Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

1971. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Eredményekben gazdag tervidőszakot zártak le Számadás a fúr’ evei városi tanárs fejlesztési tériéről Cs. I. Magyar „gasztronómiai napok“ Jugoszláviában Több, mint 83 millió a sütőipar fejlesztésére |ó vásár volt Hadüzenet a klinikai halálnak Tanácskozás a Pécsi Orvostudományi Egyetemen divatosat, sokat kínáltak a boltok. Az engedményes vá- sárba ismét bevonták az ágyneműt is. Sok családnak jelenti ez az időszak az évekre való besze zés ide­jét is. A kiskereskedelmi vállalat bol jaiban 13 millió forint értékű ruházati cikk­bő.1 választhattak a vevők. A Centrum Áruház 3,5 mil'iós készlettel várta en­gedményes vásárára vevőit. A te~t "bhof a Cen'rumban is a dteateszt'Iv árusított, m- félmillió forint volt b"vé e!e az engedmé­nyes vásár ideje alatt. A konfekció (férfi. női. gyer­mek ruházati cikkek) még ennél is többet árusított. A Centrum Áruház cipő- oszá'yán 148 ezer forintért vásároltál, két hét alatt láb­belit. Méteráruból 300 ezei fo'-:nt értékű kelt el. Jó vásár volt. a pult mind­két oldalán állóknak hasz­nos. — sj — Az országgyűlési és helyi tanácsi választókerületek területi beosztása A választási jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői és a helyi taná­csi választókerületek terüle­ti beosztását március 1-én a helyi tanácsok végrehajtó- bizottságai a tanács hivatali helyiségében közzéteszik. A választópolgárok a vá­lasztókerületek területi be­osztását — függetlenül az ügyfél-fogadási időtől — a hivatali idő alatt bármikor megtekinthetik. A helyi ta­nácsok a választókerületek területi beosztását vagy a tanács hirdetőtábláján te­szik közszemlére, vagy a hirdető táblán feltüntetik, hogy kinél, hol tekinthető meg. KUBAI CUKOR A Magyar Néoköztársaság és a Kubai Köztársaság kor­mányának képviseletében dr. Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és dr. Herminio Garcia Lazó külkereskedelmi min'szter- helvettes, szombaton Buda­pesten kubai cukor vásárlá­sáról szóló megállapodást írt alá. 1971 és 1973 között, vagy­is három év alatt a magvar laVnsság számára összesen inoonn tonna étikor szállítá­sát. illetve vásárlását irá­nyozza elő a me«áiiaoidás. A két orszáa képviselni nagy jelentőségűnek tartiák a m“Pállanodást. amely kifeje­zőle a szocialista ors7á«ok közötti nemzetközi mu"ka- ITlpcíoSTtásoqk és petvben naorvmértávba-n howOáml a két ország áruesere­forcalom további növelésé­hez. Részt vett az aláíráson Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Túrkevén, a városi tanács végrehajtó bizottsága teg­nap tartotta soronkövetkező ülését, amelynek napirend­jén a városi tanács 1970. évi költségvetésének és fejlesz­tési tervének megvalósítása szerepelt. A tanácskozásra készített írásos anyag rész­letesen ismertette a költ­ségvetési gazdálkodásban el­ért eredményeket, a külön­böző szabályzók alakulását. Utak, csatornák» visvezett k hálós at A harmadik ötéves terv időszakában az olyan — jog­szabályokban b ztosított — lehetőségek, mint az önálló fejlesztési alapképzés, az év végi maradványok feletti rendelkezési jog, a bérgaz- dá kodási jogkör biztosítása kedvező hatással voltak a gazdálkodásra. A négy év alatt megvalósult fejleszté­sek pedig alapot teremtet­tek a még hátralévő felada­tok elvégzésére. Az 1970. évi fejlesztési tervvel eeyidőben lezárult a harmadik ötéves terv idő­szaka is. Ezen belül ered­ményeden teljesítetnék az el­múlt évi bérezéssel ter­vezett fel-datokat. Az 1970. év jelemős fej­lesztései közé tartozik az 1 mi’lió 621 ezer forint költ­séggel léhs-'+ett 300 folyó­méter új műút és a 60o fo­lyóméter makadámút porta­lanítása. A be’vfzkárok meg­előzését szolgálta a 99 ezer forint ráfordítással épített 120 folyóméter csapadékve­zető zárt és '700 folyóméter Tizennégy erdészet össze­vonása után 100 ezer hold erdőterületen gazdálkodott tavaly a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Az átszervezéssel a vertikális gazdálkodás feltételeit kíván­ták megteremteni. Azt, hogy a fatermelés és feldolgozás egy kézben összpontosuljon. Elkerülték ezáltal azokat az érdekellentéteket, amely ko­rábban a termelő és feldol­gozó gazdaságok között meg­volt. Kialakult az a „nagy­család”, melynek közös cél­ja az erdőgazdálkodás javí­tása, ugyanakkor a fatermé­kek készítése és eladása. Csökkent a nyerésig Az tij gazdaság kezdetben nehézségekkel birkózott. Tíz­ezer munkahely termelését kellett összehangolni. A sze­mélyi változások is problé­mákat okoztak. Több hóna­pos megbízás után ez év február 1-től dr. Papo Mi­hályt nevezték ki a gazdaság igazgatójának. — Az összevonás előtt 294 millió; tavaly 301 millió fo­rint volt a gazdaságban a halmozott érték összege. Ter­vünket minden vonatkozás­ban túlteljesítettük —mond­ta az igazgató. — 1969. évi eredményeink — lényegesen módosultak. Fakitermelésünk 160 ezer köbméter volt. 20 ezer köbméterrel több. mint korábban. Az iparifa terme­lés 10 százalékkal nőtt. Tűzi­fát 1969-ben 26 ezer köbmé­tert. tavaly már több mint 37 ezer köbmétert forgalmaz­tunk. Abádszalókon másfél éve befejeződött a fafeldolgozó üzem bővítése. Nagykőrösön ládagyár üzemel. Pusztava- cson pedig építőipari faele­meket készítenek. — Az átszervezés lehetősé­get adott arra, hogy a fa nyitott csatorna, továbbá a fe újított 8 ezer 600 folyó­méter elvezető árok. Tovább fejlesztették a vá­ros vízhálózatát, 98o ezer forint költséggel 5891 folyó­méter vízvezetéket és i9 köz­kifolyót építettek. Sok mi liós fejleszt s A szociális és egészség- ügyi ágazat fej esztésére 2 millió 650 ezer forintot köl­töttek, a kulturális ágazat fejlesztésére pedig 6 millió 521 ezer forintot fordítottak. Ezekből az össz gekből nö­velték a szoc ális otthon he­lyeit, ötven személyes ebéd­lőt, fürdőt építettek, beve­zették a vizet, korszerűsítet­ték rz öregek napközi ott­honát. Üj körzeti rendelőt épí­tettek. 85 ezer forint érték­ben pedig orvosi műszere­ket vásároltak. Elkészült és tavaly szeptember 1-én el­kezdte működését a szakkö­zépiskola egy osztá'ya, a Petőfi téri általános iskolá­ban három tantermet építet­tek. Az iskolai oktat s kor­szerűsítésére 14o ezer forint értékben szemléltető eszkö­zöket. a népművelési fel­adatok ellátására pedig mik- robuszt vásároltak. Teli síteteék a rend és jogbiztonság érde'-ében elő- iránvzott fejlesz'ést is. Az elmúlt évben elkészült az önkéntes tűzoltó laktanvn 5o ezer forint költ'épcel két szemé'ymentesteő áll'mást létesítettek. Gondoskodtak az igazgatási ágazat korsze­rűsítéséről is. Kétszázötezer forint értékben adókönyvelé­f eldől gozást is mi végezzük, — mondta dr. Papp Mihály. — Tavaly 92 ezer köbméter fát dolgoztunk fel. Készítet­tünk parkettákat, bútorele­meket. ajtókat, ablakokat, ge­rendákat Az árvíz utáni új­jáépítéshez 10 ezer köbméter megmunkált fát szállítot­tunk. Exportálunk épületge­rendákat az NSZK-ba. A TT1 tervei alapján 8—20—30 négyzetméter alapterületű hétvégi házakat készítünk. Mégis, gazdaságunk nyeresé­ge tavaly csökkent. Ennek többek között oka az is, hogy a faipari adónk emelkedett, az alapanyag kihasználás nem volt megfelelő és a pusztavacsi üzemünk nem „hozta” a várt eredménye­ket. Pusztavaeson a fafeldolgo­zó üzem építését még nem fejezték be. Az üzem „lelke” a szárítóberendezés sem Ké­szült el. Ez hátráltatta a fo­lyamatos termelést. A meg­rendeléseknek — határidőre nem tudtunk eleget tenni. A szárítóberendezést és az üze­met csak ebben a félévben tudják elkészíteni. Erdőtelepítés tsz-ek területén Megyénk erdőben az or­szág legszegényebb területe. A művelhető részek 3 száza­lékán van erdő. míg az or­szágban átlag 15 százalékos az erdőborltottság. — „Szántó-centrikus” szem­lélet alakult Ki a megyében a komplex termesztés he­lyett. A szántóföldi kultúrák termésátlaga sok helyen ala­csony olyannyira, hogy felül kellene vizsgálni, érdemes-e egyáltalán mezőgazdasági termesztésre. Egves talaiokra ugyanis gazdaságosabb lenne ha erdőt telepítenének. A szikes területekre tölgy, ár­térre nyár és fűz, a homok­si és más irodagépeket vá­sároltak. Célcsoportos beruházás ke­retében 24 lakásos épület létesítését fejezte be a Szol­nok megyei tanács Építési- és Sze.előipari Vállalata, to­vábbá fe épült három egyéb tanácsi lakás is. Elemi ká ok, kapaciláshiuny Az eredmények mellett számos tényező nehezítette a fejlesztési terv magvalósítá­sát. A városnak sem magas, sem mélyépítő ipara nincs. A helyi vállalatok építő részlegei csak kisebb épít­kezéseket tudnak elvégezni, a nagyobb volumenű felada­tokra nehezen találnak kivi­telezőt. Gond, hogy az elkészült 24 lakást a kivitelező 67 ezer forint értékben megállapí­tott hiánnyal és minőségi hi­bákkal adta át. A hibákat kijavították, a hiányokat azonban még mindig nem pótolták. Gondot okoztak to­vábbá a tavalyi elemi ká­rok. A belvizes csal di lakó­házak újraépítése miatt el­maradtak egyes tervezett feladatok. Például a beton­járda építés. Az írásos anyag végül ar­ról számol be. hogy ieler'tős volt a lakosság és a válla­latok által végzett társa­dalmi munka, mivel e mun­kában résztvevők száma meghaladja az öt és fé'e’ret. az elszámolt munka értéke pedig 1 millió 582 ezer fo­rint volt I. A. ra fenyő és á&ácfa ültetését javasoljuK. Talajvédő hatása mellett haszna is jelentős, A jászberényi Vörös Csillag Tsz-ben tavaly 800 000 Ft be­vételt hozott az erdőgazdál­kodás. A telepítéshez teljes állami támogatást is kapnak a gazdaságok. Zöldövezet Szolnok körül A múlt évben 600 hektá­ron ültettek új erdőt a nagy­kunsági erdőgazdaság terü­letén. Nyolcszáz hektáron er­dőfelújítás is történt. Ebben az évben 17 millió forintot fordítanak új erdőtelepítésre. Az erdőnek — gazdasági hasznán túl — nagy szerepe van a levegő tisztításában. Az ötéves tervidőszak alatt a Szolnok melletti Kisréten bel­területi erdőt létesítenek. — Szóba került olyan terv is, hogy a szarvasi arborétum­hoz hasonló zöldterületet ala­kítanak ki. Szolnok körül pe­dig 2000 holdnyi erdősávot telepítenek. A megyei tanács 1971—75. évi középtávú fejlesztési tervében fontos helyet fog­lal el megyénk sütőipará­nak fejlesztése és támoga­tása. Az iparágban szükséges beruházásokat a szakigazga­tási szervek és illetékes fő­hatóságok a vállalatok el­gondolásaival összhangban, a költségvetésből biztosított 41 millió forint összegben határozták meg. Fejlesztési tervükben sze­repel a fenti összegen felüli Február első fölében szor­galmasan j. rtam a ruházat) boltokat, áruházakat. Nem azért, mintha sok elkölteni való pénzem lett volna. — a téli vásár érdekelt. Meg­szoktuk már, hogy minden tél végén engedményes ru­házati vásáron válogatha­tunk, kereshetünk olcsó — egyre jobb — árut. Ezúttal a téli engedményes vásár osztatlan skert aratott Nyoma sine-, már annak a régi, úgynevezett Hárusítás- nak, amikor az üzletek, áru- ház-k raktáraiból e őszedték a sok éve eladhatatlan áru­kat. Most — és ez vonatkozik az utóbbi két évre — di­va os. pr ktikus cikkeket egész éven ét la í-os't’ a- tó ruhaféléket árusítanak télvégén. Eey hete, hogv az enged­ményes téli vásárnak vége. A kiskoros" ede'mi válla’at, s a Centrum Áruház most ké­Hazánkban évente embe­rek százai halnak meg — kiváltképpen üzemi és köz­úti balesetek, valamint a szívműködés hirtelen meg­szakadása esetén — azért, mert nem részesülnek azon­nal hatékony elsősegélyben. Holott még azon az emberen is lehet segíteni, akinél már beállt a klinikai halál; nor­mális hőmérséklet mellett ugyanis még körülbelül öt perc áll rendelkezésre, hogy megfelelő eljárással újra­élesszék. A magyar orvos- tudományi egyetemek közül elsőként a pécsi egyetem kli­nikáién hoztak létre a kö­zelmúltban különleges, úgy­nevezett intenzív terápiás osztályt, ahol a rendkívül súlyos, életveszélyes állaoot- ban levő betegeket, sérülte­ket kezelik. A gyors beavatkozás életet ment Az intenzív osztály munka­társai arra törekednek, hogy a reanimációs — újraélesz­tési — tevékenység átlépje a kl’ntka falait, általánossá vá' iék- otthonainkban, mun­kahelyeinken és a közuta­kon. Erről a nagvle’^ntősé- gű kezdeményezésről ta­nácskoztak szombaton Pé­csett az orvostudományi egyetemen. A nécsi akadé­miai bizottság klinikai kuta­tási szakbizottsága erre az alkalomra — az orvosokon kívül — meghívta az ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint a különböző intéz­mények szakembereit is. Dr. Török Endre kandidátus, a klinikai intenzív osztály ve­zetője vitaind’tó előadásá­ban kifejtette, hogy az első­segély nyújtásában rendsze­rint laikusok vesznek részt, meg kell tehát tanítani őket indokolt tanácsi támogatás is. A terv időszakában — az eddigi elgondolások sze­rint — nyolo új sütőüzemet lépítenek, nyolcat pedig fel­újítanak. Ez 115,7 tonna na­ponkénti kapacitásnövelést jelent, majd és előzetes szá­mítások szerint 83,8 millió forintba kerül. A kapacitásnövelő beru­házások fedezetére 23,5 mil­lió forintot a vállalatok, 60,3 milliót pedig a megyei ta­nács forrásaiból tervezik biztosítani. szítette el a téli vásár érté­kelését. A számok is bizo­nyítják, hogy jó vásár volt. Tavaly a ki .keres, ede" mi