Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. január 24. KÜLPOLITIKAI Steven Rose: Vádirat a vegyi és biológiai hadviselés elten Londonban, 1968 februárjában haladó gondolkodású nyu­gati tudósok konferenciát tartottak. A konferencia összehívá­sának alapja az a felismerés volt, hogy a tömegpusztító fegy­verek — köztük a vegyi és biológiai fegyverek — létezése egyértelmű fenyegetés minden szellemi és anyagi érték ellen, amit az ember valaha is alkotott és alkalmazásuk még az élet fennmaradását is kétségessé teheti A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent munka a konferencia teljes anyagát — a vitákat is beleértve — közreadja. A könyv képet ad a vegyi és biológiai fegyverek jelenéről, valamint fejlődésük várható tendenciájáról. Egyik kiemelke­dően érdekes része elmondja, hogy az Egyesült Államok csa­patai a vietnami háború során miként alkalmaztak vegyi és biológiai fegyvereket. A konferencia résztvevői bőven foglal­koztak azokkal a dokumentumokkal, amelyek a vegyi és bio­lógiai fegyverek hatását szemléltetik. A könyv a továbbiakban érdekes képet ad a nyugati or­szágokban — elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában — folyó kutatási tevékenységről. Részletesen foglalkozik az egyetemeknek a vegyi és biológiai fegyverek kutatása terén végzett munkájával, az ezzel kapcsolatos fele­lősségükkel. Az NSZK-beli Wuppertal volt az első város, ami belvárosának egyik bevá­sárlási. utcáját műanyagból készült sátortetővel befedte. A járókelők az esőtől és hótól megvédve időt szakíthatnak maguknak a kirakatok megszemlélésére. f Újabb gyógyszer-botrány: Contergan után Menőd/ R sínek és hidak katonái Uj kaolin- lelőhely Több évi munkával Kliszti- ricánál felfedezték és fel­mérték Bulgária egyedülál­ló porcelánföld-előfordulását Ásványi összetétele — kaolin és hidrocsillám viszonylag csekély színező oxid-tarta- 1 ómmal — rendkívül kedve­ző. A lelőhely anyaga jől pó­tolja az iszapolt kaolint. Az eddig előállított kerámia csempék megfelelnek a szab­ványnak. A hajlítószilárdság, vízfelvevő képesség, hőellen­állás és szín tekintetében az üj lelőhely anyagából gyártott csempék semmiben sem ma­radnák a vezető európai or­szágokban készítettek mö­gött A lelőhely nyersanyaga alkalmas saválló kőedény­áru készítésére. A sötétsárga színű csempék savállósága 99.66 százalékos, vizet nem szívnak magukba, nyomás­os hajlítószilárdságuk kivá­ló s hőellenállásuk is megfe­lelő. A kluszuricai előfordulás mérete lehetővé teszi nagy kerámiaipari üzem építését A kilátások már azért is kedvezőek, mert a lelőhely környezetében nagymennyi­ségű dolomit és márvány áll rendelkezésre, amely a csem­péhez használt anyag 66 szá­zalékát, a saválló kőedények anyagának 80 százalékát ad­ja. A lelőhely kaolinmennyi­sége eléri az 5 millió tonnát A nyugatnémetországi als- dorfi törvényszék 283 tárgya­lás után december 18-án meghozta döntését a hirhedt Contergan-ügyben. A tárgya­lás két- és fél éve alatt több mint 120 tanút és 60 szakértőt halgattak meg. Több mint kétezer tárgyi bizonyítékot tártak a bíróság elé, a vád­irat 972 oldalt tett ki, a tanú- kihallgatások rögzítésére fel­használt magnetofonszalagok hossza több mint 400 kilomé­ter. Mint ismeretes 1957 és 1961 között a nyugatnémet Chemie Grünenthal cég forgalomba hozta a Contergan-Thalido- mide nevű idegcsillapítót, amely a széleskörű reklámo­zás eredményeként rövid időn belül több mini húsz országban elterjedi Csak később derült ki, hogy a Contergannak olyan káros mellékhatása van, amely sok­ezer anya és gyermek életét tette szerencsétlenné. A per most hivatalos döntés nélkül ért véget. A főügyész elfogad­ta a védelem indítványát, hogy vessenek véget a továb­bi tanúkihallgatásoknak és függesszék fel a pert. A fő­ügyész szerint a tárgyalás el­érte célját, hisz felhívta a közvélemény figyelmét a ké­szítmény ártalmasságára és a gyógyszer gyártásával és el­lenőrzésével kapcsolatos mu­lasztásokra. A krónikához tartozik, hogy a gyógyszer- gyártó cég — közvetve — el­ismerte hibáját és 100 millió márkát (kb. 800 millió forin­tot) fordított a Contergan ál­dozatául esett gyermekek és felnőttek kártalanítására. Ezt az összeget a szövetségi kor­mány — amelynek mulasztá­sa az időközbeni ellenőrzés elmulasztása miatt ugyancsak kimutatható, — további 50 millió márkával megtoldotta. Persze, ez hiábavaló, hiszen a tengernyi szenvedést, ami a hibás készítményhez fűződik, pénzzel nem lehet megfizetni. Még el sem ültek a Conter- gan-botrány hullámai, s már­is újabb gyógyszer forgalom­ba hozásának súlyos követ­kezményei foglalkoztatják a nyugati közvéleményt. A Me- nocil nevű, étvágytalanságot kiváltó készítmény ügyében folytatott vizsgálat alapján a darmstadti ügyészség elejtet­te a vádat, pedig az előzetes vádirat »gondatlanságból okozott emberölés. illetve egészség megkárosítá­sa”, valamint a „gyógyszerek íorgalombahozására vonatko­zó törvények megszegése” esetét állapította meg a schaffhauseni (Svájc) Cilag gyógyszergyár és annak als- bachi leányvállalata ellen. Í íár jogi szempontból az ügy ezártnak tekinthető, a vizs­gálati szervek döntése távol­ról sem nyugtatja meg a nyu­gatnémet közvéleményt. A Der Spiegel című hamburgi folyóirat ennek alapján hatá­rozta el, hogy önálló vizsgála­tot folytat az ügy tisztázásá­ra. Mint kiderült, az igazság­ügyi szervek döntését nem annyira a tudósok véleménye, mint a készítményt gyártó cég állításai befolyásolták. Eredetileg a McNeil Labo­ratories nevű amerikai válla­lat hozta forgalomba az Ami­norex nevű gyógyszert. Mint­hogy azonban az amerikai piacot abban az időben a szó szoros értelmében elárasztot­ták a fogyást ígérő készítmé­nyek McNeil a gyógyszer re­ceptjét átengedte a svájci Ci- lag-Chemle cégnek, amely la­boratóriumába előállította azt, majd átadta az Ausztriá­ban és Nyugatnémetország­ban működő leányvállalatai­nak is. Az Aminorexet az Egyesült Államokban 2500 személyen próbálták ki, európai változa­tát azonban csak 150 páciens megfigyelésére korlátozták. Amikor a gyógyszert az NSZK-ban Menocil néven be­jegyezték, ott eltekintettek a törvényes előírások betartá­sától, mert a svájci központ igazolta a gyógyszer kipróbá­lását. Elsőként svájci szívgyógY íszok adták le a vészielet megállapítván, hogy a Meno­cil magas vérnyomást okoz és szívműködési zavarokat idéz elő. Az elemzések során kitűnt, hogy száz Menoril- fogyasztó közül 91-nél kimu­tathatók e működési zavarok, s nem egyszer igen súlyos ki­menetelűek. A készítmény ár­talmas hatását Ausztriában is észlelték és 1968 szeptembe­rében betiltották a használa­tát. Alig egy hónapra rá Svájc is követte az osztrák példát. A nyugatnémet cég vezetői mindent elkövettek, hogy a gyógyszer betiltását megaka­dályozzák. Szakvélemények alapján azonban végülis az NSZK-ban is úgy döntöttek, hogy kivonják a forgalom­ból a Menocilt. A Csehszlovák Néphadse­regben — csakúgy, mint a Varsói Szerződés többi hadse­regében — van néhány vasút­építő alakulat. Ez az alakulat a kiképzés keretein belül tervszerűen dolgozik a nép­gazdaság számára. Működése a következő munkálatokat foglalja magában: a vasúti vonalak és a hidak felújítá­sa, a híradási és biztonsági berendezések újjáépítése és az üzemeltetés segítése. A vasútépítő alakulat ka­tonái a helyőrségi alapkikép­zés után az év 7—9 hónapját közvetlenül az építkezéseken töltik, önálló feladatot kap­nak. Elszállásolásuk tábori, ellátásukról minden tekintet­ben maguk gondoskodnak. Az 1957—1969 közötti évek­ben több mint 600 000 köbmé­ter földet mozgattak meg, mintegy 900 kilométer Vasúti pályatestet építettek és mint­egy 400 váltót állítottak fel 1974-ig évente 150 kilométer hosszúságú pályatestet építe­nek újjá. Eddigi működésük során műszaki szempontból igen igényes hídépítési és hídfel- újítási munkálatokat hajtot­tak végre néhány építkezési és felújítási munkálatnál ezek a vasútépítő alakulatok hí­ressé váltak egyedülálló meg­oldásaikkal. Tucatszámra lehetne felso­A bulgáriai Marica folyó völgye tele van történelmi emlékekkel és a mai fejlődés csaknem megszámlálhatatlan tárgyi bizonyítékával; hatal­mas üzemek, gyárak, hirtelen nőtt ipartelepek, új városok sorakoznak a festői tájon. Itt halad át a bulgáriai vasúti fő­vonal, hogy találkozzék az Isztambul—London nemzet­közi fővonallal. A rabok A vasútvonalnak mindenhol fontos „objektuma” a híd. Régi és új hidak ívelik ma át a Maricát. A régiek közül a leghíresebb a Szvilengrádnál levő Musztafa pasa hídja. 1529-ben építtette a pasa az akkori Oszmán Birodalom legnevesebb építészével, a gö­rög származású Szinan-nal. Majdnem 300 m hosszú, nagy kőtömbökből állították össze, építésén sokezer rab dolgo­zott és egy esztendőn belül már készen állt a híd. Dicsé­rő szavakkal emlékezik meg róla a hírneves török utazó, a Magyarországon Is járt Evlia Cselebi. MoH'c* irtán... A híres híd környékéhez sorsdöntő történelmi esemény fűződik. Itt zajlott le 1371- ben a maricai csata, amely utat nyitott a győztes törö­köknek a Balkán félsziget belseje felé. Alig több mint rolni bevetésüket a híradás, a vasúti forgalom biztosítása terén, a föld feletti híradó- vonalak építésében, a híradó és biztonsági berendezések át­építésénél és felújításánál- Szakkiképzésük keretén be­lül a népgazdaság számára több mint másfél milliárd ko­rona értékű munkát végeztek, az állami költségvetésbe pe­dig 380 millió koronán felüli összeget juttattak. 1960-ban az elvégzett munkák értéke még csak 18 millió korona volt, s az állami költségvetés­be 8 millió koronát utaltak át, de 1969-ben az elvégzett munkálatok értéke már 300 millió koronára emelkedett és az állami költségvetést 80 millió koronával gyarapították Éhhez járulnak azok a meg­takarítások, amelyeket — -az építkezések időtartamának lerövidítésével, a forgatón) folytonosságának biztosítá­sával, az anyagmegtakarítás­sal, a megfelelő technikával, gazdaságossággal és korszerű megoldásokkal értek el. Bősé­gesen alkalmazzák főképpen a szovjet hadsereg vasútépítő alakulataitól szerzett tapasz­talatokat. A tapasztalatcere a szocialista országok vasút­építő alakulataival kézzelfog­ható eredményekkel jár, és elősegíti a katonai és a mű­szaki felkészültség fokozását másfél évtized múlva lezaj­lott a rigómezei ütközet is, hogy azután a XVI. század­ban bekövetkezzék Magyar­országon á mohácsi tragédia, amely után három évvel már állt a maricai Musztafa pasa hídja. A mai technika diadala Itt Szvilengrádnál — erede­ti nevén a „Selyem városa.” — most új híd épült a törté­nelmi emlékekkel megtűzdelt vidéken, a Musztafa pasa híd­ja közelében. A bolgár—török határon, a Marica folyó fölött új vasúti hidat építettek. Ez a híd már a mai technika diadala: az első hegesztett acélhíd a Marica fölött és egyben Bulgária második leg­nagyobb hídja. Acélszerkeze­te 400 m hosczú és 800 tonna súlyú; 10 betonpillér tartja. A szerelést új módszerrel hajtották végre: eiőre lefek­tetett síneken mintegy 50 méternyire megközelítették az acélszerkezet-blokkokkal a híd kezdőpontiát. Itt követ­kezett az úgynevezett blokk­szerelés és ezután görgős csapágvrendszerrel 10 tonnás emelő segítségével helyezték el a ké'z hídrészeket az ala­pokra, majd. a munka utolsó mozzanataként, elhelyezték a sínpárokat Ezt a szerelési módszert először alkalmaztál» Bulgáriában. Lakásépítkezés Európában 1969-ben Svédország Dánia Hollandia Svájc Szovjetunió Norvégia Franciaország Spanyolország NSZK Románia Nagv-Bri tannin Belgium Csehszlovákia Ausztria Lengyelország Maevarország Jugoszlávia Olaszország Bulgária Írország NDK Megjegyzések: Az egyes or­szágok sorrendiét az ezer la­kosra jutó új lakások számá­Az 1000 lakosra A jutó lakások szá­ma i3,7 a) 10,1 (2> 9,6 (3) 9.5 (4) 9.4 (5) 8.6 (6) 8.5 (7) 8.2 (8—O) 8.2 (8—0) 7,2 (10) 6.9 (11) 6.9* (12) 6,7 (13) 6.6 (14) 61 (15) 6 0 (16) 5.9 071 5.5 (18) 5,4 (19) 4 8 (20) 4,1 (21) lakóhelyiségek A lakások átlagos Fürdőszoba ótL alapterülete (tuss, vagy fürdő­száma (m2) kád %-ban) 3,8 (10) 4,4 (6—7) 5.2 (2) 4.3 (8) 3.6 (11) 5.4 (1) 4.4 (6—7) 4.6 (5) 5.0* (3) 3.4 (12) 3.0 (14—15) 3.1 (13) 3.3 (14—15) 2.1 (18) 4 0 (9) 2.4 (17) 5,0 (4) 2 ,5 (16) 79.9 (5) 107,7 (2) 45.5 (14) 86 0* (4) 76.5 (6) 71.5 (8) 45,2 (15) 142.6 (1) «8.6 (9) 75.5 (7) 52 7 (13) 62.5 (10) 57.9 (12) 61 4 (11) 87.8 (3) Központi fűtés %-ban 96,5 (10) 100 (1) íoo a—s) 80 (4) 98,9* (6) 74,2* (5) 98.7 (8) 9,4 (12) 100 (1—3) 90 (2) 100 (1—3) — 98.8 (7) 98,3 (3) 97.3 (9) 53.1 (7) —— —r­P8.7*(ll) 29 4 (10) 54,3 (13) 17 9 (11) 62.6 (12) 33? 19) 99 9 (4—5) 41.3 (8) 99,9 (4—5) 66.9 (6) nak figvelembevéte’ével állí­tottuk össze; zárójelben kö­zöljük a különböző mutatók­kal kapcsolatban sorrendet kialakult Valamennyi adat 1969-ből származik, a csillaggal (*) jelzett adatok 1968-asok. Történelmi találkozás a Marica fölött

Next

/
Oldalképek
Tartalom