Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 30. A napokban felavatták a Kismotor- és Gépgyár bajai üzemét. A tervek szerint ezév- ben 153 millió forint értékű járműszerelvényt állítanak elő, a jelenleg több mint ezer munkással dolgozó 11 ezer négyzetméter területű gyárban. (MTI foto: — Mező Sándor felvétele — KS) Popp Zoltán: Kalandozások kora 15. Tetőtől talpig: Oxford Minden este pontosan 21 óra 5 perckor megkondul a nagy harang a Christ Church Kollégium Tom nevű tornyá­ban. Százegy bimmbammjá- val arra emlékeztet; ennyi lakója volt az intézménynek megalakításakor, 1525-ben. Az évszám persze csak ne­künk, magyaroknak jelent régmúltat. Oxfordban — eny­he túlzással — szinte tegnap­nak számít. Hiszen itt már új xolégiumnak (New College Lane) hívják azt az iskolát, ahol 1379-ben kezdődött el a tanítás. A legrégibbség pati­nájával viszont a híres Mer­ton Kollégium rendelkezik: 1264-ben nyitotta meg kapuit a diákság előtt, tehát ötven esztendővel azután, hogy a pápa elismerte a város egye­temét. Vetélkedő városok Mindössze egy város van, amely kétségbe vonja Oxford tagadhatatlan elsőbbségét. Természetesen Cambridge. Év­századok óta vetélkednek, egyelőre döntetlen eredmény­nyel. De Oxfordnak — hogy futballnyelven fejezzük ki magunkat — valamivel jobb a szögletaránya. Igaz, na­gyobb város is Cambridge- nél. Míg annak 95 ezer, ad­dig neki 160 ezer lakosa van. Ott 17, itt viszont 24 kollé­gium működik. Emellett Ox­ford nemcsak felsőoktatásáról híres, mint vetélytársa, ha­nem autókat is gyártanak itt. (Igaz, azokat még távolról sem jegyzik olyan értéken az autópiacon, mint amennyit a kollégiumnak (New College az egyetemi világtőzsdén.) Oxford jelentése: ökörgázló; Cambridge viszont: a Cam fo­lyó hídja. Az ökörgázló egye­teméről Sheiley-t zárták ki felforgató, istentagadó eszméi miatt. A folyóhídiéből pedig Byront, ugyanezért. Ami föl­tétlenül arra utal: az örökös vetélkedés ellenére sok a két helységben a közös vonás. Sőt itt is, ott is előszeretettel kul- tiválják az evezést. (Tagja lenni egy oxfordi vagy Cam­bridge-! nyolcasnak még ma is egyenlő a jövő, a társadal­mi felemelkedés megalapozá­sával.) De mielőtt megkondulna a Tom-torony harangja és be­zárulnának a kollégium ka­pui, érdemes belátogatni az intézmény nagytermébe. Itt láthatók ugyanis az e falak között valaha tanult híressé­gek arcképei. Többek közt tizenkét miniszterelnöké. Rá­adásul a Christ Church Colle­ge sem nem a legelőkelőbb, sem nem a leghíresebb. Ami­vel viszont csupán arra akar­tunk utalni, hogy Oxfordnak — és mellette természetesen Cambridge-nek — milyen óriási befolyása van még ma is az angol politikai, társadal­mi és közéletre. Kiejtés és nyakkendő Nem legenda, és nem is túl­zás, hogy az itt tanultak már a nyakkendőjükről és a kiej­tésükről is azonnal felisme­rik egymást. Oxford és Cam­bridge tehát stílust, egyfajta tartást ad az ott végzett diá- . koknak. (A rossznyelvek sze­rint legtöbbjének mást se.) Ezért aztán érthető, hogy egykori és jelenlegi diákjai mélységesen lenézik a „vö­röstéglás egyetemeknek” csú­folt állami felsőoktatási in­tézményeket. Igaz viszont, hogy az oxfordi oktatási me­tódust is mind több bírálat éri. A kritikusok szerint el­múltak azok az idők, amikor elegendő volt viselkedni és a dolgok iránti érdeklődésre megtanítani az angol úriem­bereket, akiket később a ve­zetői posztok tízezrei vártak a földrészeken átívelő brit világirodalomban. Ma már alapos természettudományi képzettségű, gyakorlatias ész­járású, a műveltség egy-egy szakterületét birtokló diplo­másokra van szükség, akik­nek nem a vezetést kell rep­rezentálniuk, hanem bizony kemény munka vár rájuk a Szigetország minden szegle­tében. És ha valaki helytáll szakterületén, akkor egyál­talán nem olyan nagy baj — teszik hozzá a kritikusok —, hogy nem olyan előkelő a kiejtése, vagy kevésbé stí­lusosan köti meg a nyak­kendőjét. A gőg ma is megvan Vajon tényleg csak visel­kedni tanította volna meg diákjait Oxford? A tények mást bizonyítanak. Ha vala­mit mégis felróhatunk ne­ki: mindig is túl arisztokra­tikus volt növendékei össze- válogatásában, pedig csak az oktatás színvonalában kellett volna annak lennie. Ezzel a gőggel még napjainkban sem szakított Metodikája fölött egy kicsit tényleg eljárt az idő. A szűk látókörű prakti- eizmus egy dologról viszont mindig elfeledkezik, amit pedig az oxfordiak sohasem tévesztettek szem elől: nem­csak tudást, intellektuális tar­tást is kell adni a diplomás embernek. Amire viszont — ezt már mi tesszük hozzá — annak is nagy szüksége van, aki nem született brit úriem­bernek. Oxford a tanulás örömével ajándékozta meg a világot. Életformává tette az ismeretszerzést —« úgy. hogy nyugodt lélekkel köny- nyített a tanítás vasfegyel­mén ott, ahol éppen jónak látta. Módszere már luxus­nak tűnik korunkban. De olyan fényűzés ez, hogy né­ha-néha azért vágyakozva pillantunk feléje. A századfordulón még két tágas szoba járt valamennyi oxfordi diáknak. Ma már úgy megszaporodott a szá­muk, hogy csak egy ideig. laknak benn a kollégiumban — a rend kedvéért —, aztán kiköltöznek a városba, átad­va helyüket másoknak. Csak végig kell sétálnunk a főutcán, a High Streeten, hogy közelebbről is megis­merkedhessünk ezekkel a kollégiumokkal, amelyek egy részének ma már csak az alapítási oklevele régi, épü­letei nem. De azért sok szép műemléket is találni még, ahol valóban középkori dísz- I letek között tanulhatnak a ma diákjai. Minden kollé­giumnak saját kápolnája van. Ebédlőik hatalmasak, fafara­gással gazdaagon díszítettek. Magas támlájú székek, kora­beli festmények, festett üveg­ablakok teszik teljessé a be­rendezést. Ahány kollégium, annyi belső udvar. Méghoz­zá négyszögletes. (Ez a híres oxfordi négyszög.) Középen remekül ápolt, selymes, üde- zödl pázsit. Köröskörül a kerengőkben időnként fel­feltűnő diákcsoportok. Az építészeti stílusra a perpen- dikularitás jellemző. És milyen a ma oxfordi diákja? Külsejében nem igen különbözik az átlag-fiataltól. A fiúk hórihorgasak, de ha­juk egy icipicit rövidebb, öltözékük egy árnyalatnyit gondozottabb a megszokott­nál. A lányok itt is maxi­kabátban — miniszoknyában járnak. Combjuk tejfehér bőre élesen elüt a berende­zés évszázadok konzer­válta pácbamaságától. Az Isis és a Cherwell fo­lyók között elterülő város, amely lankák és ritkás er­dők közt. Londontól észak­nyugatra fekszik, külsejében már sokat feladott korábbi konzervativizmusából. Igye­kezett megteremteni a fiata­lok számára a két legfonto­sabb lehetőséget: a vásárlá­sét és a szórakozásét. Az ősi udvarokban, a ke­rengőkben, a kápolnákban, komor ebédlőkben járva azonban úgy érezni, mintha megállt voln az idő. Napfényben fürdik Oxford, amikor elbúcsúzunk tőle. Ok­kersárga. smaragdzöld, érett­barna sávok váltják egymást színkénében. S még sokáig integetnek utánunk alábukó tetői, kecses tornyai. i Vége; | Katonai hatalomátvétel Ugandában Január 25-én hajnalban a 2 700 főnyi ugandai hadsereg egy csoportja Milton Obote köztársasági elnök és mi­niszterelnök távollétében megdöntötte a kormányt és átvette a hatalmat. A Kelet-Afrikában, a Ní­lus forrásvidékén elterülő 236 028 kmJ területű, 9,5 mil­lió lakosú ország 1962. októ­ber 9-én nyerte el független­ségét. A fejlődő országok csoportjába tartozó Uganda egy főre jutó társadalmi össz­terméke 93. dollár, évi növe­kedési üteme pedig a magas népszaporulat következtében csupán 0,6 százalékot ér el. Gazdasága monokulturális jellegű: a mezőgazdaságból származik a nemzeti jövede­lem kétharmada, a külkeres­kedelemnek pedig 90 száza­léka. Területének 13 százalé­kát művelik meg, a