrányok és zsurlók, hanem magastör- z'ű fák is díszítették. Állat­világa is rendkívül változa­tos volt, az édesvízi kéthéjú kagylóktól az oriásteknősökig megtalálható volt itt minden. Találtak krokodil-csontvázai és cápafogat is. Mini-komputer Jacek Karpinski lengyel mérnök a varsói „Éra” Mé­rőműszergyár szakember kollektívájával együtt az el­ső lengyel mini-komputer megépítésén dolgozik. A „K— 202” elnevezésű számológép logikai konstrukciója már ké­szen áll. A digitális számoló­gépek negyedik generációjá­hoz tartozó új komputer fel­használási területe igen szé­les. Alkalmazása különösen nagy jelentőségű az adatfel­dolgozásban, a technológiai folyamatok vezérlésében és a mérnöki munka automatic lásában. A számológép központi ré­sze akkora, mint egy írógép. Munkasebessége meghaladja a másodpercenkénti 0,5 mil­lió műveletet. Együttműköd­het 64 külső memóriaegység­gel s ugyanennyi bemenő- és kimenőberendezé'seL E be­rendezések közé tartozik az ellenőrző képernyő, a villa­mos írógép, a lyukkártya- és lyukszalagolvasó, valamint a nyomtatoheren dozés. Leningrad—4 A fényképészetben a helyes beállítás és a távolságmérés mellett csak a pontos meg­világítási idő eredményezhet jól exponált filmet. Ez a sza­bály az amatőr fényképészek­re, hivatásosakra és tudomá­nyos fotósokra egyaránt vo­natkozik. Annak ellenére, hogy a kereskedelem ma már megbízható fénymérőket áru­sít, sőt számos fényképező­gép-típus beépített fénymérő­vel készül, igen sokan nem használnak ilyen műszert, hanem becsléssel állapítják meg az expozíciós időt. Nor­mál körülmények között ez a módszer sok esetben be is vá­lik. Ugyanakkor más ese.ék­ben a fényviszonyokat nehez megbecsülni. Különösen víz­parton, ahol erős a tükröző­zés, hegységben, havas tájon tévednek nagyot a fotósok ts nem számolnak a különléle tényezőkkel. Ilyen tértién és körülmények között, különö­sen ha az expozíciós időre még kényeset) b színes film mel dolgozunk, a fénymérő nélkülözhetetlen eszköz a fényképézésnél. Képünkön a szovjet ipar új terméke, egy Leningrád—4 típusú fény­mérő. Homokkal az olaj ellen Komoly probléma lett a kikötők vízének és a part­menti vizeknek olajtermékek­kel szennyezettsége. Megol­dására a legkülönbözőbb módszerekkel próbálkoznak, egészen a speciális „szeme­teshajókig”, amelyek a viz- felületről összegyűjtik az ola­jat. Érdekes módszert dolgoz­tak ki az angol olajkonszerri, a Shell vegyészei: a szennye­ződés elleni harc céljaira ho­mok alkalmazását javasolták. A módszer lényege roppant egyszerű: a vegyszerekkel előzetesen megdolgozott ten­geri homokot hajóról szét­szórják a szennyezett körzet­ben, az olajcseppek hozzáta­padnak a homokszemcsékhez, és velük együtt a fenékre merülnek. A holland partok mentén végzett kísérletek a módszer jó hatásfokát bizo­nyították. Sikerült eltávolíta­ni a víz felszínén szétömlött nyersolaj 95 százalékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom