Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
1971. január SO. i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlési képviselők véleménye megyénk sportmozgalmáról Tegnap délelőtt tartotta Szolnokon soronkövétkező ülését megyénk országgyűlési képviselőinek csoportja. Az ülés színhelyéül stílszerűen az MTS Szolnok megyei Tanácsa székházát választotta. A napirenden ugyanis a megye testnevelési és sportmozgalmának helysetéről, a negyedik ötéves terV sportfejlesztési célkitűzéseiről szóló jelentés szerepelt. Az országgyűlési képviselőket Sárkány Géza, az MTS megyei. tanácsának elnöke tájékoztatta. A képviselők számos kérdést tettek fel. Többek között az iskolai testnevelés javításával kapcsolatos tervekről érdeklődtek, a sportolók erkölcsi és politikai nevelésének kérdései, a falusi fiatalok sportolási lehetőségei • nek bővítése is sokszor szó- bakerült. Felszólalt a vitában Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára is és reálisnak tartotta a célkitűzéseket, ugyanakkor a realizálás során szükségesnek a társadalmi összefogást. Hangsúlyozta, hogy a lassú fejlődés részben a személyi és tárgyi feltételek hiányának tudható be. s ennek javítását szorgalmazni, segíteni kell. Az azonban a jövőben sem engedhető meg, hogy gazdasági és sportvezetőink versenyre keljenek a sportolók csábítóival és a sporterkölcsöt sértő eszközökhöz nyúlva védekezzenek ellenük. Az országgyűlési képviselők határozott állásfoglalása volt, hogy az erők koncentrálásával a célkitűzések elérhetők. Ehhez személy szerinti támogatásukról biztosították a megyei TS vezetőit, s ígéretet tettek, hogy választóikkal való találkozásaik alkalmával a lakosság segítségét is kérik. A képviselőcsoport ezután a soron következő ország- gyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatokat beszélte meg. Tiszafüred ivóvizelláfásáért Az ivóvízellátás Tiszafüreden is évek óta tartó gond. A nagyközségnek csak egy parányi területét érintő elavult vízhálózattal, a régi kutakkal csak nehezen tudják biztosítani a lakosságnak az egészséges, jó ivóvizet. A fenti gondok megszüntetésére a helyi tanács az egész nagyközséget átfogó tervet készített. Tavaly év végén már elkezdték az 55 kilométer hosszúságú vízvezeték építését. . Rövidesen hozzáfognak egy korszerű, több kutas vízműtelep és egy 500 köbméteres víztorony létesítéséhez. A 34 millió forint költséggel tervezett építkezés előreláthatólag 1973 év végére fejeződik be és ezzel Tiszafüreden valamennyi lakás, intézmény és az odatelepített ipari üzemek részére biztosítani tudják majd a vízellátást. A községi tanács e költség biztosítására vízműtérsu- latot hoz létre. Tagjai a nagyközség állami és társadalmi szervei, az üzemek és szövetkezetek lesznek. Az építők „személyes" ügye Ä pályát választó — általános iskolát végző — fiatalok szakmunkássá nevelése, ezáltal az utánpótlás biztosítása ma már mind több vállalatnak, üzemnek — ügymond — „személyes” ügye is. Megyénk állami építőipari válla’ata például szép kivitelű pályaválasztási tanácsadó A múlt év végén a Volán Tröszt szellemi vetélkedőt hirdetett meg vállalatai között: a verseny február első napjaiban országszerte megkezdődött. Feltételeit pénteken délután ismertette a sajtó képviselőivel Tapol- czay Kálmán vezérigazgató A többfordulós verseny célja, hogy a Volán dolgozói mind szélesebb körben ismerjék meg a X. pártkongresszus határozatait, tuvabbá a közlekedéspolitikai koncepcióból a Volán Trösztre, vállalataira, s magukra a dolcímű kiadványt juttat el az általános iskolák végzős tanulóihoz. Ebben ismerteti a vállalatnál alkalmazott szakmákat, s az elérhető kereseti lehetőségeket. Emellett élőszóban és filmen is megismertetik a vállalat munkáját, legszebb építményeit az érdeklődő nyolcadikosokkal. gozókra háruló feladatokat. A tröszt 23 vállalatától 2 800 csoportban 12 000 dolgozó nevezett be a versenybe. A selejtezők, majd az elődöntők 12 csapata jut a május végén, június elején sorrake- rülő tröszti döntőbe, amelynek első dija: 10 millió forintos, . szociális, kulturális, vagy- sport célokra fordítható beruházás, amit a legjobb csapat vállalata kap meg. A második helyezett 300 000 forintot, a harmadik 200 000 forintot kap hasonló célra. 4 munkásjóléti programról — AZ ötéves tervvel szoros összhangban, ezúttal első ízben középtávú munkavédelmi, szoc ális, kulturális és sportfejlesztési programjukat is elkészítették a vállalatok — állapította meg pénteki ülésén a Vasas Szak- szervezet elnöksége. A vases villamosenergiaipari vállalatok öt év alatt 5,7 milliárd forintot akarnak költeni munkásjóléti célokra. ez azonban nem a teljes összeg, mert a vállalatoknak körülbelül 20 százaiéiba nem öt évre előre, hanem a gazdasági eredményektől függően évenként szabja meg a költségeket. A legnagyobb összegeket — kereken egymilliárd forintot — az anyagmozgatás és a raktározás fejlesztésére költik. hogy lényegesen csökkentsék a szállítás nehéz fizikai munkáját. Majdnem ugyanennyit szánnak a kulturáltabb munkakörülmények megteremtésére, vagyis arra, hogy a műhelyek tiszták, rendezettek, világosak, télen kel’emesen melegek legye nek. Szellemi vetélkedő 10 millió forintos szociális beruházásért Ültünk a rákóczifalvi tsz közgyűlésén, s hallgattuk, hogy dr. Bereczki László elnök bejelentette: — A munkaegységérték nálunk 61 forint. Egy embernek pedig 56 forint 30 fillér. Volt eszemben: megérden- lődöm majd miért e megkülönböztetés, de aztán az események gyors egymásutánjában ki is ment belőle. Jó- néhány óra múltával, hogy már kezdett szétszéledni a tagság, szalad valaki: — Baj van. Somoskői Sán- dór elrohant a rendőrségre. B’e’ielenteni a tsz-t. Nem kellett hozzá magyarázat, mindjárt tudtuk, csák az az ember rohanhatott el, akit 56 forint 30 fillérrel számoltak el. Somoskői Sándor, a traktoros. De a történetet még csak ezután ismertük meg. Korábban a rákóczifalvi szövetkezet nem tartozott a megye elejének sorába. Arányosan kevesebbet is fizetett. Néhány esztendeje azonban nagyon fellőtt. Olvannvfra, hogy december végén, mikor már a zárszámadás előkészületedéi beszélgettek, nem az volt a gond, miből adjanak Hanem az. hogyan osszák szét okosan a jövedelmet hogy a köz javára fs 4üssön ée a tagok is megtalálják számításukat. Hosszú vita után 61 forint munkaegység- értéket szavaztak meg az emberek. Már minden rendjén is lett volna, mikor a traktoros így elégedeilenke- kedett. — Mi az, hogy mi mindig szerénykedünk? Azt érném már meg egyszer az életben, hogy annyit osszunk, mint a tiszaföldvári Szabad Nép. Nyugtatgatták, nem Kevesebb ez most, mint a Szabad A lecke Népé. Somsokői kötötte az ebet a karóhoz. Hogy vége szakadjon a kilátástalan vitának. azt mondta neki az elnök: — Rendben van kedves barátom. Garantálom, hogy a maga munkaegysége any- nyit ér, mintha a Szabad Népben venné fel. Somoskói legyintett, olvan mozdulattal, ezt úgy sem hiheti. de tovább nem volt min vitatkozni. Ö is. más is pár nap alatt feledette az egészet Nem úgy az elnök. Zárszámadás el*ttt Mvatalos igazolást Kért a tiszaföldvári ^zs'-ad N^p főkönyvelőiétől: mit ér az idén náluk a munkaegység? ötvenhat forint 30-at. szólt az írás. — Na gyerekek — mondta dr. Bereczki. — A 61 és az 56 forint 30 közötti különbséget vegyétek ki a tasakból. Tegyétek külön. Ne s2Óljon senki róla, hogy Később majd megkapja. Aki csak ennyire bízik saját szövetkezetében, az megérdemel egy kis leckét. A bomba robbant. A kishitű emberen pár naptg jót kacagott a falu. A közgyűlésen azonban ott volt Nagy Miklós, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz elnöke is. Tetszett neki ü história: — Nem Keresnek kevesebbet a mi tagjaink, ftúkóozi- falván többet ér egy munkaegység, nálunk több munkaegységet teljesíthetnek a tagok. Hanem, aki ennyire tiszteli a mi szövetkezetünket, az csak megérdemli, hogy a mi gazdaságunk nyúljon a zsebébe és kifizesse a külön bözetet — mondta. Erre azért nem Került sor. Nem is volt rá szükség. A majd ötezer forint eltérést természetesen megkapta a traktoros. Az ügy lezárult. A Somoskői «Sándornak adott lecke azonban másokat ts gondolkodóba ejtett. Mert sosem szerencsés dolog úgy áln'tao) valamit borv körültekintően nem győződünk me» « Fs sosem szabad a saiát munkahelyünket a ««'át kólleKtíván- kat lebecsülni. Sokszór csak látszatra zöldebb a mások k°rt'e. Borzák Lajos A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről A miniszter sajtótájékoztató ja Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap az új lakásügyi jogszabályokról tartott sajtótájékoztatót. Mint a miniszter elmondta, a lakásellátás rendszerének továbbfejlesztése érdekében kidolgozott új lakásügyi jogszabályok következetes és szerves folytatását képezik annak a lakáspolitikának, amelynek alapelveit a párt- és a kormány már több mint tíz éve egyrészt a munkásosztály- lyal kapcsolatos egyes feladtokról, másrészt a 15 éves lakásfejlesztési tervről szóló határozatokban fektetett le. Az elvek közül első az, hogy a lakáshelyzet gyorsabb ütemű javulasa csak a lakásépítés növelésétől várható. A 15 éves lakásfejlesztési terv 1961-től 1975-ig 1 millió lakás megépítését tűzte ki célul. Az első tíz évre előirányzott 600 ezer lakás már megépült, a most induló negyedik ötéves terv 1975-ig 400 ezer lakás megépítését írja elő. Ezzel az 1 milliós program teljesül és bár a lakáshiány teljes megszűnésére nem lehet számítani, fokozatosan javulni fognak a viszonyok. A lakáspolitika másik I alapelve az, hogy a lakáskérdés megoldása társadalmi ügy. Abban a lakosságnak anyagilag is részt kell vállalni. Alapelv az is, hogy a lakáshelyzet javításéi és az új lakásellátási rendszer bevezetését a párt életszínvonal politikájával összhangban. vagyis az életszínvonal állandó emelése közepette kell végezni. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről Mint ismeretes a lakásbérletről szóló eddig érvényes jogszabály 15 évvel ezelőtt készült, egyes rendelkezései elavultak. Az új jogszabály érvényesíti azt az alapelvet, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok kapjanak nagyobb szerepet. Ennek megfelelően a központi jogszabály a lakásigény mértékére csupán határértékeket állapít meg és a tanácsok mérlegelésére bízza, hogy a helyi lakáshelyzetre és az igénylők körülményéire tekintettel az alsó, vagy a felső határhoz közelebb elégítik ki az igényt. Az új jogszabály felhatalmazza a tanácsokat arra, hogy maguk állapítsák meg tanácsrendelettel azokat a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeket, amelyek fennállása esetén az igénylő részére tanácsi bérlakást biztosítanak. A korábban benyújtott lakásigényeket meg kell újítani. A jogszabály körülírja azt is, hogy milyen karbantartási és javítási kötelezettség terheli a bérbeadót, illetve a bérlőt. A lakáson belüli karbantartást általában a bérlőt, a lakáson kívüli javítás pedig a bérbeadót terheli. A bérlakások túlzsúfoltságának elkerülésére a jogszabály bizonyos korlátozásokat tartalmaz az albérlők, ágybérlők befogadásával kapcsolatban; alapelv az, hogy minden személy részére legalább hat négyzetméternyi lakószoba terület jusson. A lakbérekről, az albérleti és ágybérleti díjakról szóló jogszabály Mindenekelőtt tartalmazza az új lakbéreket. Az összkomfortos lakás lakbére az alapterület egy négyzet- méterére 6 forint, a komfortos lakásoké 5 forint 40 fillér, a félkomfortos lakásoké 3 forint 60 fillér. A komfort nélküli lakásokra a lakbeiYendezés nem terjed ki. A településen belüli fekvésből és a lakások műszaki állapotában meglévő eltérésekből eredő különbségek kiegyenlítésére a lakbér mértéke 10 százalékkal növelhető, illetve csökkenthető. A nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az állami lakások lakbérével azonos módon és mértékben állapíthatja meg. Kik jogosultak lakbér hozzájárulásra? Abból u célból, hogy a lakberek emelése egyetlen réteg életszínvonalat se csökkentse, a part- és kormányhatározat a lakossági többlet kiadások ellensúlyozására lakbérhozzájárulás bevezetését írta elő. Lakbérhozzájarulásra jogosultak a bérből, fizetésből élő keresők, a nyugdíjas, a csökkent munkaképességű és a keresőképtelen bérlők, ha a lakbérük emelkedett Nem kapnak lakbér hozzájárulást a szabad foglalkozású, az önálló és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatott bérlők. A lakásépítési hozzájárulásról és lakáshasz- nálatbavéteii díjról A szabályozás abból indul ki, hogy mindenki, aki a jövőben állami bérlakáshoz jut arányosan vállaljon részt a lakásellátás terheiből és ne jusson ellenérték nélkül lakáshoz. Általánossá válik a lakásbérlet értékének elismerése. Aki lemond a lakás bérleti jógáról az érték megtérítésére igényt tarthat. A hasznúié tbuv ételi díj mértéke a lakás nagyságától, komfortosságától és területi fekvésétől függően mintegy 40 ezer forintig terjedhet. Félkomfortos és komfort nélküli lakások esetében a tanács a használatbavételi díjat *— szociálpolitikái szempontok alapján —- teljesen elengedheti. A lakáshasználatbavételi díj megfizetésénél a bérlőket a gyermekek és eltartott "zerré'yek után kedvezmény illeti meg. Az adható ked- mény felső határa 80 százalék. Fiatal házaspár részire — fiatalnak az a házaspár tekintendő, amelyben a há2astársak együké sem idősebb 35 évesnél — a gyermekek utáni kedvezményt két gyermekig meg lehet előlegezni. A lakásfenntartó szövetkezetekről szóló jogszabály Az új szabályozás meghatározza a jelenlegi lakás- szövetkezetek célját és tevékenységét, s ennek alapján a ..lakásfenntartó szövetkezet” elnevezést alkalmazza. A lakásszövetkezeteknél a jövőben fokozottabban érvényesül a szövetkezés önkéntességének elve. A lakásfenntartó szövetkezetek elsősorban a tanácsok által értékesített lakások azon vevőiből alakulnak, akik kifejezetten szövetkezeti lakást igényelnek és vállalják a lakások szövetkezeti formában való fenntartását. A lakást építő szövetkezet intézményével a magánlakás építés keretében döntően a többszintes lakásépítésen belül olyan új építési norma jelenik meg, amely kedvező szervezési és érdekvédelmi feltételeket biztosít az építtetők számára. A jogszabály a szövetkezés alsó határát 12 lakásban határozza meg. A szövetkezést kezdeményezheti a tanács, az OTP, a szövetkezeti érdekképviseleti szerv, sőt magánszemély is, de a szövetkezet csak akkor alakítható meg, ha az építési feltételek megléte, valamint a beruházás lebonyolításának és a kivitelezői kapacitásnak a lehetőségei biztonságos alapul szolgálnak az építkezés megkezdéséhez. Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről A lakásépítés pénzügyi támogatása a lakás- és építéspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, differenciáltan érvényesül. Alapelv, hogy valamennyi építési forma esetében mérsékelt kamatot kell fizetni, kivételt a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására, valamint az érés belvízkárok helyreállítására nyújtott kölcsönök képeznek. Az építtetők — az öröklakás építés kivételével — az eddigi burkolt dotációk helyett nyílt szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. A kedvezmenyes kölcsön mértéke telepszerű építés esetén gyermekenként 30 ezer forint, az egyedi többszintes lakóház építkezéseknél gyermekenként 20 ezer forint, egyéb eltartott családtagok után egységesen 20 ezer forint. Fiatal házasok részére a kedvezmény k<H gyermekig megelőlegezhető, A nyrúj tható kölcsön felső határa a telepszerű többszintes lakóház építésnél 75 százalék, 2 százalékos kamattal, az egyedi építkezéseknél 70 százalék és 3 százalék a kamat rá. A kölcsön lejárati ideje 30 évig terjedhet. Az új jogszabályok 1971. július 1-vel lépnek hatálvbu. Z. A. Márvány em’ékre, gránit eml 'kre, műkő emlékre megrendelést már felveszünk. Felvilágosítás, s megrendelés felvétele: Álföldi Szilikátipari Vállalat, sírkő üzemében Szolnok. Véső-u. 20. alatt
