Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
1971. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ne nekem kcszönje Ez egyszer nem a tévé népszerű Gusztávja tesz hitvallást valamelyik új árucikk csalhatatlan tulajdonsága mellett. Az újságíró üzen az ismert mondattal D. Sándor idős szamunkásnak, akinek panaszos ügyében járt el a a vállalat szakszervezeti bizottságánál. Nem volt „nagy ügy”, elintézése könnyen ment. A panaszos levelében mégis megköszönte a közbenjárást. Ezúton üzenem kedves D. Sándor, hogy nem jár ezért semmiféle köszönet. Társadalmi rendszerünk kialakította azokat az erkölcsi normákat, amelyek természetessé teszik, hogy amikor segítségünket kérik és jogos a panaszuk, hát segítünk. Ügyének elintézését tehát ne nekem köszönje. Inkább én köszönöm, hogy ön, aki — ahogy munkahelyén elmondták — 31 éves munkaviszonya alatt még soha nem kért senkitől semmit, lapunkat tüntette ki bizalmával. I. A. A harisnya ára Napok óta nyugtalanít. Elmondtam már közeli barátnak, minden ellen lázadó ifjúnak, világgal- magával megbékélt öregnek. Még senki nem tudott megnyugtatni. Néhány napja történt. Vidám, külföldi turisták jártak egy nagyvállalatunknál. Megnézi mire képesek a magyarok a szocializmusban ? Jól érezték magukat az idegenek, a hazaiak sem fukarkodtak a vendéglátásban. Mondogatták milyen jó a barátkozás. Különösképpen azzal az országgal, ahová eljut a nagyvállalat sok terméke. Nem, nem azt akarom írni, hogy folyt a pezsgő, ömlött a konyak. Nem is lenne igaz, ilyesmi nem történt. A vendégek ott étkeztek a vállalati ebédlőben, azt a menüt kapták, amit a munkások is fogyasztottak aznap. Legfeljebb az ebéd utáni fekete, szivar volt ráadás. Az meg kinek tűnne fel? A külhoniak ebéd után járták a műhelyeket, valóban megnézték hogyan dolgoznak az emberek. Időnként meg-megálltak egy-egy gép mellett, kérdezgették a munkásokat mit keresnek, hogyan élnek? S a búcsúzásnál vezetőjük a zsebébe nyúlt. Kihúzott egy golyóstollat, egy díszes noteszt, s emlékül a beszélgetőnek adta. Aztán tovább mentek. Olyan műhelybe, ahol csupa nő dolgozott. Fiatalok, szépek, kedvesek. Ebben a női részlegben izzadt meg a legjobban a tolmács. A csoport vezetője is itt nyúlt legtöbbször zsebébe. Először egy serdülő kislánynak adott át egy valódi külföldi szájrúzst. Aztán egy fiatalasszonynak díszes mütyürt, klipszet. Majd a műhely vezetőjével váltva néhány szót, neki egy tasakot. Az is fiatal, csinos nő. örömében fülig pirult, aztán igazi magyar menyecske frissességgel, csókkal viszonozta az ajándékot. Egy pár nylonharisnyáért Bennem, a turisták mögött baktatóban nagyon furcsa érzés született ettől. Én a műhelyvezető nevében spórolnék a csókkal. Talán már a rúzstól se hatódtam volna úgy meg. Ilyesmit szívesen elfogad az ember családja tagjaitól, esetleg még jóbarátnőjétől, na de egy külfölditől? Meglehet, hogy az én gondolkodásom, ítéletem avult? A lázongó fiatalember is, — akinek esőnek meséltem — megvonta a vállát: szót sem érdemel. A békés öreg nyugtatgatott; több is veszett már Mohácsnál... De beszéltem egy idős munkásemberrel is róla. Meglepődött. — Tényleg így volt? — a fejét ingatta, — hát az önérzetnek már alább szállt a taksája a nylon- harisnyáénál? — sö — A bürokrácia torz mosolya En ha mosolygós arcot látok, úgy érzem magam, mintha kertb-n jÍrnék, virágok között. Nekem a mosoly virág az arcokon. A minap is láttam egy arcot mosolyogni. A képernyőn, a tele vízi ban mosolygott. Egy pana zos ügyek nyomában járó műsorban tűnt fel. Osztályvezető volt, és mos'l go‘L Közben arról beszélt, hogy mennyire megriadhatott az az ügyfél, aki kézhez kapta a pénzbüntetését elzárásra változtató, azaz börtönben letöltendő büntetésről szóló hatósági határozatot, mert nem fizetett. Mosolyogva mesélte, hogy régi bevált módszer ez. \z ügyfelek Ilyetén való meg- riasztása mindig ered- m;myi j»r. ’VTcgij'dnek a börtöntől és fizetnek. Valóban aki bűnös ^zr^sen. illetve előzőleg riadjon meg, ha kell. Csakhogy ez esetben egy kétgyermekes családanyára ijesztett rá a hivatal. S közben mosolygott. A hivatal szigora egy jogtalanul büntetett családanyát ért. Néztem az osztályvezető arcát, amint beszélt és mosolygott. Ez az arc nem virágzott. A mosolya nem színesítette az arcot, hanem ostobán elrútította. Néztem és eliszonyedtam. Ez a mosoly egészen felsebezte a bensőmet. Es ahogy jobban figyeltem, észrevettem, ez az arc felülről mosolyog. Lefelé. Itt a bürokrácia mosolyog. És ha a bürokrácia mosolyával találkozom, bárhol és bármikor. nTnd'z úgy érzem, mintha olyan kertben járnék, ahol virág helyett kóró, bogáncs, dud- va terem. V. M. Epítőanyagiparunk helyzete és a fejlesztés problémái Közismert, hogy az elmúlt években a feszültségek bizonyos mérvű növekedése jellemezte a beruházási piacot Ez mindenekelőtt abból adódott, hogy főként az építőipari megvalósítás iránt évről évre nagyobb fejlesztési igényeket támasztottak, mint amennyinek a teljesítésére lehetőség volt. Az ebből adódó gondok megítélésénél nem mellőzhető ar a körülmény, hogy az építő szervezetek — vállalatok, szövetkezetek — anyagszükséa'e- tének kielégítésére mi’ven lehetőségek álltak rendelkezésre. A vizsgálat a Beton- és Vasbeton ,/ári Művek szolnoki épületelemgyárára, a Szó tnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatra, az állami építőipari vállalat poli- gon-paneiüzemére és az Alföldi Szilikátipari Vállalatra terjedt ki, minthogy a megyénkben települt építőanyagipart ezek . képviselik. A BVM múlt év elején átadott épületelemgyára a teljes kapacitását tavaly csalt 42 százalékban használta ki. a téglagyártásnál 86, a cserépgyártásnál pedig 80 százalékos kapacitás-kihasznáAz elemgyámál tartós anyagellátási zavarok vo’tak a múlt évben, s ezeket a vasúti szállításban előfordult nehézségek csak súlyosbították. Emellett a betoneyár automata vezérlőrendszerében sorozatos műszaki hibák adódtak, s amíg ezeket el nem hárították, kézi vezérléssel csak mintegy 50 százalékos kapacitás-kihasználást tudtak biztosítani. A mozaiklapgyártó berendezésnek ugyanakkor ki sem küszöbölhető konstrukciós hibája van — s noha a szállító nyugatnémet cég ezért kártérítési kötelezettséget Közelebbről tehát az a kérdés: hogyan állt helyt az építőanyagipar, és milyen lehetőségei, kilátásai vannak a fejlesztésre a negyedik ötéves terv időszakában. A Szolnok megyében települt építőanyagipar helyzetét a múlt év utolsó hónapjaiban tüzetesen vizsgálták a Beruházási Bank megyei fiókjának szakemberei, hogy az előbbi kérdésre választ kapjanak. A vizsgálat tapasztalatait, tanulságait — kérésünkre — az alábbiakban összegezte Vékes Sándor, a bank megyei igazgatója. lást értek el vállalati átlagban 1970-ben. A poligon- panelüzem 88 százalékos teljesítménnyel dolgozott a múlt évben. Ennél meg kell jegyezni, hogy az évi 400 lakásra garantált kapacitással szemben az idén már 512 lakás oanelszükségletét tudia gyártani az üzem a termelés intenzifikálása révén. A kapacitástól való nagymérvű elmaradás kedvezőtlenül hat az elemgyár jövedelmezőségének alakulására, s ugyanez állapítható meg — bár mérsékeltebben— a tégla- és cserépipamál is. vállalt — a berendezés emiatt csak minteg/ 70 százalékos kapacitás-kihasználásra képes. Az elemgyárnak e körülmények folytán az idén is gyártási nehézségekkel — következésképp hátrányos gazdálkodási eredménnyel — kell számolnia. A kedvezőtlen időjárás — a hosszan elhúzódó tavalyi tél — hátrány-s vo’t a tégla- és cserépiparra. Emiatt az agyagbán'-ákból sokáig nem nyerhették ki a nyerstéglához szükséges alapanyagot. s így az égetőka-aeitás is k'haszné’ntlan maradt. A vállalat 16 gyára közül egyébként csak a kisújszállási és a kunszentmártoni korszerű, a másik 14 viszont elavult technológiával és régi berendezésekkel dolgozik. A létszámhiány miatt ezt az evet is rosszul kezdték, mert nyersiéglakészletüK — csak mintegy fele az optimális szükségletnek. Az állami építőipari vállalat poligon- panelüzemének műszaki és termelési helyzete Kiegyensúlyozott, bár tavaly a belső anyagmozgatás elégtelensége is közrejátszott — a gyakorta súlyos anyag- ellátási zavarok (főként ka- vicshiánv) mellett — a kapacitás nem kellő kihasználásában. Az Alföldi Szili Kátipari Vállalat nagyon sokrétű profillal. kedvezően alakuló jövedelmezőséggel, kiegyensúlyozott termelést folytat. — Megfelelő anyagi lehetőség mellett jelentős fejlődést is elérhetne, de a vállalat saiát ereie ehhez kevésnek bizonyul. Ml kel lent* az előbbre ju áshux? Az épületelem gyámál fontos feladat a műszaki hibaforrások megszüntetése. M s- reszt itt Is. — de a sürgető Korszerűsítés mellett — a téglaiparnál is, a termelés gazdaságosságának megjavításával olyan jövedelmezőségi feltételeket kellene teremteni, hogy ezáltal a szükséges létszám biztosítható legyen. A mesveí tégla- és cseréo- ipari vállalat lehetőség szerint tervez is további rekonstrukciókat: e2enbelül a kunszentmártoni téglagyár föld- gáztüzelésre való átállítását valamint az abonyi téglagvár rekonstrukcióját. — amellyel évi 18 millió tégla gyártásához szükséges kapacitást hozna létre. Ez a mennyiség a jelenlegi termelés egvti ede. Emellett egv krv/é»h'okK- gyártó üzem létesítését is tervezi a vállalat Kisújszálláson. Film a Jászságtól Újabb Szolnok megyei film forgatására készül a MAFILM: Borhy Anna készít filmet a jászberényi Hűtőgépgyárról. Két, egyenként 20 perces dokumentumfilm készül; az egyikben a gyár eseményekben gazdag történetét örökítik meg filmszalagon, a másikban azt szeretnék bemutatni, hogy az egyre feílődő nagyüzem hogyan hat a jászsági tái képének és az a tájon élő emberek gondolkodásmód iának és életformájának alakulására. A dokumentumfilm tehát átfogja maid a Jászság egész terü'etét: h'sz a f lmben helyet kannak a fióküzemek is, így például Jászboldogbáza és Jászárokszállás is. A forgatókönyvek Romhánvi András szkmai tanácsadásával készülnek, illetve készülék, s a fp lm eaves részei már készen várják az újabb forgatás eredményeit. Mindkét film előre’á'hatóan az év végére készül eL Százkét rendezvény A Magyar Agrártudománvl Egyesület megyei szervezete tavalv mindössze százküenc- vennéey aktív tagot tartott nyilván. Kicsi ez a szám. különösen akkor, ha tudjuk: a megvében do’eozó mezőgazdasági szakemberek száma jóval meghaladja az ezret Az 1970. évi egyesületi munka mégis arról ad számot. hogy eredményesen dolgozik ez a kis létszámú szervezet. A he'vi csoportok közül különösen a iászsáalak dolgoztak kiemelkedően Evek óta fgv tavalv is. nagy érdeklődés kíséri rendezvéovü- ket. a jászsági agrárnanokaT, ahol tudemáovos előadások, kkíkfogi-lko-ásoi- keretében adnak táíékozta+ást a szakembereknek aj áRoltik kiválasztott leefon+osabb ké-Hé- sekről. A jászságiak rVéldZia nvnmári a ta»ai/-s»pn+m?i.-iási és a kanenpí i-.oi.ri »söpört is iól dolgozott tavaly, • ✓ A kevés taglétszám, s a helvi csvnorí»k szűk köre j ellenére ig eli‘/rneréqre rnél*ö j az i0”0 ’'»ti végzett egyesü- I leti munka. Av elmaradd* okai Műszaki hib 'k es anyaghiány Egy panasz nyomában: Amikor senki sem hibáztatható Légi határaink rr rr • őrzői Az elmúlt évek során feltűnően sokat javult néphadseregünk vadászlégierejének harci készenléte és akcióegv- sése. Rövid idő alatt felére csökkent a teljes harckészültséghez szükséges átlagos idő és lényegesen megnövekedett a bonyolult viszonyok között is bármely feladat végrehajtására képes vadász- renülők száma. Ebben nagy szerepe van a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolának, ahol a hajózók megtanulták a repülés alapiait Képzett tanárok, korszerű eszközök segítik őket szép és nehéz feladatuk végrehatásihoz szükséges tudnivalók els®iátításáhan A főisko’án végzettek közül sokan zárkóztak fel az utóbbi években idősebb tárnáikhoz és váltak teljes értékű harci repülővé A légierőnél szolgálók felkészültségének tökéletesedését jól érzékelteti az a tény, hoev ugrásszerűen megnövekedett a különböző jellegű, különböző seheseácű és magasságú légi célok sikeres elfogásának aránya, s az elfogás biztonsága. Természetesen ez nem csupán a vadászszorPnl’z'ávg’ függ össze, ’-a* nem a föld* irá——f,< szolgálat meehfzhstá-£»£t valamint a repülőteohnika tökéletesedését és korszerűsödését is hűen tükrözi. Szandaszöllősön az elmúlt év márciusában az Ady Endre és a Táncsics Mihály utcákban is elkészült a vízvezeték. A két utca lakói örültek is neki — egészen novemberig. Akkor ugyanis a Szolnok városi tanács vb közlekedési és építési osztályától határozatot kaptak, amelvben 2776 forint megfizetésére kötelezték őket az utcai nvomó-vízvezeték megépítéséért. A tanács illetékes szervei — mint idős Szekálj András és György Antal szerkesztőségünknek küldött levelében elpanaszolja — a várható költségekről a k l utca lakóit nem értesítették előre. A munka megkezdése előtt volt ugvan egv megbeszélés, amelvet Kugler Gvu- la tanácstag tartott de akkor csak a Is kossá g részéről végzendő társadalmi mnnVá-/- voJt S7Ö. ,,A két utc : lakóinak 96 százaléka tsz-nmigdUas havi 5—600 forint. —- írják a Panaszosok. — pi-hői nem t^é^uk * költséfloppt or** sem, fl'i hfy^rtz/rs h/ff IrflZ* *>**>?• e'*» a vízvezeték megépíA lakók panas'-áből egy- irf«1>nűen az derül ki. bogV Kugler G-n la a hibás mert előre nem közölte, hogy a vízvezeték építéséért fizetni kell. Valójában azonban a tanáé-tag nem te/s-et semrn ről — Négy éve vagyok tanácstag abban a körzetben és azalatt kiharcoltam, hogy bővítsék a villanyhálózatot, járdát és vízvezetéket építsenek a két utcában. Engem bánt a legjobban, hogy ez az utóbbi dolog ilyen balul ütött ki. Sokan felkerestek már ebben az ügyben, de segíteni sajnos nem tudok. A vízvezeték építésének megkezdése előtt összehívtam a két utca lakóit és valóban csak a társadalmi munkáról beszéltem. Az előző években ugvanls lakóknak nem kellett a közművesítésért fizetni, a költségéket a tanácsok fedezték. Kugler Gyula tehát nem hibáztatható, de éppúgy nem rétlen a rárosi tanács sem A rend°1et kimond!* hogy „A tulajdonos által fizetendő összegéi az fZ’rSélpej rárosi (kerületi, köztéri) takács v*orrhnitő bi*ott*óaának érdtégünyi szakio/*»oosás{ szeme — az e rendelet mellékletében login1* i-e-efek va-att — réti ki és kö~li az érdekeltekkel”. A Szolnok váróéi tanács végrehajtó bizottsága határozata a lakossági hozzájár rulás mértékét vízvezeték építésénél a „D” övezetben — a szóbanforgó két utca ide tartozik — egységesen 3500 forintban állapítja meg. A közlekedési és építési osztály ebből az összegből leszámította a lakosság által végzett munka értékét és jogosan küldte ki a 2776 forintot követelő határozatot A két utca lakóinak anyagi körülményei valóban nem teszik lehetővé, hogy ezt az összeget a rendeletben meghatározott hat hónapon belül kifizethessék, éppen ezért haladékot kell kérni A rendeletnek ugyanis van egy pontja, amelv szerint „Ha a tulajdonos a hozzájárulást hat hónapon belül megfizetni nem tudja, kérelmére a városi tanács vb vámügyi szakigazgatási szerve — vagyoni és szociális körülményeinek, továbbá a megfizetendő összeg nagyságának HayplembevStelével — megeng-dbeti a h^z-átámlás összegének legfeljebb 2 év, beépített lakótelek esetében pedig legfeljebb 5 év alatt kamatmentes, vagy évi 6 százalékos (havi Ö.S százalékos) kamatferbes részletekben történő menti* zetésétZ, u~i % Su '