Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
I 1971. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—lengyel möszálcsere Öt év alatt megkétszereződik a szintetikus szálfe.használás A borszerű textíliák iránti hazai és külföldi igény megköveteli a műszál felhasználás további erőteljes növelését A múlt évben a textilipar 30 000 tonna cellulóz alapú vegyi szálat dolgozott fel. ez a mennyiség 1975-ben a tervek szerint 35 000 tonna lesz. Ennél is nagyobb arányban nő — csaknem megkétszereződik — a szintetikus szálak feldolgozása, a tavalyi 13 000 tonnával szemben eléri a 25 000 tonnát Mint a Nehézipari Minisztériumban elmondották, a textilipar a következő években is változatlanul nagy vegyiszál-importra szorul, — bár a hazai műszálgyártás is valamelyest fejlődik. Nyer- gesújfalun. ahol eddig évente mintegy 10 000 tonna viszkóz rostot, vágott szálat és poliamid selymet állítottak elő. berendezkednek évente 4500 tonna poliakrilnitril vágott szál gyártására is. Az osztrák kooperációban épülő üzem rövidesen megkezdi működését Mivel a textiliparnak mind nagyobb mennyiségű műszálra van szüksége, már évekkel ezelőtt felvetődött a KGST-aiánlások nyomán a szocialista országok műszálgyártásának szakosítása. Ezt követően érkezett is Lengyel- országból kisebb mennyiségű Elena elnevezésű poliészter vágott szál, amelynek minőségével a magyar felhasználók igen elégedettek voltak, de anyagi érdekeltség hiányában a magyar fél nem törekedett a csere kiszélesítésére. A közelmúltban azonban új magyar—lengyel mű- szálgyártás-szakosítási megállapodás jött létre. Az új megállapodás lehetővé teszi, hogy a magyar textilgyárak a terliszter típusú és más gyapjúszövetek előállításához ebben az évben 1000 tonna lengyel szintetikus szálat használjanak fel, s ezért cserébe a Magyar Viscosa-gyár készítményéből a Hungaéotex 600 tonna poliamid selymet ad át a lengyel partnernek. A következő években bővül mind a cserélt termék mennyisége, mind a választéka, és 1975-ben már 4000 tonna El a. na-szál érkezik Lengyelországból. A szállításokat már mindkét fél megkezdte, amellett máris vizsgálják annak lehe. tőségeit, hogy a Lengyelországgal és a KGST más országaival hogyan szélesíthető, illetve valósítható meg a műszálcsere, mivel hazánkban az olefin-program nyomán a jövőben az új alapanyag-bázison fejleszthető a poliproAz EDOSZ megyei bizottsága csütörtökön a cukorgyárban tartotta vezetőségválasztó küldöttértekezletét. A tanácskozáson száztizenhét élelmiszeripari dolgozó vett részt. Képviseltette magát a szakszervezet központja. az SZMT is. A több mint ötezer dolgozó érdekeit képviselő szak- szervezet megyei bizottsága tartalmas beszámolót készített az elmúlt négy év munkájáról. A beszámolóhoz és a határozati javaslat tervezetéhez tizennégy küldött mondta el véleményét, javaslatait. A felszólalók fogKlSZ-eaek a mezőgazdaságban A KISZ Szolnok megyei végrehajtó bizottsága tegnap vitatta meg a jászberényi járás mezőgazdasági üzemeiben működő KlSZ-szerveze- tek termelést segítő tevékenységéről és a „kiváló” mozgalmak helyzetéről szóló jelentést. A járás 20 termelőszövetkezetében 600 KISZ-tag segíti a termelő munkát, és örvendetes, hogy a fiatalok nagyrésze szocialista brigádokban dolgozik, sőt az elmúlt évben négy önálló KlSZ-brigád is alakult A jászfényszarui Béke Tsz KlSZ-alapszervezete például munkaszerződést kötött a gazdasággal, hogy 2 hektáron erdőt telepítenek és a fiatal fák áDolását is vállalják évről évre. A KISZ termelést segítő tevékenységétől elválaszthatatlan a mezőgazdasági szakmunkásképzés. lalkoztak az élelmiszeripari dolgozókat vállalatokat érintő gazdasági szabályzókkal, a létszámgazdálkodás, munkaerő-helyzet problémáival, a nők és fiatalkorúak helyzetével. gok elismerést kapott á tanácskozáson a szocialista brigádmozgalom. A küldöttek megválasztották az EDOSZ megyei bizottságát. A tizenöttagú bizottság elnöke Straus László, titkára Magyar Mártonná lett. Az ÉDOSZ 43. kongresszusára tizenkét-, az SZMT tanácskozására pedig tizenegy küldöttet választottak. pilemszál-gyártás. Küldött értekezlet az az ÉDOSZ-nál •• Ot év múlva ezer munkás dolgozik a Pannónia kunszentmártoni gyárában Aa elad ipari tanulók éa aa új tanműhely A néhány napja avatott tanműhely tiszta, barátságos. A gyerekek — helyesebben a gyár első, kunszentmártoni szakmunkástanulói — hamar megbarátkoztak a világos, kellemes környezettel. Harminc lány és két fiú. Mindössze egy évfolyam, első évesek a Pannónia kunszentmártoni gyárának leendő szakmunkásai. A tanműhely nagy, nem is használják még valameny- nyi termét, majd csak őszszel népesül be. Ez lesz az első, az 1971. ősz, amikor száz ipari tanulót szerződtet a gyár. Szűcsök, szőrmefeldolgozók lesznek a fiatalok, s képzésük „emeltszintű” lesz. Hetenként három nap tanulnak az iskolában, három nap pedig dolgoznak, a munkával ismerkednek a tanműhelyben, A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után két év múlva a helyi gimnáziumban érettségizhetnek A Pannónia Szőrmefeldolgozó és Szőrmék anfekeió Vállalat mindössze két éve avatott gyárat a Körös kunszentmártoni partján. Még mindig épül az üzem. Most csak konfekció részlege dolgozik. Szép bundákat, szőrmesapkákat, kalapokat és gallérokat készít kétszázötvenöt dolgozó. Most szőrmekikészítő műhely épül, s a IV. ötéves terv végén már ezer fizikai munkás keresi kenyerét a kunszent- mártoni üzemben: A gyár igazgatója, Kakuk Mihály, á közelmúltban a 34rás valamennyi általános iskolájában járt — toborzó körúton. Elmöndta milyen szép bundák, szőrmék készülnek a kis gyárban, s a dolgozók keresete több mint 1600 forint. Jó remény van, hogy lesz száz fiatal akit szerződtethetnek, s legalább tíz fiijt Budapestre is el- küldhetnek szőrmekikészítést,' festést tanulni. Mire íeléoül aa Új üzem. értői is lesznek a szakmánakA már dolgozó kunszentmártoniak részére ősszel új iskolát nyitnak. Eddig huszonnyolcán jelentkeztek a szakközépiskola első, levelező évfolyamára. Hörcsög bőröket varr Szirom Katalin, első éves ipari tanuló Bene Anna oktató s gítségév 1. A fiatal vezető Csepelen tanulta a szakmát, érettségi után ott szerzett pktato képesítést. 9 Épül a szolnoki új vasútállomás A vasbetonszerelők a vasvázakat állítják össze. Az épülő aluljáró A leendő állomás épülete Fotó: Nagy Zsolt Borházakat külföldre — borvásárt itthon 1971, január elsejével átszervezték a bort forgalmazó szervezeteket, megszületett a Borgazdaság Vállalatok Trösztje. A tröszthöz öt önálló vállalat tartozik, eddig az egész országban egy vállalat volt. Az alföldi rész. Kecskemét központtal, az Észak-Magyarország-i rész egri központtal, a nyugat- dunántúli rész balatonfüredi központtal, a mecseki rész pécsi központtal és az export palackozó vállalat Budafokon. (Ehhez tartozik Cegléd is). Egyedül Tokajhegyalja nem tartozik a tröszthöz, itt egy új formájú kombinátot szerveztek, a termelést és az értékesítést egy kézbe tették. Az átszervezéssel, feltételezhetően, az új feldolgozó és értékesítő vállalatok közelebb kerültek a termelők ■ hoz. Mondjuk meg, itt volt az ideje. Bizonyításként hadd szolgáljunk egy kis statisztikával. talán könnyebben érthetővé válik a téma. 1970- ben a világ szőlőf-termő területe 10 millió hektár és pgyar-ohh-n az évben a bor- termei^ 280 millió hektoliter volt. Pontosan 40 ntíllió hektoliterre’ több mint a toeyasrtA? iírSny. (A túltermelés elsősorban a Közös Piac országain belül mutatkozott.) Ezen országok importkorlátozó rendelkezéseket léptettek életbe, szigorú vámpolitikai Intézkedésekkel, hatásos minőségi ellenőrzéssel. A világ szőlő- és bortermeléséből hazánk 1,5 százalékkal, a világkereskedelmi forgalomból 2 százalékkal részesedik. Bortermésünk tíz százalékát exportáljuk, ez jó aránynak mondható. (Mezőgazdasági exportunk 7 százaléka bor.) A KGST országokon kívül hagyományos vevőink az NSZK, Svájc, Ausztria és a skandi náv államok. De a világ borpiacain mindenütt megjelennek a riválisok, a KGST-n belül abszolút exportőr még rajtunk kívül Bulgária, Jugoszlávia és Románia. Bulgária borexportja például kétszerese a miénknek. És a nyugati boreladók is a mi piacaink felé kacsintgatnak, hiszen odahaza és az EGK országaiban már telítettek a piacok. „Baj van” a hazai fogyasztással is. 1935-ben 33.5 liter bor jutott átlagosan egy főre. 1968-ban 35 liter az arány. (Igaz, a sör és a rövidital fogvasztás ugrásszerűen mognőtt.) És 1975-ben 1,5 millió hektoliterrel nagyobb termést várunk, mint amennyit 1968-ban szüreteltünk. Hová tegyük ezt, ki issza meg? Nehéz, nagy feladat lesz ez a bor forgalmazását és értékesítését végző kereskedelmi szerveknek. Ezért kerestük fel Dömötör Józsefet, az újonnan alakult tröszt vezérigazgatóját, mit mond ő. hol a megoldás? A tőle hallott sok kombinációs elképzelésből -csupán néhányat sorolunk fel. Mindenek előtt szeretnénk nagyobb lendületet adni azoknak a közös vállalkozásoknak, ame lyekről eleddig oly sok szó esett már. Javítáhi akarják az asztali, a pecsenye és egyéb borok; valamint a borból készült italok minő ségét. Az értékesítésnél is kere sik az új formákat. Olyas nyíre gondoltak, hogy vi gyünk külföldre borházaknt. vágy: jöjjön a külföldi vá sárló hozzánk, a mi pin céfnkbe. Kóstolgasson, váló gaSson itt. tetszés szerint. Porárverést m*«óen bortermelő orszáeban tartanak, csak n'Itink nem. Hát tartsunk mi is. Jobb ez, mintha csupán utazga - tunk a világban néhány bormintával a zsebünkben. Célszerűbb, hasznosabb, olcsóbb. (suba)
