Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

1971. Január 24. SZOLNOK MEGYEI NEPLAF 9 Visszafelé folynak majd a folyók Áz olasz kommunisták kettős évfordulója Helikopter a mocsár fölött — Merész terv a megvalósulás küszöbén — Fizetnek a vízierőművek Az alacsony fák lassan el­fogytak, s a terepjárót hatal­mas szál vörösfenyők vették körül, mintha mélyen a föld­be vert vasoszlopok között jártunk volna. — Azt hiszem, túljutottunk m mocsaras részen. Innen már csak egy kőhajításnyi- ra van a magassági pont, — fordult felénk Szergej Vorob. jev, a főfúrómester — ám be sem tudta fejezni a mon­datot, amikor megnyílt a föld a lánctalpak alatt, s a te- terepjáró a fúróberendezés­sel együtt visszatarthatatla- nul süllyedni kezdett az in­goványos talajon. Végülis este lett, mire a fúróbrigád elérte a 371-es magassági pontot Mindenki holt fáradt volt. S mégis, a reflektorok fényénél szó nél­kül hozzáláttak a szereléshez. Nem csoda: ez volt az utolsó fúrás a terv szerint amelyet hihetetlen nehézségek árán 8 hosszú év munkájával haj­tottak végre a tajga sűrűjé­ben. Krónikus vizhiánY Köztudott, hogy a Föld víztartalékai évről-évre je­lentősen csökkennek. A Szov­jetunió európai és déli terü­letei, — ahol a lakosság 80 százaléka él — az összes fo­lyók 14 százalékának vizét gyűjtik csak össze, s azért már most is vízszükségben vannak. A következő évti­zedben a nagyarányú talaj­javítási program végrehajtá­sával a helyzet csak rosszab­bodik: az Aral-tó és a Kasz- pi-tenger szintje csökkenni fog. Azért, hogy mindez ne kö­vetkezhessék be, szovjet tu- dósok már a harmincas évek­ben felvetették az északi és a szibériai folyók „megfordítá­sának” gondolatát. A külföldi újságok annakidején képte­lennek minősítették a tervet 1961 márciusára azonban a „Hidroprojekt” tervező- és kutató intézet kidolgozta azt a tervet, amelynek végrehaj­tása után Pecsora és Vicseg- da folyók vizének egy része az Azovi- és Kaszpi-tengerbe ömlik. A terv jóváhagyását követően Viktor Csisztyakov kutatómérnök vezetésével expedíció indult a Pecsora- Káma medencéjébe. hogy kijelölje a megépítendő csa­tornák helyét. A brigád, amelyről a be­vezetőben szóltunk, majd’ minden fontos objektumnál dolgozott, Ok végezték a jak- sai gát próbafúrásait. A Jak- sa falu közelében épülő gát irányítja majd a Pecsora vi­zét a Pecsora—Kolvin-csa- tomán át a Káma folyóba. Kijelölték a Pecsora—Vicseg- da csatorna vonalát, amely még egy helyen összeköti majd a két folyót. Kijelölték a Vicsegda—Káma-csatornát is, amelyen át évi nYolcmilliárd köbméter víz folyik az északi folyóból a Kómába. Megnéztük a térké­pen: az első és utolsó zász­lócska között több, mint ezer kilométer a távolság! S minden kilométerért újabb csatát kellett vívniuk a ter­mészettel. A brigádtagok átlag élet­kora 23 év, az egész expedí­cióé 26; a munkások többsé­ge tartalékos katona. Borisz Satyilev őrvezető egy csendes kisvárosban szolgált a Fekete-tenger partján. Jó munkát, szépen berendezett lakást kínáltak neki, de Borisz unta a meleg éghajlatot. Északra kívánko­zott. Most a brigád égjük legjobb műszakmestere. Meg­találta a helyét, beilleszke­dett a közösségbe a többi katona is. Alekszej Uszov őr­vezető (a legjobb sofőr az egész expedícióban), Anato- lij Sutnyakov, a volt határ­őr, Vaszilij Romanov raké- tás, Anatolij Malvesev és Nyikolaj Prohorov harcko­csizok. Egyszer a brigád azt a fel­adatot kapta, hogy derítsék fel a Milvinszki-mocsarakat. A terv szerint ebben a tér­ségben nem folyna munka, a Pecsora—Vicsegda-csator- na megkerülte volna a mo­csarat. Az expedíció vezetője azonban elmondta a brigád tagjainak: ha sikerül bebizo­nyítani, hogy a csatornát át lehet vezetni ezen a terüle­ten. ez nagy pénzmegtakarí­tást tenne tehetővé. Repülőtér a mocsárban Elindult tehát a brigád fel­deríteni a mocsarat Rögtön az első napon úgy elsüllvedt két traktor, hogy tízméteres kutatórudakkal sem érték el azokat. Elhatározták, hogy helikopterrel derítik tel a terepet. Előbb fát szállítot­tak a mocsárhoz, három ré­teg gömbfából tíz méteres „repülőteret” építettek s ez­után szállították át a beren­dezéseket. Négy hónapot töl­töttek a mocsaraknál, mosto­ha körülmények között Még az ivóvizet is helikopteren kellett ideszállítani. Annál nagyobb örömet szerzett az eredmény: bebizonyosodott, hogy át lehet vezetni a csa­tornát a mocsáron. Az expedíció főhadiszállá­sán feszült a légkör. A kuta­tók a csatornarendszer utolsó létesítményének, a Kolvin melletti vízi csomópontnak a felderítését szeretnék mi­hamarabb befejezni. A het­venes évek végére már észa­ki víznek is el kell jutnia.a Kaszpi- és az Azovi-tengerbe. KÉT NAGY ÉVFORDULÓRÓL emlé­kezett meg ezekben a napokban az olasz munkásosztály: 1921. január 21-én, Li- vornoban alakult meg az Olasz Kommu­nista Párt; 1891. január 23-án született Antonio Gramsci, az első nagy olasz mar­xista forradalmár, az Olasz Kommunista Párt megalakításának legkiemelkedőbb alakja, Gramsci, és közvetlen harcostársai — Togliatti, Terraccini, Montagnana — érdeme az, hogy az első világháború ide­jén és a húszas évek elején a marxizmus —leninizmus behatolt az olasz munkás- mozgalomba. Mikor a Nagy Októberi Szo­cialista Foradalom új időszakot nyitott az emberiség életében, Gramsci és harcos­társai felismerték, hogy az olasz munkás- osztály nem juthat előre harcában for­radalmi párt nélkül. Az Olasz Kommunista Párt megalaku­lása a szocialista pártok tehetetlensége miatt az olasz társadalom mélyreható szükséglete volt. Az OKP akkor jött létre, amior a tőkés rendszer a háború és az Októberi Szocialista Forradalom nyomán mély válságba került. Ebben az időben az olasz munkásosztálynak olyan pártra volt szüksége, amely egységes forradalmi elméletet vall, amely kijelöli a demokrá­cia védelmének stratégiáját. Az új pártnak a fegyveres fasiszta erő­szak viharában és a szocialista párt bé­nító, reformista politikájú ellenére kellett szerveszkedését és a tömegek megnyerését megvalósítania, Gramsci vezetésével ne­héz ideológiai és politikai munkával kel­lett a pártból marxista—leninista szerve­zetet teremtenie. A fasizmus elleni harc volt az a próba­kő, amelyen az új forradalmi munkás­párt felmérhette történelmi funkcióját, politikai álláspontjának helyességét, a tö­megek irányítására való képességét. Az OKP nagy érdeme, harcra mozgósító tette volt, hogy amikor az 1926. novemberi rendkívüli törvények eltörölték a demok­ratikus rend utolsó maradványait is, ki­jelentette: a fasizmus elleni harcot foly­tatni kell. A harcnak a munkásosztályból kell kiindulnia és a lakosság minden olyan rétegére ki kell terjednie, amelyet a zsar­nokság kizsákmányol, elnyom és megaláz. A FASISZTA DIKTATÚRA elleni meg­alkuvás nélküli harcban az olasz kommu­nisták rendkívüli hősiességet tanúsítottak és mérhetetlen áldozatokat hoztak. A kü­lönbíróság 4671 elítéltje közül 4030 kom­munista volt, s ezek összesen 23 ezer év börtönbüntetést kaptak. Áldozatul esett Antonio Gramsci, a párt megalapítója és vezére, akit 20 évi börtönre iléltt’k. Ez az ítélet Mussolini fasiszta dik tátc r szemé­lyes követelésére született: „flffefy kell aka­dályoznunk ennek az agynak a. működését 20 évre” — mondta MussoVM,. Gramsci az embertelen szenvedések kiővetkeztében fogságának tizedik esztendei é ben meghalt. Mussolini akarata mégse ti ÜLjesült, mert Gramsci tízéves fogsága alaV.t is halhatat­lan értékű politikai, filozóf iai és esztéti­kai írásokat készített. Égéit z élete forra­dalmi kiállás volt a párt/j rt, a munkás- osztályért, az olasz népért. Példamutatása lelkesítette az egész párta! . A kommunis­ták példáját követve a fi' atalok ezrei so­rakoztak fel a szocializm.1 is eszméi mellett az ország életének tegsöt étebb éveiben is. Mikor Mussolini fasid nusa összeomlott, az olasz nép felszabad ító háborút kez­dett a hitlerista csapat«ik ellem. Itt is a kommunista párt adta 'ki elsőnek a felhí­vást a fegyveres harcins a partizán har­cosok nagy többsége a párt zászlaja, a Garibaldi brigádok lob ogója alatt küzdött. Az olasz kommunistái: nafjy véráldozatjo- kat hoztak. A 350 ezetr partizán közül 210 ezren voltak garibaldi isták:, a 70 ezer 93Q hősi halott közül 42 ezer 558-an. Az OKP a fegyveres harcok mell ett világos politi­kai irányt mutatott, mi tgmutatta, ki az ellenség, akire a asa% lásokat irányítani kell, megőrizte az egy l ég szellefmét, le­küzdve a pártok és gsop ortok önzését, ha­zafias és forradalmi bál torságot tanúsított. AZ OKP NAGY ERE lEME, hogy — fel­ismerve az ellenség táti /.adásának célját, — ellenakciókra szervezte az olhsz munkás- és dolgozó tömegeket„ Az egységért folyó harc sikerei tették U ihetővé, hogy hatá­sosan szembeszálljana k a rekació támadá­saival és újraszervez: lék a dolgozó töme­geket a demokratikv ,s fejlődés alapvető bázisának megteremt éséért A tavalyi köz­ségtanácsi választásd k eredménye bizonyít­ja, hogy az OKP ji :lentősen növeli befo­lyását a tömegek kf özött. Jellemző adat a párt befolyásának : növekedésére, hogy az 1946-os parlamenti vállasztásokon 4,3 mil­lió, az 1968-as vál asztásokon pedig 8.5 millió ember szavazott a kommunista pártra. A Gramsci és forradalmár társai által egy fél évszázada létrehozott OKP ma már olyan politikai tényező az olasz tár­sadalomban, amelyn.ek szava mind na­gyobb súllyal esik. latba az országos politika megformálásánál. A magyar kom­munisták forró osztálytestvéri üdvözletü­ket küldik az 50 éves évforduló alkalmá­ból az olasz kommunistáknak. HOL ÉLNEK JOBBAN ? Összehasonlítás az és az DISZK Az ec«et világbajnoka Rolf-Dieter Kellner a vi­lág legjobb festője. A stut- garti születésű német fiú mindössze 20 eszendős. Mi­után az apja által kiképzett iparos szakmájában 1969-ben megnyerte az NSZK díját, 1970 novemberében a XIX. Nemzetközi Szakmai Verse­nyen vett részt Tokióban. Tizenöt nemzet kétszáznyolc- van fiatqiemb°re harminc szakmában mérte össze ere­jét a japán fővárosban. A szinte egyforma képességgel biró festők között különösen nagy harc alakult ki, s en­nek következtében az ezüst és bronz érmet kétszer is ki kellett osztani: egy svájci­nak és egy belgának illetve egy írnek és egy spanyolnak. Az aranv^rmos Rolf-Dieter 24 óra helyett 20.5 óra alatt ját. Két lemezt kellett meg­alapoznia, kiképeznie, elő­lakkoznia. csiszolnia majd pedig a végső lakkozás befe­jezése után egy írást, egy jelvénvt és a japán zászlót kellett ráfesteni. Mindent papírból A Szovjetunióban is egyre inkább bővül a papír fel- használásának köre. Ruhát, fehérneműt, ágyneműt és ta­karót készítenek belőle. Ez a papír azonban különbözik a megszokottól. Tapintásra lágy és pamutszövetre emlé­keztet, de van selyem- és gyapjúutánzat is. Bármilyen színűre festhető, hő- és víz­állóra impregnálható. A papírruha és fehérnemű higiénikus, gyártása egysze­rűbb és a textilneműknél ol­csóbb. Varrás helyett vízál­ló ragasztóval is összeállít­ható. A közelmúltban megjelent a mosható, kifőzhető, vasal­ható papír. Harminc alka­lommal tisztítható. Készíthe­tő belőle ejtőernyő és bő­rönd, valamint hőszigetelő a kazánoknál és csővezetékek­nél. Ismeretes, hogy a papír nem vezeti az áramot, szá­raz állapotban nagy az el­lenállása. Ugyanakkor ha ve­zetőképes fémmel (alumíni­ummal, ólommal) keverik, vezetőképessé válik. Telefon­membrán, kábel-ólompán- cél készíthető belőle. A papír tartóssága az ele­mi szálak hosszától és hely­zetétől függ A szovjet kuta­tók olyan szieetelőpapírt ál­lítottak elő, amelyben a szá­lak hosszában és keresztben egyenletesen helyezkednek el; ezzel jelentősen Növek­szik a szigetelőpapír tartós­sága. Az egész társadalmat érin­tő szociális rendelkezések lét­rejöttének és végrehajtásának adatai érdekes összehasonlí­tási alapot nyújtanak az NSZK és az NDK szociális helyzetének és társadalmi fej­lődésének vizsgálatánáL Az adatokat az ENSZ statisztikai évkönyve is közzétette és a nemzetközi érdeklődés számos tanulmányban részletező cikkben nyilvánult meg. Az NDK-ban a nők évtize­dek óta követelt egyenjogúsá­Negyedik Az NDK a fiatalok szak­képzése terén is messze el­hagyta Nyugat-Németorszá- got. Az NDK-ban egy szakis­kolai tanerő átlag 31 tanuló­val foglalkozik — Nyugatné­metországban 85 fő az átlag A tudományos-technikai for­radalom követelményeivel számolva az NDK-ban a kö­vetkezőképpen oszlik meg az általános iskola 10. osztályát elvégzett ipari tanulók tan­anyaga: 43—62 százalék szak­mai gyakorlat, 31—50 száza­lék szakelmélet és 7 százalék általános műveltség. A Szö­vetségi Köztársaság szakisko­láiban a szakmai gyakorlat 84,6 és a szakelmélet 15,6 szá­zalékkal szerepel a tananyag­ban. Az általános műveltség számára egyetlen órát sem tartottak fenn. Mint a nyugat­német szakszervezeti ifjúság tagjai mondják: még a nagy­ga a társadalmi élet minden szintjén teljes valósággá vált: az NDK Népi Kamarájának 500 képviselője közül 129 nő; — a nyugatnémet szövetségi gyűlés 518 képviselője között csupán 34 nő akad. Az NDK- ban az asszonyok és lányok már régóta azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapnak, a Szövetségi Köztár­saságban a munkásnők és női alkalmazottak azonos mun­káért a férfiak keresetének csak 60 százalékát kapják. és 22. hely üzemekben is kizárólag „szak­idiótákat” nevelnek. A művelődési, tudományos és nevelési célokra fordított összegek tekintetében az NDK világviszonylatban a 4., • 'a Szövetségi Köztársaság a 22. helyen áll. Az UNESCO egyik jelentése kimutatta, hogy az NDK-ban évente és lakosonként 79 dollárt fordí­tanak művelési és tudomá­nyos célokra, a Szövetségi Köztársaságban csak 27 dol­lárt. Az NDK-ban az általánosan képző politechnikai oktatás mind a 2,6 millió iskolaköte­les gyermek számára kötele­ző. A középiskolák túlnyomó része 1950 után épült és 1975- ig további ezer középiskola építését tervezik. 1969-ben egy tanerőre 18.7 tanuló ju­tott, az osztálylétszám 26,8 ta­nuló volt. Társadalombiztosítás és egészségügy A társadalombiztosítás és egészségügy tekintetében az NDK világviszony latban ugyancsak az elsők között van, Nyugatnémetország vi­szont az utolsók között foglal helyet. Az NDK-ban nincse­nek — mint Nyugatnémetor­szágban — 2., sőt 3. osztályba sorolt biztosítottak, hanem az összes dolgozók a társadalom- biztosítás egységes rendszeré­be tartoznak és egyenlő keze­lésben részesülnek. A bizto­sítási díj 1945 óta változat­lanul 600 márka bruttó­jövedelemig 10 százalék. Ha például egy szakmunkás ha­vonta 900 márkát keres, 60 márka társadalombiztosítási járulékot fizet. Ez a biztosítás a nem dolgozó családtagokra is kiterjed. Nyugatnémetor­szágban a hasonló jövedelmű szakmunkás társadalombizto­sítási díja 117,37 márkára emelkedett. Az NDK-ban in­gyen kapják a biztosítottak a gyógyszert. Nyugatnémetor­szágban teljes egészében vagy részben ki kell fizetniök az árát. Átfogó előzetes rendszabályokkal sikerült az NDK-ban olyan fertőző betegségeket, mint a diftéria, a gyermekbénulás, vagy a kanyaró, gyakorlatilag felszámolni, vagy erősen hát­raszorítani. Nyugatnémetor­szágban eme nincs példa. Ott még ma is 46,4 tbc-megbete- gedés esik 10 000 —kosra. Az NDK-ban a tbc-betegek szá­ma 1950 óta 56,8-ról 9-re csökkent. Az NDK-ban a csecsemő- halandóság az élveszüle- tések 2 százaléka alatt van. Nyugatnémetor­szágban nemcsak hogy a cse­csemőhalandóság magasabb, hanem a munkásgyerekek számaránya is meghaladja ebben a viszonylatban 40 szá­zalékkal az átlagot. Az NDK- ban évente és lakosonként 299 márkát fordítanak egész­ségügyi célokra — Nyugatné­metországban 94 márkát. KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom