Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
XXI. évf. 291. sz. 1970* dec. 12., szombat. Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az önbecsülés ereje A pártkongresszuson a zárszóban Kádár János nagyon találékonyan fejezte ki: a kongresszus nem a fizetésemelés napja, mert nem az a feladata, hogy fizetést emeljen. Meg is indokolta: ha az elmúlt négy évben eszközölt fizetés javításokat, szociális intézkedéseket mind egycsokorba gyűjtöttük volna és most a kongresszuson érvényesítjük, akkor a kongresszus húsz percig tapsolt volna az örömtől. De ez nem lett volna jó, mert béreket akkor javítunk, amikor lehetőség van és nem várunk vele a kongresszusig. Szükséges ennek az álláspontnak a közlése, mert nálunk az utóbbi hónapokban egészen furcsa helyzet alakult ki, amit úgy jellemezhetnénk, hogy rendben van a szocializmus és az életkörülményekre sem lehet általában különösebb panasz, de azért mégis csak több fizetést, nagyobb jövedelmet sürgetnek. Sajnos, olyan igénnyel és hévvel, amely magában foglalja azt a látszatot is, mintha azonnali megoldást kívánó igényről lenne szó, minden egyes esetben. S ez az, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Fura egy helyzet ez: javulnak az életkörülmények, vele párhuzamosan nő az elégedetlenkedő követelés. Pedig a fordítottja lenne a természetes. Hozzátehetjük még, hogy kibogozhatatlanul keverednek a jogos és majd valóban kielégítésre szoruló igények, a jogtalan követelésekkel. A sokszínű polémiában elsikkad az, hogy személy szerint ki az, aki megérdemli, s ki az, aki nem érdemli meg a hangoztatott igény vizsgálatát. Országosan nem is lehet ezt megállapítani. Csak konkrét módon, egészen az egyes személyekig lebontva, az üzemben, intézményben válik el, hogy az egyik ember valóban a munkájával rászolgált arra, hogy majd javítsanak a fizetésén, míg a másik ember szájasko- dikv de hasznos munkát alig végez. E z a körülmény sürgeti az erőteljesebb politikai föllépést, a követelések szelektálását, s az igen és nem határozott kimondását minden vezető részéről, aki beosztottakkal dolgozik. A határozott és igazságos föllépést az emberek többsége szívesen veszi, jól fogadja, mert ad saját becsületére. A bérből és fizetésből élők zöme rendelkezik azokkal az erkölcsi normákkal, amelyek alapját képezik a tisztességes ember fogalmának. Ebbe beletartozik az is, hogy csak olyan pénzhez, jövedelemhez éreznek jogot, amiért becsületesen megdolgoztak. Nem fér össze önérzetükkel, hogy' ügyeskedéssel, vagy csak ímmel-ámmal munkáéit „nagy dohányt” vigyenek el. t Beszélgettem olyan tisztviselőkkel és üzemvezetőkkel, akik nagyon egyszerűen közölték etikai álláspontjukat. Azt mondták, hogy semmi mást nem kérnek, csak a munkájukért adják meg ami jár, de csak azt adják, — ami jár. ők nem akarnak senkinek a kárára anyagi előnyökhöz jutni, ezt önérzetük sem bírná eh Ez nem néhány ember véleménye, hanem a magyar munkásosztály többségének természetes gondolkodásmódja. Amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a munkások több mint 60 százaléka nem változtatta meg munkahelyét. Miért? Azért, mert ragaszkodnak ahhoz az üzemhez, vállalathoz, műhelyhez, ahol évek, évtizedek óta dolgoznak, ahonnét biztosítják a tisztességes megélhetést a család fenntartásához. Emberi tartásuk, önbecsülésük nem teszi lehetővé, hogy elmenjenek onnan. A z önbecsülés olyan nagy erkölcsi erő, amelyre építeni szükséges minden üzemben, szövetkezetben és intézményben. Sajnos azonban, igazgatóink, állami vezetőink egy része nem él azzal a lehetőséggel, hogy ezt a nagy erőt a kedvező irányú fejlődéshez fölhasználja. Egészségtelen ugyanis az olyaféle munkamegosztás, miszerint a politikai és társadalmi szervek végzik a felvilágosító munkát és a gazdasági vezetők, műszakiak pedig a maguk dolgát. Pedig a kettőt nem lehet elválasztani. Az elsőszámú gazdasági vezető mindenütt elsősorban politikai munkakört tölt be és éppen olyan felelősséggel tartozik a gazdasági szabályozók érvényesítéséért, a termelés hatékonyságának fejlesztéséért, mint a reábízott vállalat munkásai közötti politikai viszonyokért. Csakhogy eddig ezt az utóbbit nem kérte számon tőlük senki, sem a szaktárca, sem az illetékes területi pártfórum. legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogyan a gazdasági, termelési ügyeket. E zekben a kérdésekben egyértelmű álláspontot fogadott el a kongresszus. Most már a gyakorlati érvényesítéshez kell hozzáfognunk. Persze ez összefügg azzal, hogy jobban észrevegyük: nálunk az emberek többségének az önbecsülése olyan erőforrás, amely alkalmas a felszínen lévő egészségtelen jelenségek háttérbeszorítására. Ä MÁV korszerűsíti Járműparkját A vasút dieselesítési és villamosítási programjának megfelelően tovább korszerűsíti járműparkját — 1971- ben a MÁV mozdonyok és vasúti kocsik beszerzésére csaknem kétmilliárd forintot fordított a következő évben 20—25 3 ezer lóerős szilicium-egyenirányítós villanymozdonyt és két 2700 lóerős, villamosfütéssel ellátott — személy- és tehervonat vontatására egyaránt alkalmas Diesel mozdonyt vásárolnak. Újdonság lesz az a korszerű univerzális 400 lóerős Diesel tolató-mozdony, amelyből öt kerül forgalomba jövőre. Hogyan fejlődik Szolnok ipara? Előadás a Közgasdasógi Társaság szakosztályi ü'ósén Hol tart jelenleg Szolnok ipara, milyen fejlődést ért el az elmúlt években, és milyen távlatok előtt áll a vállalatok fejlesztési terveinek tükrében, mi az, ami kívánatos a város jövőbeni iparfejlesztése szempontjából? — Ezekről a kérdésekről tartott előadást tegnap a Népfront Barátság-klubjában dr. Kőszegfalvi György kandidátus, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Építésgazdasági és Szervezési Intézetének tudományos osztályvezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Csoportja terület- és településfejlesztési szakosztályának rendezésében. Az előadó bevezetőben utalt a párt Központi Bizottsága 1960-as határozatára, amely a vidék iparosításának feladatait összegezte. Ennek eredményeként — mondta — több vidéki városunk, köztük Szolnok és Székesfehérvár iparosodása is imponálóan meggyorsult. Különösen nagyarányú fej lődést ért el megyeszékhelyünkön a vegyipar, amely szinte minden tekintetben vezető szerepet tölt be a város ipari szerkezetében. Szolnok ipari szerkezete nagyon változatos képet mutat — folytatta az ÉGSZ! osztályvezetője. Megállapította, hogy az eddigi fejlődés csak a város vegyiparában volt intenzív jellegű, más iparágak főleg az extenzív fejlesztés útját követték. Az. ágazatok között, jelentőségében a vegyipar Atomreaktor Befejezéshez közeledik a Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktorának építése. Már a gépészeti, technológiai, villamos-szabályozó és vezérlő szerelések utolsó szakaszánál tartanak, és várhatóan 1971 elején megindulhat a próbaüzemelés, amely néhány hónapig tart. Azt követően pedig a tanreaktor bekapcsolódik az oktatási, képzési feladatok elvégzésébe. A reaktor oktatási és kutatási programjának végső tervét most dolgozzák ki. KGST szimpózium a vízgazdálkodás . fejlesztéséről A KGST-tagállamok víz- gazdálkodásának jelenlegi helyzetéről és a jövő fejlődésének terveiről december 8. és 11. között Budapesten szimpóziumot tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német, Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió vízgazdálkodási szakemberei, valamint a KGST titkárság vízgazdálkodási csoportjának képviselői. Elemezték és áttekintették a KGST- tagországok vízgazdálkodásának jelenlegi helyzetét, tárgyaltak a vízkészletek és vízt- igények összehangolásának problémáiról, a megoldásra javasolt tervekről,, valamint a víz minőségének fokozottabb védelmére és a szennyvíztisztításra vonatkozó kérdésekről. A szimpóziumon részt vett után az élelmiszeripar következik; ez a két iparág foglalkoztatja az összes iparban dolgozók 30 százalékát. Ennél jóval nagyobb arányban részesednek az energiafelhasználásban. Az egy foglalkoztatottra eső nyereséghányad legnagyobb a vegyiparban, majd az élelmiszeriparban, s a tekintetben a gépipar a harmadik helyet foglalja el. Üzemnagyság tekintetében a városban többségében kis- és középüzemek vannak, mindössze öt olyan vállalat található, ahol ezernél többen dolgoznak. A további fejlesztés kérdéseiről szólva, Kőszegfalvi György elmondta, hogy az áttanulmányozott vállalat- feljesztési tervek nyugodt, egyenletes fejlődést tartalmaznak, ugyanakkor azonban konzerválják az elmúlt húsz évi fejlődés jellemzőit. Elsősorban extenzív jellegűek, Illetve nem tartalmazna kellő mértékben intenzív fejlesztési célokat. Több mint 40 ország mintegy 500 fiatalja készül első félévi vizsgájára hazánkban a nemzetközi előkészítő intézetben- Előkészítő jellegű tanulmányaik első két, és fel hónapjában heti 32—35 órában csak n magyar nyelvet tanulták az újonnan érkezett külföldi ösztöndíjas hallgatók. A tanév további részében a magyar órák mellett választott élethivatásuk úgynevezett alapozó szaktárgyaival is foglalkoznak — természakemberek számos értékes javaslatot terjesztettek elő, amelyeket a következő időszakban még hasznosíthatnak a tagországok. Gazdagodott a növényvédelmi szolgálat Újabb korszerű intézettel gazdagodott a növényvédelmi szolgálat. Pénteken dr. 01- mény Imre mezőgazdasági és elelmezésügyl miniszter Ta- nakajdon átadta rendeltetésének a felújított és átalakított Vas megyei növényvédő állomást. A hat miliió forintos költséggel végrehajtott rekonstrukció eredményeként az intézet az ország egyik legkorszerűbb növényvédő bázisa lett. látogatás A Kohó- és Gépipari Minisztérium új székházában a Kevéssé számolnak esek a tervek a város rendkívül kedvező gazdaságföldrajzi fekvésével, illetve az ebben rejlő nagy lehetőségek kihasználásával. Ezzel szemben a vállalat- fejlesztési tervek 23 százalékos létszámnövekedést — mintegy négyezer új dolgozó felvételét — tételezik fel, amiből csaknem 3200 fizikai munkás, és a nők arányszáma 37 százalék. Az előadó végül a kívánatos iparfejlesztés kérdéseiről tájékoztatta hallgatóit. Ezek közű] hangsúlyozta az intenzív fejlesztés követelményét, a gyorsabb infrastrukturális előrehaladás szükségességét, majd az ipar szerkezetének átalakítását és korszerűsítését, ami hosszú folyamat eredménye lehet. E tekintetben továbbra is vezető szerep jut a vegyiparnak, majd az élelmiszeripar és a közlekedés, végül — de nem utolsósorban — az építő- és építőanyagipar fejlesztése is fontos követelmény. Az előadás után löbb kérdés és megjegyzés hangzott el, majd élénk eszmecsere bontakozott ki a szóban forgó kérdésekről. szetesen most már magyar nyelven- A sikeres előtanulmányok utón a következő év szeptemberétől hazánk különböző felsőoktatási intézményeiben magyar nyelven ti >1 y tatha t j á le to v áb b tó n u I á sokat — azzal a 80 országból érkezett csaknem kétezer külföldi ösztöndíjassal együtt, akik már korábban megkezdték felsőfokú tanulmányaikat hazánk 26 egyetemén, főiskoláján, felsőfokú technikumában. minisztérium vezetői fogadták D. J. Levesenkót, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselőjét és több más vezető munkatársát, gazdasági szakértőit. A vendégeket dr. Horgos Gyula miniszter köszöntötte. majd dr. Kovács István, a miniszter első helyettese és Llttvay István, a távlati fejlesztési főosztály vezetője ismertette a kohó- és gépipar negyedik ötéves tervét, s eszmecserét folytattak a magyar—szovjet gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés és kooperáció további bővítésének lehetőségeiről. Az ifjú kutatók helyzete A Budapesten dolgozó csaknem 5300 tudományos munkatárs mintegy 22 százaléka 30 évnél fiatalabb. Az ifjú kutatók helyzetének tapasztalatait összegezték. A »tudós A% algyői olaj Ssásha lomhát túra Pénteken 10 óra 44 perctől az algyői szénhidrogén medence olaja áramlik az algyő—százhalombattai távvezetékben. A 350 millió forintos költséggel készült, 160 kilométeres vezetéket és berendezéseit a tervezett december 31-i határidő előtt készítették el a siófoki kő- olajvezeték vállalat dolgozói. Az algyői központi olajgyűjtő tankállomásról ezentúl már nem a vasútállomásra. hanem a hatalmas szivattyútelepre bocsátják az olajat. Az egyenként 700 lóerős Dieselmotorral hajtott szivattyúk óránként 150 köbméter — vagyis csaknem 3 tartál yvagonnyi, gazolinnal kevert olajat nyomatnak a csővezetékbeA Szánkról odavezetett gazolin 10 százalékos bekeverésére azért van szükség, hogy az meggátolja télen az olaj besűrűsödését, megdermedé- sét. Nagy megtakarítást jelent önmagában a távvezetékes olaj továbbítás is, a vasúti szállításhoz képest Kiszámították, hogy a vasúti szállítás 120 forintba, a vezetékes pedig mintegy 50 forintba kerül tonnánkéntHazánk e legnagyobb olajtávvezetékén előreláthatólag kedden érkezik meg az első olaj, s azután folyamatosan buzog a százhalombattai finomítóba. A különböző szocialista országok — köztük hazánk Is — a kölcsönösség jegyében képeznek ki diplomás szakem b ereket, elsősorban azokon a fakultásokon, amelyek sajátosan specializáltak az adott országban. Az 1971—72-os tanévben is tanulhatnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió, az NDK. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia felsőoktatási intézményeibenutánpótlás” perspektíváit elemezlek a KIS/ budapesti bizottságán. Megállapították, hogy a kutatóintézetek többségében a munkatársak korszerű felszereléssel, jó feltételek mellett, eredményesen tudnak dolgozni. A kutatások hatékonyságát jelentősen csökkenti, hogy a tudományos tájékoztatás nem megfelelő, néni eléggé szervezett, s ezért a fiatal kutatók ahelyett, hogy munkájukkal foglalkozhatnának, idejük több mint 60 százalékát kénytelenek a tájékozódásra, az információszerzésre fordítani. Az ifjú tudósok csaknem mindannyian közvetlenül az egyetemről kerültek be a kutató ..műhelyekbe”, mintegy 6 százalékuk a Szovjetunióban, illetve más szocialista országokban végezte tanulmányait. A fővárosi Ifjú kutatók mintegy kétharmada volt már tanulmányúton. Kétezer külföldi ösztöndíjas hazánkban | — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK —| i