vállalat Szolnokon, Já zbe- rényben, Töiökszentmikló- son, Martfűn, Mezőtúron és Kisújszálláson mintegy 4 mi lió 200 ezer forint értékű árut adott el boltjaiban a vásár ide’e alatt. Az idén 6.5 millióért vás roltak az öt teleDülés lakói. Különö­sen érdekes a gyors szám­vetésben a divateuházai cik­kek kelendősége. Ezerkilanc- százhe'venben egyml’ió fo­rint értékű áru talált gaz­dára a téli vásár alatt. Most kétmill ónál is több, nagy kelendősége volt a féké neműnek, a felső kö­tőit árunak és termé ze'e- sen a sok divatos női és gye me..kabáh.ak. Fehéntemű, kötöttáru az egész év folyamán kell, ezé t is volt örvendetes hogy női, férfi gyermek fehérneműt, arra: miként segíthetnek az életveszélyes állapotba ke­rült társaikon, milyen mód­szerrel lehet a klinikai ha­lál állapotában levő embere­ket „feltámasztani”. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy sok beteget, sérültet meg­mentettek már a gyors be­avatkozással, a szakszerűen alkalmazott mesterséges lé­legeztetéssel és szívmasszázs- zsal. Ezekre az Ismeretekre azért van szükség, mert a mentők — bármilyen gyor­sak is — sokszor már csak a biológiai halál bekövet­kezte után érkeztek a hely­színre, amikor már semmi­lyen beavatkozás nem se­gít. Oktatás az általános iskolákban A tanácskozáson több fon­tos határozat született. Egyes külföldi országokban már általános iskolai fokon ok­tatták a reanimációs elsőse­gélynyújtás módszereit; hasznos volna hazánkban is bevezetni ezt. A klinika in­tenzív osztóivá és a Pécsi Autóköz'ekeöAgj Tanintézet között megáll noodás szüle­tett. hogv a péotárművezető- k°t is mestanííták a korsze­rű elsőseeé'vnvúUAsra. Egy­úttal tavasolták. hoev a gép­járművek mentőládáihoz rendszeresítsék az úgyneve­zett Safar-tubust. a mester­séges lélegeztetésnek ezt az egyszerű és olcsó eszközét. Bejelentették azt is; Pé­csett és Baranyában, maid a többi dél-dunántúli me- gyében megkezdik a reani­mációs oktatók — elsősorban üzemi és körzeti orvosok — képzését, akik azután meg­szervezik a széleskörű ok­tatást az üzemekben és az intézményekben. (MTI) Magyar „gasztronómiai napok” kezdődtek szombaton Belgrad legnagyobb luxus- szállodájában, a Hotel Ju- goszlavijában. A budapesti Pannónia Vállalat két hó­napra „szegődött” a jugosz­láv fővárosba: 2 szakács, 8 pincér és a Kis Royalból is­mert Rácz János és népi ze­nekara. Az ideiglenesen „'Piroska csárda” nevét vi­selő étteremben naponta 24 féle maevar étel-specialitást szolpóinak fel. A szombati ünop^élves megnyitón részt- vett Tóth FJek belgrádi ma­gyar nasvkővet is. A Pannónia „konyha-ex- I portjának” másik jugoszlá­viai állomása Maribor lesz. Kétszer 2 hónapos sikeres ljubljanai vendégszereplés alapján nyit meg a magyar vállalat hétfőn Szlovénia második nagyvárosában egy újabb „Piroska csárdát”. Az Adriai tenger partján levő Izolán pedig a napokban ál­landó magyar étterem kezd­te meg a működését. „Betört” a magyar konyha Dubrovnikba is. a jugoszlá­viai Magyar Szó cfmű napi­lap a Budaoest Szálló sza­kácsainak dubrovniki sze- reolóséről ezzel a címmel közölt három hasábos „fény­képes” riportot: ..Dubrovnik kot meghódították^ ' _ ; Egy éves a „nagycsalád" i'/JSti’ííi’’ - . , Á nagykunsági erdőgazdaság eredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom