Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

I 1971. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—lengyel möszálcsere Öt év alatt megkétszereződik a szintetikus szálfe.használás A borszerű textíliák iránti hazai és külföldi igény meg­követeli a műszál felhaszná­lás további erőteljes növelé­sét A múlt évben a textil­ipar 30 000 tonna cellulóz alapú vegyi szálat dolgozott fel. ez a mennyiség 1975-ben a tervek szerint 35 000 tonna lesz. Ennél is nagyobb arány­ban nő — csaknem megkét­szereződik — a szintetikus szálak feldolgozása, a tava­lyi 13 000 tonnával szemben eléri a 25 000 tonnát Mint a Nehézipari Minisz­tériumban elmondották, a textilipar a következő évek­ben is változatlanul nagy vegyiszál-importra szorul, — bár a hazai műszálgyártás is valamelyest fejlődik. Nyer- gesújfalun. ahol eddig éven­te mintegy 10 000 tonna visz­kóz rostot, vágott szálat és poliamid selymet állítottak elő. berendezkednek évente 4500 tonna poliakrilnitril vá­gott szál gyártására is. Az osztrák kooperációban épü­lő üzem rövidesen megkez­di működését Mivel a textiliparnak mind nagyobb mennyiségű műszál­ra van szüksége, már évek­kel ezelőtt felvetődött a KGST-aiánlások nyomán a szocialista országok műszál­gyártásának szakosítása. Ezt követően érkezett is Lengyel- országból kisebb mennyisé­gű Elena elnevezésű poliész­ter vágott szál, amelynek minőségével a magyar fel­használók igen elégedettek voltak, de anyagi érdekeltség hiányában a magyar fél nem törekedett a csere kiszélesí­tésére. A közelmúltban azon­ban új magyar—lengyel mű- szálgyártás-szakosítási meg­állapodás jött létre. Az új megállapodás lehe­tővé teszi, hogy a magyar textilgyárak a terliszter típu­sú és más gyapjúszövetek előállításához ebben az év­ben 1000 tonna lengyel szintetikus szálat használja­nak fel, s ezért cserébe a Magyar Viscosa-gyár készít­ményéből a Hungaéotex 600 tonna poliamid selymet ad át a lengyel partnernek. A kö­vetkező években bővül mind a cserélt termék mennyisé­ge, mind a választéka, és 1975-ben már 4000 tonna El a. na-szál érkezik Lengyelor­szágból. A szállításokat már mind­két fél megkezdte, amellett máris vizsgálják annak lehe. tőségeit, hogy a Lengyelor­szággal és a KGST más or­szágaival hogyan szélesíthető, illetve valósítható meg a mű­szálcsere, mivel hazánkban az olefin-program nyomán a jövőben az új alapanyag-bá­zison fejleszthető a polipro­Az EDOSZ megyei bizott­sága csütörtökön a cukor­gyárban tartotta vezetőség­választó küldöttértekezletét. A tanácskozáson száztizen­hét élelmiszeripari dolgozó vett részt. Képviseltette ma­gát a szakszervezet központ­ja. az SZMT is. A több mint ötezer dolgo­zó érdekeit képviselő szak- szervezet megyei bizottsága tartalmas beszámolót készí­tett az elmúlt négy év mun­kájáról. A beszámolóhoz és a határozati javaslat terve­zetéhez tizennégy küldött mondta el véleményét, ja­vaslatait. A felszólalók fog­KlSZ-eaek a mezőgazdaságban A KISZ Szolnok megyei végrehajtó bizottsága tegnap vitatta meg a jászberényi já­rás mezőgazdasági üzemei­ben működő KlSZ-szerveze- tek termelést segítő tevé­kenységéről és a „kiváló” mozgalmak helyzetéről szó­ló jelentést. A járás 20 termelőszövet­kezetében 600 KISZ-tag se­gíti a termelő munkát, és örvendetes, hogy a fiatalok nagyrésze szocialista brigá­dokban dolgozik, sőt az el­múlt évben négy önálló KlSZ-brigád is alakult A jászfényszarui Béke Tsz KlSZ-alapszervezete például munkaszerződést kötött a gazdasággal, hogy 2 hektáron erdőt telepítenek és a fiatal fák áDolását is vállalják év­ről évre. A KISZ termelést segítő tevékenységétől elválasztha­tatlan a mezőgazdasági szak­munkásképzés. lalkoztak az élelmiszeripari dolgozókat vállalatokat érin­tő gazdasági szabályzókkal, a létszámgazdálkodás, mun­kaerő-helyzet problémáival, a nők és fiatalkorúak hely­zetével. gok elismerést ka­pott á tanácskozáson a szo­cialista brigádmozgalom. A küldöttek megválasztot­ták az EDOSZ megyei bi­zottságát. A tizenöttagú bi­zottság elnöke Straus Lász­ló, titkára Magyar Mártonná lett. Az ÉDOSZ 43. kong­resszusára tizenkét-, az SZMT tanácskozására pedig tizenegy küldöttet választot­tak. pilemszál-gyártás. Küldött értekezlet az az ÉDOSZ-nál •• Ot év múlva ezer munkás dolgozik a Pannónia kunszentmártoni gyárában Aa elad ipari tanulók éa aa új tanműhely A néhány napja avatott tanműhely tiszta, barátságos. A gyerekek — helyesebben a gyár első, kunszentmárto­ni szakmunkástanulói — ha­mar megbarátkoztak a vi­lágos, kellemes környezettel. Harminc lány és két fiú. Mindössze egy évfolyam, első évesek a Pannónia kun­szentmártoni gyárának le­endő szakmunkásai. A tanműhely nagy, nem is használják még valameny- nyi termét, majd csak ősz­szel népesül be. Ez lesz az első, az 1971. ősz, amikor száz ipari tanulót szerződtet a gyár. Szűcsök, szőrmefel­dolgozók lesznek a fiatalok, s képzésük „emeltszintű” lesz. Hetenként három nap tanulnak az iskolában, há­rom nap pedig dolgoznak, a munkával ismerkednek a tanműhelyben, A szakmun­kás bizonyítvány megszer­zése után két év múlva a helyi gimnáziumban érett­ségizhetnek A Pannónia Szőrmefeldol­gozó és Szőrmék anfekeió Vállalat mindössze két éve avatott gyárat a Körös kun­szentmártoni partján. Még mindig épül az üzem. Most csak konfekció részlege dol­gozik. Szép bundákat, szőr­mesapkákat, kalapokat és gallérokat készít kétszázöt­venöt dolgozó. Most szőr­mekikészítő műhely épül, s a IV. ötéves terv végén már ezer fizikai munkás ke­resi kenyerét a kunszent- mártoni üzemben: A gyár igazgatója, Kakuk Mihály, á közelmúltban a 34rás valamennyi általános iskolájában járt — toborzó körúton. Elmöndta milyen szép bundák, szőrmék ké­szülnek a kis gyárban, s a dolgozók keresete több mint 1600 forint. Jó remény van, hogy lesz száz fiatal akit szerződtethetnek, s legalább tíz fiijt Budapestre is el- küldhetnek szőrmekikészí­tést,' festést tanulni. Mire íeléoül aa Új üzem. értői is lesznek a szakmának­A már dolgozó kunszent­mártoniak részére ősszel új iskolát nyitnak. Eddig hu­szonnyolcán jelentkeztek a szakközépiskola első, levele­ző évfolyamára. Hörcsög bőröket varr Szirom Katalin, első éves ipa­ri tanuló Bene Anna oktató s gítségév 1. A fiatal vezető Csepelen tanulta a szakmát, érettségi után ott szerzett pktato képesítést. 9 Épül a szolnoki új vasút­állomás A vasbetonszerelők a vasvá­zakat állítják össze. Az épülő aluljáró A leendő állomás épülete Fotó: Nagy Zsolt Borházakat külföldre — borvásárt itthon 1971, január elsejével át­szervezték a bort forgalma­zó szervezeteket, megszüle­tett a Borgazdaság Vállala­tok Trösztje. A tröszthöz öt önálló vállalat tartozik, ed­dig az egész országban egy vállalat volt. Az alföldi rész. Kecskemét központtal, az Észak-Magyarország-i rész egri központtal, a nyugat- dunántúli rész balatonfüredi központtal, a mecseki rész pécsi központtal és az export palackozó vállalat Budafo­kon. (Ehhez tartozik Cegléd is). Egyedül Tokajhegyalja nem tartozik a tröszthöz, itt egy új formájú kombinátot szerveztek, a termelést és az értékesítést egy kézbe tet­ték. Az átszervezéssel, felté­telezhetően, az új feldolgozó és értékesítő vállalatok kö­zelebb kerültek a termelők ■ hoz. Mondjuk meg, itt volt az ideje. Bizonyításként hadd szolgáljunk egy kis statiszti­kával. talán könnyebben érthetővé válik a téma. 1970- ben a világ szőlőf-termő te­rülete 10 millió hektár és pgyar-ohh-n az évben a bor- termei^ 280 millió hektoli­ter volt. Pontosan 40 ntíllió hekto­literre’ több mint a to­eyasrtA? iírSny. (A túltermelés elsősorban a Közös Piac országain belül mutatkozott.) Ezen országok importkorlátozó rendelkezé­seket léptettek életbe, szigo­rú vámpolitikai Intézkedé­sekkel, hatásos minőségi el­lenőrzéssel. A világ szőlő- és borter­meléséből hazánk 1,5 száza­lékkal, a világkereskedel­mi forgalomból 2 százalék­kal részesedik. Bortermé­sünk tíz százalékát expor­táljuk, ez jó aránynak mond­ható. (Mezőgazdasági expor­tunk 7 százaléka bor.) A KGST országokon kívül ha­gyományos vevőink az NSZK, Svájc, Ausztria és a skandi náv államok. De a világ borpiacain mindenütt meg­jelennek a riválisok, a KGST-n belül abszolút ex­portőr még rajtunk kívül Bulgária, Jugoszlávia és Ro­mánia. Bulgária borexportja például kétszerese a miénk­nek. És a nyugati boreladók is a mi piacaink felé ka­csintgatnak, hiszen odahaza és az EGK országaiban már telítettek a piacok. „Baj van” a hazai fogyasz­tással is. 1935-ben 33.5 liter bor jutott átlagosan egy fő­re. 1968-ban 35 liter az arány. (Igaz, a sör és a rö­vidital fogvasztás ugrássze­rűen mognőtt.) És 1975-ben 1,5 millió hekto­literrel nagyobb termést várunk, mint amennyit 1968-ban szüreteltünk. Hová tegyük ezt, ki issza meg? Nehéz, nagy feladat lesz ez a bor forgalmazását és értékesítését végző keres­kedelmi szerveknek. Ezért kerestük fel Dömötör Józse­fet, az újonnan alakult tröszt vezérigazgatóját, mit mond ő. hol a megoldás? A tőle hallott sok kombinációs elképzelésből -csupán néhá­nyat sorolunk fel. Mindenek előtt szeretnénk nagyobb lendületet adni azoknak a közös vállalkozásoknak, ame lyekről eleddig oly sok szó esett már. Javítáhi akarják az asztali, a pecsenye és egyéb borok; valamint a borból készült italok minő ségét. Az értékesítésnél is kere sik az új formákat. Olyas nyíre gondoltak, hogy vi gyünk külföldre borházaknt. vágy: jöjjön a külföldi vá sárló hozzánk, a mi pin céfnkbe. Kóstolgasson, váló gaSson itt. tetszés szerint. Porárverést m*«óen bor­termelő orszáeban tarta­nak, csak n'Itink nem. Hát tartsunk mi is. Jobb ez, mintha csupán utazga - tunk a világban néhány bor­mintával a zsebünkben. Cél­szerűbb, hasznosabb, olcsóbb. (suba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom