Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1571. február 2Ä. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában A nyugatnémet Szociáldemokrata Párthoz közelálló Telegraf című nyugat-berlini napilap pénteki elsőoldalas, vastagbetűs címe: „Szövetséges képviselők megerősítik: haladás a Berlin-tárgyalásokan”. (Mint ismeretes, csütörtökön zajlott le ebben a kérdésben a négy nagyhatalom tizenötödik megbeszélése.) Más nyugat-berlini lapok is optimista hangot ütnek meg, kiemelve, hogy a találkozóról kiadott, angol nyelvű közleményben a korábbi „találkozó" szó helyett most a „tárgyalás” szó szerepelt A nyugatnémet lapok pénteki számai is „bizonyos haladásról" számoltak be, a négy nagyhatalom nagyköveteinek találkozójával — azaz mondjuk most már mi is a kommüniké szövege szerint: — tárgyalásával kapcsolatban Pénteken Willy Brandt is újból nyilatkozott a kérdésről. Mégpedig a szociáldemokratákhoz közelálló Frankfurter Rundschau című napilapnak. Interjúvolója az a Rolf Breitenstein nevű újságíró volt, aki — olvasóink közül talán sokan emlékeznek rá — a Magyar Televízió egyik legutóbbi külpolitikai fórumában is szerepelt. A tudósító megkérdezte a kancellárt: az európai enyhülésnek vajon a nyugat-berlini kérdés tűfokán kell-e áthaladnia? Vagy arról van-e szó csupán, hogy Nyugat-Berlint nem szabad kikapcsolni az enyhülés folyamatából? Brandt arról beszélt válaszában, hogy az enyhülés hoszszú folyamat, s abból Berlint nem szabad kikapcsolni. Azonban: „ebben az összefüggésben semmiféle feltételt nem szabtunk a Szovjetuniónak, csupán nyíltan utaltunk erre a tárgyi összefüggésre és az ezzel kapcsolatos érdekeinkre” mondta. Ebben az állásfoglalásban az az érdekes, hogy nem óhajt jogi összefüggést felállítani a szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel—nyugatnémet szerződések bonni parlamenti ratifikálása és a nyugat-berlini kérdés rendezése között. Nem teszi függővé egyiket a másiktól, amint azt korábbi hivatalos és fél-hivatalos bonni nyilatkozatok már megtették — és mint ezt a kereszténydemokrata ellenzék követeli. Ilyen összefüggést nem is lehet teremteni. A Szovjetuniót és a szocialista tábort ilyen tételekkel nem lehet zsarolni. Másrészt kétségtelenül van összefüggés —, csak másfajta, Az európai enyhülés tűfokán — hogy kölcsönözzük frankfurti kollégánk kifejezését — a nyugat-berlini kérdésnek csakugyan át kell haladnia. Olyan értelemben, hogy az NSZK-nak előbb-utóbb be kell látnia: szükség van bonni részről annak hivatalos deklarálására is, ami tény és realitás. Mégpedig: hogy Nyugat-Berlin nem része Nyugat-Né- metországnak, s hogy mindenfajta nyugatnémet politikai de- monstnáció, amelyet Nyugat-Berlinbe rendeznek, csak a reakciós-revizionista erők malmára hajtja a vizet, ártva ezzel az európai enyhülés, béke és biztonság ügyének. (KS) Sztrájkok, tüntetések O aszországban A saigoni intervenciós csapatok az amerikai légitámogatás ellenére kemény ellená lásba ütköznek és súlyos veszteségeket szenvednek a laoszi hazafias erőkkel folytatott harcokban. Kép: A harco' ban megsebesült saigoni katonák elszállításra várnak. (Teiefoto — AP—MTI—KS) Súlyos harcok Laoszban Tovább dagad a fasisztaellenes megmozdulások hulláma Olaszországban. Sztrájkok, tömegtüntetések és nagygyűlések jelzik a dolgozók egységes fellépését a szélsőjobboldali rohamosztagok és szervezetek felszámolásáért. Trevisoban csütörtökön este többezer munkás és diák csatlakozott ahhoz a szakszervezetek és a baloldali pártok által kezdeményezett felhíváshoz, hogy nagygyűlésen követeljék az újfasiszta párt törvényen kiÖtődik hetében Változatlanul tart az angol postai, távíró- és tele- fcmközpanti dolgozók sztrájkja. Becslések szerint a 220 000 postás ötödik hete tartó sztrájkja eddig mintegy 14 millió font veszteséget okozott az angol postának és ez az összeg naponta 700 000 fonttal növekszik. A postaigazgatóság változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy legfeljebb 9 százalékos béremelést ad a dolgozóknak, míg a postás szakszervezet 13 százaléknál kisebb béremelésbe nem hajlandó belemenni. A munkaügyi vitába most vül helyezését. Ferrarában a baloldali pártok, valamint a Kereszténydemokrata Párt rendezett tömegtüntetést, a gyűlésen felszólalt a polgármester és a megye végrehajtó bizottságának elnöke is. Az olasz egységes antifasiszta nemzeti bizottság határozatot hozott arról, hogy március 5-én Rómában valamennyi fasiszta ellenes, népi mozgalom képviselőivel konkrét akciótervet dolgoznak ki. a postássztrájk új szereplők kapcsolódnak: a TUC szakszervezeti központ főtitkára, Vic Feather és a központi pénzügyi bizottságának elnökhelyettese, sir Sidney Greene pénteken felkeresi Carr minisztert, hogy közreműködésével a szakszervezet számára elfogadható rendezést próbáljon elérni. Közben a postai szolgálat egész Angliában továbbra sem működik. A levelek és csomagok milliói fekszenek a postahivatalokban, amelyeket a dolgozók január közepén, a sztrájk kezdetekor otthagytak. A laoszi népi felszabadító erők az elmúlt két hétben Savannakhet dél-laoszi tartományban 1500 saigoini in- tervencóis katonát tettek; harcképtelenné — közölté pénteken a Patet Lao hír- ügynöksége. Savannakhet tartomány — mint ismeretes — a Laosz ellen február 8- án megindított invázió fő hadműveleti térsége. A hír- ügynökség hozzáfűzte még, hogy a laoszi hazafiak 1970 novembere óta összesen 7 ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné és 129 repülőgépet lőttek le. A saigoini katonai parancsnokság szóvivője a laoszi invázió kezdete óta pénteken ismerte be első alkalommal, hogy „a rossz időjárás és a felszabadító erők légelhárí- tósának tüze akadályozza” az amerikai ágresszorok és dél-vietnami bábjaik laoszi hadműveleteit. Első alkalommal ismerte be azt is, hogy „lemaradás mutatkozik” az inváziós terv végrehajtásában. A szóvivő ezzel megcáfolta a laoszi katonai parancsnokok korábbi állításait, amelyek szerint a dél-vietnami csapatok „teljesen elvágták” a partizánok állítólagos utánpótlási vonalait Tüntetések Franciaországban Párizsban, a csütörtök esti nagy diáktüntetés után pénteken is feszült légkör uralkodott: a Quartier—Latinban a Boulevard st. Michel környékén már a déli órákban többezer diák gyűlt ösz- sze, hogy bevárják, milyen ítéletet hoz a fellebbviteli oíróság a Guiot-ügyben. Mint ismeretes, Gilles Guiot középiskolai tanulót a múlt (léten hathónapi börtönre ítéltek gyorsított bírósági síjárással, mert egy tüntetés során állítólag megütött egy rendőrt. Az ítélet országszerte nagy felháborodást kelteti. mert Guiot társai szerint a fiatal diák csak csendes szemlélője volt a tüntetésnek. az ítéletet az elsőfokú bíróság- a védelem tanúinak meghallgatása nélkül, kizárólag a rendőr feljelentése alapján hozta. Csütörtökön este több mint tízezer párizsi diák tüntetett, Guiot szabadonbocsátását követelve. A Guiot-ügy azonban csak egyik tényezője a Franciaországban más területeken is mutatkozó nyugtalanságnak. Csütörtökön 80 ezer bortermelő paraszt gyűlt össze a dél-franciaországi Bezi erben és nagyszabású tüntetéssel tiltakozott a kormány mezőgazdasági politikája ellen. Mintegy harmincezren vettek részt a sztrájkoló londoni postások Hyde Park-i tömeggyülésén, amelyen Tom Jackson szakszervezeti vezető mondott beszédet, 15 százalékos béremelést követelve. (Teiefoto — AP—MTI—KS) Húsok—Staph találkozó Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Lubomir Strou- gal, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke pénteken Prágában fogadta Willi Stophot, az NSZEP Politikai Bizottságának tagját, az NDK miniszterelnökét, aki Csehszlovákiában gyógykezelteti magát. A két ország vezetői baráti beszélgetésen tájékoztatták egymást a pártjaikban és az országaikban levő helyzetről, majd megvitatták a testvéri együttműködés bővítésének és elmélyítésének lehetőségeit. Nixon—Colombo találkozó Nixon amerikai elnök csütörtökön fogadta a Washingtonban tartózkodó Colom x> olasz miniszterlnököt és 70 perces megbeszélést folytatott vele. A csütörtöki tárgyalásokon foglalkoztak a közel-keleti helyzettel, a kelet-nyugati kapcsolatokkal, a Közös Piac erősítésével, a Salt-tárgyalá- sokkal és az indokínai háborúval. — Nixon és Colombo megbeszélésével egyidejűleg Moro olasz és Rogers amerikai külügyminiszter is tárgyalt Az AP közlése szerint Colombo teljesen magaevá tette az amerikai álláspontot a nyugat-berlini probléma megítélésében és azt hangoztatta, hogy e kérdés rendezésétől kell függővé tenni az európai biztonsági értekezlet összehívását, — valamint Brandt nyugatnémet kancellár keleti politikáját Nixonnal folytatott megbe- szélse során Colombo újból hitet tett Nyugat-Európa politikai uniója mellett Az olasz kormányfő héfőn fejezi be amerikai látogatását az AFP tudósítójának értesülése szerint a korábbi programtól eltérően ma újból találkozik Nixon elnökkel. Földön a Hold-szikla Néhány órával azután, — hogy a holdközet-. rinták egy különleges kocsiban megérkeztek a houstoni űrközpontba, az űrhajósok az elszigetelt karantén-szobában mfi; kezdték a kicsomagolást. Ai egyik műanyagzsákból Sn< - pard és Mitchel elővette a Földre került eddigi legnagyobb hold-kőzetet egy kosárlabda nagyságú, mintegy 9 kilós sziklát. A tudósok számára azért fontos, hogy nayobb köveket kapjanak. — mert ezek több darabra törve. különböző területen dolg- ~é ' eierne-hetik. A f*< vcíírfcg, vijíjo abb anyaggal erezett szikla után a 43.20 kilogrammnyi kőzet- anyagból még két nagyobb és két közepes nagyságú került elő. Befejeződött a Varsói Szerződés bukaresti tanácskozása Pénteken Bukarestben befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozása, amelyen megvitatták a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésének problémáit. A tan-cskozás elvtársi, baráti légkörben zajlott le és megmutatta a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosságot. A tanácskozás közleményt fogadott el. 1971. február 18—19-én Bukarestben tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt- vett a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminiszterei. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1970. december 2-i, berlini ülésén az európai biztonság megszilárdításának és a békés együttműködés fejlesztésének kérdéseiről elfoga - dott nyilatkozata alapján a miniszterek információ — és véleménycserét folytattak az ossz-európai biztonsági értekezlet előkészítésének menetéről. A tanácskozás résztvevői, figyelembe véve az európai államok kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett pozitív fejlődését, megelégedéssel állapítják meg, hogy a szocialista országok erőfeszítéseinek és más államok hozzájárulásának eredményeként az európai kontinensen bizonyos előrehaladás történt a feszültség enyhítése terén. Az európai közvélemény, Európa népei mind szélesebb körben támogatják a szocialista országoknak az össz-európai értekezlet ösz- szehívására tett javas1 atát. Joggal vélekednek úgy, hogy egy ilyen konferencia fontos szakaszt jelentene, mind az európai béke és biztonság megszilárdításának útján, mind pedig az európai országok közötti sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakításában. A külügyminiszterek úgy véhk, hogy a jelenlegi hely zetben lehetséges és szükséges is a konkrét problémák gyakorlati és konstruktív megközelítése, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó értekezletre. A tanácskozás megállapította, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket az összeurópai értekezlet összehívását támogató államok az utóbbi időben tettek, előbb re viszik a konferencia előkészítését. A kétoldalú kontaktusok során létreiöttek a feltételek ahhoz, hogy az össz-euróoai konferencia előkészítését többoldalú alapokra helvezzék. Jelenleg arra van szükség, hogy az áttérés az ör sz-európai értekezlet előkészítésének erre az új és aktívabb szakaszára ne húzódjon el. A tanácskozáson képviselt szocialista országok ismételten támogatásukról biztosítják a finn kormány kezdeményezését, hogy Helsinkiben tartsák meg valamennyi érdekelt állam előkészítő találkozóit; kifejezik készségüket, hogy bármikor részt vesznek ezeken a találkozókon és illetékes képviselőiket erre felhata’- mazzák. A küliigymin'srterek hone- S'ílvozzák. az ikp- r»i*’-észí- tő találkozók haladéktalan megtartását az a szükségesség indokolja, hogy áttérjenek az össz-európai értekezlet gyakorlati előkészítésére, ami lehetővé tenné az értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdések megvitatását, egyeztetését. A tanácskozás figyelmét ugyanakkor nem kerülte el, hogy azok a körök, amelyek nem érdekeltek az európai feszültség további enyhítésében, fokozzák akcióikat az össz-európai konferencia összehívása ellen. Ez a konferencia összehívásával szemben támasztott különböző előzetes feltételekben nyilvánul meg, amelyeknek az a célja, hogy bonyolultabbá tegyék az előkészítő munkát és az értekezlet összehívását m’s problémákhoz kössék. Az ilyen magatartás komo'y akadállyá válhat a konferenciához vezető úton. Ilyen magatartásra és az európai fegyverkezési hajsza fokozására mutatnak a NATO miniszteri tanácsa legutóbbi brüsszeli ülésszakának határozatai. Mindez fékezi Európában azoknak a kedvező folyamatoknak a kibontakozását, amelyek az európai kontinens népei és a béke érdekeit szolgálják. Ebben a helyzetben további intézkedésekre van szükség, hogy elhárítsak az össz-európai értekezlet útjába emelt akadályokat. Kormányuk megbízásából a miniszterek ismételten megerősítik a Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándékát, hogy elősegítsék a konferencia előkészítését célzó munka mielőbbi befejezését és felhívják az ösz- szes érdekelt államokat, tegyenek további erőfeszítéseket ennek érdekében. A tanácskozáson képviselt szocialista országok a jövőben is konstruktív erőfeszítéseket tesznek a kontinens valamennyi állama közötti normális, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. Síkreszállnak az európai és a világbéke megteremtéséért és megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a feszültség envhü’éséért és az együttműködésért. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten szükségesnek tartják annak hancrcúiyozását, hogy az európai és a nemzetközi biztonság szempontjából milyen nagy jelentősége van annak, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal egyenjogú kapcsolatokat létesítsenek mindazok az államok, amelyek eddig ezt nem tették meg. A nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein alapuló kapcsolatokat kell létesíteni a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között is. Ugyancsak a feszültség envhülését szolgálná, ha megszűnne az ellenállás az NDK-nak az ENSZ-be és más nemze' közi szervezetekbe való felvételével szemben. A tanácskozás résztvevői testvéri kötelességüknek tartják, hogy megodianak minden lehető segítséget e kérdésedben az NDK-n’k és ennek érdet'ében megíetelő lépéseket tesznek. nevében Ivan Pa-ev; a Csehs-'továk Rzoc*a'ista Köztársaság nevében Jan Marko: a I en<n-et Nénktwtársa- ság nevében Stefan Jedryc- howski; a 'Vénköztársaság nevében Péter János: a Német Demokratikus K-öztárcic-á« nevében Ottó Win-ror- a Román Szocialista n véka-, ror nolhi ''""»«i: a szovjet °zöve*"*«e nevében Andre’ Gromiko. ELEKTROMETÁL Kereskedelmi Vállalat FELVESZ: szolnoki lakosú — gyors- és gépírót, — raktári segédmunkásokat és nvugdíias é>>eliőrt. Jelentkezni lehet: SZOLNOK, Vörshadsereg u. 4. Munkaügy. i