termő­föld zömmel ugandai tulaj­donban van. A parasztság körében terjed az államilag is támogatott szövetkezeti mozgalom. Legfontosabb ter­mékei az ország exportjából 55 százalékkal részesedő ká­vé és a 25 százalékkal ré­szesedő gyapot. Jelentőségü­ket növeli, hogy Uganda a (brit) Nemzetközösség legna­gyobb kávétermelője, — a világ kávékivitelének 7 szá­zalékával, — gyapot terme­lése pedig az angol pamut- ipar egyik fontos bázisa. Az ország nyugati fennsíkjain fellendülőben van a tea és a dohány termelése is. Édesví­zi halászata a világon ugyan­csak az elsők közé tartozik. Az ország gazdag ásvány­kincseit és nagy vízenergia készleteit még kevésbé hasz­nosítják. Jinja környékén, az Owen-vízesésnél felépült 150 MW kapacitású erőmű mellett azonban már kibontakozóban van egy új iparvidék arcu­lata Az ugandai gyáripar vezető ágazatai a helyi nyers­anyagot feldolgozó pamut és élelmiszeripar, de megjelent a nehézipar is. Jelenleg a termelt villamosáram egyhar- madát a helyi felhasználás hiányában Kenyába exportál­ják. Uganda a szomszédos Ke­nyával és Tanzániával együtt 1967-ben közös piacot létesí­tett, amelyi 1971 eleje óta társult az Európai Gazdasá­gi Közösséggel. — TERRA — A. leghosszabb gleccser A föld egyik leghosszabb gleccsere a Szovjetunióban a Pamírban látható, a híres Fedcsenko gleccser, 70 kilo­méter hosszú, felszíne csak­nem 400 négyzetkilométer, vastagsága 620 méter. Ez az óriási jégfolyam — mind­egyik gleccser-társához ha­sonlóan — hótörmelékeket, sziklákat sodor magával, va­lahol ledobja terhét (ezek a morénák), úgynevezett cir­kuszvölgyeket váj, lezúdul s megolvad valahol egy kes­keny, mély völgyben és fé­lelmetes mélységű tengersze­meket alkot, vagy éles, me­redek hegycsúcsokat, karlin- gokat farag ki. amilyen a svájci Matterhorn. A Kazah Köztársaságban 2720 jegesedési centrumot ál­lapítottak meg; az összegvűj- tött adatokból kiderül, hogy a napfényes Kazah eztán óriási jégtárolókkal rendel­kezik. A svéd gazdaság fejlődésének perspektívái A gazdasági fejlődés ta­nulmányozására létrehozott svéd országos bizottság becs­lése szerint az ország bruttó nemzeti terméke 1971—1975 között átlagosan 3,8 százalék­kal fog növekedni, szemben az 1966—1970 közötti 3,9 szá­zalékkal és az 1961—1965 kö­zötti 5,4 százalékkal. A bizott­ság ezt a prognózist a kor­mány célkitűzéseinek megfe­lelően állította össze. Ezek közé a célok közé tartoznak: a teljes foglalkoztatottság és a viszonylag stabil árak fenn­tartása, a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, a bruttó nemzeti termék gyorsabb növekedésének és a jövedelmek egyenletesebb el­osztásának biztosítása. A beruházások növekedési ütemének a becslésék szerint évi 3,5 százalékosnak, a beru­házásokon belül az ipari be­ruházások növekedési ütemé­nek 6,5 százalékosnak kell lennie. India gazdasági fejlődéséről India iparfejlesztésügyi mi­nisztériumának képvirelője bejelentette, hogy az indiai kormányhoz 1970 folyamán iparvállalatok építésére vo­natkozó engedélyek tárgyá­ban beérkezett kérelmek szá­mából ítélve az országban a „beruházási klíma” észreve­hető javulása figyelhető meg. Október végéig a miniszté­rium 2300 ilyen bejelentést kapott, vagyis kétszer annyit, mint 1969-ben és csaknem háromszor többet annál, mint 1968-ban. Emellett az 1970- ben beérkezett kérelmek mintegy 50 százaléka egyen­ként 10 millió indiai rúpiá­nál nagyobb összegű beruhá­zást irányoz elő. Az iparvállalatok építésére vonatkozó új engedélykiadási rendszer bevezetése előtt a bejelentések megközelítően 85 százaléka 10 millió rúpiánál kisebb beruházásra irányult. Az új rendszerben a 10 millió rúpiánál kisebb beruházást igénylő iparvállalatok építé­séhez nincs szükség külön en­gedélyre, azzal a feltétellel azonban, hogy a külföldi tő­ke részaránya a tervbe vett létesítményben nem haladja meg az 1 millió rúpiát, illetve a beruházás teljes értékének 10 százalékát. Azt a tényt egyébként, hogy az újabb iparvállalatok létesítését cél­zó beruházások egyre na­gyobb volumenűek, az olyan tényezők progressiv alakulá­sa is mutatja, mint az álla­mi pénzintézetek által e cé­lokra folyósított, illetőleg en­gedélyezett kölcsönök száma és összege. Líbia nettó olajbevétele Az olajból eredő bevételek összege 1970-ben 1250 millió dollár volt, vagyis az összes bevételek 80 százaléka. Az olaj teszi ki az export 99 szá­zalékát. A bevételek 15 szá­zalékát minden évben tarta­lékolják. A fennmaradó ösz- szeg 70 százalékát a fejleszté­si tervek megvalósítására kell fordítani. Miután az állami tartalékok összege elérte a 2 milliárd dollárt, nehézségeket okoz a törvény által fejlesztésre jut­tatott összegeket elkölteni. Ez az összeg 1970-ben 560 mil­lió dollár volt. Kongó (Kinshasa) a jövőben nem Angolán át szállítja a rezet Joseph Mobutu, Kongó (Kinshasa) köztársasági elnö­ke indítványozta, hogy a ka- tangai bányákból a rezet ne Angola területén át, hanem Brazzaville-en keresztül szál­lítsák a tengerpartig. — Kongó feleslegesen gya­rapítja Portugália katonai költségvetését azzal, hogy a rezet a portugál gyarmaton át szállítja — mondta Mobutu tábornok. Kongó (Kinshansa) a másik Kongóban vásárol majd ce­mentet és cukrot, amíg e ter­mékek gyártását meg nem kezdik az országban. Három milliárd dollár értékű papírarany A Nemzetközi Valuta Alap nemrég 2 milliárd 949 millió dollár értékű „papíraranyat” osztott szét tagállamai kö­zött. A szervezet immár má­sodszor osztott ilyen valutát, úgyhogy a pénzpiacon jelen­leg 6,3 milliárd dollár értékű papírarany van forgalomban. A Nemzetközi Valuta Alapot felhatalmazták, hogy a jövő év elején ossza ki a fennma­radt, szintén 3 milliárd dol­lár értékű mennyiséget is. A nemzetközi pénzügyi szervezetet a fizetési nehézsé­gek késztették arra, hogy lét­rehozza az ún. papíraranyat — ez tulajdonképpen azt je­lenti, hogy minden tagállam­nak joga van felhasználni ezt a fiktív fizetési eszközt part­nerei iránti kötelezettségei­nek rendezésére. A tényleges deviza- és aranytartalék hiá­nya még mindig olyan nagy, hogy a papírarany minden bizonnyal hozzájárul a nem­zetközi fizetési ügyletek za­vartalan lebonyolításához. Az Arab Gazdasági Egység Tanácsának határozatai Az Arab Gazdasági Egység Tanácsának főtitkára beje­lentette, hogy a tanács tagor­szágainak gazdasági minisz­terei februárban ülnek össze Kairóban, előkészíteni az arab közös piac tanácsának munkaprogramját és a tagor­szágok közötti ipari, gazdasá­gi és mezőgazdasági koordi­nációt, s ezzel beindítani az arab közös piac létesítésének 7. és utolsó szakaszát, új ki­indulási pontjaként a keres­kedelmi forgalom növelésé­nek és az arab országok ter­vezési és gazdaságpolitikai koordinációjának. Speciális bizotságot létesí­tettek, hogy az elhárítsa a nehézségeket, amelyek akadá­lyozzák a kereskedelmi for­galmat az Arab Gazdasági Egység Tanácsa tagországai és Jordánia között. A tanács — rendkívüli ülésszakán — el­készítette az egységes vám­kódexnek és a tagországok gazdasági tervei koordináció­jának tervezetét. A főtitkár végül kijelentette, hogy a ta­nács rendkívüli ülésszaka ha­tározatának végrehaitását, minden nehézség ellenére, fontos lépésnek kell tekinteni az arab egység létrehozásá­nak útján. Aden már nem szabadkereskedelmi zóna Aden kikötője már nem szabadkereskedelmi zóna. Ér­vénybelépett a törvény, amely az állami jövedelmek növe­lése érdekében minden áru­ra importadót vetett ki. En­nek alapján a kincstár bevé­telei kb. 5 millió font ster- liniggel fognak növekedni. A törvény korlátozott területű zabadkereskedelmi övezetet kíván létesíteni Adenen be­lül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom