Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

1971. január IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ As „aranyok* vá rom á nyosai A kongresszusi munkaver­senyben tevékeny részt vál­laltak a jászberényi Hűtő­gépgyár központjában és gyáregységeiben dolgozók. Összesen 190 brigád kétezer- hétszáznyolcvankét tagja vállalta, hogy növeli a mun­katermelékenységet, takaré­koskodnak az import anya­gokkal — több belföldi anya­got használnak fel —, csök­kentik a selejtet. A brigádok közül 134 — ezerhatszáznégy taggal — már címet viselő kollektíva volt, huszonhét brigád a szocialista cim vá­rományosaként, huszonki­lenc pedig egyszerű munka­brigádként kért részt a szo­cialista versenyből. A kompresszoros üzemben a Mező Imre szocialista fes­tőbrigád huszonegy tagja — többségükben nők kima­gasló eredményeket értek el. A szocialista címet először 1963-ban nyerték el, s most az 1970. évben produkált eredményeik alapján az aranyplakett és az aranyko­szorús jelvény várományosai. Megbeszélést tart a brigád. Nagy Gyula üzemvezető is­merteti a tennmvalókat. Tervlexikon 11. Hitelpolitika, hitelverseny A f*asrfálltodó egysé­gek saját eszközeiken, fejlesz­tési alapjaikon kívül bankhi­telt vehetnek igénybe a folyó termeléssel és értékesítéssel járó kiadásaik, beruházási költségeik fedezésére. A hitel az állami gazdasági szabályo­zás egyik eszköze. A hitelpo­litikának mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyát, a hatékony gazdasági fejlődést kell szolgálnia. Az egyensúly követelménye behatárolja a különböző címen nyújtható hitelek (beleértve a lakosság szeméyi, építkezési és áruhi­teleit is (összegének nagysá­gát, sőt bizonyos fokig annak megoszlását is. (Ha például szűk az ország építési kapa­citása, célszerű a keresletet a nitelnyújtás mértékével, fel­tételeivel is korlátozni.) A ha­tékony gazdasági fejlődést pe­dig azzal szolgálja a hitelpo­litika, hógy a rendelkezésre illő kereteken belül rangso­rolja a különböző hiteligé­nyeket népgazdasági fontos­ságuk, eredményességük sze­rint A kormány gazdaságpoliti­kájával összhangban álló hi­telpolitikai irányelveket hagy (óvá. Az irányelvek tartal- nazzák a beruházásra, a ter­helésre, a szolgáltatásokra, a forgalomra nyújtható hitelek isszegét. időtartamát, a hitel­folyósítás elveit továbbá azo­kat az ágazatokat, amelyek fejlődését a hitelezés révén is támogatni, illetve korlátozni sell. A bankrendszer az irányelvek alapján engedé­lyezheti, elutasíthatja, fel­mondhatja a hiteleket, meg­határozza összegszerűségét lejáratát, kamatlábát, stb. A bank hatáskörét tehát beha­tárolják a kormány hitelpo­litikai irányelvei. A hiielnyú jtá* szelek­tivitása (az igények rangsoro­lása) részben a népgazdasági tervben elhatározott szerkeze­ti átalakulásoktól függ. (A ki­emelt fejlesztési programokat, a lakossági szolgáltatásokat, a hiánycikkek gyártásának fej­lesztését például eleve előny­ben részesítik a nagyobb hi­telkerettel, kedvezményes hi­telfeltételekkel.) Egy-egy ága­zaton, iparágon belül azon­ban hitelverseny érvényesül. A rangsorolás szűrőjén áilta- lában azok a hiteligények akadnak fenn, amelyek egy bizonyos minimálisan megha­tározott nyereséget sem bizto­sítanak, illetve amelyeknél a visszafizetés feltételei nincse­nek meg. Hitelre elsősorban az ágazat legmagasabb jöve­delmet hozó beruházásai szá­míthatnak, közülük is főként azok, amelyek igénylői a leg­kedvezőbb visszafizetési ha­táridőt vállalják. A hitelver­senyben előnyben részesítik a rekonstrukciós jellegű fej­lesztéseket, a gépbeszerzése­ket, az-építési igények rová­sára. Két azonos célú és nagy­jából azonos jövedelmezőségű javaslat esetén az a vállalat részesül előnyben, amely na­gyobb összeget fordít saját fejlesztési alapjából annak megvalósítására. K J. IORGÖ RAKODD GÉPRE (l'rak-B l.) nehézgépkezelőt gépjárművezető vizsgává! felveszünk. Továbbá gépkocsirakodókat. Jelentkezés- ÉPSZER VALLALAT Szolnok. Dózsa György a 5. Jó évet zárt a TIT JaviTó útviszonyok A KPM hóügyeletének csü­törtök reggeli jelentése az útviszonyok javulásáról szá­molt be. A országban a főút­vonalak mindenütt „tiszták” egyöntetűen fekete sávot ké­peznek, a hóeltakarító gépek a mellékutak egyrészén még dolgoznak, az őrjáratos kocsik pedig a hajnali fagyok miatt megjegesedett útszakaszokat szórják. A légiközlekedés helyzete javult, Ferihegy csü­törtök reggel minden gépet fogadott és elindított. A MÁV-nál arról számoltak be, hogy a nemzetközi járatok többsége még mindig megle­hetősen sokat késik, a belföl­di vonalakon általában 10—15 perces a késés, aminek oka csak részben a köd, másrészt az is, hogy az állomásokon hosszabb ideig állnak a sze­relvények, mivel az utasok Is óvatosabban, kényelmesebben szállnak le és fel. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei titkár­ságán elkészítették a megyé­ben folytatott ismeretterjesz­tő tevékenység tavalyi mérle­gét. A statisztikai adatok ar­ról tanúskodnak, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva az ismeretterjesztő munkában jelentős az előrelépés. 1970 rekord eredményeket hozott: 4010 előadást tartottak a TIT előadói, csaknem kétszázezer hallgató előtt. Az egy elő­adásra jutó átlag hallgatói létszáma negyvenhét fő. Nagyra értékelhető, hogy az ifjúság számára 687 előadás hangzott el, több mint har­mincegyezer résztvevő jelen­létében. Az elmúlt évben — érthető, hiszen a nagy évfordulók esz­tendeje volt — különös érdek­lődés mutatkozott a történel­mi előadások iránt. A nem­zetközi kérdések témakörből is 400 előadás hangzott eL örvendetes, hogy a honvé­delmi neveléssel összefüggő előadások száma is jelentősen emelkedett. A természettudományi elő­adások közül a mezőgazdasá­gi és a műszaki témák viszik el a pálmát — ezek iránt mutatkozott a legnagyobb ér­deklődés. Számottevő, hogy az elő­adások közül 93 szabadegye­temi szervezeti formában hangzott eL Tixenhit nyi Ivtanfo yarn Az elmúlt évben 828 nyel­vi órát tartottak a TIT nyelv­tanárak Tizenhat nyelvtanfo­lyam volt a megyeben. A le­morzsolódás aránya az elmúlt évekhez viszonyítva lényege­sen csökkent. Sokat segített a nyelvtanulási kedv kiszélesí­tésében, hogy Szolnokon mo­dern, audio-vizuális rendsze­rű nyelvoktatást vezettek be. T1T-1BVSZ túrák Az elmúlt évben 256 ország­járó túranapot szervezett a TIT és az IBUSZ az ország különböző részeibe. A kirán­dulásokhoz szakképzett ide­genvezetőket biztosítottak. Hasonló jó eredményt értek el a közlekedési szabadegye­tem előadói Is; sokat tettek a biztonságosabb közlekedés ér­dekében. Kertészeti szakközépiskola lesz Jászberényben A jászberényi Kállai Éva gimnáziumban eddig szőlésze­ti-borászati szakközépiskola működött. A következő tan­évtől kedve azonban az első osztály már kertészeti szak­középiskolai osztály lesz. A korábbi, viszonylag szűk képzési terület kibővül. A ta­nulók többféle ismeretet sajá­títanak el, így elhelyezkedé­sük könnyebb lesz. Kertészeti üzemekben és vállalatoknáb termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kertészeti jellegű munkaterületein vállalhatnak munkát. A középiskolai vég­zettséget igénylő munkakörök (beosztott kertész, brigádve­zető, telepvezető, beosztott üzemgazdász, áruszakértő mel­lett szakmunkásként is elhe- lyekedhetnek dísznövény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldség- termesztőként. Ezenkívül az érettségi vizsga sikeres leté­tele után az ország bármely felsőfokú intézményében to­vábbtanulhatnak. Az iskola elsősorban azok­nak a tanulóknak a jelentke­zésére számít, akik a termé­szettudományi tárgyakban (számtan, kémia, biológia) jó eredményt értek el, és kedvet éreznek a kertészethez. A kertészeti szakközépisko­lába készülő tanulóknak saját iskolájukban kell jelentkez­niük. A jelentkezőknek pálya­alkalmassági orvosi vizsgála­ton kell résztvenniük, s a szakközépiskolában pedig a felvétel előtt a jobb megis­merésük érdekében elbeszél­getnek velük az iskola taná­rai. Egyetlen osztály indul a következő tanévben, tehát harminchat-—negyven tanuló felvételére van lehetőség. Az iskola a megye bármely részéből fogad diákokat, de kollégiumi elhelyezést csak fiúknak (nekik is csupán korlátozott számban) tud biz­tosítani. A magánháznál el­helyezett tanulóknak exter- nátusi elhelyezést (reggelit, ebédet, vacsorát) biztosíta­nak, a bejárók és helybeliek tanulószobai elhelyezést kér­hetnek. A Tisza Bútoripari Vállalat 4-es számú gyáregysége Szolnokon 1970-ben értékesítési tervét 5 millió forinttal túlteljesítette és 125,7 millió forint értékű árut adott át az 1969-es 96 millióval szemben. A kongresszusi versenyben egyöntetűen részt vettek a szocialista brigádok és vállalásaikat teljesítették, illetve túlteljesítették. Képünk a Szputnyik női szocialista brigád­ról készült a felületkezelő üzemrészben, ahol jelenleg kar­bantartási munkákat végeznek. A brigádnak harminc tagja van, s decemberi tervüket 112 százalékra teljesítették. Nem csupán holt betűk Ml kell ahhoz, hogy egy munkás, egy adminisztrátor, egy műszaki vagy bármilyen más foglalkozású ember jó] érezze magát a munkahe­lyén? Mindenekelőtt jó mun­kahelyi légkör, megbecsülés, anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt. Ám a nyugodt munkavégzéshez hozzátarto­zik az is, hogy az ember egyéni életében se legyenek nagvobb problémák. A szolnoki városi tanács vb terv-munkaügyi osztálya tavaly egy kérdőívet bocsá­tott ki a Szolnokon lévő vál­lalatok. inari üzemek részé­re. Általános táiékoztatás vagy inkább tálékuzódá«- volt a cél tűk A kédőíven ugvanis válaszolniok ke"ett a kérdezetteknek az adott miinkst'elvek létszámának alakulásiról: a szakmunkás, szakember ellátottságot ho­gyan akariák biztosítani; hánvan laknak Szolnokon, bán van lámák be vidék­ről nannnfa rendsmresen doiffo-nf a mpm’-székfi„ív­re- m'lven a nők. a f>a- ta’knr-tak.. a csökkent mnnkakZ„„ccó<rlí„k hely­zete; hsmtn ai-knit a váM-latok termelési értéke; fetmér+ék a bér-, a munka- és a munkaidő kelwotét, a munkés„llAtést és véles-rt kértek a ne**ved|k ó‘A.-es tervi eleondoiásek- ról is. XTflwnn sok é—tZkes és í»7- d„k„- Vertut nomlflC" ra triJo-tot néldául. hogy ns még mindig körülbelül 18 ezer ember jár be a me­gyeszékhelyre dolgozni. Még ennél is érdekesebb azonban az az adat, amely a munkások lakáshelyzetére vonatkozik. Szolnokon az iparban, az építőiparban, a mezőgazda­ságban, a hírközlésben, a szállításban, a kereskede­lemben és a különböző kom­munális ágazatokban 124 vállalatnál 45 854 ember dol­gozik. Közülük 30 496 mun­kás. E vállalatok közül 62 válaszolt eddig a kérdé­sekre, s csupán ezeknél 2843 olyan munkás van, aki több mint három éve dol­gozik a munkahelyén, de önálló lakással nem ren- dekezik. A kérdőívekről az is ki­derült. hogy a vállalatok tisztában vannak azzal, mi­lyen fontos a szakemberek, megtartása érdekében a la- káshelvzeten javítani. Ezt mutatja, hogy a neeverhk öt­éves tervben vállalatfeilesztésl alapból és a nve-e-ézrészese- désbői is 30 millió 110 ezer forintot fordítanak lakásépí­tés segítésére. lakásépítke­zésre. lakásvásárlásra. Ezen felül még 337 lakást építeni is szándAi-n-rnak. Ezen ada­tok egyébként 28 vád-laíra vonatkoznak, ahol 1132 em­bert tartanak pv’lván ob-st. aki nem rendelkezik önálló laké«*-*! Váite^v^ a szám. rpéé-rtf » R9 p-X-v-il ’b^n yi£»ty> ri/br>fogj V.^V *s1 izfcjTr“* +c m*"*t —á« nem ismerik le­hetőségeiket. A kérdőívek tulajdonkép­pen holt betűket, számokat tartalmaznak, s mégis olva­sásukkor nagyszerű elképze­lések bontakoznak ki előt­tünk. A papírgyárban például, aho’ j-’enleg 260 ember vár lakásra. 4 mi’Hó fo­rintot fnrdítan'k dolgozóik lakáshelyzetének javítá­sára. A TTTÄSZ. ahol harmincöt embernek nincs önálló ott­hona. huszonhat lakást épít a negvedik ötéves tervben, ezenkívül 3.7 millió forintot költőnek 1akAsinfté«re. dol­gozóik otthon teremtésébe? to,-áhhi 500 ezer forinttal iá- ru’nak hez-'á. A bőripari k+sz nól *>8 vá-oroánvos kö­zül hitnek tudnak maid la* T rre,-Trf-' + -^c‘£ CJ 10 r»*'í11í'£» fivintot la­kásónoze..«» — nyolcvankilenc S ha mindéhez azt is hoz­zátesszük, hogy csupán 1973. Illetve 3977­fA {| 'J/n 1 Otf'lig1 IT* 1 lf* a kzoi nólloln Ufiitr. *»}n«A<rv 40 mil­lió fof"*nt értékben, £ 23 £Í£>-»’’«*í*-,c*^<YÍ( yvserX"1 7 r,m.h| á'l . «ilVfj' r*-*b** btT+f*.­<;í'4y»r, V-i « ÍUazv-Ve3e.-7-A.-4»*, «3 rfO7 / 1 ü 1 V, eV - /*l gond a megyeszékh»!—n V. V. Egymilliárd forint a kereskede­lem raktár- fejlesztésére A belkereskedelem egyik legnagyobb gondja a raktár­hiány. Jelenleg 2,08 millió négyzetméter — 8,4 millió légköbméter — kereskedelmi raktárteret tartanak nyílván. Ez azonban korántsem ele­gendő, már csak azért sem, mert a raktárak többsége régi elavult, nem rendeltetésének megfelelően készült, s korsze­rűsítésükre nincs lehetőség. A nagykereskedelmi raktár- hálózat bővítésére a negyedik ötéves tervidőszakban a je­lenlegi lehetőségek szerint egy—egyegészegytized mil­liárd forint áll rendelkezésre. A kiskereskedelmi vállal? tok 28 ezer. a nagykereske­delmi vállalatok 160 ezer négyzetméterrel bővítik raktárhálózatukat. A Belkereskedelmi Miniszté rium a következő időszakban Budapesten. Szegeden es Győ­rött támogatja korszerű, ha­tékony technológiát alkalma­zó raktárak építését. A prog­ram szerint Szegeden és Gye. rött 25 000—25 000, Budapes­ten 35 000 négyzetméteres raktárbázist alakít ki az élel­miszer-vegyi, valamint a ru­házati és a vegt esiparcikk nagykereskedelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom