Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197L február 28. <* A palócok nyomában öt megye — Borsod, He­ves, Nógrád, Pest és Szolnok — szakemberei, múzeológu- sok, tudományos dolgozók fogtak össze a legnagyobb néprajzi csoport, a palócság anyagi, szellemi , kultúrájá­nak és társadalmi életének, azok történeti előzményeinek feltárására, felkutatására. A tudományos szempontból egyedülálló és nagyhordere­jű közös vállalkozás, a kuta­tási munka szervezésének és irányításának központja; Eger. Innen szervezik a gyűj­téseket, itt történik a be­gyűjtött anyagok nyilvántar­tása, előkészítése a feldol­gozáshoz. Az egy évtizedre tervezett gyűjtő és feldolgo­zó munka lassan fele idejé­hez közeledik. Ezért keres­tük fel Bakó Ferencet, a He­ves megyei Múzeumi Szerve­zet igazgatóját a palóckuta­tás szervező bizottságának vezetőjét, tájékoztasson ben­nünket a „palóc-kérdés”-ről, az eddigi eredményekről, a kutatás jelen helyzetéről, valamint a további tervek­ről és elképzelésekről A rejtély kiderítése —■ Mi indokolja a palóc­kutatást, a sürgető felhí­vásokat, a fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtésre? — A palócok rejtélye ki­derítetlen. A palócok tör­ténete csak a múlt század végén foglalkoztatta a kuta­tókat, akiket a név meg­fejtése és az eredet kérdése izgatott. Sajnos, sem az egyik, sem a másik kérdés nem tekinthető lezártnak, csak annyi bizonyos, hogy a szláv eredetű név nem ta­kart szláv nyelvű népet, a szlávok csupán a nevet ad­ták a palócok valószínűleg türk őseinek. A néprajz ed­digi eredményei is bajosan tennék lehetővé a palóc kul­túra és életmód szabatos, részletekbe menő meghatá­rozását, s még kevésbé az elterjedés határainak kör­vonalazását. Ezek a negatív jelenségek indítottak ben­nünket arra, hogy megkezd­jük a palócok szervezett és tervszerű néprajzi kutatását Szolnok megye északi járásaiban is — Milyen a kutató munka „menetrendje”? Milyen módszereket alkalmaznak? —- Nyelvészeti, néprajzi és történeti adatokra támasz­kodva, a gyűjtőterület há­rom övezetét jelöltük ki, s ezek egyúttal időrendi meg­osztást is jelentenek a kutató munka során. Első lépcső: a történeti Nógrád megye egész területének, Borsod, Heves és Pest me­gyék északi részének, az itteni lakosságnak, kultú­rájának és történetének vizs­gálata. (A palóc néprajzi csoport: szűkebb hazájának, határainkon belül, ez a te­rület tekinthető!) Második lépcsőben kiterjesztjük a kutatást Borsod, Heves déli részeire, Szolnok megye északi járásaira. Majd be­kapcsoljuk a kutatásba azo­kat a palóc szórványokat, amelyek az Alföld egész te­rületén (még a román és jugoszláv határon túl is) fel­lelhetők. Végül gyűjtő mun­kát végzünk a palócsággal együttélő szlovák lakosság körében is. Komplex kutatá­si módszereink több tudo­mány együttműködésére ala­pozódtak: a néprajzi adat­feltáró és értelmező mun­kához társul a nyelvészet, a történettudomány, a régé­szet és az antropológia. — Miben várhat ezektől segítséget a néprajzi kuta­tás? — A néprajzi és nyelvé­szeti kutatás céljait és módszereit tekintve együtte­sen kezelhető. Ez a cél: a palóc népi műveltség és nép­nyelv jellemzőinek kimuta­tása, rendszerezése, s térké­pezése útján a rokonsági körzetek elhatárolása. A tör­ténettudományi kutatás az okleveles levéltári anyag szélesebb horizontú feltárá­sával hozhat újabb eredmé­nyeket, elsősorban a török hódoltság előtti palóc szál­lásterületek vidékén. A ré­gészeti kutatás a palócság korai történetére deríthet fényt, a honfoglalás korára és a középkorra, tehát arra az időszakra, amelyből ok­leveles, írásos adatokkal alig rendelkezünk. Az antropológusok a palócok történetének biológiai vona­lát tudják majd követni. s ezekhez a gyűjtési útmu­tatókat. Cs. Pócs Éva és Hoppál Mihály a palóc nép­hit és népi gyógyászat gyűj­téséhez, Szabó László a pa­lócok munkaszervezetének kutatásához készítettek kér­dőívet, illetve gyűjtési út­mutatót. Ezek segítségével lehet majd például a palóc népviselet, szokások, építke­zés, vagy a társadalmi for­mák még élő emlékeit, ha­gyományait összegyűjteni. Eddig nyomtatásban csak módszertani közleményeink jelentek meg, hamarosan megindulhat a gyűjtő és feldolgozó munka eredmé­nyeként felszínre hozott ismeretek publikáció soroza­ta is. Szolnokban elkészült Jászdózsa monográfiája és kész kéziratban áll Csépa község monográfiáiénak né­hány részlete is. Heves me­gyében az egri járás föld­rajzi névgyűjtését végeztük el, s ezt a munkát tovább folytatjuk más területe­ken is. — Melyek a további ter­vek, elképzelések? — Elkészült az úgyneve­zett „felderítő kérdőív” há­romezer példányban, s en­nek felgyűjtése most a leg­nagyobb dolgunk. A felderí­tő kérdőív 57 kérdést tartal­maz. Ezeket a kérdéseket a palóc népi kultúra leg­jobb ismerői állították ösz- sze, nagyobbrészt azokból a jelenségekből, amelyeket mai tudásunk szerint a pa- lócságra legjellemzőbbnek tartanak. Terveink szerint a kérdőívet Észak-Magyaror- szág 600 községében gyűjt- hetjük fel, majd azokban az alföldi falvakban is, ahol a 18. századi kirajzásom követ­keztében a palóc hatás fel­tételezhető. A beérkezett' kérdőívek anyagát értékelve, térképre vetítve választjuk ki azokat a községeket (ku­tatópontokat), ahol szak­képzett néprajzosok az egyes témákban alapos, részletes kutatást fognak végezni. & Befejezésül még csak any- nyit: a jól összeállított gyűj­tési útmutatók és kérdőívek lehetővé teszik, hogy nem­csak hivatásos néprajzi ku­tatók, hanem az önkéntes, társadalmi gyűjtők is részt vegyenek ebben a felderítő munkában. Pataky Dezső SZIVÁRVÁNY Az első márciusi nap a megye kulturális életében is hozza már a tavaszi pezs­gést. Holnap indul az önte­vékeny művészeti mozgalom jelentős megyei seregszem­léje, a Szivárvány. A prog­ram keretében az egyes köz- igazgatási egységek mutat­ják be színpadi műsorukat, amelyről a szolnoki stúdió hangfelvételt készít és azt teljes terjedelmében sugá­rozza. Tizennégy nevezést kapott a Szivárvány-program, Kar­cag két műsorral indul. A műsorsorozat célja az öntevékeny művészeti moz­galom fellendítése, a szerep­lési lehetőség biztosítása. A másik fontos célkitűzés: megvalósuljon egy-egy köz- igazgatási egységen belül a közös célért folytatott kö­zös tartalmi munka. Elkép­zelhető, hogy egy-egy vá­rosban, vagy járásban ép­pen a Szivárványban tör­tént sikeres — vagy siker­telen — szereplés érleli majd meg a művelődési in­tézmények, művészeti cso­portok közös fenntartásának gondolatát. . A rendező szervek hang­súlyozzák, nem vetélkedőről van szó, — a kiadásra kerü­lő különböző díjak ellenére sem. Sokkal inkább egy-egy közigazgatási egység, majd a megye kulturális tükréről. A Szivárvány — mivel nem tematikus, egy gondolat kö­ré csoportosuló műsorokat hoznak színpadra — meg­mutatja, hogyan is állunk a folklór ápolásával, a költői szép szavak hirdetésével, a zenekultúrával, stb. Az első bemutatót holnap tartják Jászberényben. Elő­ször a jász főváros állítja ki — reméljük — „nyalka ver- bunkját”. Meghívójuk min­denesetre a város fejlett ze­nekultúrájáról tanúskodik. A bemutatókat zsűri ér­tékeli, de a helyszínen nem hozza nyilvánosságra véle­ményét, majd csak a műsor­sorozat rádióközvetítésének lebonyolítása után egy hét­tel, tehát — tekintettel arra, hogy az utolsó műsor rádió- közvetítésére június 8-án, kedden kerül sor — június közeoén hirdetnek ered- ménvt. Mind°n elhangzott rádió­közvetítés után a szélesebb közönség is véleményt mond­hat a műsorról, — levélben beküldött közönségszavazat formájában. (A levelet min­dig az adást követő keddig kell postán eljuttatni a Ma­gyar Rádió Szolnoki Stúdió­ja címére, Szolnok, Kolozs­vári út 8. A borítékra rá kell írni a Szivárvány jeli­gét. Természetesen csak név­vel, utca, házszámmal el­látott közönségszavazatot fo­gadnak el.) A külön-külön elhangzott rádióadás után a közönség abban a kérdésben nyilvá­níthatja véleményét, hogy az adott műsorból melyik műsorszám tetszett legjob­ban. A 14 adásban legtöbb közönségszavazatot kapott műsorszámokból a rádió kü­lön műsort állít össze. En­nek elhangzása után a kö­zönségnek újból szavaznia kell, hogy az első szavazás alkalmával a legjobbnak minősített 14 műsorszám kö­zül végül is melyik tetszett leginkább. Ezek után adják maid ki a közönség díiát. Latiunk munka4-i>-sai min­den Szivárvány bemutatón részt veszne^ és tájékoztat­ják olvasóinkat a kulturális seregszemle eseményeiről. Magyar keresztnevek a nagy világban Hangulatból jeles így jellemezhetnénk röviden az ifjúsági zenebérlet legutób­bi szolnoki hangversenyét. A már Szolnokon Jólismert, világot járt Ex Antiquis együt­tes volt a szolnoki ifjú zene­barátok vendége. Ezúttal is, mint eddig, jelesre vizsgáztak muzsikálásból. Hangulatos programjuk egyenes következ­ménye volt a tapsokban kitörő jókedv. A népszerű együttes több mint egy órás egyetlen tömbből kimuzsikált programja valóban eltalált az ifjú bér­lettulajdonosokhoz. Olyannyi­ra, hogy az elhangzott Hajdú­tánchoz a nézőtér ütemes taos- sal szolgáltatta a rltmusos kí­séretet. Hacki Tamás együtte­sének ötletes muzsikálása, mely természetes humorral pá­rosult úgy idézte meg régi ko­rok magyar muzsikáját, hogy teljesen magával tudta ragadni a nézőtér Ifjú közönségét. Ne­mes zenei anyag, színvonalas dallamok keltek életre; korok támadtak fel a késői utódok olykor kaján fintorával. Nép­szerű formában, a könnyűzene öltözékében a komoly muzsi­kát vitték közelebb-egyáltalán nem igénytelen formában — a fiatal hallgatósághoz. Kovács P. József pedig egy csokorra való Petőfi-dallal színesítette az egységes, felfelé mutató ívű, frappánsan kimunkált zenei programot. Az Ízléses muzsiká­lást hallgatva, s látva, hogy az együttes tagjai mennyire isme­rik és értik egymás zenei gon­dolatait, s élvezve kamaszos zenei összekacsintásaikat, nem csodálkozhatunk, hogy hírük, rangjuk van, és hogy néhány nap múlva már a berlini tele­vízió látja őket vendégül, s majd ezt követően Párizs leg­nagyobb zenés dalszínházában, az Olympiában lépnek fel egy egész estét betöltő shaw-músor részeként. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a magyar szülők gyer­mekeiknek idegen eredetű ke­resztneveket adnak. Újab­ban például egyre jobban terjednek a következő ide­gen eredetű utónevek: Joac­him, Jácint, Apollónia, Ve­ronika, Angéla, Angelika, ; Mónika, Tímea, Renáta, Beá- i ta, stb. Akik figyelemmel kísérik a külföldi keresztnevek adá­sának indítékait, azt tapasz­talják, hogv egyre több ma­gyar, illetőleg magyar jelle­gű keresztnévvel illet'k a nagyvilágban, a legkülönbö­zőbb nyelvterületeken az új- j szülött gyermekeket. Ma- I gunk is tanulmánvozhattunk néhány olyan kiadványt, j amelv a divatos k«resztne- . vekről ad számot. A német nyelvterületen ma használa- ; tos keresztnevekről megje- : lent kiadvánv szerzőié Kari Paul Das kleine Vornamen- buch íLeipzig. 