Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
» 1970. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 k-í serf—ítc-í KISS ATTILA RAJZA: KAMASZOK Táviratilag, A karácsonyi és az újévi ünnepek előtt gyakran halljuk a következő mondatot: „Én nem táviratilag, hanem levélileg szoktam barátainknak kellemes ünnepeket kívánni”. Vannak, akik úgy érzik, hogy nemcsak szokatlan a mondatban szereplő táviratilag és levélileg kifejezés, hanem hibás is. Többen németes kifejezésnek érzik a két nyelvi formát. Helyeselhetjük-e azonban a -lep, -lag rag keljes elkerülését? Semmiképpen. A régi nyelvben, a népnyelvben is gyakrabban szerepei a szóban forgó rag. A népköltészeti alkotásokban ilyen mondatokkal is találkozhatunk: „Kinek az ő szája csókolólag álljon...”, „Kinek az ő karja ölelőleg álljon” stb. Íróink, költőink is gyakran élnek vele. Gárdonyi egyik regényében ezt ‘ olvashatjuk: „A sáros úton a leány a sövény üstökébe belekapaszkodva odalaslag járja a német táncot...” (Aggy- isten, Biri). Illyés Gyulánál a hősleg forma nagyon kifejező, s jól teljesíti a reá szabott nyelvi szerepet Mikor kerülendő tehát a -lag, -leg rag használata? Elsősorban akkor, amikor a német -lieh (Brieflich!) végződés megfelelőjeként jelentkezik: levélbelileg, íras- belileg, egészségbelileg, sür- gönyileg stb. Furcsa lenne az a közlés is, amelyben arról értesülnénk, hogy a karácsonyi ünnepek ajándéki- lag, borilag és látogatásilag levélileg (!?) jól sikerültek. Az új esztendőben pedig állásilag és fi- zetésileg” is jobb helyzetbe szeretnénk kerülni. A mindennapi élet nyelvében elég gyakran találkozunk e ragokkal ellátott szavakkal, s a legtöbbször természetesnek tartjuk 'eient- kezésüket: egyhangúlag, valószínűleg, főleg, színleg, emberileg, határozatilag, esetleg, külsőleg, alkalmilag, rendőrileg, közigazgatásilag stb. A hivatalos iratokban a szóban forgó -lag, -leg rag az -s képzővel megtoldva bukkan fel igen gyakran: tárgyilagos, utólagos, nemleges, vagylagos, semleges, tényleges. Az -ó, -ő képzős melléknévi igenevekhez társulva a következő gyakoribb formákkal találkozhatunk és ismétcsak első sorban a hivatalos nyelvben s a hivatalos ízű felszólalásokban, beszédekben: állítólag, látszólag, pótlólag, békítő- leg, lehetőleg, kizárólag stb. Legutóbb azonban ilyen meghökkentő példákat is lejegyezhettünk: „A tagság forintilag (?!) is jól járt vele...” „Hivatalilag (!?) rendben találták papírjait...” Az Esti Hírlap (1966. ápr. 16. sz.) egyik levelezőjének írásában pedig ezt olvastuk: „...közegészségügyileg nem kifogásolható”. Remélem azt is helyeselni fogják, hogy ebben a cikkben szóltunk a -lag, -leg ragról, s nem cikkileg (!?) hívtuk fel a figyelmet a rag széles körű használatára. Dr. Bakos József MjjGYES LÁSZLÓ: FATANULMÁNY A tudomány forradalma az elmúlt évtizedben Megkérdeztük három tudományág egy-egy kiemeike- dő személyiségét: véleménye szerint az elmúlt évtizedben, tehát 1961—1970 között melyek voltak szakterületén azok a .legjelentősebb események, legfőbb eredmények, amelyek egyúttal megszabják a tudományág további fejlődését is. A biológiai tudományok legfontosabb eredményeit Dr. Szentágothai János egyetemi tanár, az MTA. Biológiai Osztályának elnöke foglalta össze. Dr. Szentágothai János A biológiai forradalom Ma már .szinte közhelyszerű mondás, hogy fizikai világképünknek e század első felében kiteljesült forradalmához a század második felében egy végső kihatásaiban legalább azonos, de talán a valóságban még jelentősebb „biológiai forradalom” csatlakozik. E „forradalom” első fegyvertényei elsősorban az ún. molekuláris biológiában általánosan ismertek: az életjelenségek egyik legfontosabb anyagai önreprodukciójának molekuláris alapját képező nuklein- savak szerkezetének tisztázása, a bennük rögzített genetikus, illetve fehérjeszintézishez szükséges információs kód megfejtése. Megoldódott az elmúlt évszázadban a primitív élő szervezet teljes nukleinsavláncának mesterséges kopírozása és az élő szervezetével teljesen egyenértékű mesterséges nukleinsav előállítása. Ezzel párhuzamosan az élő szervezetek számos építőelemének molekuláris szerkezetét és a bennük lezajló, fontosabb életműködéseket is kezdjük megismerni. Megismertük a kötőszöveti rostok molekuláris felépítését és remény van arra, hogy e rostok speciális féleségének — életünk egyik achillessarkának — a rugalmas rostoknak felépítését is felderítik. E rostok az erek nélkülözhetetlen alkatrészei és pusztulásuk az emberi életet korlátozó érbetegségek egyik lényeges eleme. Az élő sejtek részecskéinek a felépítéséről és működéséről rengeteg részadat jutott a kutató ember birtokába. Ezek — talán nem is a távoli jövőben — arra fogják képessé tenni az embert, hogy céltudatos aktív biomérnöki beavatkozással egyes eleinte kezdetlegesebb (baktériumok), majd magasabb- rendű élőlények (gazdaságilag hasznos növények és állatok, valamint kártevők) biológiai sajátságait érdekei szerint megváltoztassa. Ilyen beavatkozás lehetőségeire máris nagy szükségünk lenne, Az emberiség explóziószerű szaporodása, az igények emelkedése, az ipar és közlekedés fejlődése máris* súlyosan veszélyezteti az ember biológiai környezetének egyensúlyát. Lé.ünk három alapjának a levegőnek, víznek és talajnak az elszennyeződése félelmetes iramú és az emberiség létérdeke, hogy biológiai környezetünkről kevéssé szennyező vagy károsító módon gondoskodjék. Ehhez tartozik, hogy a félelmesen gyűlő és ártalmas hulladékok (papír, műanyag, gumi stb.) biológiai úton való megsemmisítéséről, illetve hasznos átalakításáról is gondoskodjunk, amihez új tulajdonságokkal bíró mikroorganizmusok kellenének. Az ember és környezete közötti természetes egyensúly megbomlása azonban azzal a veszéllyel is együttjár, hogy az ember az előállott helyzetben irracionális módon reagál: vagy agresz- szív cselekményekkel (függetlenül attól, hogy ezek egyes egyének, kisebb csoportok, vagy nagy hatalmat összpontosító uralkodó rétegek részéről jelentkeznek, bár ezek veszélyessége igen eltérő) vagy pedig a modem társadalmi és techikai fejlődést teljességgel negáló (pl. hippimozgalmak stb.) és attól elforduló mozgalmakkal. Mindkettő végzetes hatású lehet történelmi fejlődésünk mai helyzetében, ezért jobban meg kell ismernünk az emberi magatartás és cselekvés, ösztönéleti, érzelmi és értélmi- rugóit. Ebben a társadalomtudomány felé hidat képező tudományágak (pszichológia, szociológia) biológiai hídfőjeként az agykutatásnak van kiemelkedő szerepe. Az űrkutatás eredményeiről Nagy István György gépészmérnök, a METESZ Központi Asztronautikai Bizottságának vezetőségi tagja számolt be. Nagy István György Az űrhajózás évtizede Nem kell különösebb szakmai elfogultság ahhoz, hogy a most véget érő évtizedet az űrhajózás évtizedének nevezzük. 1971. áprilisában lesz tíz esztendeje annak, hogy Gagarin űrrepülése ejtette bámulatba a világot, s a múlt esztendőben már a Holdon leszállt Armstrong és Aldrin ragyogó tettét üdvözölhettük. De, hogy az asztronaiutika más eseményeiről se feledkezzünk meg, e tíz esztendő folyamán mintegy ezer mesterséges égitestet; műholdat, műbolygót, űrrakétát, űrhajót indítottak útnak főképpen a Szovjetunióból, és az Egyesült Államokból. Csaknem negyven űrhajó indult, s ugyancsak megközelíti a negyvenet a Hold „titkainak” fürkészésére startolt automatikus űrkutató eszközök száma. Az idén szeptemberben a Luna—16 vett ta- lajminiát a Holdon, s küldte önműködő rakétával a Földre, néhány hete pedig az első holdj ármű, a Luno- hod—1 kísérletének lehetünk tanúi. Megszokottá vált," hogy a Vénusz és a Mars földközelsége idején e bolygók kutatására űrrakéták indulnak. Egyre nagyobb azonban a szerepe azoknak a műholdaknak, amelyek közvetlenül állanak valamilyen gyakorlati cél szolgálatában. A meteorológiai szolgálatok ma már nem nélkülözhetik az időjárási helyzetet állandóan figyelő műholdak munkáját. A távközlési műholdak a kontinensek között hoznak létre összeköttetéseket, s munkájuk néhány esztendő leforgása alatt pótolhatatlanná válik. Az óceánon túli televíziós kapcsolatok nem jöhettek volna nélkülük életre, s a nagy távolságú telefonforgalom is az új esz Közök hiányában már régen csődöt mondott volna. Az egész Szovjetuniót behálózó Orbita televíziós rendszer is a Molnyija távközlési holdaknak köszönheti a létét. Mi várható az asztronautika területén a jövő évtizedben? Valami olyasféle „szenzációs” esemény, hogy az ember eljusson a közelebbi bolygókra, a Vénuszra vagy a Marsra, még semmiképpen sem! Bizonyára megjelennek azonban az első űrállomások, vagyis a Föld körül keringő nagy űrlaboratóriumok, amelyekben tartósan végez az ember megfigyeléseket. Ebben az irányban a Szojuz űrhajókkal az első kísérleteket már elvégezték. Ha nem is gyors ütemben, de további expedíciók indulnak a Holdra. Az automatikus eszközökkel végzett holdkutatás egyre nagyobb méreteket ölt. A Vénuszon és a Marson kívül a jövő évtizedben előreláthatólag már a Naprendszer külső bolygói: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felé is indulnak űrrakéták. Kétségtelenül megnő azoknak a műholdaknak a száma, ame- . lyek 'gyakorlati feladatokat látnak el, különösen a távközlés területén és a földi erőforrások feltárásában. A mezőgazdasági tudományok területéről egy szűkebb témacsoportot ragadott ki Somos András akadémikus, a Kertészeti- és Szőlészeti Egyetem professzorai Somos András Több vitamint! Az egész világon — az elmúlt évtizedben nagyot fejlődött a mezőgazdasági termelés, és ezt a folyamatot elsősorban a tudomány és a technika eredményei tették lehetővé. Szűkebb szakmám, a zöldségtermesztés legutóbbi fejlődéséről mondanék né- hény példát, elsősorban hazai vonatkozásban. Minden emelkedő életszínvonalú nép mezőgazdaságában és táplálkozásában jellemző, hogy növekszik a zöldségfélék jelentősége. — Amíg a szegény népeknél a bőséges szénhidráttartalmú, nagy kalóriaértékű, de biológiailag kevéssé értékes növények — gabonafélék, burgonya — termelése és fogyasztása a jellemző, addig a jobb gazdasági viszonyok között élő népeknél egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a zöldség- és gyümölcsfélék. Hazánkban is nagyon előrehaladóban van ez. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfélék „állítják” elő legolcsóbban a vitaminokat, ezek között a különösen fontos C-vitamint, de a biológiailag rendkívül értékes egyéb anyagokat, pl. az ásványisókat, az íz- és zamatanyagokat is. Az évtized elején hazánk zöldségtermesztése ellentmondásos volt: nagyüzemi keretek között kisüzemi módszerekkel folyt Ez az ellentmondás feloldódott az évtized végére. A tudományos kutatás eredményeinek a hatása talán a nemesítés terén jutott kifejezésre legjobban. Üj fajták egész sora jött létre, amelyek ellentállóak, rezisztensek, az egyes növénybetegségekkel szemben. Legfontosabb zöldségnövényünknek, a paradicsomnak a gazdaságosságát rendkívül lerontották a vírusos és gombás eredetű betegségek. Fajtaelismerés alatt állnak már azok a vírus- és gombabetegségekkel szemben ellenátálió paradicsomfajták, és típusok, amelyeket Kecskeméten,' Mészöly Gyula akadémiai levelező tag vezetésével nemesítettek ki. A tudomány fejlődésére általában jellemző, hogy a komoly eredmények több tudományág együttes fejlődése nyomán jön létre. így van ez a zöldségtermesztésnél is. A műszaki tudományok fejlődése lehetővé tette a zöldségnövények gépi megmunkálását, még az eddigi legmunkaigényesebb szedését is. Majdnem minden fontosabb zöldségnövényünknél már megvannak a betakarítógépek. Gépi szedésre azonban nem minden zöldségnövény fajta alkalmas. A nemesítők- nek tehát elő kellett állítani pl. a kocsányiéi könnyen elváló, egyszerre, viszonylag szűk időhatárok között érő paradicsomfajtákat, amelyek géppel is betakaríthatok. A paradicsom előállítására kézi szedés esetében a munkaráfordítás értékének 60 százaléka éppen a szedésre esik. Minden remény megvan arra, hogy a gépesítés várható nagyobb elterjedése jelentősen csökkenti ezt a költséget. A gépesített zöldségtermesztés azután természetesen sok egyéb változta‘ást is igényelni fog a termelésben: programozott szintű termesztés fog megvalósulni, előre kidolgozott technológia alapján, tehát szinte már-már iparszerű lesz a termelés. Az elmúlt évtized eredményei a zöldségtermesztésben és ellátásban nagyok. De nagyok azok a feladatok is, amelyek a jövő évtizedben várnak megoldásra. Hogy csak egyet említsek: nagy gond a zöldségfélék növény- védelme. Mind a káros rovarok. mind a gyomok elleni védekezés rendkívül nehéz a nagy részben nyersen fogyasztásra kerülő zö'dségfé- léknél. Sok-sok munkát igényel majd ennek megoldása — az eredmény azonban biztosan kedvező lesz. j
