Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 284. sz. 1970. dec. 4., péntek. A Varsói Szerződés tagállamainak közös közleménye az európai biztonságról, III dók ináról, a közel-keleti helyzetről és Guineáról Hazaérkezett a tanácskozásról a magyar küldöttség Burkológyár Az építőanyagipar fejlesztésére hozott gazdasági bizottsági határozat megvalósítása keretében 471 millió forintos költséggel burkolólapgyár épül a Nógrád megyei Kisterenye községben. A gyár helyének kijelölésénél azért, esett a választás Kisterenyére, mivel a működéséhez szükséges nyersanyag 50 százalékát a környéken lévő agyagbányákból 471 millióért termelik ki. s ugyanakkor segít a szénbányászat csökkenésével összefüggő foglalkoztatási gondok megoldásában is. A korszerű, maximálisan automatizált—gépesített építőanyagipari gyárban 450 munkás évente egymillió négyzetméter metlarhi burkolólapot állít majd elő. Az építkezést, a tervek elkészülte után. előreláthatólag 1972-ben kezdik meg. Csütörtökön délelőtt Berlinből hazaérkezett Budapestre a magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó tesületének ülésén. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Péter János külügyminiszter. A Varsói Szerződés tanácskozó testületének ülésén részt vett bolgár és román forgalmazott, többségében hagyományos termékek minősége. A vállalatok a vásárlók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben lévő minőségvédelmi rendszer megfelelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és gazdasági eszközöket tartalmaz a vevők jogos minőségi igényeinek érvényesítésére. A vizsgálat tapasztalatai szerint a problémák egy része abból származik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetőségével. Nem követelik meg következetesen a minőség tanúsítását, szerződéseikben gyakran felületesen és hiányosan rögzítik a minőségi előírásokat. A népi ellenőrzés a vállalatok egy részénél megállapította, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyakran tapasztalható az is, hogy egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osztályba sorolva jogtalanul növelik nyereségüket a vállalatok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevékenységében mutatkozó erély- telenség. A kormány a Jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette és felszólította az illetékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hibák felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt «,,* küldöttség, Todor Zsivkov, illetve Nicolae Ceausescu vezetésével, csütörtökön reggel hazautazott Berlinből. A tagállamok vezetőinek közös közleményei a 2—3. oldalon. • hírek tudósítások Fapanelből óvoda Az országban először Pécsett építenek laplanelből óvodát. A város harmadik kerületében, a nagyranött uránvárosban sok a kisgyermek, súlyos gond az óvodai férőhelyek hiánya. A kérelmek gyorsabb teljesítése érdekében határozta el a tanács. hogy az egyébként vl- kendházak és felvonulási épületek céljára hasznait fapanelből is terveztet és építtett egy 50 személyes óvodát. Ezzel a módszerrel ugyanis pár hét alatt elkészülhet egy ilyen intézmény. A héten megkezdték az elemek szerelését. Az épületben két foglalkoztató termet alakítanak ki. Dokumentumfilm Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt csütörtökön a Magyar Sajtó Házában mutatta be az újságíróknál! a magyar kőolaj- és gázipar 25 éve című színes dokumentumfilmet, amely szemlélteti. hogyan kezdődtek el Magyarországon az olaj- és földgáz-kutatások és hogyan láttak hozzá a természeti kincsek feltárásához, felszínre hozásához, illetve feldolgozásához. Tükrözi a film az iparág 45 ezer dolgozójának munkáját, erőfeszítéseit és utal a következő évek nagyarányú fejlődésének lehetőségeire is. A többgyermekes munkáscsaládokért Hagyomány már Békésben. hogy a MÉK a kiskeresetű, több gyermekes munkáscsaládok részére kedvezményes hitelakció keretében biztosítja a téli zöldség-, gyümölcs- és vöröshagyma ellátást. Az idén az ár- és belvíz, valamint a kedvezőtlen időjárás okozta termés- kiesés ellenére minden eddiginél jobban sikerült megszervezni a kedvezményes akciót. Megyeszerte ötmillió forint értékben bocsát a M£K almát, burgonyát, zöldséget és vöröshagymát több mint ötezer munkáscsalád részére. A vevők házhozszál- lítva kapják m árut, s az ellenértékét több hónapos részletben egyenlítik ki: A kongresszus a magyar külpolitikáról A z MSZMP X. kongresszusa nemcsak arra nyújtott új, alkotó útmutatást, hogy a magyar nép miképpen munkálkodjék magasabb szinten a szocializmus teljes felépítésén, hanem mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet, hazánk külpolitikáját is. Az MSZMP politikájának szerves alkotóeleme, hogy biztosítsa népünknek a szocialista építés nemzetközi feltételeit és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemben. Ennek az internacionalista alkotó munkának jellemzője, hogy a párt nemzetközi tevékenysége és a magyar kormány külpolitikája szoros egységbe fonódik. Ezt az egységet méltatta Brezsnyev, az SZKP főtitkára, amikor arról beszélt, hogy az SZKP „igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és az MSZMP igazi internacionalista tevékenységét”. A szovjet testvérpárt vezetője külön kiemelte, hogy „sok ország kommunistái elismeréssel méltatják magyar barátaik aktív szerepét” a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésébenEnnek az egységes politikának kibontakoztatására az adott és ad elvi lehetőséget, hogy az MSZMP internacionalista politikája — mint Kádár János kifejtette a Központi Bizottság beszámolójában — a Szovjetunióhoz való viszonyt az internacionalizmus fokmérőjének tekinti. „A Szovjetunióhoz való viszonyunk — mondotta — nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel.” E nnek megfelelően az alapvető nemzeti kérdésekben elfoglalt magyar állásfoglalást mindig teljes egyértelműen meghatározza, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. A kongresszus határozatának a magyar külpolitika fő irányaival foglalkozó fejezete ennek megfelelően kifejti: „Ezután is következetesen fejleszteni kell országunk szövetségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával; e szövetség volt és marad a Magyar Népköztársaság külpolitikájának rendíthetetlen pillére”. Alig néhány nappal a kongresszus befejezése után ezt az egységet demonstrálja a Varsói Szerződés tagországai vezetőinek Berlinben közös megállapodás alapján összehívott találkozója Magyarország Európa közepén fekszik, s ennek megfelelően különleges szerepet kapott a kongresszusi beszámolóban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért vívott küzdelem. A Varsói Szerződés tagországai által kiadott felhívás, amely a szocialista országok külpolitikájának egyik fő célkitűzésének szabta meg az európai biztonsági értekezlet összehívását — összefonódott fővárosunk nevével. A budapesti felhívás szívós diplomáciai harc kezdetét jelentette. A magyar álláspont — Kádár János szavai szerint — az, hogy „Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk ezt az értekezletet és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében!’* A magyar külpolitika — éppen, mert szorosan összefonódik a testvéri szocialista országok nemzetközi aktivitásával — magától értetődően nem „zárkózik be” az európai földrész határai közé. Fontos törekvése, hogy fejlessze kapcsolatait Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival, támogassa az imperializmus és neokolonializ- mus ellen harcoló népek küzdelmét. E küzdelem legelső harci vonalában áll ma a vietnami nép. A Központi Bizottság beszámolója határozott szavakkal fogalmazta meg népünk szolidaritását Vietnam hősi népével, s azt a szilárd álláspontját, hogy az igazságos indokínai béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. Hasonló határozottsággal tárgyalta a beszámoló a közel- keleti eseményeket is. Kiemelte: a magyar külpolitika támogatja a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát; a politikai rendezést tartja szükségesnek és törvényesnek. „A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területekről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét”. M' ind a beszámoló, mind a vitában elhangzott külpolitikai állásfoglalások, mind pedig a határozat félreérthetetlenül mutatják: a X. pártkongresszus mély felelősséggel és realitással munkálta ki a magyar külpolitika irányvonalat és feladatait. A világfolyamatok objektív törvényszerűsége, hogy a szocialista világrendszer a haladás; a nemzeti függetlenség és a béke erőinek támaszává, az imperialista világ pedig a reakció, az elnyomatás, az ellenforradalmi erők támaszává és központjává lett — szögezte le a kongresszus határozata. E megállapításból következik, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája a jövőben is eddigi fő vonalait követi: a béke és biztonság erősítésének eszköze volt és marad pártunk és kormányunk kezében. —i—e Külügyi tárgyalások A tanácsok tervező munkájáról A KNEB Jelentése A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatal közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott Megtárgyalta a Török Köztársaság külügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatásáról előterjesztett jelentést. A mindkét ország számára hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Osztrák Köztársasággal folytatott gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokról szóló jelentést. A kormány úgy értékelte, hogy a tárgyalások eredményeképpen aláírt jegyzőkönyv további ösztönzést ad a két ország közötti kereskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység kedvező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztés« alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok tervező munkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat felhatalmazza, hogy a népgazdasági terv előírásai és az ágazati irányelvek figyelembevételével, gazdasági programjukat saját hatáskörükben dolgozzák ki és hagyják lóvá. A tanácsok a negyedik ötéves terv időszakára már területi fejlesztési tervet készítenek a saját és a területükön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a területfejlesztéssel összefüggő — célkitűzései összehangolására. Ezzel kibővül a tanácsok koordináló tevékenysége. A fővárosi és a megyei tanácsoknál tervgazdasági bizottságokat hívnak életre, melyek a végrehajtó bizottságok javaslattevői és véleményező szervei lesznek. A tanácsi szervek beruházásainak pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során a célcsoportba tartozó beruházások teljes — célcsoportos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások esetében a bankhitel összegével csökkentett — költségelőirányzatának megfelelő állami hozzájárulást biztosítanak. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az egyes ruházati cikkek és építőanyagok minőségének alakulásáról, a minőségvédelmi rendszer működéséről, és a vizsgálat nyomán tett eddigi intézkedésekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság széleskörű vizsgálatai szerint az elmúlt években nőtt a lakosság által keresett korszerűbb és jobb minőségi termékek aránya. bővült a választék. Ehhez hozzájárult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett — azoknak az új Iparcikkeknek a forgalma, amelyek használati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen és továbbra is ingadozó crn-es, évek óta gyártott és