1966) című szótárában felsorakoztatja azokat a neveket is, ame­lyeket masvor, illetőleg ma­gyar jellegű keresztneveknek tart A férfi keresztnevek kö­zött a le^öívatosabb magvar nevek külfölden a követke­zők: András, Andor, Béla, 1 Endre, Ferenc, Feri. Gábor, ; Géza, Gvöroy. Gyula. Imre, j István, János, Jenő. Károly, ; I,ajos. TmszIó, Mihály, Mik- | lós. stb. í A női keresztnevek közül I formájukban magyar, illető­leg magyar jellegű nevek a következők: Erzsi, Ilona, Jo­lán, Juliska, Emőke, Zsu­zsanna, stb. Néhány jellemző sajátsá­got tükröznek a felsorakoz­tatott nevek. Először is azt, hogy a leánygyermekeknek ritkábban adnak a külföldi­ek magyar, vagy magyar jellegű nevet. Másodszor ki­tűnik a példatárból az is, hogy a felsorakoztatott és hangszerkezetükben, hang­sorukban valóban magyar keresztnevek között sok o’yan szerepel, amely való­jában idegen átvétel. Az Andor, András nevek az ide­gen eredetű Andreas magyarí­tott formája. A Ferenc ma­gyar név megfelelője Franz, a Gábor magyar jellegű hangsornak az idegen Gab­riel a megfelelője. A ma­gyar Györgynek Idegen vál­tozata a Georg. Mindez azt mutatja, hogy a külföldiek számukra nem ismeretlen keresztneveket választottak akkor, amikor a felsorakoz­tatott nevekre keresztelték gyerekeiket. A magyar hangsor tetszett meg nekik, s a magyar hangsorok vál­tak külföldön divatos ne­vekké. Gyakran egy-egy ma­gyar keresztnév becéző, ked­veskedő változatát szerették meg a külföldiek. Így vált divatos női keresztnévvé a JúHa hangsor magvar becé­ző formája a Juliska is. Dr. Bakos József • • Otven éves a Mongol Népi Forradalmi Párt ütvén évvel ezelőtt, 1921. március elsején ala­kult meg a Mongol Népi Forradalmi Párt. Mongólia a világ egyik legelmaradot­tabb, feudális állama volt, a lámaizmus uralkodott, s a cári Oroszország és Kína be­folyása alatt állt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméi termékenyítő­én hatottak a mongol népi forradalmi erőkre. Ebben az időben bontakozott ki a for­radalmi harc. Szuhe Bátor és Csojbalszan vezetésével kommunista csoportok ala­kultak, amelyek alapját ké­pezték a későbbi kommunis­ta pártnak. Alig másfél szá­zan voltak akkor, akik fel­ismerték, hogy csakis szer­vezett forradalmi párt veze­tésével érhetik el független­ségüket. A szovjet hatalom fegyveres segítséget nyúj­tott, hogy a párt vezette né­pi forradalmi erők ki tudják űzni az országból a betola­kodott fehér-orosz bandákat és a mandzsu elnyomókat. A harc végülis a népi erők győzelmével végződött; 1921. július 11-én felszabadult az ország fővárosa, Ugra és Mongólia elnyerte független­ségét, 1922 közepére pedig sikerült egész Mongóliát megtisztítani a betolákolók- tól. _A belső ellenség, főleg a főpapok, lámák nem akar­tak belenyugodni, hogy az ország ügyeit a népi erők irányítsák. 1923-ban meg­gyilkoltatták Szuhe Bátorba forradalmi harc vezetőjét, a párt egyik alapítóját. A for­radalmi erők lendületét azon. t?an ez sem törte meg, s végül a nép teljes győzel­mével fejeződött be a harc: 1924. november 26-án a Né­pi Hurál kikiáltotta a Mon­gol Népköztársaságot. Ezzel a Szovjetuniót követően a világon elsőnek népi demok­ratikus államfonna alakulj Mongóliában. Még 1924 őszén összeült a MNFP III. kongresszusa, amelv Hdől,ro?tn a szocializ­mus»-''^ veze+ő utat. A kong- r: sz"= célul tűzte ki a no­mád feudalizmus teljes fel- j számolását, a jobbágyság ' megszüntetését, a társadalmi fejlődés népi demokratikus útját. A nagyszabású program végrehajtását megnehezítet­te, hogy az ország termelő erői rendkívül fejletlenek voltak, hiányzott az ipari munkásság. Nem voltak fel­tárt nyersanyag-készletek, sőt még azt sem ismerték, hogy milyen körzetek alkal­masak rendszeres földműve­lésre. Nagy problémát je­lentett a még mindig ható múlt — a láma-kolostorok­ból kiáramló visszahúzó erők, feudális hagyományok, főleg a nomád életmód meg­szokott formái. A lakosság 96 százaléka írástudatlan volt. Törvényt hoztak a föld, a legelők állami tulajdonba vételéről, határozat készült szövetkezetek szervezéséről, a hűbérurak jószágait a sze­génypásztorok között osztot­ták el. A szocialista építő­munka azonban a belső és külső nehézségek miatt igen vontatottan haladt. Igaz, hogy az első állami gazda­ságok, ipari üzemek még a harmincas évek derekán lé­tesültek, de a szocializmus alapjainak lerakása tulaj­donképpen az utóbbi két év­tizedben fei'ződött be. 1960- ra megtörtént a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Ma már a Mongol Népköz- társaság a fejletlen állatte­nyésztő országból agráripari országgá változott, ahol a termelési eszközök szocialis­ta-állami, vagy szövetkezeti­tulajdonban vannak; megszi­lárdultak és megerősödtek a szocialista termelési viszo­nyok. Az országban 450 ezer hektár földet művelnek meg és az utóbbi két évtizedben megvetették a szénbányá­szat, az energetika, az épí­tő-, a könnyűipar alapjait. Sikerrel birkóztak meg a művelődési feladatokkal is. Az 1971. esztendő a mon­gol nép számára jubileumi év. Nemcsak a párt meg­alakulásának 50. évforduló­ját ünnepük, hanem a népi hatalom megteremtésének is most lesz fél évszázada. Ugyanakkor ebben az év­ben tartiák meg a párt XVI. kongresszusát, cm Íven be­számolnám az elmúlt 50 esz­tendő harcairól, eredroénvei- ről és meghatározzák a ten­nivalókat is. A mongol kommunis­ták minden bizonnyal a jö­vő feladatait is sikeresen oldják meg, mint ahogvan az elmúlt fél évszáz-d a’att rendkívül nagv haladást ér­tek el az országban. Ebhez kívánunk a magvar társada­lom nevében sok sikert. Az új ötéves ferv éve Mongóliában Idén a Mongol Népköztár­saság további nagy lépést tesz a szocializmus anyagi­műszaki bázisának megte­remtése felé vezető úton. 1971-ben — írja az Unen — megkülönböztetett figyelmet fordítanak a társadalmi ter­melés gyors növekedési üte­mének biztosítására. Az ipa­ri és mezőgazdasági terme­lés együttesen 9—10 száza­lékkal fog növekedni, a munka termelékenvsége pe­dig 7.8 százalékkal. A népgazdasági beruházá­sok volumene az előző év­hez viszonyítva 14 száza­lékkal nő. miközben az ösz- szes beruházások 73 száza­léka az anyagi termelés szfé­rájába fog irányulni. Ennek eredményeként az ország különböző körzeteiben egész sor új iparvállalat fog fel­épülni. Ebben az évben kezdi meg működését a bárány bőrkiké­szítő és szőrme kombinát, a szőnyeggyár, a csontliszt- üzem, a darhani és a esoj- balszani élelmiszeripari kom­binát. Ez lehetővé tesz! 8 belső fogyasztásra szánt iparcikkek termelésének to­vábbi növelését Felderítő kérdőívek — A kultúra és az élet­mód részterületeinek kutatói elkészítették a kérdőíveket. — Milyen eredményeket lehet összegezni a szervezett kutatás megindulása óta?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom